Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

Megmenekültek a kápolnai hársak Lapunk szeptember 2-i számában cikket írtunk ar­ról, hogy veszélybe kerül­tek a kápolnai hársak, azok a fák, amelyeket a helybe­liek féltettek, hiszen a hagyományok szerint az 1849-es kápolnai csatába Dembinszky altábornagy innen indította csatába se­regeit, azt is mesélik — bár ez történetileg nem igazol­ható —, hogy Kossuth La­jos is megfordult itt, s az ütközet után az elesett hon­védek lelki üdvéért imád­kozott. Írásunkban elismeréssel méltattuk a falubeliek ra­gaszkodását nemzeti múl­tunk maradandó örökségé­hez, s felhívtuk az illeté­kesek figyelmét, hogy ment­sék meg a pusztulástól eze­ket a fákat. Írásunkra V. Szabó Fe­renc, az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal egri főfelügyelője az alábbiakat válaszolta: „Az OTH-hoz, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gához, valamint a különbö­ző helyekre személyesen és írásban benyújtott pana­szok alapján a MÉM Egri Állami Erdőrendezősége munkatársaival, valamint a községi tanács elnökével a hársak ügyét augusztus 24- én a helyszínen megvizs­gáltam. A helyszíneléskor megjelentek a bejelentők, s bemutatták a fákkal kap­csolatos írásos emlékeket. Megállapítottuk, hogy bár egészségileg elég rossz ál­lapotban vannak, mégis a község lakosságában mé­lyen gyökerező, a neveze­tes csatához fűződő legen­dák miatt védelem alá he­Munkaügyi düntűbizoltságok az iskolákban f Munkaügyi döntőbizottsá­gokat szerveznek a jövőben azokban az óvodákban, ál­talános és középfokú oktatá­si intézményekben, állami zeneiskolákban, amelyekben a dolgozók száma eléri a 70-et. A munkaügyi döntőbi­zottságok szervezéséről meg­jelent oktatási miniszteri utasítás intézkedik arról is, hogy a dolgozói létszám meg­állapításánál az oktatási in­tézményhez tartozó tagisko­lákban, óvodákban, ottho­nokban, műhelyekben alkal­mazottakat is vegyék figye­lembe. Amennyiben egy-egy önálló intézményben keve­sebben dolgoznak 70-nél, a művelődésügyi osztály veze­tője — a szakszervezettel egyetértésben — más oktatá­si munkaügyi döntőbizottsá­got jelöl ki az elsőfokú eljá­rásra. Az előírás szerint a nagyobb közigazgatási egy­ségekben legalább egy mun­kaügyi döntőbizottságot kell szervezni. Szervezhető két vagy több úgynevezett összevont mun­kaügyi döntőbizottság is a járásokban, a városokban, il­letve a főváros kerületeiben. Ebben az esetben külön-kü- lön alakítható döntőbizottság az óvodákban, az általános, a középfokú, valamint az egyéb oktatási intézmények­ben dolgozók érdekvédelmé­re. Az összevont munkaügyi döntőbizottságok kijelölésé­nél mérlegelni kell az intéz­mények személyi és tárgyi körülményeit, a településen levő kisebb oktatási intéz­mények számát. A bizottságok 1977. január 2-án kezdik meg működésü­ket. Az Oktatási Minisztérium­ban elmondották, hogy nem új, korábban ismeretlen in­tézmények létrehozásáról, hanem a meglevő munkaügyi döntőbizottságok átszerve­zéséről van szó. A korábbi jogszabály szerint azokban az iskolákban és intézmé­F resd a „bocit”! A játékos ötlet — amely­ben van persze egy pici reklám is — az egri tej­üzem Béke szocialista bri­gádjáé. Lényege pedig a következő: az október 1-vel forgalomba kerülő iskola­tej több műanyag poharát duplán zárják le és a szta- hiolfedél közé egy-egy pa­pírbocit helyeznek el. Azok, a gyerekek, akik ilyen po­hárra bukkannak, a megta­lált papírbocit és a pontos címüket küldjék el az üzem brigádjának és a szerencsések — a sorsolás nyertesei — értékes könyv- jutalmat kapnak majd a Béke szocialista brigádtól. nyékben működött döntőbi­zottság, ahol a szakszervezeti bizottság legkevesebb öttagú volt. Az új intézkedés nyo­mán csökken a döntőbizott­ságok száma, így a pedagó­gusok iskolán kívüli, túlzott mértékű társadalmi munká­jának csökkentését szolgálja a jogszabály. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy a mun­kaügyi döntőbizottságok a jövőben még hatékonyabban működhessenek. (MTI) lyezendők. Az év nyarán a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, mint elsőfokú ter­mészetvédelmi hatóság a MÉM Egri Állami Erdőren­dezőségét felkérte a fák védetté nyilvánításának előkészítő munkálataira. A községi tanács elnöke ja­vasolta a takarékszövetke­zeti épület új helyen való megépítését. A megye me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetőjével együti kértük az építési engedély módosítását. Ezután kerüli sor — szeptember 9-én — a füzesabonyi járási hivatal műszaki osztálya által összehívott ká- kápolnai ' tárgyalásra, melynek során a fák sorsát veszélyeztető szék­ház új telekre helyezését kértük, s javasoltuk a mögöttük lévő jelenleg rak­tárnak használt felvonu­lási épület lebontását. Köz­ben augusztus 26-án meg­állapítottuk a fák korát, s hitelesen igazoltuk, hogy körülbelül 140—150 évesele, tehát valóban álltak akkor, amikor az emlékezetes üt­közet lezajlott. Az építési hatóság új határozata ugyan még nem született meg, de az eddigi állásfog­lalások alapján valószínű, hogy a sok zivatart látott hársak a közeljövőben mél­tó környezetet kapnak, a megyei természetvédelem hatálya alá kerülnek, s a takarékszövetkezet helyét távolabb jelölik ki. Ezután kerül majd sor a termé­szetvédetté nyilvánítási el­járás lefolytatására.’’ Gifáti fodrászát A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Budakalászi Gyárában a közelmúltban adták át rendeltetésének a kávézóhelyiséget. Az új létesítménynek máris sikere van. A dolgozók helyzetének könnyítésére a vállalat vezetősége korábban fodrászüzemet is létesített a gyár területén. (MTI fotó — Balaton József — KS) A Szolnoki Szimfonikus Zenekar Egerben Á Szolnoki Szimfonikus Zenekar szombaton este hangversenyt adott az Egri Művelődési Központban. Az együttes az egri szimfoniku­sok múlt heti szolnoki láto­gatását viszonozta. Az egri zenebarátok érdeklődéssel fogadták a viszonylag fiatal zenekart, részben azért, mert a helyi együttes kapcsolatai­nak újabb láncszemét látták benne, másrészt azért is, mert a műsor valóban ko­moly zenei élményt ígért. És adott. Mozart Varázsfuvolájának nyitánya hangzott el először, hangulatot teremtve azokkal a jól ismert és szeretett ze­nei motívumokkal, amelyek az operát idézik a pódiumon is. Haydn Ustdob-szimfóniája hatásos sikerszám volt ez al­kalommal is. A második té­telben meglepetésszerűen je­lentkező üstdobütés nemcsak az egykori álmosnak vélt an­gol közönséget ébresztette fel, ránk is eleven hatást gyakorolt. Báli József, az együttes karmestere a tán­cos lejtésű részeket-részlete­két emelte ki, tette fényessé; innen van az, hogy a harma­dik tételben — annak finálé­jában is azt élveztük, aho­gyan az együttes felemelke­dik oda, ahonnan ezt a mu­zsikát élvezni, jól befogadni és mélyen átélni lehet. Nem minden zenekari rész mu­zsikált hibátlanul, de a pro­dukció rokonszenves és tö­mör együttes benyomását keltette. Az est és a műsor szólistá­ja, Szabó Csilla Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játszotta. A fiatal művésznő teljes si­kert aratott. A zene átélése, a technikai biztonság és az a temperamentumából táp­lálkozó sodró lendület, amely játékát jellemzi, azt bizo­nyítja, hogy a nagyok közül való. Liszt szenvedélyes lí­rája a Liszt-díjas művésznő­nek valóban kedves és érté­kes házi feladat, akár itt­hon, akár külföldön szólal­tatja meg ezt a nagyszerű muzsikát. -■ Nem az ünneprontás szán­dékával, inkább az adott kö­rülmények regisztrálásaként leírjuk: mennyivel másabb és értékesebb lett volna ez a zenei élmény, ha egy jó akusztikájú hangverseny- teremben történik mindez. Mert a Művelődési Központ nagyterme régen korszerűt­len és akusztikailag jelen­téktelen. Valami megoldás kellene! Ui ' (farkas) BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS 1976/9 A folyóirat vezető helyes közli Ib Nörlund, Betty, Sinclair, Dimitr Sztanisev, Vaszilisz Venecanopulosz „Európa kommunistáinak közös ügye” című közös cik­két, amely a kommunista és munkáspártok berlini konfe­renciáján végzett munka eredményeit összegezi. A folyóiratban két cikk a Közel-Kelet országaival fog­lalkozik. Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Pált főtitkára „Az iraki forradal­mi erők feladatairól” szól. Hamid Szafari, az Iráni Néppárt KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja „A fehér forradalom mítoszai és való­sága” című Cilikében a sah által meghirdetett úgyneve­zett fehér forradalom prog­ramját és intézkedéseit ve­szi szemügyre, és szembe­állítja velük az illegalitás­ban működő iráni kommu­nisták valóban forradalmi programját és célkitűzéseit. „Megbízható iránytű a párt és a nép számára” — ez a címe annak a cikknek, amelyben Kurt Hager, a NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, KB-titkára a2 1976 májusában megrende­zett pártkongresszuson elfő-' gadott új programot ismer­teti. A folyóirat több száma foglalkozott a szocializmusba való átmenet elvi problémá­jával. Ez a szám Nemes De­zsőnek, az MSZMP KB Po­litikai Bizottsága tagjának „A magyar munkásmozga­lom tapasztalatai a hatalom­ért való harcban” cikkét köz-; Ii. A szerző röviden összefog­lalja a Magyar Tanácsköz-; társaság történetét, ismerteti az 1945-ös hatalomátvétel és az ezt követő időszak ta­pasztalatait, s ennek kap­csán vizsgálja a szocializ-' musba való átmenet fő kér­déseit, az egypártrendszer és a többpártrendszer, a prole­tárdiktatúra szükségszerűsé-' gének kérdését. A folyóirat kivonatosan közli annak a nemzetközi konferenciának az anyagát, amelyet a folyóirat szerkesz­tősége az MSZMP Központi Bizottságával „A nemzetközi enyhülés és a forradalmi fo­lyamat” 'címmel közösen ren­dezett 1976. május elején Ti­hanyban. A Béke és Szocializmus szép-' temberi számát több statisz­tikai összeállítás — rövid hír, krónika, új marxista művek bibliográfiája egészíti ki. SUGÁR ISTVÁN: rr Őszinte vallomás Eger hajdani cifra nyomorúságáról nMmsw \ 1976. szeptember 29., szerda (Befejező rész) A MÜLTAT VÉDI A' JELEN ELLEN! Rendkívül találó a Korunk Szava cikkének befejező passzusa: „Mélyebben vizsgálva Eger képét és lakosainak állapo­tát, ilyen keresztmetszetet mutat ez a város, mely kül­sejében csinos és belsejében magában hordja a magyar társadalom legjellemzőbb hi. búit. Egerben kissé az ország mutatkozik meg. a város ha­tárain belül megtaláljuk a kicsiny földön tengődő nagy­számú szegényparasztságot, a gazdagabb parasztok véko­nyabb rétegét, fölöttük szin­te átmenet nélkül az üressé vált tekintélyelv jegyében élő neobarokk hatalmakat. A gyengülő test meg az arány­talanul nagy fej között vé­kony és csenevész átmenet­ként a „kispolgári elemeket” látjuk, melyek ebben az at­moszférában csak élni tud­nak. de fejlődni nem. A vá­rosban ott emelkedik a vár­hegy is, mely úgy áll Eger mögött, mint a magyarság mögött a dicső történelmi múlt, mellyel inkább dicse­kedni szeretünk, semmint kötelezettségét válalni. A csöndes utcákon papok és ta­nárok sétálnak, sok az iskola, de kevés az ipartelep és a bolt. sok és gazdag a pompa, de nem kevesebb a szegény­ség sem. mint másütt. Az élet itt lassan múlik és Egerben csakugyan minden csendes, a békét, a meglevő állapoto­kat. a maradiságot és a te­kintélytisztelet látszatának fönntartását erős várak őr­zik. Eger vár volt régen és ma is az. Csak régen a ma­gyarságot védte a török el­len. ma a múltat védi a jelen ellen! Sokan élhetnek Eger­ben, akik szeretnék, ha egy nap megállanának mind az órák és tagadhatnák, amit nem szeretnek elhinni, hogy múlik az idő. Ma ez a taga­dás, szembehelyezkedés az idővel és a korral csak ab­ban jelentkezik, hogy nehéz sora lenne annak, aki Eger­ben kimondaná hogy .,MÉG­IS MOZOG A FÖLD”!... A KONZERVATÍV egri FELHÖRDÜLÉS Alig hozta meg a posta a Korunk Szava 1937. szeptem­ber 1-i példányait Egerbe, felbolydult a város konzerva­tív társadalma. Méltó hang­adóul az élre az egri ügyvéd és országgyűlési képviselő, dr. Petró Kálmán állott, aki azon melegében, a szeptem­ber 11-i városi képviselőtes­tületi közgyűlésen a napi­rend előtt szólalt fel. Kígyót- békát kiabált a becsületes jó szándékú könyvre s kivált az egri informátorokat kárhoz­tatta. akikről ki is jelentette, hogy azok köre „NEM KÖ­ZÉNK VALÓ", tehát valóban nem a patinás egri urak ad­ták meg a szerző részére a szükséges tájékoztatásokat. „A falukutatásnak a módsze­re és szelleme ellen most ne­kem kell megvédeni a vá­rost”, — harsogta. Érvekkel azonban nem rendelkezett a tanulmány állításainak' kivé­désére, illetve visszaverésére. Ehelyett azonban útszéli hangon kijelentette, hogy a falukutatásnak emögött a módszere mögött „a faluku­tató tőke” (??) érdekei áll­nak. Emlékeztette hallgatóit, a városi képviselőtestület tagjait, hogy a könyvsorozat első két kötetének. Fája Gé­za Viharsarok és Erdei Fe­renc Futóhomok című ha­sonló beállítottságú művei ellen a parlamentben maga a miniszterelnök emelt szót, azzal vádolván a kiváló szerzőket, hogy „a szerzők célzatosan ál­lítják be mondanivalójukat, s könyveik csak hangulatkel­tésre alkalmasak, tárgyilagos vélemény kialakítására nem...” Pedig éppen min­den rendbeli olvasónk lehet a tanúja, aki abban az idő­ben is a város polgára volt. hogy Szabó Zoltán írása igaz, őszinte, a rideg tényeket fel­táró munka volt. „Különösen nehezményezi a képviselőtestület, hogy a cikkíró úgy állítja be váro­sunkat, mint egy halódó vá­rost. mint városias jelleggel bíró falut, ahol sem a város vezetősége, sem. a vezető tár­sadalmi osztályok nem álla­nak a mai időhöz mérten hi­vatásuk magaslatán, s ahol különösen kifogásolható a város legfőbb hatalmi ténye­zőjének: a katolikus főpap­ságnak a kor szellemével össze nem egyeztethető sze­repe. ..” Petró ügyvéd handabandá- zása komolytalan szóhalmaz- ként_ maradt fenn a levéltár megőrzött irományai sorá­ban, s ennek a levitézlett korszaknak egyik mintapél­dányaként tekinthető. Az egri hatalmasok mesz- sze érő kézzel próbálták ki­deríteni. kipuhatolni, tapasz­talt spiclieikkel megtudni, hogy ki, kik is lehettek Sza­bó Zoltán egri tanulmányút­jai során azok. akik tájékoz­tatták a város tényleges helyzetéről. Jómagam is visszaemlékszem, hogy ne­vek. feltételezések keringtek a levegőben, de örök titok maradt az éles szemű infor­mátor. vagy informátorok személye. A következő városi képvi­selőtestületi közgyűlés hatá- rozatilag tiltakozott Szabó Zoltán cikke ellen. Az egri cifra nyomorúság­ról írt Korunk Szava-beli írás egyébként országos visszú hangot is keltett konzerva­tív és jobboldali körökben. A két hangadó ezen a téren a Nemzeti Újság és az Új Ma­gyarság volt. A Korunk Sza­va kiadója által adott válasz nem volt meghunyászkodó. Szemébe vágta a Nemzeti Új­ság fasiszta szimpatizáns vol­tát, és többek között a német nemzeti szocializmus egyik apostolával, Alfred Rosen- berggel folytatott interjúját. De megszólalt maga a szer­ző is újból lapja hasábjain* hogy ízekre szedve az ellene koholt vádakat, rámutasson igazára, melyet így foglalt össze: „Egyikük sem tudta egyeU len adatomat se megcáfolni és válaszadás helyett szavak és mondatok elferdítésével operáltak. Ilyen módon cik* kém minden adatát és állítá­sát továbbra is állom és csak illetéktelen magyarázóinak rosszhiszemű beállítását mondom önkényesnek, nem igaz célt szolgálónak... Az egri vihar számomra egy ta­nulságot hozott: nincs miért remélni, hogy egyes katoli­kusok katolikus ügyről szól­ván tárgyilagosabbak, euró- paiabbak és keresztényebbek lesznek, mint bárki más, ha érdekek kiszolgálásáról van szó..-V ★ Egy cseppben a tengeri — mondja szólásmondás. S va­lóban! A két világháború kö­zötti Egerről élethűbb, tár- gyilagosabb. igazabb képet nem festett senki sem mint Szabó Zoltán. Akik nem is­merhették azt a kort. most hiteles tolmácsolásban kap­ták kézhez a képet, — akik Pedig lassan-lassar, már el­feledték. azoknak pedig sze­retnénk, ha egy kicsiny em­lékeztetőül szolgálna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom