Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

H*SA/\AA/WNAA/VNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA# í (léifő esti külpolitikái kommentárunk: Puccs Uruguayban Juan Maria Bordaberry legfeljebb háromezer hek­táros földbirtokán ünnepelheti majd június végén a; katonai államcsíny harmadik évfordulóját. Helyette; egykori alelnöke: Alberto Demichelli, a 79 éves jogász- professzor, figyelemreméltó művek szerzője, az alkot- : mányos kérdések és a polgári demokratikus intézmé­nyek szakértője, Uruguay új elnöke integet majd Montevideóban a fegyveres erők díszfelvonulásának. Ha egyáltalán rendeznek katonai parádét. Egyelőre a szombati vértelen puccs után nyuga­lom uralkodik a Latin-Amerika délkeleti részén elte­rülő Uruguayban. A hazánknál csaknem kétszer na­gyobb országban (területe 177 508 négyzetkilométer) az államcsínyt hosszas vita előzte meg. Bordaberryvel szemben a hadsereg ragaszkodott elképzeléséhez: né­hány évig még az államtanács irányítsa az országot, majd öt éven át a két hagyományos urugayi politikai tömörülés, á Colorado és a Blanco párt által választott személyiség álljon az ország élén, s azt követően kö­vetkezzék be a visszatérés a polgári demokratikus parlamenti rendszerhez. Bordaberry, a 48 éves exelnök túlontúl magabiz­tosan ült pozíciójában. Olyannyira, hogy elnöki ha- ; talmát intézményesíteni óhajtotta, s alighanem éppen ez keltette a fegyvernemek főparancsnokainak ellen­érzését. Igaz, hogy elnöki tisztségét 1971 novemberé­ben választások eredményeként nyerte el, mint a Co­lorado párt jelöltje, de alig másfél' évvel később már államcsínyt kíséreltek meg ellene. Ezt a fegyverne- ! mek vezetőinek támogatásával elfojtotta, s megtorlás­ként feloszlatta a parlamentet. Bordaberry azóta: (csaknem három éve) egyszemélyi diktatúrát épített ki. Nem véletlen, hogy a panamai rádió a hatalomátvé- : tellel foglalkozó első kommentárjában hangsúlyozta: Uruguayi a demokratikus jogok eltiprása, a diktatúra bevezetése, az államgépezet militarizálása szükségkép­pen káoszba sodorta. Ha egycsapásra nem is várható gyökeres változás Uruguayban — a megdöntött diktatúrák öntörvényei bizonyos kifutást feltételeznek —, már önmagában az is biztató jel, hogy Pinochet, a chilei fasiszta diktá­tor „sajnálatos és elhamarkodott lépésnek” minősítet­te Bordaberry elűzését. A diktátortábornok minősítése jogos reményeket táplál mindazokban, akik Uruguayban az alkotmá­nyos kormányzás felújításától várják a szétzilált gaz­daság és államapparátus rendbehozását. Ez a megol­dás — Demichelli elnök szavaival — csakugyan a nép és mindenki számára szerencse. (Folytatás az 1. oldalról) A Mongol Népköztársaság — folytatta a szónok — követ­kezetes elvi politikát folytat a Kínai Népköztársasághoz való viszonyában. Erőfeszíté. seket teszünk az együttmű­ködés és jószomszédság kap­csolatainak helyreállítása ér­dekében a KNK-val. s egy­szersmind erélyesen elutasít­juk a reakciós maoizmust — mondotta Cedenbal. Pártunk és államunk külpolitikai tevékenysé­gének egyik fő iránya a népek nemzeti felszabadí­tó küzdelmének követ­kezetes támogatása, az ázsiai, afrikai és latin- amerikai országokhoz fű­ződő baráti kapcsolata­ink fejlesztése — — folytatta a szónok. Forrón üdvözölte Cedenbal a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság megszületését és a mongol dolgozók nevében szolidaritását fejezte ki a de_ mokratikus Kambodzsa fel­építésére törekvő khmer nép­pel. A mongol kommunisták kö. vételik Louis Corvalán sza­badon bocsátását, s szabad­ságot követelnek mindazok­nak a hazafiaknak és de­mokratáknak, akik a chilei fasiszta rendszer börtöneiben szenvednek. A Mongol Népköztár­saság következetes politi­kát folytat a tőkés or­szágokhoz fűződő viszo­nyának fejlesztésére, a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élé­sének alapján. Mongóliának jelenleg a vi­lág 78 államával vannak hi­vatalos diplomáciai kapcso­latai. Különleges hely illeti meg a mai nemzetközi életben a fegyverkezési hajsza korláto­zását különösképpen az ázsiai kontinensen, ahol az emberi­ség több mint fele él. — Pártunk — jelentette ki