Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
1 nép hatalmát fegyverrel 1$ védenünk kell Kiváló munkásőrök tanácskozása Egerben Nagyobb fegyelemre van szükség Heves megye közúti közlekedési baleseteinek alakulása 1976- I. félévében A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Varga Lajos kiváló parancsa tözben. Tegnap Egerben, a SZÖV- PERMÉK nagytermében ren- lezték meg a kiváló munkás- rrök és parancsnokok megyei anácskozását. akiket az ezt négelőző járási és városi tanácskozások résztvevői vá- asztottak meg küldötteknek, iz elnökségben helyet fogalt többek között Gáti Jósé/. a munkásőrség orszá- ;ös parancsnokának helyette- e, Pálinkás Ferenc vezér.: imagy. a megyei párt-végre- íajtóbizottság tagja, a Heves negyei Rendőr-főkapitányig vezetője, valamint a töb- i társ- és fegyveres szervek 'ezető munkatársai. A meg- elenfeket Lévai Ferenc, a negyei pártbizottság osztály- 'ezetője. az értekezlet megvá- isztott elnöke üdvözölte, majd írmán Aurél, a munkásőrség negyei parancsnoka tartott nt.aindító előadást. Bevezetőjében emlékeztetett a munkásőrség megalakulásának örténelmi körülményeire, az 956-os ellenforradalom leve- ése utáni időre, a hatalom- negszUárditás emlékezetes ■seményeire. Akkor még minden ki- tlakulatlan volt, de egy do- ogban biztosak voltunk: a tép hatalmát fegyverrel is védenünk kell. A napok Jatt szerveződött munkásőr- igységek és alegységek, ki- jontott vörös zászlókkal, icélszürke overallban, doblá- ’os géppisztollyal egyidőben elentek meg városok és köziégek utcáin. Bátran, a szokásosnál keményebb lépték- cél, nagy elszántsággal vo- iultak végig az utcákon. Ez a elvonulás biztatás, bátorí- ,ás volt a becsületes dolgosoknak és félreérthetetlen megálljt parancsolt azoknak, ikik továbbra is zavarni iKarták a lassan visszatérő lyugalmat — mondotta. Ezután az alakulás óta elveit idő emlékezetes eseményeit elevenítette fel, a mun- ia és az eredmények összefüggésében vizsgálva a torién teket: szökött bűnözők, satársértők elfogását, erdőtüzek oltását, a tiszai árvíznél végzett segítségnyújtást, és nem utolsósorban a kiképzésben és a termelőmunkában elért eredményeket. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban a munkásőrség harckészültsége, ütőképessége jelentősen fokozódott. A kiképzés korszerűvé vált. tartalmában és módszereiben rugalmasan igazodott konszolidációk követelményeihez. A megalakulást követő években elsősorban a belső ellenok, az egri járásból felszólalása (Fotó: Szántó György) forradalmi kísérletek elfojtása, maradványainak felszámolása volt a legfontosabb feladat, később pedig bekapcsolódtak a közrendvédelem .teendőinek ellátásába is. Ma már az ország- védelemben betöltött helyük és szerepük, a kiképzés meghatározója. Hangsúlyozta, hogy a feladat teljesítéséhez minden szervtől a legnagyobb segítséget kapták, kapják, és ez a harckészültség további fokozását. az anyagi, technikai és pénzügyi ellátású korszerűsítését teszi lehetővé. A parancsnok ezután foglalkozott az állomány erkölcsi. politikai és fegyelmi helyzetével, a vezetési munkával. a kiképzés továbbfejlesztésének lehetőségeivel, és más szakmai, technikai, szolgálati területekkel, és szólt a meglevő gondokat, problémákat. hiányosságokat illetően, amelyek megoldásához a jelenlevők segítségét, ötleteit, javaslatait kérte. Az előadást vita és a hozzászólások követték. A küldöttek nemcsak beszámoltak alegységeik életéről, de hasznos ötleteket is adtak a további eredményesebb feladat teljesítéséhez. A vita a megyei parancsnok zárszavával ért véget, majd a jelenlevők megválasztották azokat a küldötteket, akik Heves megye munkásőreit képviselik az országos tanácskozáson. (fazekas) A közlekedési fegyelem Heves megyében tovább javult — összehasonlítva az 1975. első félévi tapasztalatokkal. Ez megmutatkozik abban, hogy egyre több előzékeny, udvarias, a szabályokat tiszteletben tartó közlekedő emberrel találkozunk (nemcsak a rendőrautóból szemlélve). A közlekedés; fegyelem javítása ma már megyénkben is társadalmi üggyé vált. A közlekedésbiztonsági tanácsok aktívahálózata egyre bővül, áldozatkész munkájuk célját mind több közlekedő elismeri. Propagandamunkájuk, forgalomszervezési javaslataik hatása egyre inkább érezhető, az illetékes hatóságokkal közösen sokoldalú intézkedéseket tesznek a forgalom folyamatos áramlásának biztosítására. a balesetek megelőzésére. Különösen hatékonynak bizonyult az új KRESZ - re történő felkészítő munka, amelynek hatása a balesetek számának csökkentésében is jelentkezett. Fokozottabb volt a rendőri ellenőrzés is: a durva, erőszakos szabály- sértések szigorú elbírálás alá kerültek. A járművezetéstől történő eltiltások száma a szabálysértési és a bírósági eljárásokban is emelkedett. Az aktívabb nevelő, felvilágosító és ellenőrző, valamint a jobb forgalomszervező munkával összefüggésben 1976. első félévében csökkent a balesetek száma, ezt mutatja az alábbi táblázat is: 1975. I. félév 1976. I. félév halálos (48 órán belüli 13 16 halálos (30 napon belül) — 21 súlyos sérüléses: 130 110 könnyű sérüléses: 173 96 összesen: 326 összesen: 227 Lényegesen csökkent a könnyű sérüléses balesetek száma, s kevesebb volt a súlyos sérülésekkel járó baleset is. Sajnos, a halálos balesetek száma nem csökkent. Amikor azt a megállapítást tesszük, hogy a közlekedési A szabálytalan előzés egyik „iskolapéldája".., (Fotó: Perl Má.. ion) fegyelem szilárdulásában elő-_. relépés tapasztalható, egyidejűleg kifejezzük a jelentkező ellentmondást is. Még mindig akad kellő szabályismeret (vagy betartása) nélküli „rutinvezető", a kevés önuralommal rendelkező, a „járműveknek engedelmeskedő” járművezető, ittas vezető, illetve szabálytalanul közlekedő gyalogos. A halálos és súlyos balesetek nagy része továbbra is gyorshajtásból, szabálytalan előzésből és balra kanyarodásból, illetve az elsőbbségi jog megsértéséből származik. Gyakori ok az ittas vezetés, a gyalogosok szabálytalan közlekedése, illetve a kerékpárok kivilágítatlansága is. A gyorshajtáson belül a legtöbb veszélyt a sebesség helytelen (nem az út- és a látási viszonyoknak megtelelő) megválasztása jelenti. Sok járművezető nem tudja. hogy az új KRESZ értelmében balra kanyarodás során akár a. szabálytalanul előzőt is el kell engedni. Ha ezt nem teszi és balesetet okoz, felelőssége általában megállapítható. Száztíz munkahely S'?- ■ Munkaerő-vándorlás „KRESZ” nélkül Heves megye sem kivétel A munkaerő-gazdálkodásunkat sok mindennel jellemezhetjük. csak az ésszerű, séggel, a tervszerűséggel nem...’’ A summás megállapítást éppen megyénkben tette a közelmúltban egyik országos vezetőnk. És hogy mennyire nem túlzott, azt jól bizonyítja az a cikksorozat is, amely hat napon át elemezte lapunkban a létszámgazdálkodás. a munkaerőhelyzet fogyatékosságait. Talán hang. súlyozni is felesleges: az említett írásokban felvetett gondok egytől egyig megtalálhatók Heves megyében is. De lássuk a tényeket, nézzünk kicsit szét saját „portánkon” is. n. Aki akar. emlékezhet rá: az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése idején megyénkben is sokat féltek az üzemek, a vállalatok erőteljesen megnövekedett önállóságától. Többen még a munkanélküliséget sem tartották kizártnak. Aztán hamar kiderült: fölöslegesen aggódtak, sőt. nemsokára páratlan méretű munkaerő-vándorlás, munkaerő-csábítás vette kezdetét nálunk is. Üzemeink többségében ugyanis — az országoshoz hasónlóan — ismét előtérbe került a munkaerőigényes extenzív fejlesztés. Bővítették a régi, építették az új csarnokokat, sorra települtek a helyi foglalkoztatást biztosító munkahelyek azokra a területekre, településekre. ahonnan korábban autóbusz vagy vonat vitte, vagy vihette volna munkába a dolgozókat. Tegyük gyorsan hozzá: ezek a fejlesztések összességében jó célt szolgáltak, csak éppen azt nem mérték fel kellően. hogy a „sok eszkimónak jut-e majd fóka", vagyis, hogy honnan lesz meg a szükséges munkáskéz és az utánpótlás. Egerben például több mint 110 munkahely van. Sok ez? Nagyon sok! De munkaerő- hiánnyal küzdenek már azok az új üzemek is — a hevesi. a füzesabonyi, az egri járásban is — amelyek éppen a korábban meglevő szabad munkaerőt voltak hivatottak foglalkoztatni. Ennek persze már más oka is van. Egyrészt az átlagbérszabályozási rendszer is a szabadabb létszám- gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat. másrészt üzemeink döntő többségében még ma is elsősorban a létszám növelésére alapozzák a termelés növelését. Persze ezért sem csak a munkahelyek a felelősek. A kialakult, a megszokott vállalati magatartás ugyanis mindezt megengedi, lehetővé teszi. például a szállítás, a rako- , dás. az anyagmozgatás gépesítésével igen számottevő munkaerőt lehetne megtakarítani. s főleg hatékonyabb munkával foglalkoztatni. Ehhez persze pénzre is szükség lenne. Nem is kevésre. De nem valószínű, hogy annál is többre, mint amennyit évek. évtizedek alatt a gépesíthető segédmunkáért kifizettek. 196S-ban Heves megyében 82 adminiszTatív alkalmazóit jutott száz munkásra. 1975-ben már 199. Az építőiparban 82-röl 95-re emelkedett ez a szám. A megye szocialista iparában dolgozó munkások 4t,4 százaléka végez nehéz fizikai munkát. A minisztériumi iparban ez az arány meghaladja a 44 százalékot. Érdemes elgondolkozni ezeken a számokon is. Különösen az utóbbiakon, Mert pdáig már eljutottunk, hogy rájöttünk és beismertük: a munkaidő egynegyede nem munkával telik el. Hogy mivel felsorolni i's nehéz lenne. De nem is ez a lén3’eg. sokkal inkább az, hogy miért mehet kárba 25 százaléka a termelésre fordítható időalapnak ? Eármely oldalról is vizsgáljuk a kérdést, a „végállomás" kivétel nélkül az alacsony munkaszervezés, és a még alacsonyabb munkafegyelem. Hogy mi mindent lehet ma nálunk a munkaidő a.att csinálni, arról jobb nem is beszélni. Persze nem is beszélni kellene, hanem tenni ellene. A szervezéshez megint kell pénz is. de a rendhez. a fegyelemhez? Elég lenne a rend, a fegyelem. Tessék csak számolni: az elmúlt évben nem egy olyan nap, hét volt Heves megyében is. amikor nem kevesebb, mint 5809 dolgozó hiányzott a munkából. Ki ezért, ki azért, ki beteg - volt, ki csak lógott. 5809 dolgozó! Két közepes nagyságú vállalat teljes kollektívája. Vajon mennyi értéket termelhettek volna? Vajon mennyi kárt okoztak? Tessék csak számolni! E. Ki dönti el nálunk, hogy például egy végzős esztergályos melyik munkahelyet választja? Hát persze, hogy csak a végzős esztergályos. És ki figyeli, hogy a népgazdaságnak pont ott van-e rá szüksége? Senki. Sajnos, mindez nagyban is így van. A munkaerő megyénkben . is ugyanúgy „KRESZ" nélkül áramlik, mint másutt az országban. Ss ez mindaddig így is lesz, míg néhány „kötelező haladási irányt” jelző táblát ki nem tesznek. Olyat, amelyet nem lehet félreérteni, megmagyarázni, nem lehet rajta vitatkozni. Mert az azért mégsem lehet sokáig mindegy, hogy péidául a Gagarin Hőerőműnek nem jut-e elég munkáskéz, vagy egy műanyagöntő szövetkezetnek. Addig persze nehéz lesz változtatni — míg az említeti; tiltótáblákkal is — amíg egy lakatos kétszer annyit keres a szóban forgó szövetkezetben, mint az említett szocialista nagyüzemben. Mert ez is hozzátartozik az ésszerű, a tervszerű munkaerő-gazdálkodáshoz. Az utóbbi időiben számos jó rendelet született a látszám- a munkaerő-gazdálkodásban keletkezett feszültségek feloldása érdekében. Valljuk be azonban őszintén: e rendeletek többsége csak fájdalom- csillapítóként hatott. Ez pedig kevés. Sőt. egyre kevesebb! 'iSSÉm* Koós Jó»eí A közlekedésben a szünidőről mindig szomorúan beszélünk. Ha kisebb arányban, de emelkedett a gyermekbalesetek szánna a szünidőben. A szülők és járművezetők felelőssége egyformán megállapítható. A tavaszi „motorosidény” kezdetekor a sokévi tapasztalatok szerint most is több halálos baleset történt. Az ok egyértelműen minden esetben a gyorshajtás volt. A balesetben szereplők egyötöde ebben a félévben is ittas volt. A szigorúbb bírói ítéletek és a járművezetéstől való eltiltások, reméljük, „kijózanítják" az arra rászorulókat. Felhívjuk a figyelmet a balesetveszélyes helyekre: Hatvanban a 3. számú főút áthaladási szakasza, a nagy- rédei elágazás és környéke. a detki elágazás és Gyöngyös közötti része, a füzesabony— debreceni elágazás (Poroszlóig). a Gyöngyös—Mátra közötti út. Bélapátfalva (építkezés miatt). Egerben pedig a Lenin út (főleg az első. negyedévben). A hétvégeken, történt a balesetelv kétharmada, a főútvonalon, pedig a csúcsforgalmi időszakban (szabálytalan előzés és kanyarodás, illetve a követési távolság be nem tartása). Mellékutakon és lakott területeken többnyire a reggeli, a késő délutáni, az esti, vagy az éjszakai órákban (ittasság, kivilágítatlan kerékpáros. gyalogos elütése) következett be baleset. Kedvezőtlenül befolyásolják a balesetek alakulását az időjárási viszonyok gyors változásai, az úgynevezett frontátvonulások, esetenként az útburkolat felületi állapotának (csapadék, sár, lefagyás) változásai. A megváltozott viszonyokhoz a járművezetők nagy része és a gyalogosok nem alkalmazkodnak. A lelassult reflexievé- kenység következményeit nem gondolják át, nem tanúsítanak fokozott figyelmet, a sebességet helytelenül választják meg, hirtelen és későn fékeznek. A balesetek megelőzhetők, ha minden közlekedő a közúton nagyobb figyelmet tanúsít. figyelj a közieket!Is más résztvevőit is, a rászorultakat pedig segíti. Mindehhez fegyelemre, türelemre, nem utolsósorban jó .szabályismeretre, (önigényességre, azok betartásánál), a forgalmi viszonyok és lehetőségek megválasztásának állandó figyelemmel kísérésére és az azokhoz való jó alkalmazkodásra van szükség. Társadalmi összefogással nemes célkitűzéseink megvalósíthatók. A durva szabályszegéssel balesetet okoz lkat. az agresszív szabálysé tőket, a jövőben noég szigorúbban felelősségre vonják. Fejes Pál r. alezredes, a megyei közlekedésrendé. szeti osztály vezetője Q 19*6. szeptember 26., vasár na#
