Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Bomba üzlet az alom AZ ÜZLET, AZ ÜZLET, s más a barátság. Külö­nösen, ha bomba üzletről: atomreaktorról van szó. Lám, a pakisztáni atomügylet máris milyen vihart kavart! Már önmagában az is meghökkentő, hogy a világ legszegényebb országai közé sorolt Pakisztán atomerő­művet kíván létesíteni. Rendeltetését illetően, sokak­ban kétely támadhat békés céljait illetően, annál in­kább szolgálhatja a fegyverkezési verseny fokozódá­sát az indiai szubkontinensen. De tételezzük fel: Bhut­to elnök népe jólétének emelése céljából tárgyalt Fran­ciaországgal az atomerőmű szállításáról. Kétségtelen, hogy mint szuverén államnak, ehhez joga van. Már a megállapodás is tető alá került, amikor megjelent a színen egy harmadik állam: az Egyesült Államok. Kissinger külügyminiszter lahorei látogatásakor igyekezett meggyőzni Bhuttót, hogy vegye fontolóra a francia, plutóniumfeldolgozó berendezés megvásár­lását. Ellenkező esetben Amerika a fegyverszállítások és a segélyek felfüggesztését helyezi kilátásba. PAKISZTÁN KÖTI AZ EBET a karóhoz: a szer­ződést már megkötötte, nem áll el az üzlettől. Még kevésbé a franciák, akiknek busás hasznot hoz. Ame­rika legfeljebb azzal vigasztalódik, hogy enged az irá­ni kérésnek, s Teheránnak szállít atomerőművet. Nem egyet — nyolcat! Legalábbis a sah és pénzügyminisz­tere ennyit kért az olajszámlák ellenértékeként. Ha meggondoljuk, hogy Dél-Afrika már kötött a franciákkal atomüzletet, s Izrael az amerikaiaktól ré- ; szesült hasonló berendezések juttatásában, óhatatla­nul a palackból kiengedett szellem példája jut eszünk­be. Hasztalan minden próbálkozás, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba, vagyis a mag­fizika titkaiba beavatottak körének terjedése, a kor­szerű maghasadás berendezéseinek üzletszerű árusí­tása beláthatatlan következményekkel járhat. Bomba üzlet az atomüzlet — ez kétségtelen. De lám, milyen láncreakciót indít el: Dél-Afrika például kifejezte készségét, hogy hajlandó Izraelnek az atom­iparhoz szükséges nyersanyagot szállítani. A FEGYVERKERESKEDELEMRŐL azt mondják: üzlet a halállal, miként vélekedjünk a plutónium új­rafeldolgozására szolgáló üzemek eladásáról? Még fe­lelős kormányzat szigorú ellenőrzése alatt is iszonyú a kockázat! De vajon számíthatunk-e hasonló felelős­ségtudatra olyan közegben, ahová a nemzetközi egyez­mények hatálya nem terjed ki, s az emberéletet amúgy is a fajüldözők rendőrsortüze vagy éhhalál fenyegeti? WVWWWWWVWVWWWVWWVVWWWWWWWWWVVVVVNVWWW" Brezsnyev Zsivkovval tanácskozott a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szerdán a Krímben baráti megbeszé­lést tartott Todor Zsivkov­val, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárával, a bolgár államtanács elnöké­vel, aki a Szovjetunióban üdül. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov tájékoztatta egy­mást az SZKP XXV. és a BKP XI. kongresszusa hatá­rozatai megvalósításának me­netéről. Kifejezték elégedett­ségüket azzal kapcsolatban, hogy a szovjet—bolgár együttműködés következete­sen fejlődik párt-, állami és társadalmi vonalon. A kom­munista és a szocialista építés terveinek sikeres tel­jesítése a Szovjetunióban és a Bolgár Népköztársaság­ban jó előfeltételeket te­remt ahhoz, hogy a két or­szág között az élet minden területén megvalósuló foko­zatos közeledési folyamat el­mélyüljön. Az időszerű nemzetközi problémákat megvitatva Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megállapította, hogy a helsinki csúcstalálkozó ko­moly kezdetét jelentette az európai államközi kapcsola­tok átalakításának a béke, a biztonság és az együttmű­ködés elvei alapján. Most különösen fontos, hogy a ta­nácskozás minden résztve­vője fokozza erőfeszítéseit az értekezleten meghirdetett történelmi célok teljes meg­valósításáért. A Szovjetunió és Bulgária szilárd elhatá­rozása ennek energikus elő­segítése. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy az európai kom­munisták berlini értekezleté­nek döntései hatalmas tá­maszt jelentenek minden olyan politikai erő számára, amely a béke, a barátság és a haladás Európájáért küzd. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov találkozóját a szívélyesség, az egyetértés és a testvéri kölcsönös megér­tés légköre jellemezte. Kire tartozik? Vila a pakisztáni plutommnfeldolgozo üzem körül Párizs, Amszterdam: Jacques Chirac francia mi­niszterelnök, az Europe 1. rádiónak adott nyilatkozatá­ban visszautasította Kissin­ger amerikai külügyminisz­ternek azt a javaslatát, hogy a francia segítséggel Pakisz­tánban felépülő plutonium- feldolgozó üzemmel kapcso­latos vitát a három ország, Franciaország, Pakisztán és az Egyesült Államok rész­vételével tartandó megbe­szélésen rendezzék. Chirac határozottan leszögezte: az ügy kizárólag Pakisztánra és Franciaországra tartozik. Az amerikai külügymi­niszter ezzel szemben eluta­Orvosi kísérlet a Szaljut 5-ön Borisz Volinov és Vaszi- lij Zsolobov űrhajósok már ötödik munkahetük végé­hez közelednek a Szaljut 5. tudományos űrállomáson. A kozmonauták az elmúlt két napban „Polimon—2” elne­vezésű orvosi műszerrel so­rozatos szívvizsgálatokat vé­geztek, egy speciális beren­dezéssel pedig lemerték tes­tük tömegét. A műszaki kí­sérletek programjának meg­felelően újból kipróbálták az elektromechanikai stabi- lizátor működését. zása előtt a Deauville-i re­pülőtéren úgy nyilatkozott, hogy egy hónapon belül meg­kezdődhetnek a tárgyalások a három ország között. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán franciaországi magánlátoga­tásáról egynapos hivatalos látogatásra Hollandiába ér­kezett. Az amerikai kül­ügyminisztert holland kollé­gája, Max van der Stoel fo­gadta az amszterdami Schi- phol repülőtéren. Az amerikai diplomácia vezetőjének repülőtéri nyi­latkozata szerint az Egye­sült Államok támogatja az európai (nyugat-európai) egység megteremtésére irá­nyuló erőfeszítéseket. „Azt kívánjuk, hogy olyan jól, ahogy csak lehet, együttmű­ködjünk a következő hóna­pokban az európai közösség­gel és minisztertanácsa el­nökével” — mondotta Kis­singer,, Stoel holland kül­ügyminiszter, az EGK mi­niszteri tanácsának soros el­nöke jelenlétében. Az események hátteréhez Négyszáz paragrafus a tengerről A TENGERJOGI KON­FERENCIA elnöke, Sri Lan­ka küldöttségének vezetője H. S. Ameraszinghe közölte: csak a megnyitó ülés nyilvá­nos. Aztán bezárják az ajtó­kat. és a vitákról csak a saj­tókonferenciákon értesül a világ. Vita pedig lesz bőven, nemcsak szelíd, jogi szövege­zési. hanem lényegbevágó, sorsdöntő kérdésben is. Ezt a Sri Lanka-i diplomata na­gyon jól tudja; ő az egyike annak a néhány nemzetközi jogi szakértőnek, aki 1958 óta azaz amióta az ENSZ össze­hívja a tengerjogi konferen­ciákat, minden ülésszakon részt vesz. Ez most az ötödik ülésszak és a New Yorkban ülésezők eleve eldöntötték: a forduló, az ülések jelenlegi szakasza szeptember 18-ig tart. Esztendők óta készül a nemzetközi tengerjogi kon­venció. A sok szabályt ösz- szefoglaló okmánynak kelle­ne szabályoznia: kinek milyen és mennyi joga van a ten­gereken. Több mint 150 ál­lam és igen sok felszabadító, illetve függetlenségi mozga­lom küldötte el delegátusait a konferenciára, mert hiszen az emberi jövendő legna­gyobb kérdései közé tarto­zik a tengerjog. Valaha rég. 1625-ben. Hugo Grotius szö­gezte le azt az alapelvet — amely nagyon sokáig a nem­1976. augusztus 12., csütörtök zetközi jog szilárd tétele volt —, hogy egy-egy állam fel­ségvizeinek határa addig ter­jed, amíg ..a kilőtt ágyúgolyó elér”. (Ez akkor 3 tengeri mérföld volt.) A technika fejlődése persze elavulttá tet­te ezt a tételt — ám a fel­ségvízhatárt nemzetközi meg­állapodásban kell kijelölni. VANNAK MÁR TISZTÁ­ZOTT, világos döntések a tengerjogban. Az egyik kon­ferencián — Caracasban — például a szovjet és az ame­rikai küldöttség, majd a rész­vevők többsége állást foglalt amellett, hogy a nemzetközi hajózás útjában fekvő min­den tengerszoroson feltétle­nül szabad a kereskedelmi és katonai hajózás. Világos döntés született a múlt évek­ben abban a kérdésben is. hogy ma már nem a Grotius- féle „felségvízfogalom” van érvényben, az élet megköve­telte, hogy külön foglalkozza­nak a part menti országok felségvizeinek kérdése mel­lett más országok jogainak megfogalmazásával is. Első­sorban halászatról és halá­szati jogról szoktak beszélni holott ma már a tengerjog ennél több. Hiszen a szakem­berek azt állítják, hogy a tengerfenéken — és a ten­gervízben — a következő év­században folytatandó ás­ványkutatás és .fúrás körül­belül annyi értéket hoz majd felszínre, mint az utóbbi öt­ven év szárazföldi bányásza­ta. Ezt bizonyítja az is. hogy éppen a tengerjogi konferen­cia kezdetén került sor sú­lyos összeütközéssel fenyege­tő „flottatüntetésre” a Föld­közi-tenger keleti medencé­jében. A törökök azt állítják, hogy a görög szigetvilág kö­rül hullámzó Égei-tengeren (ahol egyes görög szigetek csak néhány kilométerre vannak a török szárazföld­től) joguk van mindenütt olajkutatásra és .fúrásra. Ép­pen ezért útnak indították a Sismik 1. török olajkutató hajót. Athén azonnal tiltako­zott és nyomatékül cirkálóút. ra küldte a Nautilus görög hadihajót... Az Égei-tenger alatt — az úgynevezett kon­tinentális talapzat mélyén és a szigetek közvetlen közelé­ben — állítólag sok millió tonna, legjobb minőségű olaj van. S most vajon kié a ki­termelés joga? HISZEN ITT ALIGHA érvényesíthető az a nagyjá­ban már elfogadott alapelv. hogy 12 tengeri mérföldön beiül a part menti ország fel­ségjogai teljességét gyakorol­hatja, a tizenharmadiktól a lcétszázadikig viszont a part menti ország bizonyos előjo­gokat élvez — mert a görög —török felségvizek határát ezen az alapon egyszerűen nem lehet megállapítani. . . (Egy tengeri mérföld 1852 méter; vannak olyan helyek az Égei-tengeren, ahol a két ország között csak néhány ki- liméter a távolság.) New Yorkban ott van a tárgyalóasztalokon a konven­ció 397 cikkelyből álló ter­vezete. Mintegy nyolcvan százaléka a cikkelyeknek már elfogadott, de éppen a hiány­zó 20 százalék a problemati­kus. Az egyik legvitatottabb: a 200 mérföldön inneni ás­ványkincsek kiaknázásának kérdése, amelyet a tőkés or­szágok „nemzetközi tenger­bányászati hatóság” létesíté­sével akarnak megoldani. A szocialista és fejlődő orszá­gok szembeszegülnek ezzel a tervvel, mert a nagy mono­póliumok kezébe adná a jövő évszázad számára oly fontos, fantasztikus mennyiségű olaj. réz. nikkel, kobalt, mangán és egy sor más ásvány kiter­melési jogát. A szocialista és a fejlődő országok azt akar­ják: ne legyen semmiféle „nemzetközi cég”, a szuve­rén országok maguk, nemzeti eszközökkel, állami kezelésű vállalatokkal vegyenek részt „az emberiség egyetemes örökségének”, a tenger kin­cseinek kitermelésében. VAN EGY GÖRÖG SZŐ, amely gyakran hangzik el a konferencián. Yphalokripis — felségvíz. Ezt emlegetik az izlandiak, amikor az angolok.1 kai vívott tőkelhalháborújuk- ra hivatkoznak, a svájciak, amikor, mint „a szárazföldi és földrajzilag hátrányos helyzetben levő ország” kér­nek bizonyos előnyöket, a li- bériaiak. amikor a kereske­delmi hajóik számára kíván­nak kedvező elbánást messzi vizeken is. Abban a mintegy nyolcvan, még vitás cikkelyben, amelyről most zárt ajtók mögött vitáznak New Yorkban, állítólag ki­vétel nélkül szerepel az yphalokripis szó... Gárdos Miklós Események — képekben Az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezleté­nek színhelyével, a Bandaranaike-konferenciatercmmcl szemben az utolsó simításokat végzik egy Buddha-szobor másán és a mellette lévő díszítőelemeken, napokkal a csúcsértekezlet megkezdése előtt. (AP rádiófotó — MTI—KS) A Milánó melletti Sevesóban lerombolják azt a vegyi­üzemet, amelyben néhány hete robbanás történt, és az ott termelt mérges gáz súlyos környezeti károsodást és megbe­tegedéseket okozott a környéken. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) A seattle-i (USA) repülőtéren, amely a Boeing mám. mutkonszern tulajdona, fölemelkedik a gyár legújabb ter­méke, az amerikai hadsereg megrendelésére készült YC—14 típusú repülőgép. Előnye állítólag az, hogy rendkívül rövid és kezdetleges kifutópálya is elegendő a le- és felszállásá­hoz, tehát rajtaütésszerű kommandóakció végrehajtására is alkalmas. Nyugat-Bcjrút térségében nagy támadást indítottak a jobboldali falange erői. A képen: a menekülő lakosság. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom