Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
Megemlékezések, kitüntetések, jutalmazások A fegyveres erők napját ünnepelték a megyében ► A fegyveres testületeknél ezekben a napokban zajlanak azok az ünnepségek, amelyek során megemlékez- ' nek a fegyveres erők napjá- , ról. Egerben tegnap délelőtt a Heves megyei Rendőr- j főkapitányságon rendezték 1 meg az ünnepséget, amelyen részt vett Pálinkás Ferenc 1 vezérőrnagy, a Heves me- ! gyei Rendőr-tőkapitányság l vezetője és a í :emélyi álló» mány sok tagja. Őket köszöntötte Mohácsi József al- .1 ezredes, a megyei rendőr- ' főkapitányság pártbizottságá- ] nak titkára, majd Kiss Sán- ! dor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a fegyveres erők napjának jelentőségéről, méltatta azt az áldozatkész munkát, amelyet a fegyveres testületek tagjai nap mint nap végeznek, s külön kiemelte annak a tevékenységnek a jelentőségét, amelyet a rendőrök végeznek a közrend és közbiztonság további megszilárdításában. A beszéd után Pálinkás Ferenc vezérőrnagy kitünte- ! léseket és jutalmakat adott át a legjobb BM-dolgozók- : nak. Itt kell megemlítenünk, hogy a belügyminiszter a i Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Vigh Attilát, az Ifjú Gárda megyéi parancsnokát, és a KISZ Központi Bizottsága . aranykószorús KlSZ-jelvény- nyel tüntette ki Kopasz Árpád rendőr hadnagyot, akinek a kitüntetést Kiss Sán- ! dor. a KISZ Heves megyei : Bizottságának első titkára ! adta át az ünnepségen. A Magyar Népköztársaság I honvédelmi minisztere a i honvédelem érdekében több I éven át eredményes munkát kifejtett MHSZ-aktivákat és I -dolgozókat tüntetett ki a ! fegyveres erők napja alkal- | mából. 1 A Haza Szolgálatáért Ér- i demérem bronz fokozatával I Megyesi Miklósnét, az MHSZ ; megyéi dolgozóját tüntették j ki. j Honvédelmi Érdemérem i kitüntetésben részesült 25 I éves kimagasló munkája ’ után Schroff Imre, Szabó Gyula és Krinszki Bernát. í Szolgálati Érdeméremmel tüntették ki 20 év után Dióst Imre MHSZ-dolgozót. Hon védelmi Érdemérem kitüntetésben részesült 15 . éves szolgálata után Gulyka Pál, Pelykó Béla és Székely István. Ugyané kitüntetés 10 év után járó fokozatát Ludányi István, Papp János, Pethő Miklós, Váradi Sándor, Balogh Tibor, Ambrus Sándor, Deáki András, Bartók István, Pápista Gyuláné és Nagy István kapta meg. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára az MHSZ- ben végzett Kiváló Munkáért érem arany fokozata kitüntetésben Hevér Lajost és Szilágyi Lászlót részesítette. Ugyané kitüntetés ezüst fokozatát Kállai Ferenc, Zsar- nóczky György és Bencze György kapta meg. A bronz fokozatban Édes János, Szabó László, Dobrocsi Gábor, Gál László, Bozsik Benedek, Harman Béla, Szabó Béla és Kulcsár Zsuzsanna részesült. ★ A polgári védelem vezetésében, szervezésében, fejlesztésében és a feladatok végrehajtásában több éve végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a honvédelmi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából ,a Haza Szolgálatáért ezüst fokozatával tüntette ki Horváth Gusztáv főtisztet. A Honvédelmi Érdemérem 20 év után kitüntetésben részesült Bíró Miklós, dr. Géczi József, Kovács Bertalan, Pócs lmréné, Vincze János. Ugyanez 15 év fokozatával tüntették ki Juhász Gábor- nét, Pályka 'Lászlót, Szabó Istvánt, Radnai Lászlót. A Honvédelmi Érdemérem 10 év után fokozatát dr. Czáka Andornak, Fehér Istvánnak, Juhász Ferencnek, Katona Istvánnak, Kiss Gézának, Lőczi Ferencnének, Lukács Dezsőnek. Magyar Jánosnak, Nagy Károlynak, Nyári Jó- zsefnének, Somfai Tibornak, dr. Zana Bélának adományozták. Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesült 20 év után Kiss Oszkár főtiszt. Megyei parancsnoki dicséretben és jutalomban 18, megyei törzsparancsnoki dicséretben és jutalomban pedig 15 fő részesült. A kitüntetéseket és a jutalmakat a tegnapi napon adták át a megyei, illetve járási és városi pv-parancsnokságokon. Hétköznapok Nem egyszerű és nem könnyű feladat — éjszaka és nappal, nyáron és télen — a haza védelme még béke időben sem. Katonáinknak állandóan olyan szinten kell harckészültségben lenniük, hogy bármely pillanatban feladatukat maradéktalanul megoldhassák. Ezt a mindennapi gyakorlás, a fáradságot nem ismerő munka, kiképzés teszi lehetővé. Optikánkkal a katonaélet egy-egy hétköznapi, egyszerű pillanatát lestük el ez alkalommal. Harckocsi műszaki ellenőrzése a kezelők mindennapi munkájához tartozik. (Jobbra) Politikai foglalkozáson a Dobó laktanya harcosai a legaktuálisabb kérdésekkel ismerkednek meg. (Lent) Járőrözés és útbiztositás közben. (Harmadik képünk) A mosoly önmagáért beszél. Dávid Zoltán tizedes, a Dobó laktanya katonája példás helytállásáért, a kiképzésben nyújtott kimagasló eredményéért elnyerte a néphadsereg Kiváló katonája címet. (Jobbra, lent) f LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN a kormány megtárgyalta a j Központi Népi Ellenőrzési 1 Bizottság elnökének jelenté- ’sét az állategészségügy hely- j zetének, elsősorban a mező- gazdasági nagyüzemek állat- állománya egészségügyi ellá- ’ fásának vizsgálatáról. Az első félévben történt ellenőr- I zések során a szakemberek .1 arra kerestek választ, hogy milyen tényezők akadályozzák a színvonalasabb állat- egészbe rügyi ellátást, s mikéit fokozható az állategészségügyi munka hatékonysága. A vizsgálat az 1973—1975ös időszakot ölelte fel és ki- terjedt az érintett főhatóságokra, megyei intézményekre. szakigazgatási szervekre, a Phylaxiára, valamint tíz megye kijelölt 22 állami gazdaságára, 153 termelőszövetkezetére, ezek társulásaira és . a háztáji és kisegítő gazdaságokra. Az állategészségügy szerepét, fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország állatállományának évenkénti becsült értéké, ter- ■ mészetesen figyelembe véve az évközi szaporulatot is, 90 _109 milliárd forint körül a lakult. 1975 végén az ösz- szes állatállományból a mezőgazdasági nagyüzemekben volt a szarvasmarhának 68,6 százaléka, a sertések 45,9 százaléka, a juhok 86,7 százaléka és a baromfi 22,3 százaléka. Ez az állatállomány mintegy 8400 állattartó telepen helyezkedik el. Az állam az állategészségügyi feladatok megoldására évente mintegy 900 millió forintot fordít. A gazdaságok az állatorvosok díjazásán túl, A Minisztertanács megtárgyalta Állategészségügyünk az állategészségüggyel kapcsolatos kiadásokra szintén jelentős összeget költenek. Ez a költség országosan mintegy 400—500 millió forintra tehető évente. MINDEBBŐL KITŰNIK, hogy az állattartók az állam támogatását is felhasználva, nagy összegeket költenek az állatok egészségének védelmére. Ismert, hogy a nagyüzemi állatállomány koncentrálódása a nagyüzemek feladatait is megváltoztatta. Előtérbe került a járványos, fertőző, valamint az állatok elhelyezésével és takarmányozásával kapcsolatos betegségek megelőzése, a szaporodás-biológiai feltételek- megteremtése. Ezeknek a követelményeknek azonban még nem minden nagyüzemben tettek eleget. Az ok pedig, hogy kevés az anyagi eszköz, de előfordulnak tartási, higiéniai és takarmányozási hibák is. Az ország állategészségügyi helyzetét, az állategészségügyi szervek munkájának hatékonyságát az összes állatmegbetegedések és gyógyulások, illetve a veszteségek aránya, valamint az állatok élő szaporulatának alakulása alapján értékelték, a népi ellenőrök. Megállapították, hogy a megbetegedések és a gyógyulások száma a vizsgált időszakban egyaránt növekedett, de a gyógyulások aránya javult. Az összes megbetegedések nagyrészt tartási, takarmányozási hiányosságokra vezethetők visz- sza. Viszont a fertőző megbetegedések és gyógyúlások, valamint a fertőző megbetegedések következtében előállott veszteségek országos alakulása lényegesen kedvezőbb képet mutat. Mindezek alátámasztják, hogy az állatmegbetegedések számának csökkentését, a termőképesség fenntartását és fokozását, a tartási, gondozási, takarmányozási körülmények javításával elsősorban az állattartó gazdaságoknak kell megoldaniuk. Ugyanakkor a széles körű nemzetközi áru- és személyforgalom feltételei mellett a járvány veszély a leghatékonyabb megelőzési rendszabályok betartása esetén sem küszöbölhető ki teljesen. Ezért is kell nagy figyelmet fordítani a megelőzésre, és a védekezés előfeltételeinek fejlesztésére. FOGLALKOZIK A JELENTÉS a nagyüzemi állattartó telepek és a kisgazdaságok állatállományának egészség- ügyi helyzetével. Megállapítható, hogy a nagyüzemek állatállományának nagy részét hagyományos telepeken helyezték el, amelyek a járványvédelmi követelményeknek nem mindenben felelnek meg. Viszont az új, szakosított telepeken a járványmegelőzés feltételei általában jók, de hiányosságok ott is tapasztalhatók. A kisgazdaságokban azonban még kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen ezekben az istállókban szinte teljesen hiányoznak a járványvédelmi feltételek. Komoly veszélyt okoz az is, hogy az elhullott állatok ártalmatlanná tétele és hasznosítása csekély kivé. téltől eltekintve, nincs intézményesen megoldva. Pedig az állati fehérjefeldolgo- zó kapacitás növelésével jelentősen csökkenthető lenne a tőkés fehérjetakarmánybehozatal is. KEDVEZŐNEK TEKINTHETŐ, hogy ma már az ország tehénállományának 92 százaléka gümőkormentes és csökkennek a fertőző vetélések is. A mesterséges termékenyítést ellátó termékenyítő állomások kiváló tenyész-. egyedektől származó szaporítóanyagokkal és megfelelő állatorvosokkal rendelkeznek. Az ország állatállományának egészségügyi ellátásához 3275 állatorvos áll rendelkezésre, megelőző gyógyító tevékenységet végez 1057 körzeti és 802 üzemi állatorvos. A vizsgálatok során a körzeti állatorvosok működésével kapcsolatban lényegesebb probléma nem merült fel. Megoszlottak viszont a tapasztalatok az üzemek által alkalmazott állatorvosok működésének hatékonyságával kapcsolatban. Egyes üzemekben aktívan részt vesznek az állategészségügyi helyzetet kedvezően befolyásoló tenyésztési, tartási és takarmányozási feltételek megteremtésében. Sajnos, sok üzemben azonban ezt a hatékonyságot még nem sikerült elérni. Megállapítja a jelentés: az állatorvosi munka hatékonyságát gátolja, hogy az állatorvosok munkaidejük nagy részét kénytelenek manuális tömegmunkák végzésére fordítani, mivel kevés az állategészségügyi asszisztens, és a szakmunkás. Hátrányosan befolyásolja a munka hatásfokát az eszközök és a műszerek hiánya, és rossz minősége. A fertőző, járványos megbetegedések megelőzésére és elfojtására szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagok általában rendelkezésre állnak. Gondot okoz viszont, hogy a nagyüzemek a fertőződés veszélye miatt nemigen tudják igénybe venni az állatkórházi lehetőségeket. MINDEZT ÖSSZEFOGLALVA, megállapítható, hogy az állatállomány egészséges megóvása, az állatállomány termelésijén tartása sokirányú és összehangolt tevékenységet követel. A kormány ezért határozatban utasította az érdekelt szerveket az intézkedések megtételére. Mindez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az állategészségügyi helyzet tovább fejlődjék. Cs. F. Mmsmsy 1976. szeptember 29., szerda
