Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
Kereskedünk a nagyvilággal I. Amit adunk, amit kapunk Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat legújabb gyártmánya a Hermes svájci cég licence alapján készülő nagy teljesítményű irodai mechanikus írógép. Jellemzője a nagy megbízhatóság, a könnyű kezelés és a szép esztétikai megjelenés. Az új típusból, melynek első darabja a napokban készült el, ebben az évben 2800 darab hagyja el a gyárat. (MTI Fotó: Hadas János felvétele — KS) Paradicsom a mocsáron Iraki tervek Egerből o A SZAKEMBEREK úgy szokták mondani: hazánk nemzeti jövedelmének csaknem fele a külkereskedelmi tevékenység révén realizálódik. Másképpen megfogalmazva. ez nagyjából annyit jelent, hogy hazánk, akárcsak a hozzánk hasonló nagyságú belső piaccal rendelkező országok, nagymértékben függnek a világpiactól. külkereskedőik jó vagy rossz munkájától. Mégpedig kettős, igaz. egymástól elválaszthatatlan értelemben. E kettősség egyik feléről a minap így panaszkodott nekem egyik szerszámgépipari vállalatunk vezetője: gépeket tudnánk eladni, mégpedig tőkés piacra, de ehhez, ugyancsak tőkés piacról, néhány alkatrészt kellene beszereznünk. Ez azonban nem megy az egyik napról a másikra. így aztán félő. elúszik az egész üzlet. Noha e példa korántsem általánosítható. s Ilyenformán messzemenő következtetések sem vonhatók le belőle, jól érzékelteti azonban azt a tényt, hogy a vállalatok — s most már nemcsak a szerszámgépipariakról van szó —, menynyire függnek az importtól. A fenti eset kétségkívül egyedi, s hogy a gazdasági vezetőnek igaza volt-e vagy sem. csak a helyi körülmények ismeretében dönthető eí. Ám. mint cseppben a tenger, példánk szereplőjének szavaiból is kiderül: az import. a szükséges alkatrész, nyersanyag, alapanyag beszerzésének akadozása üzletkötéseket hiúsíthat meg, s ez kétségkívül visszahat a termelésre. nehézségeket okozhat a gyártásban, s végső soron gondokat szülhet az egész vállalat életében. jMAGYARAN : arról van sző, hogy a -népgazdaság számos ágazatában az import nélkül nem indíthatók meg a gazdasági , folyamatok. Mindez magyarázza egyebek között azt is. hogy a szó. cialista országokkal való. a jelenlegi ötéves tervidőszak, ra vonatkozó tervegyeztető tárgyalásainkon miért tekintettük annyira nagy jelentőségűnek, hogy biztosítsuk népgazdaságunk folyamatos fejlődéséhez a szükséges nyers- és fűtőanyagokat. Az import e rendkívül fontos népgazdasági szerepe indo. kolta azt is, hogy számos szó. cialista országgal együtt vál. lalkoztunk közös beruházásokra, amelyek megvalósításával hosszú távon biztosított hazánk ellátása egy- egy. számunkra fontos nyers, anyagból. Ilyen megfontolásokból veszünk részt a Szovjetunióban az uszty-ilimszki cellulózkombinát felépítésében, s ezért kapcsolódunk be például a szibériai földgáz, és olajmezők kiaknázásának munkálataiba is. Az import lehetővé teszi, hogy meginduljon a gazda, ság vérkeringése, ám amikor ez megtörtént, szembe kell néznünk egy másik gonddal is. S hogy milyenekkel, nézzünk erre egy példát. A negyedik ötéves tervidőszakban a központi fejlesztések kö. zött szerepelt az olefinprogram. Tisztázott volt az is, hogy az alapanyagot, a kőolajat, hosszú távon a Szovjetunió, ból beszerezhetjük, kérdés volt azonban, hogy mekkora feldolgozókapacitást hozzunk létre. Végül is az az elhatározás született, hogy évi 250 ezer tonna etilén gyártására alkalmas gyárat építünk — ám ez a mennyiség lényegesen meghaladja azt. amire hazánknak szüksége ' van. Csakhogy kisebb gyárat építeni nem kifizetődő, ennél l'ogva, már a beruházás elhatározásának ' pillanatában gondoskodni kellett a felesleges mennyiség exportjáról is. Megállapodtunk tehát a Szovjetunióval, hogy tőlünk etilént vásárol, cserébe pedig a népgazdaságnak szükséges műanyag-alapanyagokat kapunk. Közben pedig a jelenlegi tervidőszakban is foly. tatjuk a feldolgozó gyárak építését —■ például PVG-üze- met hozunk létre Borsodban —. hogy aztán a következő években az alapanyag, az etilén helyett mind nagyobb mértékben exportálhassunk értékesebb, nagyobb feldolgozott, ságú műanyagokat. Vegyiparunk