Cedenbal — abban látja in­ternacionalista kötelességét, hogy kérlelhetetlen harcot vívjon a tőlünk idegen ideo­lógia -ellen, a szovjetellenes- ség és antlleninizmus min­dennemű megnyilvánulása, a reakciós nacionalizmus, a jobboldali és ..baloldali” op­portunizmus ellen. A kommunisták interna­cionalizmusával összeegyez­tethetetlen a szovjetellenes. ség. Nem egyeztethető össze a kommunista internaciona­lizmussal az sem, ha az effé­le tevékenységgel kapcsolat­ban valaki a türelem vagy a semlegesség álláspontjára he­lyezkedik. Beszédének második részét Cedenbal a Mongol Népköz- társaság népgazdaságának fejlődésével kapcsolatos kér­déseknek szentelte. Orszá­gunk dolgozói — mondotta — a népi forradalmi párt vezetésével, a Szovjetunió és más szocialista országok sok. oldalú testvéri segítségére tá­maszkodva. sikeresen teljesí­tették az ötödik ötéves terv társadalmi, gazdasági felada. tait. Az eltelt öt évben a tár­sadalmi össztermék 44,5 szá­zalékkal. a nemzeti jövede­lem 38 százalékkal nőtt. Az idén elkezdődött ha­todik ötéves tervben a tervezett beruházások összege felülmúlja a nép­gazdaság utóbbi 10 évben eszközölt összes beruhá­zásainak értékét. A párt mezőgazdasági poli­tikájáról szólva Cedenbal hangoztatta, hogy ez a me­zőgazdasági termelés tartós fejlődésének biztosítását. a szövetkezeti gazdálkodás minden módon való erősíté­sét és a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését cé­lozza. A feladat a mezőgaz­daság termelő erőinek to­vábbi fellendítése. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisának fejlesztésére az állam 1,4-szer nagyobb összeget fordított, mint az azt megelőző tervidőszakban. Cenedbal behatóan elemez­te a mongol népgazdaság egyik legfontosabb ágazatá­nak. az állattenyésztésnek a fejlesztésével összefüggő fel­adatokat, majd áttért az ipar helyzetének ismertetésére. A beszámolási időszakban az ipari termelés növekedé­Magyar—francia kapcsolatok 2. Kultúra és tudomány A francia nyelv és civilizá­ció régmúlt idők óta érezte­ti hatását hazánk szellemi életében; az utóbbi évtizedek­ben a magyar kultúrának is voltak lelkes terjesztői Fran­ciaországban. Különösen a múlt tizenöt esztendőben tör­téntek nagy erőfeszítések a magyar kultúra és tudomány eredményeinek megismerte­tésére. A magyar—francia kul­turális kapcsolatokat államkö-, zi kulturális, illetve tudo­mányos és műszaki együtt­működési egyezmény szabá­lyozza. Az egyezmény azt cé­lozza, hogy a két nép a kul­turális értékek, a tudományos és műszaki vívmányok ki­cserélése révén jobban meg­ismerje egymást. A kapcso­latok ilyen irányú fejlődése összecsendül azokkal az el­vekkel, amelyeket Helsin­kiben, az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezleten a kulturális együtt­működés és csere terén el­határoztak. Kapcsolatainkra a növeke­dés és a javulás jellemző a kulturális és — különösen az utóbbi években — a műsza­ki-tudományos területen egyaránt. A munkatervek le­bonyolításában fontos szerep hárul a budapesti Institut Francais-ra, vagyis a Fran­cia Intézetre valamint a Pá­rizsi Magyar Intézetre. A két intézmény előadásokkal, könyvtárával, kulturális ren­dezvényeivel jelentős mér­tékben hozzájárul Franciaor­szágban a magyar és Magyar­J976. június 15., kedd országon a francia kultúra ápolásához. Szélesül az érdeklődési kör Kulturális kapcsolataink közül legnagyobb a hagyo­mánya az irodalmiaknak. 1960—69. között 559, franciá­ból fordított mű jelent meg közel 15 millió példányban. 1963-ban 120 francia szerző­től fordított könyvből 60 volt szépirodalmi- 1972-ben 248 francia szerzőtől fordított könyvből 37. Az utóbbi idő­ben egyre nagyobb számban jelennek meg franciából for­dított tudományos és műsza­ki könyvek is. A XX. századi magyar pró­za számos alkotása — Illyés, Déry, Németh, Sarkadi, Ör­kény — megjelent Francia- országban, jóllehet a ma­gyarból fordított művek száma évente alig tíz. Budapesten a Párizsi Ma­gyar Intézetnek megfelelő, de szélesebb körű tevékeny­séget folytató Francia Inté­zet, egyebek között a francia nyelvoktatással is foglalkozó Alliance Francaise mellett francia műszaki dokumentá­ciós