Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
A nagyok árnyékában Ssure; r Az egyik nagy vállalat a í Heves megyei állami építő- 1 ké, a másik pedig a tanácsi I építőké. Mellettük, mögöttük } szerénykedik, tevékenykedik a gyöngyösi Mátravidéki ! Építő- és Szakipari Szövet- i kezet. Kérdés: hogyan? Af- , féle szegény kis rokonként-e, i vagy a szűkebb keretek között is méltóképpen helytálló társként? Ha arra gondolunk, hogy az idén a bevételüket kétszázmillióban akarják, könyvelni, akkor kiderül, nem is olyan „kicsi” ez a szövetkezet. Mégis, egyáltalán — hogyan tud,létezni a másik két ( vállalat mellett? + Téglát téglára raknak. Ez a technológiájuk. Modernnek egyáltalán nem mondható, mégis a megrendelőik ragaszkodnak ehhez az ősapáink idejéből ránk maradt építkezéshez. — Mert ez jóval olcsóbb, mint a PEVA vagy más, korszerű, jól gépesített technológia — magyarázza a lényeget Bodócs János, a szövetkezet elnöke. — Nekünk azonban nem jó. Nagyon sok időt vesz el, a termelékenységéről szinte szólni sem lehet, a létszámra is olyan hatással van, hogy az maga gond, a bérszínvonalunk pedig meghatározott, tehát kötve vagyunk. Íme a példa, ami jó a megrendelőnek, egyáltalán nem biztos, hogy jó a vállalkozónak is. Mi a megoldás? — Mielőbb meg kell választanunk azt a technológiát, amelynek segítségével a •velünk szemben növekvő igényeknek meg tudunk felelni. Ebben az ötéves tervben nyolcszáz lakás megépítését várják el tőlünk. De ez csak a mostani tervidőszakra vonatkozik. Az új technológiának olyannak kell lennie, hogy az elnyerje a megrendelőink, a megbízóink és a tervezők érdeklődését is. Hogy ők is elfogadják. Csak így tudunk többet nyújtani, termelékenyebben dolgozni, a lakásépítkezések 'fokozódó ütemét maradéktalanul teljesíteni. Annak semmi értelme nem volna, hogy a szövetkezet is a PEVA mellett kössön ki. Ez a párhuzamosság a másik két építő vállalattal csak a költségek növekedését hozná magával. Azt azonban el tudják képzelni, hogy „besegítsenek” más szakmával, akár szereléssel, akár szakiparral. Bár, teszik hozzá, ma még annyira egybeesnek az úgynevezett „munkacsúcsok” mind a három építőipari területen, hogy egymás kezére nem tudnak segíteni, számítani. A vállalások eddigi gyakorlata szerint az építmények átadásának időszaka általában az év vége. Ez pedig nem jó, szét kell húzni az átadási időpontokat, mondja a szövetkezet elnöke. ___ P illanatnyilag még olyan előnye is van a szövetkezetnek, hogy egy nagyon biztonságos ipari háttér áll az építőmesteri munkák mögött. Asztalosok, villanyszerelők, lakatosok, újabban már a vízvezeték-szerelők mellett a központi fűtés szerelői is. Alvállalkozót szinte soha nem vesznek igénybe, legfeljebb a műkőburkolásnál, de ha szükséges, ezt is megcsinálják maguk is. Ha az állami építők központi telepe elkészül, ott is hasonló nyugodt háttér áll majd rendelkezésre. Mondhatjuk úgy is, nincsenek senkire rászorulva. Igaz, az épületekhez szükséges, fából készülő szerelvényeket, ajtókat és ablakokat ők is rendelik, mert ennek gyártására még nem gondoltak. Az asztalosüzemük irodai bútorok készítésére rendezkedett be. Most térnek át az iskolai bútorokra, éppen a kereslet változása miatt. A külső megrendelők nemcsak az asztalosoknak adnak munkát, hanem a többi részlegnek is, de csak olyankor, ha a saját építkezéseik igényeit már kielégítették. Biztonság és nyugalom jár ezzel együtt. Könnyebb így Szalonnasütök (Fotó: Perl Márton) az egymásra épülő folyamatokat is megtervezni és megvalósítani. Talán még azzal is együtt jár mindez, hogy a szövetkezet valamennyi dolgozója, akár az irányító, akár a termelőmunkában vesz részt, kényesebb arra, amit csinál. Hiszen minden „házon belül” van. Nem lehet senki kívülállóra hivatkozni, ha valami nem a kívánt színvonalnak felel meg. ★ ■— Mit várnak ettől az évtől? — Eddig tartjuk a tervezett szintet mindenben — válaszol Bodócs János. — Ahogy szoktuk mondani, az időarányos részt nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. Csupán a nyereségünk maradt alatta az első félévben ennek a tervezett mértéknek, de az év végéig még mindent rendbe teszünk ott is. Jelentősnek tartjuk azt a körülményt is, hogy a feladatainkat a tervezettnél kisebb létszámmal hajtottuk végre. — Néhány hónappal ezelőtt választották meg a szövetkezet élére. Az állami építőknél dolgozott addig. Hogyan tudja hasznosítani korábbi tapasztalatait itt? — Nagyon kevés különbség található a két gazdasági egység mindennapi gyakorlatában. Az állami vállalatnál nagyobb a szervezettség, az kétségtelen. De a szervezeti felépítés szinte ugyanaz. Itt, éppen a kisebb létszám miatt, jobban együtt vannak az emberek, fontosabbak a személyi kapcsolatok, ahogy az egyén felelőssége is megnő a kis létszám következtében. Azokat a tapasztalatokat, amiket az állami építőiparban szereztem, nagyon jól tudom itt hasznosítani. Még nem volt időm arra, hogy a kinti munkahelyeket rendszeresen felkeressem, pedig ez nagyon hasznos, nemcsak a vezetőnek, hanem a munkások, a szövetkezet tagjai is igénylik. ★ A szövetkezetnek feladata a felújítások, karbantartások -elvégzése is, valamint a családi házak építése. Nem beszélnek mellé, egyvilágosan Alig két hónapja, az aszályos idők után, mindenfelé az volt a gond: hogyan pótolják gazdaságaink a terméskiesést', mit tegyenek a lakosság zöldségellátása, valamint az állatállomány átte- leltetése érdekében? Ekkor vált megyére szóló mozgalommá a tarlóvetés, a learatott gabonaföldek másodszori hasznosítása. Szerepelt a szövetkezetek, állami gazdaságok tervében borsó, uborka, retek, hagyma éppen úgy, mint napraforgó, vagy csalamádékuko- rica. S az elgondolásokból rövid időn belül cselekvés származott, itt is, ott is növelve a másodvetésbe vont hektárak számát. Körpillantásunk most azt célozza, hogy számba vegyük, mivel fizetett az újabb munka, mennyire vált a gazdaságok hasznára a másodvetés? Hatvan Pete János, a Lenin Termelőszövetkezet főmérnöke: Most jártunk a konzervgyár embereivel a zöldségföldeken. Harmincnégy hektár zöldborsónkra néhány nap meleg kell, s akkor egy héten belül szedhetjük. Körülbelül ugyanez a helyzet az uborkánál, amiből huszonhat hektárat vetettünk, s nagyon szép a háromhektárnyi feketeretek. A termést zöldfogyasztásra szánjuk, mert a hűtőházi tárolás gazdaságtalan, azonkívül szállítási gandokat vet föl. Csak a hagymánkkal volt eddig baj, ami a vetőmag romegmondják, a város lakóépületeinek felújítását maradéktalanul el akarják végezni, mert ez rájuk vár. Ezért is vannak. Most még esetenként támad nézeteltérés abból, hogy az ingatlankezelő vállalat korábbi időpontokat szeretne, mint amikorra ők tudják vállalni a homlokzati felújítást. Melyik a fontosabb? — Teszik fel a kérdést a szövetkezetetek. Az óvoda elkészítése, az új lakások átadása, vagy egy már meglévő épület homlokzatának a felújítása? Az időrendi sorrendet maguk a feladatok határozzák meg. Az Április 4-e téri lakás- szövekezeti megrendeléseknek is eleget kell tenniük, ott is türelmetlenül várják, mikorra adják át az esedékes létesítményt. A Kálvária-dombi OTP-lakások mellett most majd az Április 4-e téri új lakótelep kialakításában is növekvő feladatokat kell végrehajtaniuk. A családi házak? Jó volna, ha erre is futna az erejükből. De ha ezeket a kis építkezéseket a tsz-ek építőbrigádjai, üzemei csinálják meg, akkor még mindenki jól jár. Így alakulnak ki az érdekeltségi mezők megszabva a két vállalatnak, az építőipari szövetkezetnek és a tsz- ek építőbrigádjainak is mozgáskörletét. ★ A végére csak kiviláglik, hogy ez a szövetkezet végzi a maga feladatát, méghozzá nem a „nagyok árnyékában”, tehát nem valamiféle kisebbségi érzéssel súlyosbítva, hanem nagyon is magabiztosan, emelt fejjel, az elért és mutatott színvonal biztonságával. Az pedig természetes, hogy a holnap tőlük is többet követel, de ezt nem mások utánzásával, hanem a saját adottságaik ismeretében akarják elérni. Egyszóval: nem sandítanak ők se jobbra, se balra, nem riasztja őket mások sikere, figyelmüket leköti a város lakossága érdekeinek hiánytalan kielégítése. G. Molnár Ferenc vására írható. Hasonlóan fontos másodvetésünk kétszáz hektárnál több napraforgós csalamádé. Ebből százötven hektárnyi jól bejött, a többit kiszántottuk. Érdemes volt a munkákra áldozni. Jelentősen javult tömegtakarmányozási lehetőségünk, a zöldségből pedig pótoljuk a dinnyetermésben jelentkezett kiesést! Horti Kossuth Sára Mihály főmezőgazdász: Nekünk elsősorban az állatállományra kellett gondolnunk, amikor a másodvetés felől döntöttünk. így került a földbe mintegy húsz hektáron lédús takarmányt ígérő silókukorica. Ennek az időjárás igen kedvezett, s rövidesen a betakarításra kell gondolnunk. Szóval, megérte a fáradságot, a ráfordított költséget. Már csak azért is így kell beszélnem, mert fő zöldségünk, a paradicsom, legfeljebb megközelítően hozza a 900 vagonra tervezett termést. Szedésének különben most van a csúcsa, naponta 20—25 vagonnyit szállítunk a konzervgyárnak. S közben persze várjuk az idő vidu- lását, mert igencsak vetnünk kellene az őszi árpát, amiből 360 hektárat terveztünk a jövő esztendőre. Ecséd vidékén Tartott az Egyetértés Termelőszövetkezet közgyűlése, Ez a fürt se maradjon a vesszőn Éppen csak hogy kiér az út a városból, hirtelen annyi csavart ír le, ahogy megy fel Egerszalók felé, hogy szinte Kiveszik a részüket a szüretből elnökkel, főmezőgazdásszal nem tudtunk beszélni, de szívesen informált bennünket az egyik munkavezető, Nagy Lajos: A mi termőadottságaink közepette csak takarmánynövényre gondolhattunk másodvetés dolgában. Földbe is került csaknem ötvenhektárnyi napraforgóval vegyes kukorica. Nemrég láttam, gyönyörűen mutat. Vagyis számíthatunk arra, hogy jelentősen csökken téli tömegtakarmány- gondunk. De ami jó a silónak, megkárosítja a szőlőt A folyton borús égre, a csapkodó esőre célzok. A leányka és a bánáti riz- ling már most érzi a sok csapadékot, kisebb rothadás indult. A többi még tartja magát. S ha megfordul az idő, mindenképpen jó szüretet ígér 350 hektárnyi szőlőnk, Zagyvavölgye Kiss Adám, az egyesült szövetkezet elnöke: Jó negyven hektáron vetettünk zöldborsót, húszon uborkát, hetvenen pedig napraforgót az állatoknak. Mit mondjak? A zöldborsó például gyenge, de mégis kifizető. Mer ötven mázsányit értékesítettünk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsán keresztül, s kilóját 10 —12 forintért vették át. Sokkal jobban mutat az uborka. S nem beszélek a napraforgóról, aminek egyenesen kedvez az esős idő. a középiskolás diákok is. Kitűnő állapotban van, nagyon megerősíti majd takarmánybázisunkat. Változatlanul úgy vélekszem tehát a másodvetésről, mint amikor döntöttünk felőle. Csökkenti az aszály okozta terméskiesést, s erősíti a piacot, a lakosság ellátását! Csónyt panasz Tóth Péter, a Búzakalász elnöke: Minden másként alakul, ha jobban elhúzódik a gabona betakarítása. De mi igen gyorsan végeztünk vele, s vadkemény, száraz földbe került a másodvetés, az eső pedig váratott magára. Ezt aztán éppen úgy megérezte harminc hektár uborkánk, mint száz hektárnyi takarmánynövényünk. Különösen az uborkánk gyenge. Mindössze negyven százalékos a kelés, lassan növekszik, s bizonytalan, hogy mennyit szedhetünk. Pedig várja a konzervgyár. Teljesen el lennék keseredve, ha nincs a napraforgós kukoricánk! Az sem olyan, amilyen lehetne, de ha október közepéig nem lesznek fagyok, befogom a számat. Egy bizonyos, takarmányozási helyzetünkön enyhít a másod vetés, s ha másért nem, ezért feltétlenül érdemes volt törődnünk, bajlódnunk vele... ★ íme a körkép! Egyértelműen rózsás? Nem. Azt viszont bizonyítja, hogy érdemtelenül sehol sem foglalkoztak vele. Kinek többet, kinek kevesebbet hoz a konyhára, s miként Pete János fogalmazott: érdemes volt erőt, anyagiakat fektetni bele. Moldvay Győző érkezett szüretre, felszerelve a szükséges holmikkal: vödrökkel, ollókkal, kannákkal, ebédre eltett elemózsiával. Szaporán dolgoztak, szépen kopaszodtak a sorok. Ez a tábla hektáranként 90 mázsát termett. Szorgalmasan szüretelnek a szüretelők, és hogy eljön a dél, falatozni indulnak. Az asszonyok egy nagy csapata tüzet rak és sercegve, ropogva pirulni kezd, s finom illatokat terjeszt a szőlőben a nyársra húzott jókora szalonna. Megyeszerte folyik tehát az egyik leghangulatosabb őszi munka, a szüret. Igaz, az időjárás nem kedvez, s ennek sajnos a minőség is kárát látja, de annál inkább fontos, hogy a meglevő mennyiséget gyorsan és minél kevesebb szem vesztes éggel betakarítsák. Hogy a célt megvalósítsák, ahhoz a diákok évről évre rendszeres segítséget nyújtanak. Így van ez most is. Ennek egyik példáját mutatja a Gyöngyös—^ domoszlói Állami Gazdaság egyik 27 hektáros területen, a Kereskedelmi és Vendeg- látóipari Szakközépiskola ta. nulői, akik a hideg, esős időben is szorgalmasan dolgoznak, s napi 600—700 mázsád nyi szőlőt szüretelnek le. A jobb húsellátásért A Tamamente Egyesült ben tegnap az állategészségügyi állomás szervezésében élelmi-4 szerhigiéniai tanácskozást tartottak. Ezen részt vettek a húsfeldolgozó üzemek vezetői és a jáH rási főállatorvosok. Azokról a technológiai, állat-* egészségügyi és élelmiszerhigiéniai követelményekről esett szó a tanácskozáson, amelyek nélkülözhetetlenek a ió hús és húskészítmény előállításához. A résztvevők a tanácskozási után szakmai bemutatóra mentek a tsz alatkai húsüzemébe. Ninműi Cí 1976. szeptember 25., szombat beleszédül az ember, ha hirtelen akar feljutni a szőlőig az úton. A szőlőbe, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet tíz és fél hektáros táblájába. A nagy szállítókocsik már jó előre beálltak, s hogy kivilágosodott, a szüretelők is munkához láttak. Többségük Récékről, Mátraderecskéről Szedik a korsót, szép a silókukorica Mindenütt hasznot ígér a másodvetés