fejlesztésének alapját is tehát az import biz. tosította — a Szovjetunióból beszerzett olaj, a Nyugat- Németországból megvásárolt etiléngyár —, de a hazai piac szűkössége miatt már az első pillanattól gondoskodnunk kellett az exportról is. Már csak azért is. mert szállításaink révén fizethetjük csupán ki importunkat. S erre abban az esetben, ha kisebb, veszteségesen, vagy ha úgy tetszik, a világpiaci árakhoz képest túlságosan drágán gyártunk egy-egy terméket. aligha lenne meg a lehetőség. AMIT ADUNK, amit kapunk — egyetlen tevékenység, a külkereskedelem két oldala. Nehezen választhatók el egymástól, mint ahogyan nem bontják ketté ezt a kereskedők napi gyakorlatukban sem. amit egyébként a vállalatok nevében található számtalan ,,-impex” is jelez. S ha manapság mégis elsősorban az export fokozásáról esik több szó, az elsősorban annak tudható be. hogy az elmúlt években — 1 elsősorban a kedvezőtlen világpiaci hatások miatt — többet kaptunk — vettünk! —, mint amennyit adtunk. Ez pedig nemcsak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megbomlásához vezetett, hanem éppen a külkereskedelemnek a népgazdaságban elfoglalt fontos helye miatt egyensúlyi helyzetünket is nagyban rontotta. K. Nyíró József Nézzük a térképet. Előttünk kinagyítva Irak földje. Ősi táj , melyen hosszan nyújtózik a sivatag, középen keresztülvág rajta a Tigris és az Eufrátesz. A két folyó által befogott területen, a valamikori Mezopotámiában magas kultúra uralkodott. Ma viszont a múlt emlékeit őrizve korunk technikai vívmányait: traktorokat, munkagépeket, szivaty- tyúkat és öntözőcsatornákat látni mindenfelé. Átalakult tehát az iraki föld. Idegen országokból, így Magyarországról is szaktanácsadók segítik az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését. Tervező vállalatok egész sora készít felméréseket, tanulmányokat, miként lehetne gyorsan és eredményesen megváltoztatni a tájat, gazdaságossá tenni a termelést. Semperger Józseffel, az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének főmérnökével szemléljük Irak térképét. Nemrég tért haza a távoli arab országból, ahol a TES- CO Külkereskedelmi Vállalat és az AGROBER delegációjának tagja volt. — Több ezer kilométert tettünk meg — mondja magyarázva a térképre mutatva. — A magyar—iraki gazdasági-együttműködési szerződés alapján jártunk ebben az érdekes arab országban, melynek mezőgazdasági részét, az idén februárban dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár látogatásakor újított meg. Ennek alapján az ország északi részének, az úgynevezett kurd földnek szőlő- és gyümölcsrekonstrukciós tervét vittük, ezer hektár területre pedig konkrét termelési terv- ajánlatot is tettünk. Ez a telepítéstől, a feldolgozásig, illetve az értékesítésig mindent magába foglal. A terveket a fővárosban, Bagdadban, tárgyaló partnerünknél hagytuk. — Folytattak-e tárgyalásokat egyéb tervezésről? — Üticélunk fontos része volt, hogy beszélgetést folytassunk a Dél-Irakban létesítendő talajjavítási és növénytermesztési központ, illetve három alállomás tanulmányterveinek elkészítéséről. Tárgyalásaink során megegyeztünk, hogy a kutatóközpontot bolgár szakemberek, az alállomásokat pedig magyarok, az AGROBER tervezi majd. Ennek lényege az, hogy Irak déli részén három településen hozzák létre az alállomásokat. Jártunk is ezeken a helyeken. Az iráni határ közelében Tammanachban, a kuwaiti határ közelében Zu- bairban, és a Shatt al-Arab folyó melletti Chibaischban. Az előbbi kettő sivatagos, a harmadik mocsaras, lápos vidék. Mégis mind a három alkalmas mezőgazdasági, főleg kertészeti termelésre. Az alközpontok terveit az ottani talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően készítjük el, ahol növényvédelmi, agrokémiai laboratóriumok., kertészeti üvegházak és hozzákapcsolódó 300 hektár kísérleti művelésre alkalmas terület lesz. Nehezebb a helyzet Chibaischban. Mocsaras vidék a Tigris és az Eufrátesz gyűjtőjénél. Ott élnek az úgynevezett mocsári arabok, akik kezdetleges körülmények között, júliustól januárig művelik a területet. A mocsaras részről ugyanis júliusban lehúzódik a víz és utána az öntéstalajon jól termelhető rizs, paprika és paradicsom. A leendő alállomás feladata éppen az lesz, hogy e lehetőséget kihasználva, fellendítse ezen a tájon is a mezőgazdasági termelést. — Mikor látnak a tervezéshez? — Megállapodásunk szerint a tervjavaslat hamarosan az iraki mezőgazdasági minisztérium elé kerül és a döntésről tájékoztatják majd a magyar—iraki vegyes bizottságot. Ennek alapján kezdhetjük el a munkát. Semperger József íróasztaláról más vázlatok és számítások is előkerülnek. — Bagdadban, ottjártunk- kor a magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltségén újabb tervajánlatot kaptunk. Váratlanul ért bennünket, mert gyorsan, augusztus 21- ig választ kell rá adnunk. Arról van szó, hogy Irak déli részén, a fővárostól csaknem 80 kilométerre állami gazdaságok és szövetkezetek művelésében több mint 70 ezer hektárnyi terület van. Azzal bíztak meg bennünket, hogy vizsgáljuk, hogyan lehetne javítani a gazdálkodás színvonalát? A talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően milyen növényeket célszerű termelni öntözve és öntözés nélkül? Felmérjük az állattenyésztés lehetőségeit is, hogy mivel érdemes foglalkozni. A tanulmányterveket, melyekhez az üzemi térképeket és talajtani Adatokat Irakból kapjuk, várhatóan Egerben, kirendeltségünk mérnökei készítik majd el, a szerződéstől függően egy-másfél év alatt. — A szakmai, tapasztalatokon kívül milyen személyes élményeket szerzett? Színes diafelvételeket mutat. — Sokat fényképeztem, mert érdekesség, látnivaló az bőven akadt. Chibaischban találkoztunk a mocsári arabokkal, akik gyékénykunyhókban élnek ma is. Évszázados szokásaikat megtartották. Fő foglalkozásuk a földművelés mellett a sásfonás, a halászat és a bivalytenyésztés. ízléses mintákkal díszítik gyékénytálaikat, melyeket jó pénzért adnak el. Az ország déli részén, ahol közepesen fejlett a mezőgazdaság, jelentős iparosodás indult meg. Kevés az iraki szakember, ezért az ipartelepítést külföldi szaktanács- adók irányításával végzik. Sok kinn a magyar is, főleg geológusok, akik olaj és víz után kutatnak a sivatagban. Ipari üzemeink közül találkoztunk az Egyesült Izzó és az Ikarus képviselőivel, ők ugyancsak ott dolgoznak. Jártunk Szamarában, a néhai Mezopotámia központjában, ahol valamikor asszírok és babilóniaiak éltek. Az ősi város teljesen kihalt, utcáit, tereit, régi házait belepte a sivatag homokja. Egyetlen épület sincs feltárva, mégis valameny- nyi lenyűgöző idegenforgalmi látványosság. Mellette épült az új városrész, mely viszont már modern. Ott láttuk az arany mecsetet, melynek kupoláját aranylemezek fedik. Végigjártuk a Tigris és az Eufrátesz partját is, ahol fakerekek őrzik a letűnt múlt emlékeit. Küldetésünk hasznos volt, mert tovább mélyítse a magyar—iraki gazdasági kapcsolatokat. Mentusz Károly Mnümaití 1976. augusztus 14., szombat Csányi tükör Düledező művelődési ház, kátyus utak, elapadt kutak, foghíjas egészségügyi ellátás, szűk óvoda. Nemrég ezek nyomták bélyegüket az alig háromezer lelkes Csány arculatára. Most új kép fogadott bennünket már a falu határában, de bent a településen is. Hatvanból például felújított, sima úton futott gépkocsink egészen a tanácsházáig, majd tovább, Hort irányába. S széttekintve a rendezettebb utcákon, igencsak nyomát találtuk a javító, építő szándéknak. Nem kevesebb, mint 15 millió forintjába kerül az államnak a Csányban és környékén másfél esztendeje megindított útépítési program, amelynek megvalósítását a KPM végzi. Füzesabonyiak dolgoznak leginkább a területen, s húsz kilométert megközelít az általuk rendbe hozott, kiszélesített útvonal hossza. Ebben természetesen szerepelnek a fontosabb belterületi gyűjtő utcák, mint amilyen _ az Arany János és a Temető út, vagy pedig a Gyöngyösi út falu széléig tartó szakasza. S a tervezett programot ez év végén fejezik be. Amit fájlalnak a csányiak: az Atkári út kimaradt a keretből! Pedig azt rebesgetik, hogy használhatatlansága miatt a Volán ezen a szakaszon beszünteti járatait. ★ Érlelődik már az annyira hiányolt művelődési otthon építésének ügye is. Hiányát különösen a fiatalok érzik, akik jelenleg a termelőszövetkezet régi tejházából átalakított KISZ-klubban jár- •ok össze, ha kedvük támad. De erre igencsak ritkán kerül sor. Télen kifagynak belőle. Parkettázni kellene, s foldoztatni a tetejét. Miért reménykedhetnek most már a művelődés hívei? Igaz, a kezdetben tervezett kulturális centrum létesítéséhez nem kapta meg a község a hatmillió forint fedezetet, de most saját erejéből, s a Megyei Moziüzemi Vállalat támogatását élvezve segítenek a gondon. Fejlesztési alapból majd másfél millió forintot irányoztak elő az otthon rendbehozatalára, az építkezés 1978-ban be is fejeződik, a filmszínházat pedig a megyei központ csinosítja ki akkorára. Persze a másfél millió magában kevés lenne az üdvösséghez. A művelődés ügyét, szolgálatát fontosnak tartja azonban a helyi Búzakalász Termelőszövetkezet, továbbá az állami gazdaság. Mindkettő segíti a vállalkozást, támogatja az építkezés mielőbbi befejezése érdekében szervezendő társadalmi akciót.-ir Ami a napokban megye- szerte feloldott vízkorlátozást illeti, hadd Mondjuk el, hogy Csány vízellátása normális időjárási viszonyok közepette sem kielégítő. A törpe vízmű túlterheltsége miatt például a helyi tanács ideiglenes jelleggel megszüntette a vízbekötési engedélyek kibocsátását. Ennek aztán olyan következménye van, hogy jószerint építkezni sem lehet most már a faluban, mert az erre szóló engedélyt minden esetben fürdőszobához köti az életben levő rendelkezés. Fürdőszoba víz nélkül? Akkor inkább várakoznak az egésszel. Nehezíti a helyzetet, hogy időközben az állami gazdaság hidroglóbusza felmondta a szolgálatot, s most a községi hálózatról kell ellátni az ottani konyha, munkásszállás és különböző műhelyek vízigényét. A vezetők próbáltak segíteni a bajon, de hiába fúrtak, áldoztak rá, vizet nem találtak , A háztáji ■ kertészkedés mindezek ellenére nem szenvedett kárt az aszályos hetekben, s ez a falubeliek leleményességének, vállalkozókedvének tulajdonítható. A kiskerteket saját kútból, saját motorral öntözik mindenfelé. Csak ebben az évben százzal gyarapodott a 10—15 méter mélyről vizet nyert kutak száma Csány különböző utcáiban, faluszéli telkein. ★ Jövőnk záloga a fiatalság — vallják a község vezetői. S tesznek érte, hogy erőben, egészségben növekedjék. Üjabban a fogászati gyógykezelést igyekeznek megvalósítani igen eredeti módon. A hortiaknak van jól ■'felszerelt rendelőjük, szakorvosuk, asszisztenciájuk, ami kihasználatlan. Miért ne lehetne társulni? Csány nem zárkózik el az anyagi áldozattól annak érdekében, hogy a gyermekek, növekvő fiatalok átjárjanak a szomszéd községbe, s a fogászati rendelő tovább korszerűsödhessen. Májusban az iskolások fogszűrése már ott történt, jövő év januárjától pedig a felnőttek betegellátását is ellátja a horti fogszakorvos. Falusi viszonylatban mindez nagyon sokat jelent. Eddig naponta 20—25 ember járt be Hatvanba, ahol a rendelőintézet túlzsúfoltsága miatt rengeteg időt elpazarolt. Persze a horti elgondolást sem könnyű tökéletesen megvalósítani A tanácselnök éppen azon fáradozik, hogy a Volán Vállalattal szót értsen, s Hatvan—Hort—Csány —Hatvan körforgalommal olyan buszjáratot indítsanak, aminek találkozása lesz a fogászati szakrendelés idejével. ★ Ami a közfogyasztású cikkek ellátását illeti, különösebb zokszavuk nincs a csá- nyiaknak. A község azon a szinten áll, mint a főútvonaltól kieső települések ha- gyobb része. Korábban húsból mutatkozott hiány, utóbb azonban sokat javult a helyzet, amiben komoly szerepe van a fogyasztási szövetkezetnek. Saját vágóhidat, üzletet létesített, s helyi felvásárlásból biztosít vágóállatot. Az idén kétszáznál több sertést mérnek így szét, enyhítve a központi ellátás gondját, ugyanakkor igen megjavítva a lakosság hét végi húsigényének kielégítését. Hogy mindent nem lehet beszerezni egy ilyen kis községben, természetesnek veszik a falubeliek. S bútorért, járműért, komolyabb műszaki cikkekért bemennek Hatvanba. Fontosabbnak vélik azt a fejlődést, amiről most vázlatot készítettünk, kicsit tükörnek szánva: lássák a kiváncsiak a változás nyomon követhető jegyeit! Moldva? Győző
