Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Történelmi érdeklődés — történelmi ismeretterjesztés SOHA NEM JELENT MEG annyi történelmi ismeret- terjesztő munka — és fo­gyott el viharos gyorsaság­gal — mint manapság. Ma­gyarország történetének nép­szerű összefoglalása, amely hosszú évekig váratott ma­gára. 1964-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer példány megjelente­tése után, újra hiánycikk lett. A magyar és az egye­temes történelem izgalmas kérdéseit a Kossuth Kiadó Népszerű történelem soroza­ta mutatja be. Mellette ha­marosan útnak indult az A.polló-könyvtár ókori-művé­szettörténeti kiadványa. A történelemtanárok számára, de a szélesebb olvasóközön­ségre is számítva adta ki a Tankönyvkiadó a Történet- tudomány időszerű kérdései sorozatát, amelyben rövid, tömör formában foglalták össze egy-egy korszak is­mert kutatói legújabb ered­ményeiket. Az ifjúságnak szánt így élt... című köte­tek pedig a történelem nagy­jairól nyújtanak élvezetes életrajzi olvasmányt. Nemrégiben még a detek- tívregények kiadása esetén is igen jelentősnek számító harmincezres példányszám­mal indult útjára a Gondo­lat Kiadónál a Magyar His­tória zsebkönyvsorozata, amely történelmünk egy-egy izgalmas korszakát mutatja be gazdagon illusztrált, ol­vasmányos összefoglalásban. Ugyancsak megindult útjára a Sorsdöntő történelmi na­pok címet kapott vállalko­zás, amely történelmünk cso­mópontjait, fordulópontjait rekonstruálja. (Az első két kiadvány a mohácsi csatát, illeltve „Petőfi napját”, már­cius 15-ét mutatja be.) S mindeddig csak a több tucatnyi könyvet megjelen­tető legismertebb sorozato­kat említettük! Az önálló ki­adványokat, a régészeti fel­tárásokról szóló műveket, a történelmi regényeket, élet­rajzokat ' népszerűbb ismeret- terjesztő cikkeket még fel­sorolni is lehetetlen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rádió és a televízió is egyre több ismeretter­jesztő műsorában fordítja figyelmét nemzeti múltúnk felé. MI A MAGYARÄZATA a történelem iránti érdeklődés fellendülésének, a történelmi ismeretterjesztés erősödésé­nek? Valószínű, hogy nem múló divatjelenséggel állunk szemben: az emberek gon­dolkodását nem lehet olyan könnyedén irányítani, minta ruhák szabásvonalait. A va­lóságos, társadalmi okot ab­ban kereshetjük, hogy az emberek mindennapi életé­ben szakadt meg a történel­mi folytonosság. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran a nemzedékek hosszú sora — ugyanabban a faluban, vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban legalább másfél millió ember költö­zött új otthonba! Űj hon­foglalásnak tekinthetjük, amikor száz- és százezrek veszik birtokukba az új la­kásokat, az anyagi jólét eszközeit, a civilizáció vív­mányait, tehát esztendők alatt pótolják évtizedek, sőt évszázadok elmaradottságát. De ehhez az új honfoglalás­hoz éppúgy hozzátartozik a múlt ismerete, az eddig meg­tett út eszmei-tudati elsajá­títása is! A biztonságban, kényelemben felnövő nem­zedék tájékozódni kíván: hol él, kinek a munkája alakí­totta eddig környezetét, mi köti össze elődei munkájá­val, merre indulhat tovább? S a válaszért a történelem­hez fordul. Az átalakulásban levő környezet megismerésének vágya az egyik legfőbb, indí­téka a helytörténet kutatá sának is. A történelmi érdeklődés erősödése kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindig is jelen volt szellemi életünkben. Nemzeti tudatunk legfonto­sabb része a történelmi tu­dat, sokan és nem alap nél­kül a történelmet a nemze­ti önismeret tudományának tekintik. AZ ELMÚLT ESZTEN­DŐK tudománynépszerűsíté­si tapasztalatait hasznosítva és a magyar történettudo­mány évszázados eredménye­it összegezve most az eddigi legnagyobb történettudomá­nyi vállalkozás van készü­lőben: a tíz kötetre terve­zett hatalmas összefoglalás, a Magyarország története. A sorozat kötetei nem idő­rendben, hanem elkészülésük szerint jelennek majd meg, elsőként az ez évi könyv­napra várhatjuk a forradal­mak és az ellenforradalom történetét bemutató 8. kötet megjelenését. Az 1918—1945 közötti történelem első ösz- szefoglalása bizonyára óriási érdeklődésre tart majd szá­mot, hiszen a közvélemény­kutatások tanulsága szerint is a legújabb kor története iránt a legerősebb az érdek­lődés. A további kötetek megjelenése, majd a sorozat teljessé válása korszakos je­lentőségű esemény lesz mind a magyar történettudomány, mind társadalmunk törté­nelmi tudata számára. G. A. A magyar-szovjet könyvkiadás űj ötéves terve r A Kulturális Minisztéri­um kiadói főigazgatósága és a Szovjetunió Minisztertaná- I csa Könyvkiadási, Nyomdai-, és Könyvkereskedelmi üssz- szüvetségi Köztársasági Álla" rm Bizottságának képviselői v Budapesten tanácskoztak a könyvkiadás és könvvterjesz" tés együttműködéséről az új ötéves tervben. A jegyző­könyvet szerdán a Kulturá­lis Minisztériumban magyar részről Gábor Viktor, kiadói főigazgató, szovjet részről I. V. Cshikisvili, a Moszkvai Állami Sajtóbizottság első elnökhelyettese látta el kéz­jegyével. A most aláírt ok­mány szerint az együttmű­ködés továbbfejlesztése érdé" kében különös figyelmet szentelnek a ideológiai tit­károk tanácskozásainak, az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa határoza­tainak. A közös munkát meg" határozzák azok az irányel­vek is, amelyek a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró okmányában szerepelnek: az ennek szellemében létreho­zandó közös kiadásoknak a béke és biztonság megterem­tésének eszméit kell tükröz­niük. Az elkövetkezendő öt év alatt több fontos feladat megoldását tűzték ki célul. Elsőrendű fontosságot tulaj­donítanak a marxizmus—lc- ninizmus témakörét érintő könyveknek, különös figye­lemben részesülnek a KGST- országok szocialista gazdasá­gi együttműködésének kér­dései, s előtérben állnak a burzsoá ideológiai, a jobb- és „baloldali” revizionizmus és maoizmus ellen harcoló munkák, valamint a proletár internacionalizmus, a népek barátsága és a békés együtt­működés propagandája. A tudomány, technika, kultúra és művészet fejlődésének nyomon követése. A két irodalom kölcsönös megjelentetésében kiemelt helyet kapnak a korcárs szer" zők szocialista eszmeiségű művei. Aktívan részt vesz­nek a felek a győzelem könyvtára, valamint a mun­kásosztály és a forradalmi világfolyamat című sorozat megjelentetésében. Gondoltak arra is. hogy minden eszközzel elősegítik a két oiszág történelméről, kultúrájáról és életmódjá­ról szóló könyvek kiadását. Célul tűzték ki a könyvke­reskedelem és könyvpropa­ganda gazdagítást is. Egye­bek között hazánkban könyv" kiállítást rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forrada" lom 60. évfordulója alkalmá­ból, a felek a könyvárusok részére cserelehetőséget biz­tosi tanik az irodalmak köl­csönös, jobb megismerése, valamint a nyelvi tovább­képzés céljából. Bővül az in­formáció és a szakember­csere is. Egymiiisö vettyes labda A Polimer Ipari Szövetkezet Ócsai úti telepén egymillió pettyes labdát készítenek az idén. A külföldön is igen kedvelt labdából sokat exportál a szövetkezet. (MTI fotó — KS) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Előbb elvonókúra, aztán munkaterápia Az alkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti ke­zelésével kapcsolatban hang" zott el iránymutatóul szol­gáló állásfoglalás a Legfel­sőbb Bíróságon. Az egyik vidéki járásbí­róság elrendelte egy segéd­munkás kötelező intézeti ke­zelését. A végzés szerint az illető naponta lerészegedik, az italköltségek pedig a felesé­gével közös háztartást ugyan" csak megrövidítik. A segéd­munkás ittas állapotban ro­konaival és szomszédaival kötekedik. Magatartása mi­att a helyi tanács figyelmez­tette, sőt, kétszer megbírsá­golta. Alkoholelvonó keze­lést nem kapott, s erre ön­ként nem is hajlandó jelent­kezni. A megyei ideggondo­zó véleménye szerint idült alkoholista. A végzés ellen a segédmunkás a megyei bíró­sághoz fellebbezett. Arra hi­vatkozott, hogy csak mérsé­kelten fogyaszt italt és nem alkoholista. Tagadta, hogy összeférhetetlen. A megyei bíróság a járásbíróság végzé" sét mégis jogerőre emelte. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvénysértés és megalapo­zatlanság címén óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, mindkét al­sófokú bíróság végzését ha­tályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára uta­sította. A határozat indoklása sze­rint alkoholista csak akkor kötelezhető munkaterápiás intézetben való gyógykeze­lésre, ha gondozóintézetben, illetve alkoholelvonó osztá­lyon történő gyógykezeléstől eredmény nem várható. En­nek megállapítása orvosszak" értőre tartozik. Az igazság­ügyi elmeszakértő úgy nyi­latkozott: minthogy a segéd­munkás alkoholelvonó keze­lésben nem részesült, előbb azt kell megpróbálni, s csak annak eredménytelensége esetén tartja indokoltnak a munkaterápiás kezelést. Te­kintve, hogy az illető a túl­zott alkoholfogyasztást ta­gadta, a járásbíróságnak er­re vonatkozóan tanúbizonyí­tást kell lefolytatnia, s csak ezután hozhat érdemi dön­tést. Ajándékozás, önkéntes munka? Egy szociális betegotthon vezetőjét fegyelmi büntetésin segédnővéri munkakörbe, he­lyezték. Ezt azzal indokol­ták, hogy pénzügyi fegyelem" sértés miatt már évekkel ez­előtt megrótták és a kö­vetkező két évben is hason­ló szabálytalanságokat álla­18.20: FALUJÁRÁS Ezúttal is az aktualitások je­gyében jelentkezik a Falujá­rás adása, Győr-Sopron me­gyébe invitálva a nézőket. A műsorból többek között meg­tudhatjuk, milyen baráti együttműködés alakult ki a OäMkm 1936. július 1-, csütörtök csehszlovák és a magyar testvér-termelőszövetkezetek között, egymás megsegítésé­nek milyen újabb lehetősé­geit alkalmazzák. Elkalau­zol az elsősorban falusi né­zőkhöz szóló adás Mosonma­gyaróvárra, ahol az idén 37 agrármérnök végez, s akik közül 29 helyezkedik el Győr-Sopron megyében. Be­pillantást kapunk a fértődi kutatóintézet munkájába is, főleg az itt folyó málna- és szamócanemesítési kísérle­tekbe. Egy másik fajtaneme- sítési munkával is megis­merkedhetünk az összeállí­tásban. A szili Győzelem Tsz-ben a répa cukortartal­mának növelésével próbál­koznak, nem minden ered­mény nélkül, területük mint­egy felét fordítják a hasz­nos növény termesztésére. A Falujárás vendége ezúttal Ijombos Ferenc, a Győr-Sop­ron megyei tanács elnöke. EiNöK Töpreng Lehet, hogy serJci sem csodálkozott azon, hogy Rézsűi Pétert megválasztot­ták a vállalat szakszerve­zeti elnökévé, viszont an­nál inkább csodálkozott ő maga. Miért éppen én? — kér­dezgette önmagát szabad óráiban. — Hogy lehet az, hogy a három jelölt közül éppen én kaptam a leg­több szavazatot? ... A. vál­lalat 820 dolgozója közül csak egyetlenegy nem sza­vazott rám... Ez pedig én vagyok. Ennyire népszerű lennék? Ha igen. akkor is miért? Töprengett. Eszébe jutott minden. Egy igaz. Rézsut Péter a vállalatban valóban senki­vel sem volt haragban. Mindenkinek minden reg­gel köszönt, mindenkivel elbeszélgetett, mindenkire rámosolygott. A töprengést azonban kezdte túlzásba vinni, már azon gondol­kozott, hogy ki' miért sza­vazott éppen rá. Balázs, a kifutó rá sza­vazott. Biztosan, mert va­lóban jóban vannak. Min­den szombat reggel talál­koznak a piacon, együtt vásárolnak és utána együtt isszák meg a reggeli gyo­morerősítőt. De ez még nem lehet oka annak, hogy valaki valakire szavazzon. A főnöknője is rá sza­vazott. Mert, Péter, annak ellenére, hogy a főnöknője a mamája is lehetett vol­na, soha nem köszönt ne­ki kezitcsókolomot, tehát nem emlékeztette őt az éveire, azonkívül mindig udvariasan érdeklődött az unoka egészsége és szófej­tései iránt, de sohasem mondta azt, hogy „unoka”, mindig csak úgy kérdezte, hogy „Hogy van a ki­csi?” ... De hát ez sem le­het ok arra, hogy valakire valaki szavazzon ... Ha nem ezért, hát akkor mi­ért? Miért szeretik őt? Miért népszerű? Miért népszerű annyira, hogy százszázalé­kos szavalatot kapjon? Csaba, a raktáros talán azért szavazott rá, mert Péter díjmentesen adott matematikaórát a raktáros pótvizsgára bukott fiá­nak ... De hát ez se lehet ok, legalábbis nem elég nyomós ok arra, hogy va­laki valakire szavazzon. És Rézsut Péter így vett sorra mindenkit. Töpren­gett azon, hogy ki miért szavazott éppen rá. És kezdett egy kissé be­legabalyodni ebbe a töp­rengésbe. Végül, egy köz­lékeny órájában, az üzemi étkezde egyik sarki aszta­lánál majd minden tételét és ellentételét, feltevéseit és egyebet, önkérdezge- téseit és válaszait előadta egyik kollégájának és leg­jobb barátjának. Hosszú okfejtését így fejezte be: — Hidd el, nem tudom megérteni, hogy miért sza­vaztak mindannyian éppén rám. Miért lettem éppen én a szakszervezeti elnök? — Nem haragszol meg, ha megmondom? — Nem ... — Te vagy az egyetlen ember a vállalatnál, aki nem kocsin, hanem kerék­páron jár. Varga Géza pítottak meg. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a munkahelyi bíró­ságon pert indított. A bíró­ság a büntetést szigorú meg­rovásra enyhítette. Az ítélet szerint, ha valaki vezetői beosztásra alkalmatlan, ez fegyelmi büntetés alapjául nem szolgálhat. A fegyelmi ügyben foglaltak miatt az otthonvezető ellen bűnvádi eljárás is indult, amit azon­ban bizonyítékok hiánya mi­att megszüntettek. Az nem vi­tás, hogy pénz és anyaggaz­dálkodási előírásokat meg­szegett és több más szabály­talanságot is elkövetett. A jogerős ítélet után a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. és így az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül he- lyezte és új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalá­ra adott utasítást. Az állásfoglalás indoklása szerint a munkaügyi bíróság döntése meghozatalánál nem értékelte kellő súllyal a ve­zető korábbi kötelezettségeit, holott a fegyelmi felelősség szempontjából igen lényeges körülmény a dolgozó koráb­bi magatartásának vizsgála­ta. A gyakran fegyelmezet­len dolgozónál a kisebb kö­telességszegést is súlyosab­ban kell elbírálni, mert ma­gatartása arra utal, hogy enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása a kellő nevelő hatást nem érte el. Az egész embert kell értékelni, és fő­leg az utóbbi egy-két évben tanúsított magatartását. Ada" tok vannak arra, hogy az il­lető a korábbi vizsgálat al­kalmával feltárt pénzügyi fe" gy elemsértéseket, a vele szemben kiszabott fegyelmi büntetés ellenére sem szün­tette meg. A munkaügyi bí­róságnak azt is tisztáznia kellett volna, hogy az ott­honvezetőnek az alárendelt beosztottai, illetve a gondo­zottak milyen ajándékokat adtak és ez mennyiben te­kinthető megengedettnek. Ugyanez vonatkozik a beosz­tottak részéről az otthonve­zető házában, szőlőjében ön­kéntesen végzett munkákra is. Megvizsgálandó azonban az is, hogy az ellene lelh.o- t zottak nem intrikán alapul- | nak-e. Végül, tekintettel kell lenni arra is, hogy az illető olyan szociális otthon veze­tője, ahol többségükben be­teg, szellemileg fogyatékos ápoltak vannak, így a vissza­élésekre nagyobb lehetőség nyílik. Éppen ezért' a veze­tőtől az erkölcsi szilárdság fokozottabb . mértékben vár­ható el, de ez indokolja azt is, hogy a beosztottakkal szemben ő is minden tekin- “ tetben fokozottabb követel­ményekkel léojen fel. Csak ? mindezek figyelembevétele és tisztázása után lehet el­dönteni, helytálló-e a mun­kaügyi bíróság ítélete, vagy súlyosabb büntetés kiszabása mutatkoznék indokoltnak. Hajdú Endre t 1 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom