Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
/ Víz alatti rógószet Római hajóroncsot találtak Nem a régmúlt emléke ez az óriás? hajócsavar A víz alatti régészet érdekes ága a hajóroncsrégészet. Minden víz alatti lelet mond valamit az utókornak, de a régész számára a hajóroncsok felkutatása mindig a legizgalmasabb feladatnak számít. A hajónapló, régi írások, pénzek, fegyverek, vasalások, díszítések a legtöbb esetben egy jól konzervált külön kis világot jelentenek. Hűen tükrözik a leletek azt a kort és azt a civilizációt, amelynek szolgálatában a hajó ilyen vagy olyan okból a hullámsírba került. Port-Vendres földközi-tengeri kikötő, Dél-Franciaor- szágban, közvetlenül a spa- (SJm! nyol határ mellett fekszik. Halászok első ízben 1972-ben ’ jeleztek víz alatti hajóroncsot a kikötő külső vizein. A francia régész-búvárok tüstént megkezdték a víz alatti kutatást. A hajóroncs lokalizálása után elsősorban a rakományra voltak kíváncsiak. Merüléseik során megállapították, hogy az ókori római gálya ónt szállított, amikor az utolsó útján a hullámsírba került. Az ón mellett az amforákban olajat is találtak. Régészek és történészek a további kutatások során visszapörgették ennek a hajónak az útját térben és időben... I. e. az 1. században az Ibér-félsziget jelentős nyersanyagbázisa volt a római birodalomnak. Élelmiszereket és nyersanyágot szállítottak a" gályák innét, a birodalom különböző térségébe. Az amforákban szállított olaj a Guadalquivir völgyének vidékéről származott, míg a szintén rakományt képező szárított halat annak idején Spanyolország déli partjain fogták ki a tengerből. A régészek az élelmiszerekből következtették ki, hogy a hajó valamelyik spanyolországi kikötőből indult ki és Galliában kellett volna kirakodnia. Port-Vendres vizein érte a hajótörés. A kormeghatározásnál stíluselemzést végeztek a régészek, carbon analízisre nem volt szükség. Az amforák korát a formai és típusjegyek alapján i. u. 20—50 évre becsülték. A leletek közül az ónrudak keltettek legnagyobb érdeklődést. Ókori szerzők, így Diodorus, Stra bon és Plinius egyöntetűen állítják munkáikban, hogy az ókorban az Ibér-félszigeten ónbányák üzemeltek. Az írg sós emlékek mellett a tárgyi bizonyítékokat a régészet mind ez ideig nélkülözte az ókori ibériai ónbányászattal kapcsolatban. Ez a Port- Vendres-nél elsüllyedt ónszállítmány azonban most alátámasztja az ókori szerzők állítását. Egyes ónrudakon a bélyegzés szövegét el lehetett olvasni, az idő és a víz vasfoga nem mosta szét a kontúrokat. Az ókori római tengeri expedíciót egy Valerius nevű állami hivatalnok vezette. Hivatalos címe: „com- mitaris” volt a birodalmi ranglistán. A régészek és a történészek elemzései szerint a hajótörés i. u. 41—42-ben, vagy i. u. 48-ban követkeJ zett be Port-Vendres kikötő közelében. A Nagyságos Vezérlő Fejedelem Egerben Az utóbbi hónapok során — a 300. évforduló alkalmából — a sajtó, a rádió és a televízió egyre másra emlegette Rákóczi kedvenc tartózkodási helyeit, s úgynevezett „Rákóczi-emléktúrák” rendezői egész sor kisebb- nagyobb helységet soroltak fel —, csak éppen Eger maradt ki, a város és a fejedelem kapcsolata ment láthatóan és fájóan feledésbe... ELŐSZÖR EGERBEN. 1703. október 30-án érkezett a város falai alá Bercsényi Miklós generális vezérlete alatt a '8—9 ezer főnyi megyei felkelő sereg, A város behódolt, de a német és a rác lakosság zöme bevette magát Zinzendorf osztrák őrnagy parancsnoksága alatt a várba, s ott még 1704 tavaszán is tartották magukat. Tokaj várának kapitulációja után, 1704. március 9-én maga Rákóczi jön a városba, hogy vezesse a fontos vár ostromát. Nyomban megérkezése napján nagy tüzérségi erővel meg is kezdi az erősség lövetését. Egerben tartózkodott egészen április 17-ig, közben azonban március 19-től 28-ig Gyöngyösre távozott, hogy ott részt vegyen Lipót császár- megbízott jával, Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, valamint Fierville francia követtel, két lengyel és egy török küldöttel való béketárgyaláson. Távozása előtti napon olyan megállapodás jön létre az ostromló kurucok és a várba zárkózottak között, hogy amennyiben a következő 8 hónap alatt nem érkezik felmentő sereg, Eger várát átadják a védők a fejedelemnek. Ilyen előzmények után, 408 napi ostromzár után! — 1704. december 16-án jut végre az erődítmény a kuruc hadak kezére. AZ ÜNNEPÉLYES BEVONULÁS. Rákóczi Ferenc a nyugatfelvidéki hadszíntérről, befejezve seregei szemléjét. téli tartózkodásra, mozgalmában katonailag kulcs- fontosságúnak minősített vár alatti városba érkezik. 1705. február 28-án díszes kíséret élén a Felnémeti kapun át vonul a városba. Telekessy István egri püspökkel az élen a város és a vármegye vezetői mellett hatalmas néptömeg fogadta. Erre a nevezetes eseményre emlékeztet a Széchenyi utcai általános iskola falában elhelyezett vörös márvány emléktábla — melyet bizony érdemes lenne a Rákóczi-évforduló alkalmából valamelyest felújítani! Közel 4 hónapig időzik ekkor Egerben Rákóczi, de az időt nem pihenéssel és szórakozással tölti. Itt dolgozta ki a Dunántúl visszafoglalásának katonai tervét. — AZ 1706-OS EGRI TARTÓZKODÁS. 1706 elejének jelentős eseménye a miskolci tanácskozás, ahol hosszú vita után újabb 2 millió értékű rézpénzt, úgynevezett libertás verését határozták el. Miskolc felől február 20-a körül érkezik a fejedelem ismét, immáron harmadszor városunk falai közé. Itt említjük meg, hogy Szederkényi még úgy tudta, hogy március 8-tól tartózkodott Egerben, de Esze Tamás kutatásai lényegesen korábbra hozták ezt az időpontot. Ezt a telet ismét szeretett városában, az „öreg pispek”, Telekessy István szerény palotájában tölti. S talán itt kellene megemlékeznünk Te- lekessynek a szabadságharc politikai vonalán tanúsított mindenképpen példamutató magatartásáról. Bár kezdetben meglehetősen ellenezte a kurucok mozgalmát, úgy hogy a keménykezű Bercsényi generális a berzenkedő püspököt Cserépvárába vette fegyveres őrizet alá. Rövidesen azonban a valóban magyar érzelmű Telekessy felcsap Rákóczi hívének — és később, 1707. május 16-án, a híres ónodi gyűlésen a Habs- burg-ház trónfosztását aláírásával is szentesíti. Ö az egyetlen magyar főpap Rákóczi táborában! Ekkor, 1706-ban ismét április 21-ig időzik Eger falai között. Izgalmakkal teli hetek zajlottak akkortájban. Külföldi közvetítéssel béketárgyalások folynak a császárral. Egerből való távozása után rövidesen, május 8- án létre is jön egy kérészéletű béke — úgy hogy július 15-én ismét a fegyverek vették át a szót... KÉT LÁTOGATÁS EGY ESZTENDŐ ALATT. 1708. május 15-én az Egerbejri tartott konfederált státusok gyűlésére érkezik. A vármegyék és a városok küldöttei súlypontiig gazdasági, pénzügyi kérdésekben döntenek. Meghatározzák a hazánkban forgalomban volt különböző — közte egy sor külföldi — pénznem egymáshoz való arányát. S döntenek a kivetendő adóról is. Ekkor június 14-ig találjuk városunkban Rákóczit. Maga írja egri tartózkodása alatt, hogy „szép zászlós sereget gyűjtött táborra”. . A tragikusan elvesztett trencséni csata után 1708. augusztus 11-én ismét Egerben pihen meg. Mozgalmasan telnek ez alkalommal is a napok. A muszka cár követe érkezik kíséretével hozzá. Egyébként a követ valaminő nyári betegségben Egerben hirtelen meg is hal. Ebből a történeti tényből született Felnémeten egy érdekes monda, mely szerint ott egy sírt a temetőben a „cár sírjá”-nak neveztek el, azt tartván a hagyomány, hogy maga az orosz cár nyugszik a hantok alatt. Szeptember 3-án a makiári mezőn díszszemlére kerül sor a kuruc tábor felsorakozott vitézei fölött. Szeptember 5-én, sőt 25-én is fejedelmi tanácsülést tartanak. Mielőtt eltávozna, a szerinte nem sokat érő két vár- parancsnok mellé kinevezi Perényi Miklóst, főkapitánynak. Aggodalommal tölti el a rácok és a papok kurucel- lenessége! Elrendeltetik tehát, hogy „a papoknak és rácoknak beszorulását (ti. Egerbe) nem kell megengedni a vén püspökön (ti. (Telekessy Istvánon) kívül, kinek hívségében megbízhatni .. 1708. szeptember 26- án látják az ősi város falai utoljára Rákóczi Ferencet, aki innen Szatmár irányába távozik SUGÁR ISTVÁN MOSZKVA: Szása lakásán kora reggel cseng a telefon. — Te vagy az. Szása? Kérlek, segíts rajtam, itt állok a ház előtt és majd megőrülök.-- A szívbajt hozod rám, Vaszilij, mi a ménkű történt veled?! — Velem semmi, de mondd el gyorsan azokat a káromko. dásokat, amelyektől a te kocsid el szokptt indulni... LONDON: — Mi van veled. John? Valahogy gondterheltnek látszol. — Napok óta egy szerelmespár suttogott az ablakunk alatt, de ma éjjel leöntöttem őket egy lavór vízzel! — És ezért lógatod az orrod? — Hát... utána becsöngetett a feleségem és csurom- víz volt a ruhája... Mire az özvegy férfiú bánatosan így szól: — Nem, pajtás, a szekrényben van még egy üveggel... kérdi a tanító az űrrepülő fiától: — Na, Pétya, te is el tudsz számolni tízig, mint a többiek? — Hát persze — felel e gyerek. — Tíz, kilenc, nyolc, hét. hat, öt, négy ... BELGRAD: — Látod azt iaz ablakot az ötödik emeleten? — kérdi egy fiatalember a másiktól. — Látom. — Ha tudnád, hány száz csókot küldtem oda naponta... — És most? — Most havonta küldök ezer dinárt, gyermektartásra... MILÁNÓ: A jó barát meglátogatja az özvegy férjet, és sajnálkoz-. va mondja: — Ez az üveg Cinzano az egyedüli vigasztalód most? SZÓFIA: — Miért őrzi ezt a tincset, asszonyom? — Az utolsó emlék a férjem hajából. — De hiszen az ura még él! — Igen... de már kopasz...! MOSZKVA: A Csillagváros iskolájában, az első számtanórán megMOSZKV A: — Legalább egy hétig pihennie kell, Alekszej Petro. vies — közli az orvos a beteggel. — Ez lehetetlen, doktor .Ivtárs. — De hát miért?! Egy béig csak kibírják maga nélkül íz üzemben? — Ott igen, csak én nem bírom ki otthon, mert a feleségem csupa modern bútort vett az új lakásunkba... PRÁGA: — A ti toronyházatokban milyen a viszony a lakók között? — Emberi. — Hogy érted ezt? — Ügy. hogy nem szólunk egymásnak soha, semmit. Tegnap a felettünk lakók például hajnalig dörömböltek félóránként. — Rémes. Erre ébredtél fel? — Dehogy. Egész éjjel zongoráztam __ M OSZKVA: — Iván, Iván, ez kétségbeejtő!... Kilenc hibát csinálsz egy ilyen rövid dolgozatban?! — Ez egyedül a tanító bácsinak köszönhető, mamács- ka. Szándékosan keresi a hibákat a dolgozatomban.... PÁRIZS: — Amikor a kislányom. Michéle, az anyakönyvvezető asztala felé ment, rövidzárlat *dmadt és sötét lett a teremen. — Micsoda pech, drágám! — Semmi baj nem történt. A kislányom már remekül ismeri az utat... M A lI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 4.25 Jó reggelt! 8.20 A mai nap kulturális programjából 8.27 Nemzetközi Rádióegyetem 9.01 Cimarosa: A három széptevő. 11.03 Busoni Bach-zongoraátirataiból 11.40 Más muzsika kell Hidas Antal regénye 12.30 Ki nyer ma? 12.30 Reklám 12.35 Melódiákoktól 13.57 Pinocchio. Mesejáték 14.49 Éneklő ifjúság 15.10 Mozart: D-dúr hegedűverseny K. 218. 15.34 Az élő népdal 15.44 Magyarán szólva... 16.00 A világgazdaság hírei 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Üj felvételeinkből 17.05 Döntés születik... Tarnói Gizella riportja 17.30 Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, László Annie nótákat énekel 17.57 Üj könyvek 18.00 A Szabó család 18.27 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin 19.15 Placido Domingo operafelvételeiből 20.30 A kínaiak viszontagsága Kínában 20.33 Brahms: e-moll szonáta 21.05 Kilátó. A rádió világ- irodalmi folyóirata 2$.15 Sporthírek 22.20 Zenekari muzsika 22.50 Meditáció 23.45 Nóták PETŐFI 4.25 A Petőfi Rádió reggeli zenés műsora 8.05 Muszlim Magomajev énekel 8.20 Tíz perc külpolitika (ism.) 8.33 Népzenei magazin (ism.) 9.13 Lebecsült foglalkozás? 9.23 Délelőtti torna Munkahelyi testnevelés 9.33 Derűre is derű... 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög. Ifjúsági jegyzet 12.00 Tunézia hagyományos zenéje 12.15 Zentai Anna és Rátonyi Róbert énekel 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Zenekari muzsika 13.33 Bemutatjuk a Monszun együttes új felvételeit 14.00 Kettőtől hatig. .. 17.50 Közvetítés a Magyarország— Jugoszlávia UEFA-torna ifjúsági labdarúgómérkőzés II. félidejéről 18.33 Népdalcsokor 19.10 Reklám 19.15 Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi pusztán 19.25 Jó estét, gyerekek! 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi évfordulónaptár 21.05 Dzsesszfelvételekből 21.23 A Rádió Dalszínháza 1 ■ ÍV) MAGYAR 17.38 Műsorismertetés 17.40 Hírek 17.50 Szerencse mindenek felett Spanyol zenés film 18.20 Túracipőben Ismeretterjesztő film 18.35 Reklám 18.40 Játék a betűkkel 19.05 Reklám 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik Tévétorna 20.05 Kisfilmek a nagyvilágból 20.30 Ember és a föld Spanyol ismeretterjesztő rövidfilmsorozat 21.00 A Melbourne Kupa Rövidfilm 21.05 A változó Ázsia 22.05 Vörösmarty Mihály: Szózat 22.55 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 Műsorismertetés 20.01 Nyári színházi esték 21.10 Tv-híradó 2. mozi EíÍRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22—33) du. fél 4 és este 7 órakor Blokád Kétrészes, színes, szinkronizált szovjet film. Másfél- szeres hely árak. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 és fél 6 órakor Visszatérés Öz földjére Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm Este fél 8 órakor Hubai őrnagy Színes, szinkronizált lengyel film EGRI KERT; Este 8 órakor Vidám gazfickók GYÖNGYÖSI PUSKIN: Zongora a levegőben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. 3 órakor Zongora a levegőben Csak du. fél 6 órakor Ruszlán és Ludmilla I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG; Folytassa cowboy HATVANI KOSSUTH; Kamilla, te vagy a sorsom! HEVES: Gyilkosság másodkézből FÜZESABONY: Ballagó idő > ( Film készül a tengerfenék világáról
