Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? REVÍZIÓ 2011. REVíZió 1997. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 154. szám ARA;80 FILLER 1976. július 1., csütörtök Kádár János A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje A berlini konferencia dokumentuma Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének második napi tanácskozá­sát szerdán reggel a soros elnök: Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke volt. Utána a svéd baloldali párt-kommunisták elnöke: Werner Lars fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. A déli ülésen Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszóla­lás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A délutáni ülésen négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt.. Öt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Érme- negildo Gasperoni. a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Kádár János felszólalása I Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk ne­vében tisztelettel köszöntőm tanácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok­milliós táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezését az európai kom­munista és munkáspártok ér­tekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elem­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatá- rozásávl, kölcsönös szolidari­tásunk kifejezésével jó szol­gálatot teszünk Európa né­peinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a 1 tanácskozáshoz biztosított ki­tűnő feltételekért őszinte kö­szönetét mondok házigaz­dánknak. a Német Szocialis- 1 ta Egységpárt Központi Bi­zottságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javá­ra változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, ösz- szefogása, békepolitikája és ‘eljes szolidaritása a hala- lás minden erejével. A szo­cialista országok együttes ereje jelenti ma a világ bé­kéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő el­nyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcá­nak szilárd támaszát. Meg­győződésünk. hogy a Ma­gyar Népköztársaságban fo­lyó szocialista építőmunká­val, demokratikus rendsze- 1 rünk fejlesztésével, nemzet- 1 közi tevékenységünkkel nem­csak népünk érdekeit szol­gáljuk, hanem hozzájáru­lunk a szocializmus nemzet­közi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok össze­fogásának megszilárdításá­hoz. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fon­tos, sőt nélkülözhetetlen erő­forrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztal­tunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom ré­széről. A világhelyzet fejlődésé­nek jelentős tényezője a ka­pitalista országok kizsákmá­nyolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozó­dó harca. A kapitalizmus ál­talános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a tár­sadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terhe­ket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres meg­oldására egyedül a kom­munistáknak van olyan programja, amely a tö­megek érdekeit szolgál­ja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér- pártjaink szervezetileg erő­södnek, tömegbefolyásuk nö­vekszik. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt teljes mér­tékben szolidáris a kapita­lista országokban harcoló kommunistákkal, aá összes demokratikus erőkkel, üd­vözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irá­nyába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folya­mat előrevitelében mind je­lentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító moz­galmak. Harcuk nyomán to­vábbi haladó vonások jelen­nek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következtesség- gel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista párt­jaival, felszabadító mozgal­maival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mel­lett élés politikája. Az ered­mények hosszú harcban, kö­vetkezetes erőfeszítések nyo­mán születtek. Ezt a küzdel­met tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani pró­báló széiSŐScges iíupai&lijÉü körök meg-megújuló ellentá­madásaival szemben. A poli­tikai enyhülés megszilárdítá­sáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tö­megek, valamennyi békesze­rető erő aktív támogatásá­ra. Ez a politika valameny- nyi nép érdekeinek megfe­lel, mert megmenti az em­beriséget egy új világhábo­rú borzalmaitól. Ugyanak­kor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építő­munka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladá­sért és a békéért. Hozzájá­rul annak a harcnak a sike­réhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak or­szágaik politikai és gazda­sági függetlenségéért, fel- emelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élét igazolta az eu­rópai kommunista és mun­káspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezle­tén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elveze­tett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásá­hoz. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcso­latai. Az elmúlt évben Hel­sinkiben megtartották az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet zárósza­kaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak­amerikai ország legma­gasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politi­kailag elkötelezték magu­kat a béke megszilárdí­tása, a békés egymás mel­lett élés elveinek és gya­korlatának érvényre jut­tatása mellett A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bébi-, zonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy ré­sze a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pe­dig kiemel. A szocialista or­szágok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alap­elv szellemében őszintén tö­rekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés ki­bővítésére, az információ- csere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesí­tésére, s ugyanezt várja ter­mészetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapo­dások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő­munkához, a kapitalista or­szágokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz Kedves elvtársak! A nemzetközi kommu­nista és munkásmozga­lom korunk legbefolyá­sosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője., A kommunisták a legáll- hatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudomá­nyos világnézetünk, a mar­xizmus megszületett, így volt a századfordulót köve­tően, hmikor a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kez­dődött az emberiség törté­nelmében. Ez jellemezte a kommu­nisták magatartását a má­sodik világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fa­siszta fenevad világot rom­boló, népeket pusztító ga­rázdálkodásának véget ves­senek, megteremtsék a né­pek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez más­ként napjainkban ^em, arái­kor a kommunista és mun­káspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadal­mi haladás ügyének előmoz­dításáért szállnak síkra. A proletár internacionaliz­mus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a bur­zsoázia nemzetközi összefo­gásával és a nacionalizmus­sal, a sovinizmussal. A proletár internaciona­lizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együtt­működés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozást. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenysé­gében a proletár inter­nacionalizmus elvét kö­veti. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjeteilenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irá­nyul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és mun­káspártok kapcsolatai erő­södjenek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú ta­lálkozók keretében rendsze­resen találkozzanak. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által ké­szített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekez­letének napirendjével és cél­jával összhangban van. Befejezésül, kérem a test­vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a ma­gyar kommunisták üdvözle­tét és jókívánságait. Biztosít­hatom önöket, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tag­sága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állás­foglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak ér­dekében, hogy Európa a bé­ke, a biztonság, az együtt­működés és a társadalmi ha­ladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. Félórás szünet után Mi­chael O’ Riordan-nak, Íror­szág Kommunista Pártja fő­titkárának elnökletével meg­tartották a konferencia né­hány perces záróülését. El­határozták, hogy a szerkesz­tő bizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet elfo­gadottnak tekintve, azt a saj­tó rendelkezésére bocsátják. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini kon- ■ ferencián részt vett 29 kül­döttség tiszteletére. Púja Frigyes Jorgensen kormányfőnél Szerdán délelőtt külügy­miniszteri tárgyalásokkal folytatódott Púja Frigyes hi­vatalos dániai látogatásának programja. A magyar külügyminiszter és dán kollégája, Knud Boerge Anderson 10.00 óra­kor ült tárgyalóasztalhoz a koppenhágai Christiansborg- palotában, hogy áttekintse a kétoldalú politikai, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésük lehetőségeit és megvitassa az időszerű nemzetközi helyzet, ezen belül az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseit. A délelőtt folyamán An­ker Jörgensen kormányfő fogadta Púja Frigyest, aki ezután a koppenhágai vá­rosházára látogatott el, majd sajtóértekezleten válaszolt a dán, a magyar és a más or­szágokból Koppenhágába akkreditált újságírók kérdé­seire. Púja Frigyes dániai láto­gatása ma véget ért: a kül­ügyminiszter az esti órákban utazik vissza Budapestre. (MTI) Szakmunkásavató ünnepség Egerben Három éve annak, hogy beléptek az intézet kapuin. Legtöbben a munkáscsalá­dokból, a faluról jöttek. Akkor még sokan azt hit-' ték, hogy csak szakmát vá­lasztottak, de később rájöt­tek arra, hogy tartalmas, al­kotó munkát csak hivatás­érzettől vezérelve produkál­hatnak. Lassan-lassan megszokták a légkört, megkedvelték ta­náraikat, kialakult bennük az állandó ismeretgyarapítás igénye. Három év múltán ifjú szakmunkásokká értek. Őket, az 540 fiatalt ünne­pelték szerdán délután, az egri 212. számú Bornemissza Gergely Szakmunkásképző Intézetben. A tágas belső udvaron fel­sorakoztak az ünneplőruhá­ba öltözött búcsúzó diákok, s ott voltak azok is, akik fel­nőtt fejjel egyéves tanulás után szerezték meg a maga­sabb képzettséget jelentő bi­zonyítványt. Cseh István igazgató kö­szöntötte őket, és a meghí­vott vendégeket: többek kö­zött dr. Varga Jánost, Eger várt® Tanácsának elnökét, Koncz Jánost, a vasasszak­szervezet osztályvezetőjét és Kameniczky Antalt, a me­gyei művelődésügyi osztály vezetőjét. Ezután Vaskó Mi­hály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszé­det. Megemlékezett arról, hogy az első ipari iskolát hazánk­(Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet küldöttség az ülésteremben. Elöl Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom