Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
Vállalati szerelmes levelek ilyen — megérdemli e a rangot? — szervezetben, s nem a tett! Az írással minden igazolható, bizonyítható, s persze annak ellenkezője úgyszintén. Tanúsítható, ki mikor közölte aggályait, kifogásait, vétlenségét, csak azt nem tudhatjuk meg, mi történt a megoldás, a haladás érdekében. Nem a papírfelhasználás, a sok-sok tonna ilyen meg olyan, merített, vízjeles, vagy zöldesen silány, cégfejes, felül-, vagy alulbélyegzett papír okozza a kárt, hanem ami mögötte rejlik. A felelőtlenség, a tehetetlenkedés, a tétovaság, a bőrpapír mögé búvás, az a sanda remény, hogy „most ők lesznek idegesek”. A papírok mögött mindig emberek állnak, a papír az emberi érintkezés, közlés egyik eszköze. Akik céllá teszik ezt az eszközt, mindenhatóvá, azok az embert tolják, taszítják félre. Mellékessé — papírok olvasójává — silányítják, legjobb szándékait csúfolják meg, kedvét szegik, elhitetik vele, hogy ez, a papírok gyártása és olvasása, gépelése, iktatása, kézbesítése, lerakása, őrzése, visszakeresése a fontos. A papírok mögött mindig emberek állnak. S ha rengeteg a papír, ha egyre több vándorol szobák és szobák, folyosók, irodaházak között, ha folyamatosan magasodik a levelek halma, elkerülhetetlen, hogy feltegyük a kérdést: milyen emberek állnak a papírok mögött? M. O. TöriEc m doiionyl Kompresssorüsem a szegedi Elkészüli a szegedi olaj mező új kompresszorüzeme. Feladata, hogy az olajtermelés közben felszínre kerülő és leválasztott kísérő gázokat megfelelő légköri nyomással eljuttassa az országos távvezetéken át a fogyasztókhoz. Képünkön: az üzem csöhídrend- szere és NDK gyártmányú hűtőtornyai. (MTI Foto — Tóth Béla) KÍSÉRLETI gép Szüretelő kombájn a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban A bolondos rekordok listája szerint egy amerikai diáklány tíz nap alatt harminchét levelet küldött az ország túlsó felében levő kedvesének. Azt, hogy miként csinálta — tett-e mást a levelek írásán s föladásán kívül —, akár egy hazai vállalatnál is megtudakolhatnánk, mert ilyesfajta rekordereink szép számmal 'vannak. Legtöbbjük már nem éri be a levelek darabonkénti buzgó körmölésével, hanem egyenesen nagyüzemi készítésére rendezkedett be, szabvány formákkal, hivatkozási és iktatószámokkal, aláírásokkal, másolatokkal, ahogy az komoly helyen dukál. Hagyjuk az iróniát, hiszen kerüljön csak papírra, s ezen a módon az érintettekhez az igazgatótanács döntése, az új munkaköri besorolás, a fegyelmi határozat. Mit szóljunk azonban az olyasfajta vállalati szerelmeslevelekhez, amelyek írói a szomszéd irodahelyiségben, a másik emeleten ülő kollé- , gájukkal azt tudatják, hogy „folyamatba tették az ügyet”, bár alkatrész híján a gépjavításra jó esetben is csak hetek múlva kerülhet sor? Aligha tarthatjuk ügyiratnak azt a papírost, melyen tömött sorok tudatják a semmit, a magyarázat köntösébe öltöztetett mellébeszélést, avagy azokat a csip-csup napi ügyeket, melyeket telefonon, személyesen percek alatt elintézhetnének egymással az érintettek. Nem teszik, hanem diktálnak, láttamoz- ■nak, kézbesítő könyvvel sza- ladgáltatják az ifjú vagy idős küldöncöket. Piros, kék, zöld, fekete, narancssárga rosttollakkal kaligrafikus jeleket rónak a másolatokra, a beérkező levelekre, s a színektől függően helyezi irattartókba az „okmányokat” az adminisztrátor. Okmányok? Igen. A bölcsesség hiányának, a bürokratizmus szeretetének tanúsítói, annak bizonyítványai, hogy ki miként menekül a felelősségtől, mi módon igyekszik fedezni magát. A vállalati szerelmes levelek egyre szélesebben hömpölygő áradata, a fölösen felduzzasztott belső adminisztráció sok mindent eltakaró, már- már áttörhetetlennek tetsző bokra azért létezik, mert táptalaja, forrása gazdag. Jó egy esztendeje, pontosan 1975. május 25-én kora reggel felcihelődött ágyából Bugyi István, hogy megetesse a jószágokat. A félig kész Sport utcai házból kilépve hallotta felesége hangját, hirtelen megfordult rá, s abban a pillanatban szörnyű fájdalom hasított a testébe. Végigzuhant a földön. Továbbiakban azonban csak arra emlékszik, hogy a hatvanikórház baleseti sebészetén találta magát. Mentő vitte be Boldogról a Vízmű Vállalat alig harminc éves, jó kedélyű munkagépvezetőjét. Vizsgálat vizsgálatot ért, Budapestre irányították később a fél oldalára megbénult férfit, Major professzor pedig műtötte is a Költői Anna Baleseti Kórházban. Mint időközben kiderült, a súlyos sérülés, lerokkanás munkaköri ártalmakra vezethető vissza. Bugyi tizenöt esztendőt dolgozott már olyan gépeken! amelyek rázzák, nyüstölik a testet. Nyugdíjának megállapítása most folyik, egyelőre havi 900 forintot utalványoznak címére. JELENTKEZNEK A MUNKATÁRSAK A fiatal gépkezelő hosszú időn át válságos állapotban volt. Nemcsak biológiailag, hiszen a műtét és különbö1976. szeptember 19., vasárnap Felöleli az egyéni alkalmatlanságokat, tehetetlenségeket éppúgy, mint a szervezet szervezetlenségét. Tudományos vizsgálatok s nagyon köznapi tapasztalatok egyaránt igazolják a vállalati belső szervezet elavultságát — tisztelet a nagyon ritka kivételnek —, lassúságát, rugalmatlanságát. Ezek következménye az érdektelenség, a felelősségi körök tisztázatlansága, az ügymenet kuszasága, a döntés- hozatal vontatottsága. Okok és okozatok bonyolult szövevényét nem világosabbá, hanem még áttekinthetetlenebbé teszik a papírosok, a szünet nélkül gyártott szerelmes levelek. Holott éppen az van ezekben a levelekben, hogy az író és a címzett nem szereti egymást, szakított, szemrehányást tesz, követelődzik, fenyeget, hűtlenséget emleget, választ sem vár, azonnal feleletet igényel, válást helyez kilátásba, visszaköveteli azt, amit korábban jó szívvel adott. Mutasd meg az irattárad, megmondom, hogyan vezetsz. Túlzás? Nem az. Ha igaz a szólás, hogy a stílus az ember, akkor az ugyancsak helyénvaló, amit így fogalmazhatunk meg: a túl sok papír rossz vezetési stílusról, rossz vállalati belső mechanizmusról árulkodik. Ott, ahol azt tartják, mindenről papír legyen, ez lép elő fontossá, s nem maga az ügy, a teendő. Helyet cserél a cél, s elérésének egyik — korántsem döntő — eszköze. Az írás válik mindenhatóvá az (Tudósítóiktól): Az őszi mezőgazdasági munkák idején minden gépnek és minden szorgos kéznek igen sok a tennivalója Besenyőtelken. A Lenin Termelőszövetkezet női dolgozóinak elsősorban a dohány törése ad mindennapos elfoglaltságot. Augusztus óta folyamatos ez a munka, a 65 hektáron termesztett dohány leveleinek törése. Nap mint nap 50—60 szövetkezeti tag szorgoskodik a doh'ányfölde- ken, ezenkívül a levelek fűzésének, szárításának tennivalóit is elvégzik a szorgalmas asszonykezek. A betakarítási munkák közé tartozik a 112 hektáron termesztett lucernamag csép- lése, és a téli takarmánykészlet összegyűjtése. Folyamatosan halad a 40 hektár főve- / tésű és a 30 hektár másodző kezelés megállapította egészségi állapotána/c romlását. Inkább az otthon hiánya, a férj nélkül maradt feleség, az általános iskola padjait koptató két gyermek, Marika és Pisti sorsa izgatta. Mi lesz velük kenyérkereső nélkül? Hová jutnak? Ki építi fel fölöttük a házat, hogy tisztességgel élhessenek? S a rokonok mellett ekkor jelentkeznek munkatársai, akikkel annyi ideje együtt dolgozott az Ikarus brigádban. Hol ez, hol az utazott fel hozzá a pesti gyógyintézetbe, a hévízi szanatóriumba, később pedig a boldogi fészekbe. Biztatták jószóval, segítették pénzzel. Az olyan munkák után kapott prémiumot is megosztották vele, amikben sérülése miatt már nem. is vehetett részt. Később pedig dolog után néztek, hogy a férfi helyett az asszony kereshessen a családra. Múlt esztendő második felében így került Bugyi Istvánná a Duna Cipőgyárba, ahol hamar elsajátította az aljazással kapcsolatos tudnivalókat. Havi jövedelme eléri a 2000 forintot, ami az átmenetileg megállapított táppénzzel együtt elegendő a yerekek tisztességes nevelésére, a rokkant férj gondozására. S nehezen bár, de kiszorítják a házépítésre! fölvett OTP-kölcsön havi részletét. vetésű silókukorica betakarítása, a siló készítése. Az őszi vetések kezdetéről is hírt adnak már a besenyőtelkiek, mivel befejezték a 280 hektáron termesztett őszi káposztarepce vetését. A jövő évi kenyémekvaló vetésének előkészítésére is időben gondoltak Besenyőtelken. Az esőzések jó talajadottságokat teremtettek a szántásra, és hat erőgép folyamatosan szánt az őszi és tavaszi vetések alá. A szövetkezet Rába—Steiger gyárt, mányú traktora kettős műszakban végzi a talaj előkészítést. A folyamatos munka eredményeképpen eddig ezer hektáron végezték el a szántást, a talajerő visszapótlást és készítették el a magágyat 800 hektár búza vetéséhez. Császár István KIJÖVÜNK MI, PISTA Igen, a ház, ami ott állt félig készen. Azzal is kellene valamit csinálni. Gondját Bugyi egyszer elkoty- tyantotta Kontra Józsefnek, akivel egy hatvani ellenőrző vizsgálat alkalmával találkozott. — Kijövünk mi, Pista, csak egyeztessük az időpontot — vágta el szavait az egykori brigádtárs. — Ne félj, jön az egész társaság. S nemcsak az Ikarus, hanem az Ybl brigád is. Mindent helyreteszünk. Befejezzük az építkezést. Tudod jól, hogy gépkezelők, kocsivezetők vagyunk jobbára, de bőven akad köztünk, aki valamilyen mesterséget hagyott ott a masináért... S múlt hónapban valóban megjelentek. Hétvégeken, vasárnapon. Olykor tízen- tizenketten szorgosgodtak a faluszéli portán. A kőműves- ségben mesterek, mint Kontra, meg a Tatai testvérek, a szakmunkát csinálták. A többi kezük alá dolgozott. Ördög Balázs, az Ikarus brigád vezetője, Banya Lászlóval például maltert kevert, Földvári Miklós a lábazatokat pucolta. Közben pedig ment az élcelődés, tréfálkozás. Nem hittem, hogy létezik ilyesmi — érzékenyül el a ház gazdája, botjával bökA héten megkezdődött a szüret a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság szőlőtábláin. Szokásosnak tűnik a hír, hiszen másutt is szüretelnek már megyénk történelmi borvidékein. Az állami gazdasági szüret azonban mégis eltér a szokásostól. Igaz, a Szőlő nagyobbik feléről most is hagyományos eszközökkel, vödrökkel, puttonyokkal szedik a bornak valót, egy kisebb részen azonban már szüretelő kombájn dolgozik. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban — elsőként a magas hegyvidéki gazdaságok közül —, ipar- szerűen termelik a szőlőt. Tavaly a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dösve cipője orrát. S előkerül a zsebkendő a háziasz- szony kötényéből is. TERMÉSZETES DOLOG A munka bevégeztetett, kész a Bugyiék háza. Legfeljebb festék kívánkozik a falra, de azzal várni kell, amíg jól kiszárad a vakolat. Búcsúzóban. vagy inkább hálából, kis murit akart rendezni a gazda, sörrel, borral. Kontráék azt sem fogadták el. — Pista, mi ezt emberségből csináltuk, amiért legfeljebb köszönet jár. Hidd el, így természetes! Elvégre annyi idő alatt összenőttünk, szinte egyetlen érző, értő gépezet volt a brigád ... Az utolsó vasárnapon valóban úgy hagyták ott a szürkére vakolt házat a két brigád tagjai, hogy csak a kalapjukat emelték meg, mielőbbi gyógyulást, jobb egészséget kívánva a botra támaszkodó egykori munkatársnak. A család persze velük tartott, egészen az utcasarokig. A gyerekek sokáig lobogtatták utánuk kendőjüket. S azóta valahogyan más az élet a szép családi otthon falai között. Nem kell félni a közelgő zimankós hónapoktól, a szíveket pedig új érzés tölti meg. Nincsenek egyedül! Moldvay Győző hozzájárulásával mátraalji és bükkalji gazdaságok kpzre- működésével társulást hoztak létre az iparszerű szőlő- termelés bevezetésére és elterjesztésére. A mátraalji gazdaságok közül a gyöngyöspatai, a gyöngyösoroszi és a gyön- gyössolymosi, a bükkaljaiak közül a bogácsi és a szent- istváni termelőszövetkezet, illetve a Mezőnagymihályi és a Helyő menti Állami Gazdaság - csatlakozott a társuláshoz. 1857 hektáron kezdték meg az iparszerű termelést. A rendszer komoly előnyöket biztosít, hiszen az állami gazdaság irányításával segítséget nyújtanak a meglevő ültetvények korszerűsítésére, valamint új szőlők telepítéséhez. Korszerű technológiát dolgoztak ki az üzemeknek a metszéstől a talaj művelésen át egészen a gépi szüretig. Szaktanácsot adnak egyebek mellett a rügyvizsgálaton alapuló metszéshez, a tápanyagpótláshoz, az erő- és munkagépek alkalmazásához és a szüret időpontjának pontos meghatározásához. Az iparszerű termelés egyik feltétele a szüretelő kombájn alkalmazása, amelyet jelentős állami támogatással tavaly vásárolt a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság. A múlt év volt a tulajdonképpeni próbaév, amikor a kombájn az állami gazdaság atkári kerületében — ahol az ültetvények legalkalmasabbak a gépi betakarításra — 51,5 hektárnyi területen szüretelt. A tapasztalatok kedvezőek voltak, hiszen a kombájn 10 órás műszakban 287 mázsa szőlőt szedett le. Az 51,5 hektárról csaknem háromezer mázsa került feldolgozásra. Szüretelő kombájnt tehát tavaly alkalmaztak először a Mátraalján, főleg minőségi szőlőfajták, a leányka, So- vignon, olaszrizling, szürkebarát és piros tramini szedéséhez. A gépi szüretelés lehetősége az egyes fajtáknál azonban eltérő. A tavalyi eredmények alapján nagyobb veszteség nélkül legjobban a leányka, a piros tramini és Sovignon szedhető a kom-í bájnnal. A gazdaságban az idei gépi szüreteléshez is megtették á szükséges előkészületeket. Az előzetes termésbecslések igen kedvezőek. Kísérleti jelleggel az atkári kerületben szüretelnek az amerikai kombájnnal, sőt várhatóan az őszi hetekben a gyöngyös- solymosi és a gyöngyöspatai termelőszövetkezetekben is kipróbálják. Ezekben a gazdaságokban ugyanis az ültetvények egy része már alkalmas a gépi szüretre. A termelési rendszer előnye: a jó talajmunka, a szakszerű metszés és körültekintő szervezés, az idei terméskilátásokban is megmutatkozik. A nyári szárazság sem károsította a szőlőket, így a tervek szerint az idei szüretkor 80 ezer mázsát dolgoznak fel a társult gazdaságok ültetvényeiről. Mindezt három helyen: Bogácson, Gyöngyösön és Atkáron végzik. Az átvett szőlőből a bort az állami gazdaságok Kará- csondi úti kombinátjában érlelik és kezelik majd. ötvenezer hektó bort készítenek és palackoznak: a deb- rői hárslevelű, a domoszlói muskotály és a domoszlói olaszrizling nagy része a Szovjetunióba, Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba kerül exportra. A társulásban részt vétt gazdaságok 1980-ig 307 hektáron telepítenek új szőlőt és így háromezer hektáron valósítják meg az iparszerű termelést. Ezt segíti elő az idei műszaki fejlesztés is. Most ősszel 250 és három 120 lóerős nehéztraktor lép munkába, mellyel korszerűsítik a talajművelést és a tápanyag utánpótlást. Az ötéves terv végére pedig a meglevő amerikai szőlőkombájnon kívül egy bolgár kombájn is segíti majd a szüretet. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság tehát úttörő kezdeményezést vállalt a magas hegyvidéki iparszerű szőlőtermelés elterjesztésében. Törekvéseik már eddig sem voltak hiábavalók, bizonyítják ezt az idei kedvező szüreti kilátások. Mentusz Kárai); Emberségből rakott falak *
