Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-08 / 187. szám
A telep átadása óta eltelt egy év alatt a legtöbb aszfaltot a 21-es út építéséhez szállították innen, jelenleg pedig a Gyöngyös—Heves közötti útszakasz burkolatának felújításához küldik az anyagot. Mindössze hatan irányítják az NDK gyártmányú automata gépsorokat, amelyek naponta ezer tonna aszfaltot is képesek gyártani. Bal oldali képünkön: Dávid József vezetőgépész a kapcsolóteremben. Jobbra: Barkaszi János fűtő $tíadata a nyomás és a hőmérők pontos működésének ellenőrzése. _ ..... > ____________, (Fotó: Perl Márton) c NvümMQ 1976. augusztus 8., vasáron# Többcsatornás felvásárlási lehetőség A sertések fele a háztájiból r A szakemberek úgy mond- | ják: alapanyag. Ki gondol- I ná, hogy e mögött a szó mö- I gött a sertések tízezrei hú- ! zódnak meg. De hát a szak- I zsargon olykor meghökkentő dolgokat tud produkálni. Mi maradjunk a sertés szónál, és hogy az idén hány ilyen négylábú kerül a vágószalagra, azt Molnár Gábortól, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától kérdeztük. Kiderült, nem is olyan könnyű erre a választ megadni. , r * T'PTr Az összehasonlítás megköveteli, hogy néhány számot is említsünk. A megyei vállalat tavalyi terve 130 ezer sertés felvásárlását célozta meg. Az idén már szerényebben számoltak, és csak 110 ezer sertés megvételére gondoltak. Aztán kiderült, hogy csupán 95 ezerre van szerződésük. Ha minden jól megy, akkor ezt még az év végéig meg tudják toldani ötezerrel. És mi lesz a hiányzó tízezerrel? P — A társvállalatoktól is i kapunk feldolgozásra sertést I — közölte Molnár Gábor. — I Ugyanis a vágási kapacitá- [ sunk ettől jóval magasabb. — Az elmondottakból az következik, hogy jóval kevesebb a gazdaságokban a sertés, mint amennyire szükségünk lenne? — Nem egészen így igaz; Azt is számításba kell venni, hogy több gazdaság maga dolgozza fel a sertéseket, ezek a gazdaságok, tsz-ek, fmsz-ek és állami gazdaságok maguk is végeznek felvásárló tevékenységet. Külön agronómusokat foglalkoztatnak a háztáji állattenyésztés segítségére, hogy az érdekeiket így is támogassák. Példaként mindjárt Poroszlót hallottuk. Ebben a községben nagy mértékű sertés- tenyésztés virágzik, de az utóbbi időkben a poroszlóiak már Sarudnak adták el az ! állataikat. F — Jó ez vagy rossza váU | falattiak? * — Pillanatnyilag nem ked- ’ vező. Ha nagy lenne a kínálat, akkor a különböző fel- vásárlási lehetőség a kínálat által keltett feszültséget oldaná fel. — Tudnak-e valamilyen módon lépést tartani ezzel a többcsatornás felvásárlási lehetőséggel? f — Kialakítottuk a megbí- f zatásos módszert. A tsz vagy I az fmsz a háztáji gazdasá- [■ gokból a sertéseket átveszi, f így közvetlenül segít a szál- [ lításban, a takarmányellátás- j ban, de a kellő mennyiségű szalmát is tudja biztosítani. Az átvett állatért pedig a szerződéses árat adják. Háztáji gazdaságok. Ha számmal akarunk bizonyítani, azt kell mondanunk, hogy a kisgazdaságokban a felvásárolt sertéseknek csaknem ötven százaléka növekszik fel. Ebből az adatból mindjárt kitűnik, hogy milyen jelentőségük van a háztájiaknak. — Hogyan serkentik a kisgazdaságokban a sertéstenyésztési kedvet? — kérdeztük Molnár Gábortól. — Ha nincs szerződés, akkor is átveszünk a háztáji gazdaságokból minden sertést nyolc napon belül. De ha a tulajdonos a leadás előtt legalább egy hónappal leszerződik velünk, akkor ennek az írásbeli megállapodásnak minden előnyét élvezi a sertés átvételénél. — Mégis mondják úgy is, hogy az átvétel nem megy mindig simán. — A rendelet által meghatározott feltételeket, minőségi követelményeket mi sem hághatjuk át. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor szokták ránk mondani, hogy mégiscsak „kukacoskodunk”. Ezt a kifejezést használják általában. A gyöngyösi vágóhídon so-’ kan dolgoznak. Nem is egy, hanem két műszakban. Ezek az emberek keresni is akarnak, teljesítményüket is szeretnék növelni, a szocialista brigádverseny keretében is, de azért is. mert a több munkáért több fizetés jár. — Hogyan tudják biztosi* tani a vágóhídi dolgozók részére az egyenletes munkát a felvásárlási gondok közepette? — Ez nem mindig egyszerű dolog. Az első negyedévben csak a vágóhídi kapacitásunk kétharmadát tudtuk kitölteni, ezért bérmunkát vállaltunk. Dolgoztunk a budapesti, a debreceni és a nagykőrösi konzervgyáraknak. Időnként pedig a teljesítmény helyett órabérben számoltuk el a dolgozóink munkáját. Ennek látszólag ellentmond, hogy ugyanakkor a töltelékárukból jóval több készítettünk, mint egy évvel ezelőtt. Csak a kereten felüli áruféleségeket kell érteni most. Az is fontos vonása termelésünknek, hogy az olcsóbb árú készítményeink aránya is megnőtt. Érdekes tapasztalatot gyűjtöttek össze az utóbbi néhány hétben. Bizonyos áruféleségek iránt, amikből azelőtt soha nem tudtak any- nyit készíteni, hogy minden megrendelést maradéktalanul kielégítsenek, csökkent az érdeklődés. Ilyen például a gépsonka és a lángolt karaj. Egyébként is bekövetkezett eltolódás a töltelékáruk egy részében. — Abban állapodtunk meg a kiskereskedelemmel, hogy egyhónapi betanulási időt hagyunk. Júliusban minden előzetes bejelentés nélkül joga volt minden üzletnek az árut vagy egészében, vagy bizonyos hányadában visszaküldeni. Ezt a kockázatot vállaltuk, pedig a ki- és visz- szaszállítás rontott az áru minőségén, olykor gondot akozott az elhelyezése. — Kevesebb húst eszünk, ez a végső következtetés? — Véleményem szerint nem erről van szó. Húst eszünk, hiszen mi húsfogyasztó nép vagyunk, de nem akármilyen húst. Ha arra gondolunk, hogy minden háziasszonynak kialakult az idők során a konyhapénzkerete, és az idén a zöldség-, a főzelékfélék és a gyümölcs elég borsos áron kaphatók, akkor ebből az is következik, hogy a különbséget valahol ,.be kell hoznia”. Tehát a drágább húsfélét vagy hús- készítményt nem veszi meg, vagy nem a szokott mennyiségben, hanem inkább az olcsóbb áru iránt érdeklődik. Ezért kell nekünk is, a kiskereskedelemnek is átállnia a megváltozott körülményekre, a megváltozott keresletre. Szerintem erről van szó. Most nagyon bölcsen azt lehetne mondani, hogy az élet mindig változik, soha sem merevedik meg, ma egészen más, mint volt tegnap, és holnap ismét módosul. De hát ez közhely, ezt mindenki tudja. A lényeg az, hogy a Heves megyei Húsipari Vállalat vezetői és dolgozói is látják ezt. Szeretnék serkenteni a gazdaságokat, a háztáji gazdaságokat is, hogy neveljenek minél több sertést. Nem kell aggódniuk, a vállalat minden segítséget megad nekik, az állatok átvétele, a felvásárlási árak is biztonságosak, és az a legkézenfekvőbb dolog, hogy a több bécsi szelethez, pörkölthöz több hús kell. Ügy látszik, az állattenyésztőknek. a sertésnevelőknek a kedve ismét növekszik, és ennek hatása főként az év második felében mutatkozik majd meg a felvásárlás várható növekedésében. G. Molnár Ferenc Kisáflattenyésztés — szerződéssel Harmincegy vagon méz Heves megyéből A Nektár Szövetkezet a méh-, a házinyúl-, a galamb- és a baromfitartók részére takarmányt, vitaminkoncenl- rátumokat, segédanyagakát és eszközöket biztosít, s ezekkel a kisállattartókkal értékesítési szerződést köt. ősszel és tavasszal — emellett — rózsatövek, díszcserjék, facsemeték és faoltóanyagok árusításával is foglalkozik. A háziasszonyok a tisztviselők és a munkások szabad idejükben tenyésztik, gondozzák az állatokat. Ehhez kaptak az elmúlt évben 10 millió forint értékű táp- és szemes takarmányt, amit a megye ötven községében díjtalanul szállítottak ki, Ugyanúgy, mint a méhészeknek a cukrot. Ezek mellett szaktanácsadással is szolgálják a kisállattenyésztők több ezres táborát. De nem csupán a régi tagokat segítik. Kedvezményeket kapnak a „kezdők” is: a nyúltenyésztőknek három éves részletre adják például a ketreceket, a méhészek viszont a kaptárokhoz jutnak olcsóbban. Egyébként az egri méhészszaküzlet, amely a tagság mellett az északi országrész méhészeinek is ismert és kedvelt vásárlóhelye, tavaly 6 millió forintos forgalmat bonyolított le, az ugyancsak Egerben levő mezőgazdasági szaküzlet bevétele pedig másfél millió forint volt A szövetkezet az elmúlt évben 31 vagon mézet, 60 vagon nyülat, ötezer galambot, 150 mázsa viaszt, 25 mázsa virágport és 730 ezer tojást gyűjtött be. Az árucikkek fő vásárlói a HUNGARONEKTÁR országos méhészeti közös vállalat, a Környei Állami Gazdaság, a Debreceni Baromfiipari Vállalat és a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Űj vonás a szövetkezet munkájában, hogy megkezdték a pecsenyecsirke. -liba és -kacsa felvásárlását is. A naposbaromfit a keltetőállomásról kapják a tagok, s a felnevelt állatokat a Nektár megvásárolja. A szövetkezet terveiből megtudtuk, hogy az ötödik ötéves terv folyamán 27 millió forintos beruházással egy központi telepet létesítenek Egerben háromhektáros területen. Itt építik majd fel a HUNGARONEKTÁR-ral közösen az ország egyetlen viaszfeldolgozó üzemét, amely nagy részben hozzájárul ahhoz, hogy az ötödik ötéves terv folyamán a szövetkezet ipari tevékenységét megtízszerezzék. A szervizben maga javít a vendég Újszerű üzem — az Űjabb, figyelmet érdemlő terv foglalkoztatja a szolgáltatásainak növelésére, bővítésére törekvő egri, Universal Szerviz Ipari Szövetkezetét: a megyeszékhely, illetve a városba évről évre mind nagyobb számban látogató turista jobb ellátására, gépkocsijavító és -karbantartó üzem, részben önkiszolgáló rendszerű szerviz, valamint üzemanyagtöltő-állomás megnyitását szeretné a Cse- bokszári-lákótelepen. A ktsz elképzelése szerint 11,1 millió forintos beruházás — amelynek az anyagi fedezete már megvan — azon a területen kerülne megvalósításra. amelynek szomszédságában a városfejlesztési program szerint két, egyenként négyszintes s 400 személyautó befogadására alkalmas garázsház is épül majd a jövőben. Így ugyanis az UNISZERV mindjárt e létesítmények üzemeltetésére vagy akár a garázsszövetkezetek érdekképviseletére is vállalkozhat. A megyénkben kétségtelen nül eredetinek számító program részben o gépkocsik egri autósoknak ápolási, másrészt különböző I műszaki ellenőrzési, szerke- zetbeállitása, valamint szükséges javítási munkáinak elvégzését, néhány alapvető alkatrész árusítását ígéri a megfelelő üzemanyag-vételezési lehetőség biztosítása mellett. Módot teremt arra, hogy az autótulajdonosok pénzbedobós automata útján az üzem rendes munkaidején túl vagy munkaszünetek esetén például a mosást, az olajcserét vagy a kisebb „igazításokat” maguk is elvégezhessék a térítés ellenében rendelkezésre bocsátott felszerelés igénybevételével. A diagnosztikai műszerekkel is ellátott — az INTER- ÁG Rt. Schell-típusú szervizeinek mintájára épülő s ezek hálózatába illeszkedő — szövetkezeti üzem javításszolgáltatását 1980-ra már 54 ezer órában határozták meg, ami bizonyára lényegesen enyhíti majd a jelenlegi autósgondokat. A tervek szerint az üzemanyagtöltő már a jövő tavasszal elkészül, s még 1977-ben megnyitják a szervizüzemet is. (—ni) Napi eser tonna „útravaló'9 Nevezetes eseménnyel, az egri nyári egyetem első napjával kezdődött az elmúlt hét Hevesben, és mi sem jellemzőbb az egyetem iránt megnyilvá. nult érdeklődésre, mint hogy 16 ország legkiválóbb régészei, múzeulógusai vei. tek részt rajta. Az egy hétig tartó foglalkozásokon a hallgatók a magyar miiem, lékvédelem eddigi útjával, fejlődésével, a műemlék, fenntartás, rendszerével éa a műemlékek hasznosításán val ismerkedtek meg. Es míg javában tartottak a nyári egyetem érden kesébbnél érdekesebb előadásai, valamint az Agriá "76 kulturális műsorai, addig az Egri Dohánygyárban, a Finomszerelvénygyárban és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál már az őszre, az iskolakezdésre gondoltak. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, az említett üzemek vezetői tanszereket, ruhákat, cipő. ke vásároltak nagycsaládos dolgozóik gyermekei részé, re. Különösen kedvezett ennek az akciónak a múlt héten kezdődött nyári vá- sár, ahol nemcsak a keres, let, hanem a bizalom iá nagy volt a leszállított áron kapható cikkek iránt. Érthető is ez, hiszen első osztályú árakról volt szó, melyek legnagyobb része ugyan idényjellegű, de van köztük olyan textiláru is, amelyet egész évben árusí. tanak majd az üzletek. Bélapátfalváról érkezett a hír a hét elején, amely szerint az ország tíz legjobb üzemi tűzoltócsoport, ja itt mérte össze az erejét, elevenítette fel eddigi tudását, a tűzoltás jól be. vált módszereiből. Ismétlés a tudás anyja, mondja a közmondás, és ezt nem is árt figyelembe venni akkor, amikor a meteorológia a nyár finiséig újabb kánikulát jósol. A rend. kívüli szárazság segítette viszont a cukorképződést a Mátra alji szőlőfürtökben, és noha még csak augusz. tus elejét írtunk, a múlt héten már lányok, asszon nyok és puttonyos légé. nyék álltak a szőlősorokba és hozzáláttak a korai érésű Csabagyöngye, a Fan. nónia kincse, valamint saszla szedéséhez. Az ízletes gyümölcsből a Heves megyeiek mellett jutott bő. ven a főváros és a Balaton környékén üdülők asztalára is. Még egy hír az elmúlt hét eseményeiből. Be sem fejeződtek a nyári betakarítási munkák, a MEZŐ. GÉP Tröszt máris meg. kezdte felkészülését az őszi mezőgazdasági munkák za. vartalan lebonyolítására. Az idén Hevesben is ügye. letet tartanak, melynek keretében megszervezik a gépek és berendezések garanciális és folyamatos szervizellátását, a hiányzó alkatrészek gyors pótlását. Az ügyeleti munkákba több mint 150 jól felszerelt szervizkocsit vonnak be, ezek elsősorban a helyszíni hibaelhárítást látják majd el. Szüle Rita