iroda is működik. (En­nek magyar megfelelője Pá­rizsban még nem nyílt meg). A magyar színházszerető kö­zönség a múlt években meg­ismerkedhetett a Comédie Francaise társulatával, Mar- cél Marceau pantomimmű­vészetével. A magyar színhá­zak egy-egy évadban mint­egy 20 francia darabot ját­szanak. Magyarország évente 10— 15 francia játékfilmet vásá­rol és a televízió is számos francia filmet vetít. A 60-as évek közepe óta, amikor a magyar film viszonylag is­mertté vált a nemzetközi filmművészetben, a francia kritika nagy szerepet vállalt e filmek ismertetésében és elemzésében. Több magyan filmhét, filmhónap is volt Franciaországban, ahol sike­resen mutattak be magyar filmeket. Viszonzásképpen francia filmhetek is voltak Magyarországon. A magyar színház- és film­művészet népszerűsítésében szembeötlőek az aránytalan­ságok, magyar színművek­kel, televíziós játékfil­mekkel alig találkozunk Franciaországban­A művészeti termékek cse­réje sokkal kiegyensúlyozot­tabb olyan területeken, ahol a nyelvnek nincs szerepe, mint például a zene-, a táncmű­vészet és a képzőművészet. Különösen a magyar ko­molyzene iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés, vala­mint a magyar zeneoktatás­ra, illetve a Kodály-módszer- re irányul a figyelem. A magyar közönség emlé­kezetében még elevenen él­nek a modern francia festé­szet kiválóságai: Picasso, Léger, Chagall és a magyar származású Vasarely mun­káiból rendezett nagy sikerű kiállítások. Franciaország­ban emlékezetes siker volt a 10 évszázad magyar művé­szetét összefoglalóan bemu­tató magyar kiállítás. A kölcsönösség fontossága A magyar—francia tudó- . mányos kapcsolatok mindig jelentősek voltak, ezek azon­ban elsősorban a humán tu­dományokat ölelték föl. Tu­dományos kapcsolataink 1965. óta igen gyorsan fej­lődnek, és a humán tudomá­nyok mellett kiterjednek a természet- és műszaki tudo­mányra is. Magyarországon az általá­nos iskolától kezdve a felső- oktatási intézményekig, va­lamint a TIT nyelvtanfolya­main rendszeresen folyik francia nyelvoktatás, s há­rom egyetemen francia sza­kos tanárképzés. Franciaor­szágban a magyar történe­lem, a magyar művelődés- és irodalomtörténet francia nyelvű oktatása sajátos mó­don megoldatlan. E hiányosságok miatt azon­ban a francia diákok, iro­dalmárok, különösen az új szocialista kultúra értékei iránt érdeklődök lesznek szegényebbek. A kulturális csere tekintetében Magyar- ország hátrányára mutatko­zó egyes aránytalanságokat annál is inkább hasznos len­ne csökkenteni, mert — és ezt a helsinki konferencia záróokmánya is leszögezi — „ .. • a kulturális csere és együttműködés hozzájárul az emberek és népek közötti jobb kölcsönös megértéshez és ily módon az államok kö­zötti tartós egyetértéshez ...” örvendetes, hogy történtek már e tekintetben is lépé­sek. A két ország kulturális és tudományos kapcsolatai a kormányközi egyezmények aláírása óta bővültek, a tu­dományos és műszaki kap­csolatok pedig ugrásszerűen megnövekedtek. S bár az érdeklődés kisebb Magyaror­szág iránt, mint fordítva, az arányok ma kedvezőbbek, mint egykor. Minden remé­nyünk megvan arra, hogy jó politikai kapcsolataink és az általános európai enyhü­lés következtében az egymás iránti kölcsönös megismerés igényének óhaja alapján a magyar—francia kulturális kapcsolatok a következő években sikeresen továbbfej­lődjenek. Boros Béla Tanácskozik a mongol pártkongresszus sének évi átlagos üteme 9.2 százalék volt. A munkater­melékenység az iparban 37 százalékkal emelkedett, ami megfelel a XVI. pártkong-., resszuson elfogadott irányéi, veknek. Mongólia a legközelebbi jö­vőben a nyersanyagtermelő és feldolgozóipar ésszerű szerkezetével rendelkező ipa. ri-agrár országgá válik. A népgazdaság energetikai bázisának erősítésében nagy lépést jelent majd. hogy eb­ben az ötéves tervben az or­szág központi energetikai rendszerét egyesítik a Szov­jetunió energetikai rendsze­rével. 1979-ben megkezdi termelé­sét az erdeneti ércdúsító üzem első részlege, amely mongol—szovjet együttmű. ködésben épül. Ebben az év­ben Mongólia területén meg­kezdte tevékenységét a KGST tagországainak nem­zetközi geológiai expedíció-, ja. munkájának az MNFP igen nagy jelentőséget tulaj­donít. Beszéde további részében Cedenbal a közlekedés, a be. ruházási építkezések helyze­tét vázolta, majd a dolgo­zók életszínvonalának és kul­turális szintjének fejlődésével kapcsolatos tervekről beszélt. A beszámoló harmadik fe­jezetében Cedenbal a párt­élet kérdéseivel foglalkozott, s megállapította, hogy a X4H. kongresszus óta az MNFP taglétszáma 15,3 százalékkal nőtt. A központi bizottság indít, ványozta a kongresszusnak, hogy a párttagok alsó korha­tárát 20 évről 18 évre szállít­sa le. Külön fejezetet szentelt a. központi bizottság beszámo­lója a Mongol Népköztársa­ságnak a Szovjetunióhoz és a többi \ szocialista országhoz való közeledésével összefüggő kérdéseknek. Kulakov felszólalása A délutáni ülésen lépett a szónoki emelvényre Fjodor Kulakov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a szovjet pártküldöttség veze­tője­Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány azon a véleményen van, hogy meg kell szilárdí­tani az enyhülés során eddig elért eredményeket — han­goztatta a Mongol Népi For­radalmi Párt XVII. kongresz- szusán mondott üdvözlő beszé­dében Fjodor Kulakov, az SZKP PB tagja, a KB tit­kára. A Szovjetunió — amely­nek területe nagyrészt Ázsiában fekszik — nem maradhat közömbös az ázsiai helyzet alakulása iránt. A békéért való to­vábbi harc programjában az SZKP az ázsiai béke cs biztonság megszilárdí­tására szólít fel. Fjodor Kulakov a további­akban kiemelte: — Az SZKP, a szovjet kor­mány a jövőben is kérlelhe­tetlen harcot folytat a mao- izmus éllen csak úgy, mint a szocializmus és a béke ügyé­vel merőben ellenséges irány­zatok ellen. A Mongol Nép- köztársaság szuverenitása és függetlensége sérthetetlen. — Ezzel együtt a Szovjet­unió síkraszáll a Kínához fű­ződő kapcsolatok normalizá­lásáért és megjavításáért. Kulakov biztosította a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusának küldőt, teit: az SZKP továbbra is minden tőle telhetőt megtesz artnak érdekében, hogy a szovjet—mongol barátság még gyümölcsözőbbé váljon. Beszéde végén Fjodor Ku­lakov átadta Cedenbalnák az SZKP Központi Bizottságá­nak üdvözlő levelét-' .: V ' ’ ★ d A mongol pártkoftgresszu3 • ma folytatja tanácskozását. Iránytervezet a XVII. kongresszusra A Mongol Népi Forradal­mi Párt június közepén tart­ja XVII. kongresszusát. A kongresszus egyik fontos té­mája lesz az ötödik ötéves terv (1971—1975) teljesítésé­nek, valamint a hatodik öt­éves terv (1976—1980) irány­elveinek megtárgyalása. Az ötödik ötéves terv tel­jesítésének adatai azt bizo­nyítják, hogy Mongólia ha­talmas léptekkel halad előre az évszázados elmaradottság felszámolása, a korszerű me­zőgazdaság megteremtése, az iparosítás alapjainak leraká­sa útján. ^ Az elmúlt öt év során ;; nemzeti jövedelm 38. a mező gazdasági termelés 26,-az ipa­ri termelés pedig 55 százalék­kal emelkedett. Számottevő eredményeket értek el a la­kosság szociális, kulturális éc egészségügyi ellátása terüle­tén is. Az egy főre jutó reál- jövedelem 17 százalékkal emelkedett, 420 ezer négy­zetméter területű új lakás épült, a kórházi ágyak 20. az orvosok száma pedig 29 szá­zalékkal növekedett. A hatodik ötéves terv irányelvei is jelentős célki­tűzésekről tanúskodnak. A nemzeti jövedelmet 37—41, a mezőgazdasági termelést 26— 30, az ipari termelést pedig 60—65 százalékkal növelik 1980-ra. Folytatódnak az erőfeszíté­sek az életszínvonal emelé­sének érdekében is. Mongólia népgazdaságának fejlesztésében igen jelentős a' KGST - országok egy ü U m űkö- désének keretében történő segítségnyújtás. Magyarország a korábbi években a szonginoi bio-com- binát építésében válla)'. v- lentős szerepet, s ma is s> ;- L-mberek képzésével — hely­színen és Budapesten — se­gítjük elő a mongol állatte­nyésztés számára oly fontos' oltóanyagok és vakcinán elő­állítását. Ezen- túlmenően geológiai kutatásokkal járu­lunk hozzá a jelentős ás­ványkincsek feltárásához, to­vábbá a nélkülözhetetlen vízkészlet felszínre hozatalá­hoz, és hasznosításához — TERRA_ ‘-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom