Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

Hol ya«ytok. szakemberek? Vasi fafaragók A celldömölki kemenesalji művelődési központban megnyílt az őrségi fafaragók leg- újabb munkáit bemutató kiállításé Képünkön: Papp János faragása. (MTI fotó — Rózsás Sándor) Kiállítás Egerben és Hatvanban Befejeződött a magvar—csehszlovák barátsági napok Heves megyei programja AZT MINDENKI TERMÉ­SZETESNEK tartja, hogy az orvosi, a mérnöki feladat­kört egyetemi, illetve főis­kolai végzettségű szakem­berek lássák el. Az lenne vsak a furcsa — ezt egyéb­ként el se tudjuk képzelni —. ha valaki képesítés nél­kül fehér köpenyt öltene, s diagnosztálna, recepteket írna, vagy éppen operálna. Varratnánk a ruhát olyan s/abóval. akinek hiányzik a képzettsége? Aligha! Azon viszont egyáltalán nem ütközünk meg, hogy a gyerekeket közepesen, vaev jól ‘érettségizett, pedagógiai ismeretekkel nem rendelkező fiatalok oktatják-nevelik. A népművelőkkel szemben még elnézőbbek vagyunk, s még azon sem döbbenünk meg. ha művelődési ottho­naink, klubkönyvtáraink egy részét csupán általános iskolai végzettségű tiszte­let díjas. vagy függetlenített igazgatók irányítják. Ha valaki kételkedik eb­ben. akkor meggyőzik az alábbi tények, a jelenlegi megyei helyzetet tükröző statisztikai mutatók. A kilencvenkét tisztelet- díias vezető közül heten ál­talános. harmincketten kö- zéoiskolát. tizennyolcán ta- nítókénzőt, huszonkilencen főiskolát végeztek, s mind­össze kettőnek van egyetemi diplomája. A minimális tá­jékozottságot nyújtó alap­vizsgát csak huszonnégyen tették le. Nem sokkal rózsósabb a helyzet a függetlenítettek esetében sem. Ketten nem jutottak túl a nyolc osztá­lyon, érettségiztek harmin­cán. főiskolai oklevelet ti­zenhármán. egyetemit ket­ten szereztek. Nénművelői képesítésű főiskolai szinten hat, egyetemin kettő. ÉRDEMES ELTÖPRENGE­NI ezen az elszomorító adat­soron. Van a tennivalók lé­nyegét meghatározó közmű­vel őd ési pár th atá roza tu nk. AZ MSZMP XI. kongresz- szusn egyértelműen meg­fogalmazta, hogy el kell ér­ni azt, hogy mind többen folyamatosan művelődje­nek. vegyenek részt az ál­lal á nos. a szakmai oktatás­ban. a továbbképzésben. A kultúra területén fejleszte­ni kell a közösségi formá­kat. különös gondot fordít­va a munkásság tudásának gyarapításé ra. A célokat viszont csak úgy valósíthajtuk meg, ha ötletes, az eddigieknél jó­val hatékonyabb módszere­ket keresünk és találunk, olyan kínálatot biztosítunk, amely valóban vonzza az embereket. Erre csak azok képesek, akik szakmájuk, hivatás­ként gyakorolt foglalkozá­suk avatott mesterei, akik kitűnően felkészültek, s is­mereteik birtokában tudják is mi a teendő. Az érettségi, de különös­képp a nyolc osztályos bizo­nyítvány igen sovány aján­lólevél. A hiányos művelt­séget csak egészen kivételes e«otben pótolhatja a lelke­sedés. a tiszteletreméltó iievb - •;ak>m. Tudomásul kéne venni, hogy a népmű­velés tudomány, s megannyi fortéivát a felsőoktatási in­tézményekben négy, illetve öt évig tanulják a fiatalok. Nos. ha valaki ezt a bősé- ges ismeretanyagot nem sa- játítetta el. az csak táblá­ból. de sosem végez ered- nv nyes alkotómunkát. DE MENJÜNK TOVÁBB és soroljuk a riasztó adalé­kokat. A járási művelődési 1970. szeptember 26.. vasárnap központok munkatársainak egyik fő feladata a területi munka, joggal várják tő­lük — ezt rendelkezés ír­ja elő! —, hogy módszerta­ni tanácsokkal segítsék a községekben, a falvakban tevékenykedő kollégáikat. A hiányos felkészültség miatt erre nagy szükség lenne. Igen ám, de se Hevesen, se Füzesabonyban nincs szak­képzett népművelő. Ráadá­sul kevesen vannak, s meglehetősen ritkán jutnak el az egyes kultúrházakba. klubkönyvtárakba. Az is tény, hogy a Megyei Művelődési Központ szak- apparátusában is dolgoznak érettségizettek. Ott, ahol a vidéki kiscsoportvezetőket képzik, ahol továbbképzése­ket szerveznek, ahonnan joggal remélnének magas szintű útmutatást. ÍME A NYERS VALÓSÁG, de hogyan, miért jutottunk ide? Sajnos a felsőfokú szakemberek képzése nem tartott lépést az igényekkel. Ehhez társult az, hogy a friss diplomások közül igen sokan jobban fizető, kisebb elfoglaltságot jelentő mun­kahelyeket kerestek és ta­láltak. Valljuk meg, a megyei művelődésügy illetékesei se tették meg mindent, hiszen lényegében tudomásul vet­ték. a nagyon is jól ismert, meghökkentő adatokat. El­nézőek voltak a községi ve­zetők is, mért az egyes ál­lások betöltésénél, a tiszte­letdíjas megbízatások oda­ítélésénél nem ragaszkodtak a felsőfokú képesítéshez. Ha nem akadt népművelő — ezt még meg lehet érteni —, akkor legalább a pedagógu­sokat kérték volna fel. Oly­kor — erre is van példa — rokoni, baráti kapcsolatok miatt mondtak le az elvek következetes érvényesítésé­ről. Rendelkezés írja elő, hogy főhivatású művészeti előadóként csak főiskolai, vagy egyetemi végzettségűe­ket alkalmazhatnak. Mégis számos esetben eltekintet­tek ettől a megkötöttségtől. EGY BIZTOS: a jelenlegi állapotokon mindenképpen változtatni kell! Idővel — persze csak hosszú évek múltán — gyarapszik majd a szakképzettek szá­ma, hiszen a főiskolákon — többek között Egerben is — megindult a népművelőkép­zés. Szóval lesz kit fogadni. Akár előadónak, akár köz- művelődési igazgatóhelyet­tesnek. Az utóbbi beosztásban pillanatnyilag csak Bese­nyőtelken, Nagyútön, . Po­roszlón és Sarudon tevé­kenykednek pedagógusok. Az iskola és a közművelődés közelítése — ez rendkívül sokat ígérő vállalkozás — még kísérleti próbálkozás, áz eredmények azonban szá­mottevőek. Ezért szélesítik a kört: az 1977 78-as tanév­től megyénk húsz települé­sén vezetik be ezt a mód­szert. Másutt Sem szabad tét­lenül szemlélődni. A nyolc osztályt végzetteket, az érettségizetteket fel kell váltani lehetőleg tanárok­kal. Nincs olyan falu, ahol a nevelők húzódoznának — egyébként ha keveset is, de fizetnek érte — a művelő­dési otthonok, a klubkönyv­tárak irányításától. Az elő­nyöket felesleges ecsetelni, elég csak azt említeni, hogy a diáksereg a látogatók szá­mát .növelné, s belőlük to- borzódhatna az utánpótlás, a jövő felnőtt közönsége. Ideje megerősíteni a nagyközségi — járási mű­velődési központokat, hogy ne akadozzék a területi munka, hogy a nem kellő­képp iskolázottak legalább szakszerű, életképes taná­csokat kapjanak. Ha az orvostól, a mér­nöktől diplomát kérünk, a szabótól meg szakmunkás- bizűnyítványt, akkor tisztel-, jük meg a kultúra iránt ér­deklődőket is azzal, hogy a népművelőktől oklevéllel társult felkészültséget vá­runk. .. Pécsi István A szeptember 23—25 kö­zött megrendezett magyar— csehszlovák barátsági napok esemény sor Qzgt a. ..szombaton befejeződött. A Budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ, vala- .rriint &, „.Jfazafifis ... .Népfront Heves .megyei' Bizottsága ál­tál "szervezett Asíkeées prog­ram utolsó napján ftyílt 'meg az Egri- Ho Sí Míph Tanár­képző Főiskola rajztanszékén az a kiállítás, ahol ú mai cseh és szlovák .grafikusmű­vészek alkotásait mutatják be. A kiállítást Jindrich Ze- zula festőművész nyitotta meg. Ebből az alkalomból baráti beszélgetésre is sor került a tanszék dolgozóival és a főiskolai hallgatókkal. A Hatvani Cukorgyár kultúrott- honában ugyancsak képző- művészeti kiállítás nyílt, amelyen J. Zezulova művé­szettörténész mondott beszé­det......' ' : A : magyar—csehszlovák barátsági napok befejező ak­tusaként Oldrich Tesarik. a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazga­tója ebédet adott a barátsági napok szervezésében részt ve­vőknek. Corvina könyvpremier a Kossuth Klubban A Corvina Kiadó a Képző- művészeti világhét alkalmá­ból jelentette meg a Magyar Festők sorozat két új kötetét: Újvári Béla Domanovszky Endre munkásságát bemuta­tó- albumát és Németh Lajos Kondor Béla életművét ösz- szefoglaló munkáját. A harmadik kötet a Maro­si Ernő válogatásában meg­jelentetett Emlék márvány­ból vagy homokkőből. Öt év­század -írásai a- művészettör­ténet történetéről című- ki­advány, melyet a szerző dia­vetítéssel illusztrált, könyv- premieren mutat be, a Kos­suth Klubban. 1976. szeptem­ber 27-én. 18 órakor.. - ­A bemutató u-tán- Marosi Ernő dedikálja kötelét. érintkező másik sziget az igazságszolgáltatás áraiból kerül össze. Harmadik és szintén meglehetősen .önálló sziget a jelentéktelenebb pénzügy igazga tósági csoport mellett a páros urainak a szigete. Az egyháziak mellett a világi hatalmat ők képvise­lik Egerben és a, városra vo­natkozó tervek, szándékok, a városi és megyei vezetés módszerei élesen mutatják e társadalmi típus jellemét, módszereit és. magatartását. E kötelező magatartás Egei kulturális fölényével valc dicsekvés, E kulturális fölény kétségtelenül megvan, de az is kétségtelen, hogy a kultú­rát nem a nép számára való tulajdonságnak tekintik, vagy legalábbis másodrendű dolog­nak tartják a néphez„ közve­títeni, Mindamellett. Egér ta­nítóképzője az országnak szinte egész északi részét lát­ja el tanítókkal, papnövendé- je az ország egész északi ré­szét papokkal, iskoláiban a környező vidék gyermekei ta­nulnak. Ds ez nem annyira a város, mint inkább az állam, az érsekség és a káptalan érdeme. Bár a káptalan ki­sebb mértékben vesz részt az iskolafenntartásban, mint gondolni lehetne és régi le­gendás gazdagsága pillanat­nyilag a múlté, most ugyan­is egy-egy kanonok jövedel­me alig közelíti, meg egy mi­niszter fizetését. Mikor kér­deztem, hogy mint lehet ez. hiszen a káptalan az ország legjelentékenyebb földesúr Magyarországon, a válasz az volt, hogy a káptalan néhány vállalkozása megbukott és emiatt most hosszú ideig sú­lyos terhek feküsznek a bir­tokokon s ezek csökkentik egyre jövedelmét. (Folytatjuk) SUGÁR ISTVÁN: Őszinte vallomás Eger hajdani cifra nyomorúságáról AZ ÉLŐ POMPA A barokk stílusú épületek mellett Eger belső részében ekképp nem fejlődhetett ki a városokban fontos két réteg: a polgárság es a munkásság. Így maradt Eger mai napig is URAK ÉS PAPOK VÁRO- SA-nak, és e két fogalom kö­zött Egerben nagy általános­ságban alig van különbség és az Eger patak békái nyár­időben esténként Mikszáth híres és hírhedt regényének mottóját brekegik, szüntelen mondván, hogy „URAK A PAPOK!” Vannak, mint min­denütt, itt is kivételek, szo­ciális szándékú emberek el­szórva asszociális és pompa- kedvelő környezetükben, de ők nem látszanak és nem is igen látszódhatnak ebben a városban. Előbb-utóbb bele­kényszerülnek abba a szel­lembe, amely út a városon és befeléfordulnak, szociális célokért nem harcolva többé, föl öltéseiknek is tetsző le­mondásban élnek szép bordás könyvek között és csöndes estéken a breviáriumok sza­vait morzsolják fogaikkal. Sokan és sokszor mondották nekem Egerről a szót. hogy a „FF.UDÁLKATOLICIZMUS VÁRA" és sokszor mentem keresni a katolicizmus többé és kevésbé anyagias arcait a városba. Meg is találtam mindig, de keresni kellett, míg a neobarokk nemcsak az oromfalakról hirdette a vá­ros lényegét, hanem hirdet­te mindenütt. Hirdette ab­ban, amit meséltek itt-ott a városról. hirdették egyes jelenetek az utcán, hirdette a bezárt ablakok mögötti fő­úri élet és hirdette a levegő is, az egri levegő, melyben talán könnyebb meghajolni, mint más városok levegőjé­ben. Láttam, ahogy a kanok- sor egyik házából parádésko­csi vitte misére zsinóros, ke- vély kocsissal a bakján né­hány lépésnyire a székesegy­házba a kanonokot, műgyűj­tő utódját a halászó tanítvá­nyoknak. Éreztem az aulikus légkört a város középpontjá­ban, az udvari szellemet, mely intrikákkal és kémek­kel teli. pletyákkal cs talán jó érzékkel a gazdagodás, de kevés érzékkel a zsellérek iránt. Láttam, hogy a székes- egyház pompás miséin alig volt ott a nép. viszont zsúfo­lásig megtöltötte isten szegé­nyebb szolgáinak, a ference­seknek, a minoritáknak, a tanítószerzeteseknek a temp­lomait. — és nehéz volt eb­ben nem szimbólumot lát­ni... Lehet, hogy ez a távoli pompa, ez a földesúri hintó- ra emlékeztető parádéskocsi inkább félelmet, mint szere- tetet váltott ki abból a nép­ből . . . A könyvet szerété émber gyönyörűségével nézhettem a Lyceum könyvtárában Mikes Kelemennek Rodostó óta fa­kuló kéziratát és a régi köny­veket. melyekért egy-egy ba­rát élete munkáját adta ta­lán. De kis rosszízzel a szá­mon láthattam a statisztikái e gazdag könyvtár szegény forgalmáról és arról, hogy inkább halott kincsek gyűj­teménye, mint élő kultúra terjesztője. Győrben egy kö­rülbelül ugyanekkora könyv­tár forgalma a kötetek. 14.1 százaléka volt egy esztendő­ben. Pápán 11,4, Sárospata-, kon 7,1. Egerben pedig egy esztendőben a könyvek 1,4 százalékát olvasták! Láttam, hogy mennyi és milyen pompás vára van Egerben a kultúrának, de tudtam azt is, hogy míg or­szágosan az analfabéták szá­ma átlag 9,6 százalék, Eger­ben 9,3 százalék, ami nem. nagy dicsőség olyan város számára, mely a „MAGYAR ATHÉN" névvel szeret büsz­kélkedni. Bármilyen nehéz volt is levonni a következte­tést, látnom kellett, hogy a ..pompaszerető” nagyolc alko­tásai nem a nyomorult és adózó népnek szánják és eze­ket az alkotásokat nem egé­szítik ki más olyan alkotó, sok, melyek hozzájuk szól­nának. Láttam, hogy a szűk barokk tekintély úr ezen a városon és szorongva figyel­tem, hogy úgy látszik még ma. nagy veszedelmek ide­jén is vannak egyháziak, akik leginkább n tekintély látszatának őrzői, egy elmúlt világ, egy időszerűtlen ba­rokk ideál makacs megtar­tói, akkor, amikor itt-ott a birtokok és javak miatt már a keresztel; alatt is mozdul­ni látszik a föld. A. vár vár maradi, népek fölött trónoló hatalom, félelem szülője és tisztelet követelője, szeretet, és alázat példája helyett. Egerben minden ezt hirdeti, a barokk palolták sora, a társadalmi légkör, mely arról, beszéí, hogy a küzdő egyház fiai közül sokan a világi küz­delemben úgy látszik elfelej­tették, vagy elmulasztják magatartásukkal hirdetni a nem világi célt. De ez az egyházi barokk szellem, bármennyire idősze­rűtlen is, mégis fontos táji és történeti hagyományokból folyik Egerben. A világi ba­rokk szellem sokkal inkább cpigon és sokkal újabb ke­letű. nagyrészt egyházi hatás alatt alakult ki, ugyanúgy, ahogy a régi néhány egyházi épület nyomaihoz igazodva készültek az iparbarokk stí­lusában a középületek cs ál­lami iskolák. E világi neo­barokk szoros szövetségben jelenik meg az úgynevezett „ŰRI MAGATARTÁS”-sal, a dzsentriskedő gesztusokkal, holott a dzsentrinek a vár- megye vezetésében már ke­vés szerepe van. Két-három nemesi család kivételével a megyeház urai a magyar úri társadalom dzsentroid típu. sához tartoznak és őseiknek kutatása a faji keresztezelt- ség maximumára kitűnő pél­da lehetne. E jórészt német, szlovák, délszláv származá­sú és a magyar úrisághoz asszimilálódott réteg termé­szetesen urabb az úrnál! Egerben e réteg meglehető­sen önálló szigetet alkot, ők azok, akik barokk homlokza­tot építettek a házuk elé, ők azok. akik jobban védik a nemesség örökbefogadott hi­báit, mint amennyire a ne­messég védené. Személyi okokból és vadásztársasági csoportok szerint több ki- sebb-nagyobb szigetet alkot­nak Eger társadalmában. A legerőteljesebb és legjelleg­zetesebb sziget a megyei köz- igazgatás tisztviselőiből ala­kul, Tőlük különböző és ve­lük még vadászaiban sem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom