Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

Megemlékezések, kitüntetések, jutalmazások A fegyveres erők napját ünnepelték a megyében ► A fegyveres testületeknél ezekben a napokban zajla­nak azok az ünnepségek, amelyek során megemlékez- ' nek a fegyveres erők napjá- , ról. Egerben tegnap délelőtt a Heves megyei Rendőr- j főkapitányságon rendezték 1 meg az ünnepséget, amelyen részt vett Pálinkás Ferenc 1 vezérőrnagy, a Heves me- ! gyei Rendőr-tőkapitányság l vezetője és a í :emélyi álló» mány sok tagja. Őket kö­szöntötte Mohácsi József al- .1 ezredes, a megyei rendőr- ' főkapitányság pártbizottságá- ] nak titkára, majd Kiss Sán- ! dor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a fegyveres erők napjának jelentőségé­ről, méltatta azt az áldozat­kész munkát, amelyet a fegyveres testületek tagjai nap mint nap végeznek, s külön kiemelte annak a te­vékenységnek a jelentőségét, amelyet a rendőrök végez­nek a közrend és közbizton­ság további megszilárdításá­ban. A beszéd után Pálinkás Ferenc vezérőrnagy kitünte- ! léseket és jutalmakat adott át a legjobb BM-dolgozók- : nak. Itt kell megemlítenünk, hogy a belügyminiszter a i Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Vigh Attilát, az Ifjú Gárda megyéi parancsnokát, és a KISZ Központi Bizottsága . aranykószorús KlSZ-jelvény- nyel tüntette ki Kopasz Ár­pád rendőr hadnagyot, aki­nek a kitüntetést Kiss Sán- ! dor. a KISZ Heves megyei : Bizottságának első titkára ! adta át az ünnepségen. A Magyar Népköztársaság I honvédelmi minisztere a i honvédelem érdekében több I éven át eredményes munkát kifejtett MHSZ-aktivákat és I -dolgozókat tüntetett ki a ! fegyveres erők napja alkal- | mából. 1 A Haza Szolgálatáért Ér- i demérem bronz fokozatával I Megyesi Miklósnét, az MHSZ ; megyéi dolgozóját tüntették j ki. j Honvédelmi Érdemérem i kitüntetésben részesült 25 I éves kimagasló munkája ’ után Schroff Imre, Szabó Gyula és Krinszki Bernát. í Szolgálati Érdeméremmel tüntették ki 20 év után Dióst Imre MHSZ-dolgozót. Hon védelmi Érdemérem kitün­tetésben részesült 15 . éves szolgálata után Gulyka Pál, Pelykó Béla és Székely Ist­ván. Ugyané kitüntetés 10 év után járó fokozatát Ludányi István, Papp János, Pethő Miklós, Váradi Sándor, Ba­logh Tibor, Ambrus Sándor, Deáki András, Bartók István, Pápista Gyuláné és Nagy István kapta meg. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára az MHSZ- ben végzett Kiváló Munká­ért érem arany fokozata ki­tüntetésben Hevér Lajost és Szilágyi Lászlót részesítette. Ugyané kitüntetés ezüst fo­kozatát Kállai Ferenc, Zsar- nóczky György és Bencze György kapta meg. A bronz fokozatban Édes János, Sza­bó László, Dobrocsi Gábor, Gál László, Bozsik Benedek, Harman Béla, Szabó Béla és Kulcsár Zsuzsanna részesült. ★ A polgári védelem veze­tésében, szervezésében, fej­lesztésében és a feladatok végrehajtásában több éve végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a honvédel­mi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából ,a Haza Szolgálatáért ezüst fo­kozatával tüntette ki Hor­váth Gusztáv főtisztet. A Honvédelmi Érdemérem 20 év után kitüntetésben része­sült Bíró Miklós, dr. Géczi József, Kovács Bertalan, Pócs lmréné, Vincze János. Ugyanez 15 év fokozatával tüntették ki Juhász Gábor- nét, Pályka 'Lászlót, Szabó Istvánt, Radnai Lászlót. A Honvédelmi Érdemérem 10 év után fokozatát dr. Czáka Andornak, Fehér Istvánnak, Juhász Ferencnek, Katona Istvánnak, Kiss Gézának, Lőczi Ferencnének, Lukács Dezsőnek. Magyar Jánosnak, Nagy Károlynak, Nyári Jó- zsefnének, Somfai Tibornak, dr. Zana Bélának adomá­nyozták. Szolgálati Érdem­érem kitüntetésben részesült 20 év után Kiss Oszkár fő­tiszt. Megyei parancsnoki di­cséretben és jutalomban 18, megyei törzsparancsnoki di­cséretben és jutalomban pe­dig 15 fő részesült. A kitün­tetéseket és a jutalmakat a tegnapi napon adták át a megyei, illetve járási és vá­rosi pv-parancsnokságokon. Hétköz­napok Nem egyszerű és nem könnyű feladat — éjszaka és nappal, nyáron és télen — a haza védelme még béke időben sem. Katonáinknak állandóan olyan szinten kell harckészültségben lenniük, hogy bármely pillanatban feladatukat maradéktalanul megoldhassák. Ezt a minden­napi gyakorlás, a fáradságot nem ismerő munka, kikép­zés teszi lehetővé. Optikánk­kal a katonaélet egy-egy hétköznapi, egyszerű pilla­natát lestük el ez alkalom­mal. Harckocsi műszaki ellenőr­zése a kezelők mindennapi munkájához tartozik. (Jobbra) Politikai foglalkozáson a Do­bó laktanya harcosai a leg­aktuálisabb kérdésekkel is­merkednek meg. (Lent) Járőrözés és útbiztositás köz­ben. (Harmadik képünk) A mosoly önmagáért beszél. Dávid Zoltán tizedes, a Do­bó laktanya katonája pél­dás helytállásáért, a kikép­zésben nyújtott kimagasló eredményéért elnyerte a néphadsereg Kiváló katonája címet. (Jobbra, lent) f LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN a kormány megtárgyalta a j Központi Népi Ellenőrzési 1 Bizottság elnökének jelenté- ’sét az állategészségügy hely- j zetének, elsősorban a mező- gazdasági nagyüzemek állat- állománya egészségügyi ellá- ’ fásának vizsgálatáról. Az el­ső félévben történt ellenőr- I zések során a szakemberek .1 arra kerestek választ, hogy milyen tényezők akadályoz­zák a színvonalasabb állat- egészbe rügyi ellátást, s mi­kéit fokozható az állategész­ségügyi munka hatékonysá­ga. A vizsgálat az 1973—1975­ös időszakot ölelte fel és ki- terjedt az érintett főhatósá­gokra, megyei intézmények­re. szakigazgatási szervekre, a Phylaxiára, valamint tíz megye kijelölt 22 állami gaz­daságára, 153 termelőszövet­kezetére, ezek társulásaira és . a háztáji és kisegítő gazda­ságokra. Az állategészségügy szerepét, fontosságát mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy az ország állatállományának évenkénti becsült értéké, ter- ■ mészetesen figyelembe véve az évközi szaporulatot is, 90 _109 milliárd forint körül a lakult. 1975 végén az ösz- szes állatállományból a me­zőgazdasági nagyüzemekben volt a szarvasmarhának 68,6 százaléka, a sertések 45,9 százaléka, a juhok 86,7 szá­zaléka és a baromfi 22,3 szá­zaléka. Ez az állatállomány mintegy 8400 állattartó tele­pen helyezkedik el. Az állam az állategészség­ügyi feladatok megoldására évente mintegy 900 millió fo­rintot fordít. A gazdaságok az állatorvosok díjazásán túl, A Minisztertanács megtárgyalta Állategészségügyünk az állategészségüggyel kap­csolatos kiadásokra szintén jelentős összeget költenek. Ez a költség országosan mintegy 400—500 millió fo­rintra tehető évente. MINDEBBŐL KITŰNIK, hogy az állattartók az állam támogatását is felhasználva, nagy összegeket költenek az állatok egészségének védel­mére. Ismert, hogy a nagy­üzemi állatállomány kon­centrálódása a nagyüzemek feladatait is megváltoztatta. Előtérbe került a járványos, fertőző, valamint az állatok elhelyezésével és takarmá­nyozásával kapcsolatos be­tegségek megelőzése, a szapo­rodás-biológiai feltételek- megteremtése. Ezeknek a kö­vetelményeknek azonban még nem minden nagyüzem­ben tettek eleget. Az ok pe­dig, hogy kevés az anyagi eszköz, de előfordulnak tar­tási, higiéniai és takarmá­nyozási hibák is. Az ország állategészségügyi helyzetét, az állategészség­ügyi szervek munkájának hatékonyságát az összes ál­latmegbetegedések és gyó­gyulások, illetve a vesztesé­gek aránya, valamint az ál­latok élő szaporulatának ala­kulása alapján értékelték, a népi ellenőrök. Megállapítot­ták, hogy a megbetegedések és a gyógyulások száma a vizsgált időszakban egyaránt növekedett, de a gyógyulások aránya javult. Az összes megbetegedések nagyrészt tartási, takarmányozási hiá­nyosságokra vezethetők visz- sza. Viszont a fertőző meg­betegedések és gyógyúlások, valamint a fertőző megbete­gedések következtében elő­állott veszteségek országos alakulása lényegesen kedve­zőbb képet mutat. Mindezek alátámasztják, hogy az állat­megbetegedések számának csökkentését, a termőképes­ség fenntartását és fokozását, a tartási, gondozási, takar­mányozási körülmények ja­vításával elsősorban az ál­lattartó gazdaságoknak kell megoldaniuk. Ugyanakkor a széles körű nemzetközi áru- és személyforgalom feltételei mellett a járvány veszély a leghatékonyabb megelőzési rendszabályok betartása ese­tén sem küszöbölhető ki tel­jesen. Ezért is kell nagy fi­gyelmet fordítani a megelő­zésre, és a védekezés előfel­tételeinek fejlesztésére. FOGLALKOZIK A JELEN­TÉS a nagyüzemi állattartó telepek és a kisgazdaságok állatállományának egészség- ügyi helyzetével. Megállapítható, hogy a nagyüzemek állatállomá­nyának nagy részét hagyo­mányos telepeken helyezték el, amelyek a járványvédel­mi követelményeknek nem mindenben felelnek meg. Viszont az új, szakosított te­lepeken a járványmegelőzés feltételei általában jók, de hiányosságok ott is tapasz­talhatók. A kisgazdaságokban azonban még kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen ezekben az istállókban szinte teljesen hiányoznak a járványvédelmi feltételek. Komoly veszélyt okoz az is, hogy az elhullott állatok ártalmatlanná tétele és hasznosítása csekély kivé. téltől eltekintve, nincs in­tézményesen megoldva. Pe­dig az állati fehérjefeldolgo- zó kapacitás növelésével je­lentősen csökkenthető lenne a tőkés fehérjetakarmány­behozatal is. KEDVEZŐNEK TEKINT­HETŐ, hogy ma már az or­szág tehénállományának 92 százaléka gümőkormentes és csökkennek a fertőző vetélé­sek is. A mesterséges termé­kenyítést ellátó termékenyí­tő állomások kiváló tenyész-. egyedektől származó szaporí­tóanyagokkal és megfelelő állatorvosokkal rendelkez­nek. Az ország állatállományá­nak egészségügyi ellátásához 3275 állatorvos áll rendelke­zésre, megelőző gyógyító te­vékenységet végez 1057 kör­zeti és 802 üzemi állatorvos. A vizsgálatok során a körze­ti állatorvosok működésével kapcsolatban lényegesebb probléma nem merült fel. Megoszlottak viszont a ta­pasztalatok az üzemek által alkalmazott állatorvosok mű­ködésének hatékonyságával kapcsolatban. Egyes üzemek­ben aktívan részt vesznek az állategészségügyi helyzetet kedvezően befolyásoló te­nyésztési, tartási és takar­mányozási feltételek megte­remtésében. Sajnos, sok üzemben azonban ezt a haté­konyságot még nem sikerült elérni. Megállapítja a jelentés: az állatorvosi munka hatékony­ságát gátolja, hogy az állat­orvosok munkaidejük nagy részét kénytelenek manuális tömegmunkák végzésére for­dítani, mivel kevés az állat­egészségügyi asszisztens, és a szakmunkás. Hátrányosan befolyásolja a munka hatás­fokát az eszközök és a mű­szerek hiánya, és rossz mi­nősége. A fertőző, járványos meg­betegedések megelőzésére és elfojtására szükséges ingye­nes oltó- és kórjelző anyagok általában rendelkezésre áll­nak. Gondot okoz viszont, hogy a nagyüzemek a fertő­ződés veszélye miatt nemigen tudják igénybe venni az ál­latkórházi lehetőségeket. MINDEZT ÖSSZEFOG­LALVA, megállapítható, hogy az állatállomány egész­séges megóvása, az állatállo­mány termelésijén tartása sokirányú és összehangolt tevékenységet követel. A kormány ezért határozatban utasította az érdekelt szerve­ket az intézkedések megté­telére. Mindez hozzá fog já­rulni ahhoz, hogy az állat­egészségügyi helyzet tovább fejlődjék. Cs. F. Mmsmsy 1976. szeptember 29., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom