Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
Megyénk holnapja Egészséges törekvések a területfejlesztésben A Hámán Kató szocialista brigád tagjai válogatják a dohányt. A TERÜLETFEJLESZTÉS pozitív változása Heves megyében is, hogy a korábbinál nagyobb, alaposabb körültekintéssel, sokoldalú vizsgálódás után igyekszenek a programot meghatározni, kialakítani és megvalósítani. Számos szép példát találhattunk erre már az előző ötéves terv időszakában is, s még inkább találkozhatunk hasonló törekvésekkel a jelenlegi középtávú ciklusban. Végérvényesen megszűnni látszik az a szemlélet, hogy a pénz mindenáron való elköltése a legfontosabb. Valóban a legsürgetőbb igények — politikai, gazdasági, kulturális, szociális és egyéb követelmények — kielégítése a cél, s e munkában általában a tágabb környezettel, egy-egy nagyobb terület kívánságaival is egyeztetik a feladatokat, tennivalókat. A legalkalmasabb helyekre, próbálják összpontosítani az erőforrásokat, mind szembetűnőbben érvényesül a települések szerepköre, egy-egy kedvezőbb adottságú, jobb lehetőségű község, nagyközségeink és városaink sokkal inkább betöltik hivatásukat Egészséges szemlélet vezetett odáig, hogy — miként az országban másutt — ma már közös akarattal fejlesztik az egyes közigazgatásilag ugyan szétválasztott, de földrajzilag és sok más szempontból ugyancsak összefüggő, egybetartozó tájegységeket, a szomszédos megyék némely határterületét is. MINT DR. HORTOBÁGYI Istvánnal, a megyei tanács tervosztályának vezetőjével, a napokban folytatott beszélgetésünk során is kitűnt: a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik — mondj'uk —, hogy a hatvani kórházra az aszódi járás is számít. Vagy azt, hogy Hevesben csaknem másfél ezer középiskolás diák és szakmunkástanuló gyarapítja az ismereteit más megyékből is, miközben majdnem kétezer fiatalunk a hallgatója a határainkon túli intézeteknek. A legtermészetesebbnek tartják, hogy A bányászkodás egyet jelent a nehéz, veszélyekkel teli munkával. Hiába egyre több és korszerűbb a gép, hiába az életet óvó biztonsági berendezések, a föld alatt dolgozó ember erejét, egészségét mindennap próbára teszi a szén. Vannak betegségek, amelyek az évek múlásával' sok bányásznál jelentkeznek, s akik azt megkapják, nem tudnak már nehéz munkát végezni, csökken a munkaképességük. Könnyebb feladatokhoz kell irányítani őket, vagy ha olyan súlyos a rokkantság, nyugdíjba küldeni. Erről hivatottak gondoskodni az üzemi rehabilitációs bizottságok. A Borsodi Szénbányák eg er csehi üzemében az idén szervezték újjá e bizottság munkáját, s az elmúlt napokban a vállalat szakszervezeti tanácsa előtt is beszámoltak arról, hogyan fejlődött a rehabilitációs munka az üzemben. A tapasztalatokról beszélgettünk Papp János üzemigazgatóval, Morvái Miklóssal, a pártbizottság titkárával és Kelemen Bélával, a szakszervezeti bizottság titkárával. — Nagy gond ez, hiszen munkások százainak sorsáról van szó, akiknek megfelelő helyet kell biztosítani, és gondoskodni arról,, hogy a régi keresetük se csökkenjen nagymértékben — mondta bevezetőként Papp János. — Azt is őszintén el kell mondani, hogy a korábbi években nem álltunk mindig hivatásunk magaslatán a rehabilitációs munkában, de az 1967-ben, illetve 1969-ben déli nagyközségünk ipartelepítésénél Szolnok megye közeli munkaerejére is számítunk s a „kölcsönt” Poroszló térsége a szomszédban fejlődő Tiszafürednek próbálja viszonozni. Együttesen kívánnak tenni még többet a Mátráért és Bükkért, a kiskörei üdülőkörzetért is a megyék, felismerték, hogy Eger a dél-borsodi településekkel, a Zagyva-völgy pedig Nógráddal összefogva még inkább javíthatja vízellátását A helyi és a vonzáskörzet igényeinek, illetve a megye- székhelyi funkciónak leginkább megfelelően fejlődik a következő öt esztendőben is Eger. Ennek során erősödik a város egészségügyi, oktatási, kulturális, idegen- forgalmi ellátó-szervező szerepe. Tovább szilárdítja a nagy település agglomerációs kapcsolatait az Ostorossal és Andornaktályával közösen javuló vízellátás, az Egerszalók és Demjén közötti területre tervezett fürdő fejlesztése, illetve a térségben megvalósuló komplex hasznosítású víztároló és hétvégi telep, valamint az eger—fel- sőtárkányi kisvasúti közlekedés újbóli, rendszeres megteremtése. Gyöngyös ötéves tervében — a legreálisabb követelmények alapján — a lakásépítések erőteljes folytatása mellett a szakmunkásképzés fokozása, a közművelődési és gyermekintézmények bővítése és létesítése a meghatározó feladat. E program része például az új négy-négy tantermes erdészeti szakközépiskola, illetve szakmunkásképző, valamint a hozzájuk kapcsolódó 100 személyes diákotthon felépítése és a meglévő „ipariskola” 16 új tanteremmel, 90 férőhelyes tanműhellyel, 200 tanuló elhelyezésére alkalmas kollégiummal való kicserélése. HATVANBAN OLYAN iparfejlesztés a cél, amely elősegíti a város gazdasági szerkezetének határozottabb javulását, Hevesen — egyebek mellett — tovább folykiadott rendeletek sem teremtettek igazán rendet ezen a téren. Az úgynevezett szanálás alá eső üzemeknél például rokkantsági nyugdíjba küldték már az 50 százalékosra csökkent munkaképességű dolgozót is, s ezt a rendeletet aztán az utóbbi időben már szinte mindenütt alkalmazták. A dolgozók sem gondoltak a köny- nyebb munka, a rehabilitáció lehetőségére, inkább nyugdíjáztatták magukat, s így aztán azok is kiálltak a sorból, akik még hasznos tagjai lehettek volna közösségünknek. — Hol tudnak dolgozni a bányában a csökkent munkaképességűek ? — Ha bányáról van szó, nehéz elképzelni könnyű munkát — válaszolta Kelemen Béla —, de mi kialakítottunk 31 olyan munkahelyet a föld alatt és a külszínen, ahol igen hasznosan tevékenykedhetnek a vájárkodásban megrokkant munkások. Különböző gépek kezelésével, raktáros feladatokkal bízzuk meg őket; olyan munkakörökben, ahol a fizetés egyébként jóval kevesebb, mint a szénfal mellett dolgozóké. A keresetet viszont a föld alattiaknál a a régi bér 90 százalékában, a külszínen pedig 80 százalékában állapítják meg. — A tavaly hozott rendetatják az infrastrukturális program megvalósítását. Füzesabonyban, Lőrinciben, Pétervásárán további közműépítéseket terveznek s — többi között — szélesítik a kereskedelmi hálózatot. Recsk lényegesebb előbbre- lépését egyelőre nehezíti, hogy az elképzelt rézkombinát helyét még nem jelölték meg s emiatt az általános rendezési terv is várat magára. Ám ha döntenek az említett üzem telepítéséről, mátrai községünk nagy fejlődésnek néz elébe, olyannak, amelyet a környékén is élvezhetnek. Az úgynevezett alsófokú központok közül — a kiemelt nagyberuházás, az épülő új cementgyár miatt — Bélapátfalva gyarapodása a legjelentősebb, de a hozzá hasonló szerepkörű községek is mind gazdagodnak valamivel ebben az ötéves tervben. Leginkább az általános iskolai körzeti tantermek építése és az óvodafejlesztés a cél s ebben — pályázataik alapján, ami egyébként új vonás az új tervező munka módszereiben — számíthatnak a megyei tanács számottevő támogatására is. Ha pályázataik megfelelnek a feltételeknek — egyeznek az általánosabb „elvárásokkal” — például bölcsőde- vagy óvodaépítés esetén az 50 százalékos helyi erőforrást ugyanennyivel egészíti ki a megye, míg körzeti általános iskola létesítéséhez 90, egyéb intézethez pedig 75 százalékos a támogatás, hogy csak néhányat említsünk. Az V. ötéves terv során — mint az elképzelések között tallózva kitűnik — további, mintegy 25 milliárdos beruházásra számíthat a megye, ami negyedrészével nagyobb a korábbi időszakénál. TAGADHATATLANUL szép az új program és sokat ígér. A megvalósításáért, sikeréért érdemes összefogni, s a közös munka — a kötelességünk is! r Gyón! Gyula let miben változtatta meg a rehabilitációs munkát? — A keresetkiegészítést már ez a rendelet tartalmazza. Továbbfejlesztett változata, kiegészítője a korábbiaknak, részletesebben foglalkozik a munkaképességcsökkenés fokozataival. A rehabilitációs bizottság feladata, hogy a dolgozó számára mindig a kedvezőbb rendelkezést valósítsa meg. A munkában nehézséget. jelent, hogy a végrehajtási utasítást hosszú ideig nem adták ki, így a keresetkiegészítések fizetésére késve került sor. — Korábban nem szerepelt a szakszervezeti tanács napirendjén még ez a téma. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének vívmánya az, hogy több kedvezményt sikerült biztosítanunk a munkában megrokkant embereknek, viszont szigorúbban felülvizsgálja a bizottság azt is, kit küldhetnek rokkantnyugdíjba. A munkások között korábban sokszor hallhattuk: „Csak addig jó az ember, amíg dolgozni tud.” Hát ez az intézkedés éppen azt bizonyítja: teljes értékű embernek tekintjük a csökkent munkaképességűeket is. — A párttaggyűléseken is gyakori téma a rehabilitáció — folytatta Morvái Miklós —, sokszor hangzik el olyan vélemény, hogy rontja Törik a dohányt... Ásszonybrigád a földeken és a pajtákban — Rekordtermésre számítunk az idén — mondta a tiszanánai közös gazdaság dohányföldjén a Hámán Kató szocialista brigád vezetője, B. Kiss István. S hogy valóban a vártnál jobb lett a termés, arról máris tanúskodnak a száradó dohánylevelekkel tömött pajták, amelyek körül délutánonként egész asszonysereg tevékenykedik. Azért csak délutánonként, mert délelőtt a szövetkezet dohányföldjén szorgoskodnak: törik a kerti és a szabolcsi dohányt. A leszedett leveleket aztán a délutáni órákban kiválogatják, majd felfűzik a szárítókötelekre. A tiszanánai termelőszövetkezetben harminchét hektáron termesztettek az idén dohányt. A törést július elején kezdték meg, azóta 9,5 vagonnal szállítottak a káli, az erdőtelki és a kápolnai mestenséges szárítókba. De jut a saját pajtákba is. Eda munkafegyelmet, ha sokan mennek el nyugdíjba olyanok is, akik még munkaképesek, s nyugdíjazásuk után különböző ideiglenes munkákat vállalnak. Szükség volt erre az új rendeletre, amely nagyobb becsületet ad a kisegítő munkának. De szólni kell a rehabilitációs bizottságról is: négy tagja közül három üzemi dolgozó, s rajtuk' kívül ott van még a körzeti orvos. Egercsehiben a körzeti orvos rendszerint két körzetet lát el, több falu lakói tartoznak hozzá, ezenkívül a mi 1200 dolgozót foglalkoztató bányaüzemünk és még több más munkahely. A bányászok évenkénti általános szűrővizsgálatát is ő végzi: ennyi munkát már képtelen jól elvégezni egy ember. Így aztán a rehabilitáció még csak fokozza a terhelését. Minden hónapban egyszer ülés, ahol 10—15 ember sorsával kell nagyon gondosan foglalkozni. Feltétlenül kellene legalább még egy orvos, hogy ez a munka valóban sikeresebb legyen. — Az új feladatokra persze ki kell képezni a csökkent munkaképességű dolgozókat ... — A gépkezelőket tanfolyamra kell küldenünk, enél- kül nem alkalmazhatjuk őket ilyen munkakörökben dig 4910 kötelet feszítettek ki a tartófák közé, több mint 390 mázsa dohánylevél — mondta az szb titkára. — Viszont a rokkant vájároknak is megéri a tanfolyamot elvégezni, hiszen szinte ugyanazért a fizetésért valóban könnyebb munkát végezhetnek, fontos, felelősségteljes a beosztásuk. ök maguk is teljes értékű dolgozónak érezhetik magukat. — Évente körülbelül százan kerülnek a rehabilitációs bizottság elé; az utóbbi időben növekszik a számuk. Az üzemi balesetet szenvedett, csökkent munkaképességű dolgozók kereset-kiegészítése folyamatos, kártalanítás címén tavaly több mint 151 ezer forintot fizettünk ki. Az idén eddig 36 bányász felülvizsgálati igényében döntött a bizottság. Közülük 20-at kisegítő munkahelyre, leszázalékolásra, hatot rokkant vájár minősítésre, kettőt nyugdíjazásra javasolt, önkritikusan el kell mondanom, hogy a dolgozók nem ismerik eléggé a rendelet adta lehetőségeket, s jobb tájékoztatás mellett a bizalom is nagyobb lehetne a kisegítő munkahelyek iránt. Nemcsak a nyugdíj a megoldás: ezek a dolgozók, ha megfelelően gondoskodnak róluk, igen hasznos tagjai lehetnek még a bányaüzem kollektívájának. Munkájukra számítanunk kell és meg is kell becsülni azt... Hekeli Sándor szárad a nádfedél alatt. A tervek szerint október közepére végeznek a töréssel, s a következő hónapban már hozzá is látnak a száraz dohány csomózásához. A szövetkezetnek a dohány termesztéséből és az értékesítéséből több mint másfél millió forintos bevétele lesz. Másrészt: állandó munkát tudnak biztosítani a közös gazdaságban dolgozó asszonyok és lányok egy részének. (-s.) További szolgáltatásfejlesztés Heves megyében Az V. ötéves terv időszakában, összesen 117,1 millió forintos összeggel — felerészben tanácsi támogatással — fejlesztik Heves megyében a fogyasztói szolgá- tatásdkat. Sor kerül az egri vegytisztító üzem rekonstrukciójára és a mosodaüzem bővítésére, komplex szalonnal gyarapodik a szakma a Csebokszári-lakótelepen, s a megyeszékhely Marx Károly utcájában még az idén elkészülő vegytisztító szalonhoz hasonlót kap majd Gyöngyös is. Ugyanekkor Hatvanban komplett textil- tisztító kisüzemet létesítenek, új felvevőhelyet nyitnak Füzesabonyban, s szebbé tesznek több régit is. A fodrászatot Füzesabonyban, Kálban, Bélapátfalván, Hatvanban és Recsken akarják korszerű üzletekkel vonzóbbá tenni, három városunkban pedig gyorsjavító szalonnal is próbál kedveskedni megrendelőinek a szövetkezeti cipőipar. A GELKA még az idén üzembe helyezi szolgáltató „decentrumát” Egerben, s Füzesabonyban, Kiskörén, az UNISZERV Ktsz pedig majd Bélapátfalván nyit új szervizt az elektroakusztikai cikkek, valamint a háztartási gépek javítására. Bővítik a gyöngyösi szövetkezeti autójavító üzemet — mint a napokban már hírül adtuk — Eger ön-' kiszolgáló autószervizt kap, s füzesabonyi, recski telepek létesítésével tovább szélesítik a gépjárműjavítás megyei hálózatát. Egyidejűleg Hatvanban, Füzesabonyban, Bélapátfalván és Recsken módot teremtenek a motor- kerékpárok tömegesebb javítására is. A kereskedelem három városunkban 100—190 négyzetméteres kölcsönzőboltot, Egerben és Gyöngyösön bar- kácsüzletet, illetve műhelyt ígér a fogyasztóknak, valamint szó van további szolgáltató gépkocsik beszerzéséről is. Az építőipari szolgáltatásokat összesen 20 millió forintos költséggel fejlesztik. (—ni) Mmismcy 1976. augusztus 13., péntek A jó időben egy hónap alatt megszáradnak a most még zöld levelek. ^ — il ■ (Fotó: Szántó György) Gondoskodás a bányászokról A teljes értékű emberért i