Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában meg­tartották 29 európai kommunista és munkás­párt konferenciáját. E pártok képviselői vé­leménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadal­mi haladásért folyó harc kérdéseinek megha­tározott köréről. E célok elérésében minden részi vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazda­sági és politikai feltételeivel, valamint nem­zeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenü' kidolgozott és elfogadott politikai vonal alapján a jövőben is következetes har­cot vívnak a béke, a demokrácia és a társa­dalmi haladás céljainak eléréséért, ami meg­felel valamennyi ország munkásosztálya, de­mokratikus erői, néptömegei közös érdé- keinek Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy á békés egymás mellett élés politikája az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködé­se és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberi­ség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkező­leg, megteremti a legjobb feltételeket a mun­kásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesíté­séhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmu­sért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, po­zitív változások mentek végbe, ami a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a füg­getlenség és a szocializmus javára megválto­zott erőviszonyoknak, valamint a néptöme- geknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei- Ez megha­tározta a feszültség és a konfrontáció poli­tikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttmű­ködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés fo­lyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az ala­pon ú; helyzet jött létre Európában is, megte­remtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egy­mással szembenálló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben .megtartót!; európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együtt­működés elveit. 5 A dokumentum megállapítja, hogy az eu- J*ópe: biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi euró­pai ország együttműködésének és kapcsolatai­nak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi né­pe számára Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvélemé­nyének, néptömegeinek újabb aktív erőfe­szítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimpcria- hsta demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd ísy folytatja: A tőkés országokban növekszik a munkás- osztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilár­dításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a hatc. amelyet a munkásosztály — a társadal­mi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érde­keinek kifejezője — vív, és fokozódik a töb­bi demokratikus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista ura­lom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyilvánvalóvá válik, annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocia­lista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nem­zetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemé­ben történő további átalakításáért, a demok­ráciáért és a haladásért- Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus esz­méinek a társadalmi fejlődésre való befolyása. A konferencia résztvevői méltatták az eny­hülés területén elért előrehaladást. Ugyanak- ko- hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még korántsincs szavatolva, hogy az eny­hülés még nem szilárdult meg, s hogy a tar­tós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neokolonializmus po­litikája, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága szí-mára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a ha­ladó erőknek, valamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a ka­pitalista rendszer általános válságának továb­bi elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valamennyi __ gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politikai _területére kiterjed és a különféle országok­ban eltérő formában és mértékben nyilvánul jE&eg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi poli­tikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus ki- útérr. küzdenek, olyan kiútért, amely megfe­lel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekez­nek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és • szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hog> akadályozzák az enyhülés és áz aktív együttműködés politikáját, aláássák a hel­sinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a feszültség és a kon­frontáció légkörét teremtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús po­litikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szembenálló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békeszerető erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszá­nak, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentéséhez. A növekvő fegy­verkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvona­lának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség hala­dásának. A konferencián résztvevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhü­lésért vívott harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi feltételek megteremtésé­hez, amelyek segítik a társadalmi haladást. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb har­ci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociá­lis és politikai, fejlődését, a szocialista társa­dalom lehetőségeinek még teljesebb kibonta­koztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mind­inkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és mun­káspártjai a többi demokratikus és békesze­rető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Eu­rópában lehetővé tették az enyhülés, a biz­tonság megerősítése és az együttműködés irá­nyában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellép­nek a béke, az együttműködés és társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni in­ternacionalista, elvtársi önkéntes együttmű­ködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogú­ságát és szuverén függetlenségét, a belügyek- be való be nem avatkozást, tiszteletben tart­va a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializ­musért a saját országban vívott harc és min­den egyes pártnak saját munkásosztályával és népével szembeni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmai­nak és a népeinek kölcsönös szolidaritásával a szabadságért és a függetlenség megerősíté­séért, a demokráciáért; a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szüksé­gesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben ab­ból indulnak ki, ami összeköti őket, és fel­lépnek az együttműködést gátló bizalmatlan­ság, az előítéletek leküzdéséért. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista és a szocia­lista, szociáldemokrata pártok közötti együtt­működés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasíta­nak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommu­nista pártjai és a kapitalista országok de­mokratikus erői a fasiszta rendszerek ma­radványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandó­an növekvő fenyegetés ellen folytatnak, ame­lyet a nemzetközi monopóliumok és multi- napionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására, és füg­getlenségére nézve, nagy jelentősége van ab­ban, hogy Európa a béke és haladás konti­nensévé váljék. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkal­mazottakhoz, a parasztokhoz, a középréte­gekhez, a tudományos-műszaki értelmiség­hez, a kulturális személyiségekhez, valameny- nyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Euró­pa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen ve­gyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért a leszerelés és az európai biztonság növelésé­re irányuló hatékony intézkedések megvaló­sításával. A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapodá­soknak pontos betartására és teljes megvaló­sítására, amelyeket az európai biztonsági és »gvüttműködési értekezlet záróokmánya tar­talmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biz­tonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhü­lés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irányuló intéz­kedések gyakorlati megvalósításának példá­ját mutathatja és kell mutatnia. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szánjanak síkra: — Mindenfajta fegyverkezési verseny, kü­lönösen a nukleáris fegyverkezés megszünte­téséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért; a külföldi ka­tonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzetek idegen terü­letekről való kivonásáért és a csapatok fel­oszlatásáért; minden állam katonai költség­vetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges, — hangsúlyoz­zák a konferencia részvevői — hogy kiküszö­böljék az atomháború veszélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a leg­nagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium-fegyverek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszközök betiltását és meg" semmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegyve­rek új típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszerek kifejlesztésének és elő­állításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle te­rületeit a béke és az együttműködés öveze­teivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregekől és katonai támaszpontoktól. A konferencián résztvevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengeré­vé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegy­veres erőket és a fegyverzeteket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai kon­frontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum — hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszüntetése jelentős mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke el­éréséhez, a konferencia résztvevői síkraszáll­nak a NATO és a varsói szerződés egyidejű felszámolásáért és első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agressziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszak­alkalmazás propagálásának haladéktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a le­szerelés érdekében folytatott tárgyalások ala­kulásáról és intézkedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az or­szágban most egyre nyilvánosabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rend­szer közeli végét jelzi — állapítja meg a do­kumentum, majd hangsúlyozza: a konferen­cia résztvevői szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely a franeóizmus politikájá­nak bármilyen formában való továbbfolyta­tására irányul, és felszólítják Európa demok­ratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevé­keny és konkrét szolidaritásukat Spanyolor­szág minden antifasiszta erőjével a demokrá­ciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszaba­dított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet nozzanak létre a kommu­nisták, a szocialisták, a fegyveres erők moz­galma az összes demokratikus erők között, amelyek azt a ma már az alkotmányban is deklarált célt tűzték maguk elé. hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat. Követe­lik. hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztár­saság függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolida­ritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvá­nítanak Észak-lrország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommu­nista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kom­munisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás ér­dekében a béke és a kölcsönös bizalmon ala­puló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell aka­dályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formában újraéledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terro­rista szervezetek és csoportok létrejötte és te­vékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkás- osztály és más haladó erők megosztására irá­nyulnak — hangsúlyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért. A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását, és a népek biztonságát, a személyiség gazda­gítását a béke, a demokrácia és a humaniz­mus eszményeinek szellemében. Ennek elő­feltétele és elengedhetetlen velejárója min­den ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhess« és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnák arra, hogy harcolni keil: — az államok kö­zötti együttműködés fejlesztéséért és kibőví­téséért összhangban a helsinki értekezlet zá­róokmányában rögzített elvekkel és megálla­podásokkal. Síkraszállnak azért, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök objektív informá­ciók alapján mindenütt a kölcsönös megis­merés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják; to­vábbá a kulturáiis értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely - a népek kö­zötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszméiyainek megvalósítását szol­gálja. 4. A békéért, a biztonságért, az együttmű­ködésért, a nemzeti függetlenségért cs a tár­sadalmi haladásért az egész világon. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hoz­zájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön vég­bemenő pozitív változások kedvező feltéte­leket teremtenek a népek felszabadító harcá­hoz, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formájával szem­ben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az el­ért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a kö­zel-keleti konfliktus átfogó és igazságos ren­dezéséért; — Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének további támogatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafi és demokrata szabadon bocsátásáért; az Uruguayban, Para- guayban, Cuatemalaban és néhány más latin­amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető leg­nagyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, dél-afrika népei, Namibia és Zimbabwe népei az ag­ressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperialista küzdelmének támogatásáért. A szocialista országok, az el pem kötele­zett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a mun­kás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon ala­puló nemzetközi politikai és gazdasági kap­csolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa mun­kásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függet­lenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítése­ket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságuk leg­fontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja; A konferencia résztvevőinek az a vélemé­nye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért síkraszállnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttmű­ködés és a társadalmi haladás földrészévé va­ló átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irá­nyuló eltökéltségüket, hogy a feszültség eny­hülésével létrejött lehetőségeket olyan kéz- zeltcgható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nem­zeti érdekeinek és az egész emberiség hala­dása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokra­tikus erővel, azok sajátosságának és önálló­ságának teljes megőrzésével történő kon­struktív párbeszédért, hogy a békéért, bizton­ságért és a társadalmi haladásért vívott harc­ban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkás- osztályhoz, a parasztsághoz, a középréteghez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, de­mokratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népé­nek felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasiz­mus felett aratott nagy győzelem óta. Euró­pának a tartós béke földrészévé való átala­kítása a legjobb megemlékezés lesz mind­azokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. Á berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzájáru­lás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom