Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

^“VVVVVVVVVVvAA^AAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAA/V^AAAAAAAAAAAAAAA ipiifi e-«i feülpuli'ikai kommentárunk: 'Szent szövetség 1976... Még a mai zaklatott világban is ritkán kavar kor­mányfői nyilatkozat ilyen hullámokat. Nem csoda: a téma rendkívül kényes, rendkívül aktuális és hosz- szabb távon is elvi jelentőségű. Helmut Schmidt bonni kancellár Amerikában elhangzott szavairól van szó. NSZK miniszterelnöke először szombaton jelentette ki, nogy Olaszország csak akkor kaphat a Nyugattól ' azdasági segélyt, ha nem enged be kommunistákat a kormányba, aztán — talán azok kedvéért, akik úgy érezték, hogy nem jól hallanak — vasárnap megismé­telte nem akármilyen mondandóját­A nyilatkozat ideges feszengést okozott Nyugat- szerte. Az olasz kormány sietett kijelenteni, hogy a szóban forgó ügyben „nem történt kapcsolatfelvétel ’, és még az Elysée-palota szóvivője is elhatárolta magát a magas bonni szavaktól. A dolog elsősorban Rómában és Párizsban kínos, abban a két nagy nyugat-európai államban, amelyben a baloldal számaránya már régen indokolttá tenné részvételét az állam vezetésében. De kínos minden olyan nyugati párt számára, amelynek vezetői oly gyakran és szívesen beszélnek a demokratikus játék- szabályok betartásáról — ezt éppen a baloldaltól szok­ták félteni —, nemzeti szuverenitásról, belügyekbe való be nem avatkozásról és hasonló magasztos témákról. Ez a nyilatkozat pedig pontosan és szó szerint az, amit Claude Estier, a Francia Szocialista Párt orszá­gos titkára rádiónyilatkozatában így fogalmazott meg: ..megengedhetetlen beavatkozás Olaszország belügyei- be”. Hát. persze, hogy az. Olaszország óriási gazdasági nehézségekkel küzd, nyilvánvaló szüksége van dollár- és márkainjekciókra. Ezt azonban csak úgy kaphatja meg, ha — mert igenis erről van szó! — nem veszi figyelembe a választások eredményeit és azok ellenére nem enged be kommunistákat a kabinetbe­Ez világos beszéd, újabb látványos bizonyítéka valami nagyon fontos, alapvető ténynek, amit eddig is tudtunk: hogy a tőkés világ vezetői csak addig fenn­tartás nélküli hívei a választásoknak, amíg azok ered­ményeivel egyértelműen elégedettek. A, példák hosszú sora a Spanyol Köztársaságtól a görög.kátöríai puccs belpolitikai előzményein ' át: a "chilei eseményekig Olaszország nyílt megzsarolása Miért fenyegetőzik Schmidt kancellár? ** < - mmmmm , I Mindig és mindenütt-közbeléptek baloldali 'előré­< |örés esetén azok az erők, amelyeket Mitterrand,' a j Francia Szocialista Párt vezére a Schmidt-nyilatkoza­< tot kommentálva nevezett „szentszövetségnek”... (KS) /VWWWWWVWWWWWWWWV/WWWWVWWWWW'/WSAAAWVA/VS 1 BONN: (MTI) A nyugatnémet polgári közvélemény elhamarkodott­nak, megfontolatlannak és megleckéztetőnek tekinti Hel­mut Schmidt kancellár fe­nyegetését, amely szerint a vezető tőkés országok meg­vonják gazdasági segítségü­ket Olaszországtól, ha kor­mányra kerülnek a kommu­nisták. Baloldali körökben megál­lapítják, hogy Schmidt kije­lentése nyílt zsarolás. A szö­vetségi kancellár ezzel be­avatkozott az olasz bel­ügyekbe. Világosan jelét ad­ta annak , hogy a Német Szociáldemokrata Pártot nemcsak az NSZK-ban, ha­nem az ország határain kí­vül is a kommunistaellenes offenzíva eszközévé akarja tenni. Kereszténydemokrata körökben azt állítják, hogy Schmidt fenyegetőzését vá­lasztási okok motiválják. A hétfői nyugatnémet pol­gári lapok sem lelkendeznek, mert attól tartanak, hogy Schmidt kijelentései nyomán újabb csorbák esnek az NSZK tekintélyén a nyugati szövetségesek körében is. A Westfalische Rund­schau kommentátora szerint Schmidt kijelentését jogosan érezhetik az olaszok — bele­értve a kereszténydemokra­tákat is — belügyeikbe tör­tént beavatkozásnak. A lap úgy véli, hogy Schmidt csak „azért fogal­mazott annyira drasztikusan, mert el akarta hallgattatni választási ellenfeleit”. A Neue Ruhr Zeitung azzal a képtelen érveléssel veszi védelmébe a kancel­lárt, hogy a kilátásba helye­zett fenyegetés „nem Olasz­országnak szól, hanem a kommunistáknak. Velük szemben nincs meg a biza­lom...” PÁRIZS (MTI) A francia kormány hiva­talosan még - nem reagált Helmut Schmidt nyilatkoza­tára, a baloldali pártok kép­viselői azonban éleshangú nyilatkozatban' ítélték el a A hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár elutazása előtt tv- és rádiónyilatkozatot adott (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Puerto Rico-i titkos megálla­podást. Roland Leroy, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja megállapította: ez a titkos megállapodás újabb megen­gedhetetlen beavatkozás az olasz belügyekbe. A francia kormány hallgatásával meg­erősíti, hogy — 30 évvel a fasizmus felett aratott győ­zelem után — a bonni kan­cellár a francia kormány ne­vében is nyilatkozhat. Jean Kanapa, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja felszólította a kormányt, hogy azonnal határolja el magát e titkos megállapodás" tói, majd hangsúlyozta: az olasz nép sorsáról Rómában kell dönteni, nem Bonnban, mint ahogy a francia nép jövőjéről is csak Franciaor­szágban dönthetnek. Kana­pa arra is rámutatott, hogy ez a titkos megállapodás a francia baloldal ellen is irá­Gyönyörű Lengyelország (4.) A WAWELT LÁTNI KELL! Ha Krakkót halljuk emlí­teni — a Wawel is eszünkbe jut; ha a Wawelt — termé­szetesen Krakkó. A kettő el­választhatatlan egymástól. Nincs is turista — légyen az hazai, külföldi —, aki az egykori lengyel fővárosban, a tudomány fellegvárában, királyok székhelyén, múzeu­mok városában járván ellent tudna állni a Wawel-domb vonzásának, a királyi palo­tának és székesegyháznak. A Wawelt látni kell! Reggel, amikor a fölkelő nap suga­rai megcsillantják ezernyi tornyán-fiatornyocskáján a bronz palástot, délben, mi­kor szemet kápráztat a gaz­dag díszítés vakító aranya, este, midőn kigyúlnak a rej­tett fényszórók, s tündérpa­lota képe vetítődik az alkony vöröslő vásznára... Hedvig és Bóthori Tagadni fölösleges, kedv­csinálás cikksorozatunk cél­ja. Éppen ezért nem is vál­lalkozunk arra, hogy részle­tesen leírjuk, mi minden lát­ható a székesegyházban, a királyi várban. Nincs az a tökéletes útikalauz, idegen- vezető, ki hűséggel fölsorol­ná, ..bemutatná a XI. század elején román stílusban emelt, majd elpusztult, aztán újjáépült, bővített, átépített, gótikus reneszánsz és barokk elemeket, részleteket, egy­ségeket magán és magában hordozó, az európai művé­szet összes stílusjegyével gazdagított székesegyházat. Látni kell, gyönyörködni kell ott. és szent elragadtatással tisztelni az alkotó embert, neves és névtelen művészek seregét. QJWi 1976. július 20., kedd Mammutcsont a bejárat fölött (A szerző felv.) Gyakorlati tanács a láto­gatóknak: a nyugati főbejá­raton belépvén jobbról bal­ra haladjanak. Egy legenda: a bejárat fölött mammut- csontok függnek, míg ott vannak, addig a templom is fennáll. Kápolnák. Megany- nyj külön tanulmányt érde­melnének: Szent Kereszt-, Potocki-, Szafraniec-, Waza-, Zsigmond-, Grot-, János Al­bert-, Báthori-, Szent Kata­lin-, Szent Margit-, Czarto- ryski-, Zsófia-kápolna... Sír­emlékek, emléktáblák, cí­merképek, oltárok, krip­ták. .. Lengyelhon híres em­bereinek, neves családjainak, királyainak temetkezési he­lye, pantheonja. Szó volt már róla: rendkí­vüli tisztelet övezi Lengyel- ország-szerte Nagy Lajos lá­nyának, Hedvig-JadWiga ki­rálynőnek emlékét. A Zsig- mond-köpolnával szemközt fehérmárvány síremlékben nyugszik a királynő, aki még ékszereit, királyi jelvényeit is a krakkói egyetem építésé­re áldozta föl. A síremlék melletti üvegszekrényben csupán a fából faragott jogart és országalmát látjuk. És a fehér márványon mindig ott láthatjuk a fiss, piros-fehér- zöld szalaggal átkötött vi­rágcsokrokat. A krakkói, helyesebben a Piast-gótika jellegzetes al­kotása a valamikori Mária-, ma Báthori-kópolna kilenc- mezős, hálós boltozata. Bá­thori István halála után az özvegy, Anna Jagiellonka egy olasz1 művészt bízott meg férje vörösmárvány és ala- bástrom síremlékének meg­alkotásával. Egy-egy szál friss virág, kis csokor — ma­gyarok, lengyelek tisztelete jeléül fekszik a kápolna pa­dozatán. .. Osztrák laktanya, fasiszta főkormányzóság A nemzeti érzést száz esz­tendő alatt kétszer is meg­gyalázták Lengyelország­ban. Mindkétszer — az 1846-i krakkói felkelés után és 1939 szeptemberében, a náci csa­patok bevonulása után — át Wawelt szemelték ki az ide­gen zsarnokok a lengyelség nemzeti büszkesége letörésé­re. A XIX. században ka­szárnyát, a következőben pe­dig fasiszta főkormányzósá­got csináltak a királyi vár­ból. Mennyi durvaságot, őrült parancsot, leírhatatlan gonosztettet kellett végig­hallgatniuk a díszudvar pompás-játékos reneszánsz árkádsorainak, a palota nap­jainkra bőkezű igényesség­gel, művészi hozzáértéssel eredeti szépségében helyre­állított termeinek, lépcsői­nek, A fasiszta helytartó a Királyi-palotában rendezte be lakosztályát s a követfo­gadó, más néven fejes-te­remben tartotta kihallgatá­sait, döntött a Jagelló Egye­tem 183 professzorának, ok­tatójának koncentrációs tá­borba hurcolásáról, életről, halálról, pusztításról. Az egykori trónterem, or­szággyűlési tanácsterem, kö­vetfogadó mennyezetét díszí­tő fából faragott 194 fejből csupán harminc maradt nap­jainkra. A két boroszlói — wroclawi — mester Teuer- bach és Janda munkája a világon egyedülálló. Koruk egész társadalmát — herce­get, apródot, katonát, köl­tőt, polgárasszonyt stb. — örökítették meg a fejes-te- terem mennyezeti kazettái­ban. Még egy villanás a Wawel UNESCO-védelem alatt álló szépséges kincseire: a má­sodik emeleti faliszőnyegek­re. A pompa-' és művészet­kedvelő Zsigmond Ágost 365 gobelint rendelt meg fla- mand szövőműhelyekből. A négyszáz évesnél régebbi fa­liszőnyegek — gyapjú-, se­lyem-, arany-, ezüstszálak­ból készültek — eredeti szí­nükkel kápráztatják el a ma emberét. A hitleri hordák elől kalandos úton Kanadá­ba menekítették a gyűjte­ményt, ahonnan 15 évvel ez­előtt került vissza Lengyel- országba — 136 darab. Kulcsár László (Következik: Autósok és tengerszem) nyúl. így akarják megfélem­líteni azokat a népeket, ame­lyek demokratikus úton akarják megvalósítani az or­szágukban régóta szükséges­sé vált társadalmi változá­sokat. Claude Estier és Pierre Joxe, a szocialista párt ve­zetőségi tagjai ugyancsak megbélyegezték a titkos megállapodást. A L’Humanite vezércikké­ben rámutat, hogy a nyugat­európai vezetők most egy új „szent szövetségbe” tömörül­ve akarják megakadályozni a népek szabad akaratának érvényesülését. Nem valószí­nű azonban, hogy ez a zsaro­lás eredményes lesz — hang­súlyozza a lap. Az olasz vá­lasztások előtt kifejtett nyo­más sem akadályozza meg az OKP újabb előretörését. A kormányt támogató Fi­garo is bírálja Schmidt nyi­latkozatát. Rámutat, hogy e titkos megállapodás szellőz­tetése belpolitikailag kényel­metlen helyzetbe hozta a francia kormányt. Giscard d’Estaing elnök ugyanis a közös piaci politikai integrá­ció előmozdítására törekszik, s ebben távlatilag a francia szocialisták támogatására is számít. A bonni kancellár nyilatkozata azonban kéte­lyeket ébreszt a közvéle­ményben a Közös Piac poli­tikai funkciójának megítélése terén. így Helmut Schmidt nyilatkozata keresztezi Gis­card d’Estaing belpolitikai stratégiáját. Szaljut 5. Jelentés a világűrből MOSZKVA (MTI) Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajósok a Szal­jut 5. orbitális űrállomáson tizenegyedik és tizenkettedik munkanapjukon folytatták a tervezett repülési program végrehajtását — jelentette hétfőn a TASZSZ a földi irányító központból. Az orvosi kísérletek kere­tében megvizsgálták az űr­hajósok állóképességét füg­gőleges testhelyzetben. Eh­hez légüres tér létrehozása segítségével csökkentik a test alsó felére nehezedő nyomást. A vákuumban le­hetséges a helybenjárás és eközben ellenőrzik a szívmű­ködést és a légzést. A személyzet időszakon­ként megvizsgálja a munka- képesség változását. Ebből a célból a parancsnok és a fe­délzeti mérnök olyan teszte­ket végez, mintha az űrállo­más kézi irányítását valósí­tanák meg, valamint megha­tározzák a leginkább mun­kaigényes műveletek végre­hajtására fordított időt. Befejezték azt a biológiai kísérletet, mellyel a halikra fejlődését kutatták a súly­talanság állapotában. Va­sárnap az űrállomáson újabb biológiai kísérletbe kezdtek, ezúttal kicsírázott vetőmag­gal. A kísérlet során ta­nulmányozzák majd az űrre-r ptilési tényezők hatását a nö­vényi sejtek osztódására és öröklődési mechanizmusára. (TASZSZ) Szerdán: a Viking 1 leszáll a Marson PASADENA: (MTI) A Viking 1. Mars-űrhajó leszálló egysége közép-euró­pai idő szerint kedden este 21 óra 52 perckor kapja meg a leszállási parancsot a földi irányító központtól és szer­dán 13 óra 12 perckor éri el a „vörös bolygó” felszínét. Az amerikai tudósok hét­főn befejezték az űrszonda utolsó próbáit. Kijelentették: minden készen áll a Mar­son való történelmi jelentő­ségű leereszkedéshez. Az űrhajón elhelyezett kamerák már kedden meg­kezdik a felvételek készíté­sét. Az űrszonda várható le­szállási helye a nyugati hegyláncokhoz közel eső 178x96 kilométer nagyságú úgynevezett Arany-medence. (AP, UPI) A112. ország: Libéria Július 15-én diplomáciai kapcsolat létesült hazánk és Libéria között, ezzel Ma­gyarország a világ 112 or­szágával tart fenn kapcso­latot. A Nyugat-Afrikában elte­rülő Libéria 111 370 km2 te­rületének 44 százalékát tró­pusi őserdők borítják. La­kossága 1,7 millió, a felsza­badított és visszatelepült amerikai, valamint a kisza­badított afrikai rabszolgák leszármazottai. Őseik 1847. július 26-án kiáltották ki a Libériái Köztársaságot. Az ország határait — az ország belsejében élő őslakosok le­igázása után — 1885-ben ha­tározták meg. A gazdasági élet — a század elejétől — amerikai ellenőrzés alatt áll. Az Egyesült Államokkal ka­tonai egyezményt kötött. A második világháború óta az ország aktívabb külpolitikát folytatott, részt vett a ban- dungi értekezleten, 1961-ben a Szovjetunióval diplomá­ciai kapcsolatra lépett. 1961- ben a gyarmattartó Portugá­liával, majd 1964-ben a faj­üldöző Dél-afrikai Köztár sasággal szakította meg kap­csolatát. Libéria agrárország, a me­zőgazdasági termelést a te­rület 17 százalékán folytat­nak. A főleg amerikai ér­dekeltségű ültetvényeken nyersgumit, kávét, kakaót, cukornádat és citrusfélét ter­melnek. Az amerikai, hol­land és nyugatnémet cégek kezében levő nyersgumi ter­melésében a második helyet foglalja el a világon. Az ős­erdők nemesfa-állománvának kitermelése megkezd "tótt. Ásványkincseit külföldi mo­nopóliumok aknázzák ki (amerikai, svéd és NSZK). Az ország különleges sze­repet tölt be a világ Irtó­zásában, alacsony bej°'*v ú díjak és adók ellenében r, ’ott libériái zászló biztosítja az amerikai, brit és görög haió- tulajdonosokat, hogy hatói­kat kormányaik ne ellen­őrizzék, a tengerészekre pe­dig egyetlen ország tenge­részszervezete által k harcolt jog se vonatkozzék. Így az ország rendelkezik névlege­sen a világ legnagyobb ke­reskedelmi és tartályha jó­flottájával is. — TERRA —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom