Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
/ Hatékonyság III. A sikernek nincs titka AZ IDŐSEBBEKTŐL sűrűn hallhatunk történeteket, melyek a valamikori varrónő arany kezéről, a sarki hentes mérte gyönyörű húsokról, a szomszéd utcabeli pék feledhetetlen ízű cipójáról szólnak. Vonjuk le ebből a megszépítő messzeség hatását, ám ' még akkor is marad valóságmagva az elbeszéléseknek. Mégpedig az, hogy a varrónő, a hentes, a pék — persze, nem mindegyik — igazodott a vevő igényeihez, munkájának, termékének minősége nagyjából azonos volt, betartotta a maga vállalta határidőket, azaz megbízhattunk benne. Szó sincs arról, hogy egyenlőségjelet tegyünk a varrónő s mondjuk, a ruházati ipar közé, ahol — sok más mellett — például februárban 664 ezer női kosztümöt és ruhát készítettek. Azt a megállapítást azonban bátran vállalhatjuk, hogy mindenfajta termelésnek — és árujellegű szolgáltatásnak — vannak azonos jellemzői, s ezek egy része sikert ígér, másik része a kudarc lehetőségére figyelmeztet. A vállalati eredmény — ahogy arról előző cikkünkben szóltunk — függ a ráfordítás és a hozam arányától, azaz a termelési költségek alakulásától, de nagy hiba lenne azt gondolni, hogy más tényezők nem hatnak közre. A termelőmunka hasznának — nyereségének — kereteit a szabályozó rendszer — az árvetéstől az adózásig, az elvonásoktól a támogatásokig — adja meg. Azon belül azonban a termelő dolga, hogy miként él lehetőségeivel, fölismeri-e az eredmény gyarapításának sokféle módját, mit hasznosít, s mit hagy veszni azokból. Tetszetős és kelendő a kötött holmi. Aki ilyet készít, számíthat az üzleti sikerre. Csakhogy: a fazon, a színezés, az anyag bolyhosodása stb. mind-mind befolyásolja a vevő magatartását. Azaz előfordulhat, hogy a termék ugyan korszerű — anyaga, technológiája is az —, de a kikészítési mulasztások, a konzervatív fazon miatt használati értéke és ára csökken, s nem nyújt akkora hasznot, amennyit reméltek. Másfajta, de végeredményében azonos eset; a silány csomagolás miatt az exportra szállított áru úgy érkezett meg a vevőhöz, hogy csupán a kikötött ár felét adta meg érte. Folytathatjuk: a kiváló fogyasztási cikk azonnal elveszti vonzerejét, ha a gyártó nem ad folyamatosan pótalkatrészeket, s így versenyképes áruját versenyképtelenné teszi. Az ilyen termelő rövid időn belül elveszti megbízhatóságát is, ahogy az szintén, aki a megszabottnál gyengébb anyagot használ fel, vagy nem tartja be a szállítási határidőket. Beszédek, újságcikkek, televízió- és rádióriportok visszatérően szokványos kérdése, hogy mi a siker titka? Nos, a sikernek — ahogy a kudarcnak úgyszintén — nincs titka, nincs semmiféle kideríthetetlen oka. Magyarázata, feltárható eredője annál inkább van. Sűrűn a közgondolkozásban is, a termelők magatartásában is — s nem kevésbé a kereskedőknél — az a látszat uralkodik, hogy „szeszélyes” meg „kiszámíthatatlan” a siker, nem tudni, mi válik be s mi nem. Kétségtelen, akármilyen fejlesztésről, termelési lépésA gyógyszerhiány egyik oka: a pazarlás Raktárak épülnek, központi támogatással növelik a készleteket Jelentősen javul a gyógyszerellátás Az elmúlt hónapokban gyakran előfordult, hogy egyes gyógyszereket csak hosszas utánjárással, vagy egyáltalán nem lehetett megkapni. Az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen panasz. bár a gyógyszertárak hiánycikklistáin még mindig szerepel néhány készítmény. Az okokról — a gyógyszertár ri központok nagykereskedelmi partnerének egyik vezetőjét, — dr. Szirmai Lórántot. a Gyógyáruértékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatóját kérdezte meg az MTI munkatársa. — A gyógyszerellátás legutóbbi. nagyobb zavarait a gyógyszeripar gyártási, csomagoló- és alapanyaghiányai okozták — mondotta. — Megítélésünk szerint az ellá, tás azóta észrevehetően javult. Moha igaz. hogy jelenleg is vannak hiánycikkek, mint például egyes hashajtók. fájdalom- és köhögéscsillapítók. Ezek többsége azonban más. hasonló hatású készítményekkel pótolható. Olyan ,.hiány”-gyógyszer. ami helyett mást nem írhat fel az orvos — például a vérnyomáscsökkentő Prodec. tion — már csak elvétve fordul elő. — A gyógyszerellátás e jelentős és folyamatos javításában nagy segítséget nyújtott számunkra, hogy a raktári készleteink feltöltéséhez az idén — központi alapból — több mint 200 millió forintot biztosítottak, s hasonló célra további 110 millió forintot kaptak a gyógyszertári központok is. Ez hozzávető- Kftg 40 százalékkal növelte (készleteinket, amelyeket vál. lalati erőből tovább bővítettünk. így ebben az évben a tavalyi 460 millió forintos raktári készlettel szemben egyszerre 700 millió forint értékű gyógyszert készletezünk. Raktárainkban azonban ennél több gyógyszert képtelenek vagyunk elhe_ lyezni. Ezért Gödöllőn már megkezdtük egy új. 1700 négyzetméteres raktár építését és — az ötéves terv során — az Egészségügyi Minisztérium támogatásával to_ vábbi 18 ezer négyzetméter alapterületű raktártelep építését is tervezzük. A gyógyszerhiány kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy a korábbi évek gyógyszerfogyasztásának nyolcszázalékos növekedésével szemben az ország lakossága négy éve átlagosan 10—15 százalékkal több gyógyszert fogyaszt. Bizonyos mértékben a gyógyszerfo gyasztás növekedése szerin tünk is indokolt, hiszen növekszik az idős korúak száma. akik kialakult szervi be. tegségeik miatt kénytelenek gyógyszert szedni. Az szin tén természetes, hogy évről évre emelkedik a csecsemő tápszerek és vitaminok fogyasztása is. A gyógyszer- forgalom utóbbi években tapasztalható fokozott növeke dése azonban indokolatlan és szükségtelen. — Mindez elsősorban arra vezethető vissza, hogy SZTK-ra például csupán 15 fo. rintot kell fizetni. így a legtöbb családban olyan házipatikákat gyűjtenek össze, ami indokolatlan és pazarláshoz vezet, részben azért, mert az összegyűjtött gyógyszerek mellett az orvos képtelen ellenőrizni, hogy utasí_ tása szerint szedik-e az orvosságot. Másrészt, mert a gyógyszerek jelentős részét nem is használják: az évek során összegyűjtik, majd kiselejtezik. a szemétbe kerül. Ennek a pazarlásnak többnyire maguk a betegek látják a kárát. A népgazdaság veszteségeiről nem is beszélve — mondotta befejezésül a Gyógyáruértékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója (MTI) ről legyen szó, a kockázat jelenlétét nem vitathatjuk, s ezt a kockázatot vállalni kell. Aligha következik azonban ebből, hogy a termelés és értékesítés összefüggő folyamata pusztán kockázatok tömegéből áll. Ha ez igaz lenne, akkor sehol semmiféle tervet nem készíthetnének, akkor — az abszurdumig menve — fejleszteni sem érdemes, s beruházni még kevésbé. Vannak előre látható, kiszámítható tényezői a sikernek, az üzleti eredménynek, s akadnak bizonytalan, tehát többféle módon figyelembe veendő mozzanatok. E kettő elegyítése, egészséges aránya a feltétele annak, hogy a termelő kialakíthassa megfelelő stratégiáját és taktikáját, azaz, hosz- szú távon is biztosan alapozhasson az erkölcsi és pénzbeli elismertségre. A nemzetközi kereskedelem „goodwill” kifejezése — üzleti jó hírnév — azt sűríti magába, amit a fejlesztés első pillanatától az áru eladásáig, a termelő tevékenység egésze átfog. MA MÉG a vállalati magatartás nem igazodik eléggé a siker sokféle, s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló össztevőihez. Jogos követelmény ezért, hogy növekedjék a vállalatok érzékenysége mind a költségekkel, mind az értékesítési lehetőségekkel szemben. A szabályozó rendszer változása ebbe az irányba mutat. Ahhoz azonban, hogy hatása nagy erejű legyen, elengedhetetlen a vállalati tevékenység tökéletesítése is. Mégpedig úgy, hogy ne csak kívánják a termelők a sikert — mert ez ma sem hiányzik —, hanem tudják, jól megfontolt konkrét tervek, távlati programok alapján, hogy mit kell tenniük érte. Hang a túlsó partról Avagy: miért nem érdemes cukorrépa-vetőmagot termeszteni Amikor néhány héttel ezelőtt Selypen jártunk, s a magüzemben dr. Papp József igazgatóval beszélgettünk, többször is hangoztatta: legalább negyven százalékkal növelhetnék a teljesítményt, ha megfelelő mennyiségű cukorrépa-vetőmag érkezne a telepre. Sajnos, gazdaságaink. termelőszövetkezeteink magtermesztéssel kevéssé foglalkoznak. Emiatt szorulunk drága importra, emiatt kihasználatlan többi között a selypi üzem, ahol az egy- csírájú répavetőmagot készítik. csomagolják, s küldik a kereskedelemnek. Az igazgató szavai nyomán most felkerestünk néhány gazdaságot, szakemberekkel váltottunk szót. keresve: miért az idegenkedés, amikor közepes termés esetén is 45 ezer forinttal fizet egy hek. tárnyi cukorrépa-vetőmag? Vámosgyörk, Egyesült Barátság Termelőszövetkezet. Sári István elnökhelyettes az első válaszadó. — Az idén hetven hektáron termesztünk cukorrépát, a hatvani gyárral kötöttünk rá szerződést. Igaz. nem a legrózsásabbak a kilátásaink, mert rosszul kelt a mag. De hát igyekszünk felzárkózni a cukorprogramhoz. aminek megvalósítása fontos népgazdasági érdek. Nehezíti a dol_ gunkat a gaz is! Valahogy rosszul sikerült a vegyszerezés. most kapával kell a sorokba állni. Hát annyi élő munkaerőnk még van. hogy ellássuk ezt a hetven hektárt. A betakarítást később a kiszedősor segíti. Hogy mi vetőmagot termesszünk ...? Lehetetlen. Sok nálunk a zöldség és szőlő, azok fő sze_ zonmunkái egybeesnek a répamagéval, amihez semmiféle gépünk sincs. Nem oszthatjuk meg a keveset. Mármint a kézi munkaerőt, az asszonyokét. Mert azokra épül az ilyesmi... Nem kétlem. lehetne vele keresni. S talán idővel olcsóbb lenne a répamag is. aminek mázsájáért most közel 18 ezer forintot fizettünk. De ez a reá, lis helyzet. Szerintem csak egészen nagy gazdaságok kockáztathatnak. ... A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet elég nagy gazdaság, a cukorrépa-termesz, tésben is élen jár 300 hektárjával. ami tavaly 500 mázsás átlagot hozott. Nagy László elnökhelyettes mégis Sári Istvánt erősíti. — A cukorrépa-vetőmag termesztése ott honosult meg igazán, ahol rendszerben foglalkoznak vele. Békés megyében van ilyen! Azoknak megéri, mert igyekeznek minden munkafázist gépesíteni. ami nélkül ma elképzelhetetlen a nagyon kézierő- igényes répamag termesztése. Dugványnevelés, téli tárolás, tavaszi palántázás. Hol van ehhez manapság ember Hatvanban és környékén? Különben is, nagy rizikó az egész. A leggondosabb szelektálással sem tud biztosra menni egy gazdaság. Márpedig a piac igényes. Mit csináljunk. ha a nyakunkon marad száz mázsa répamag? Amibe pénzt, energiát öltünk...? A csányi Búzakalász Termelőszövetkezetben nincs ugyan cukorrépa, Kiss Béla mezőgazdász azonban dolgozott korábban olyan gazdaságban. ahol foglalkoztak ezzel a növénnyel. Visznek még magot is termesztett. — Igen, ahol van felesleges kézi erő. feltétlenül sok .hasznot hozhat a konyhára a répamag. Az idén már 6500 Termel a felújított óriás kohó Három gazdaság, három szakember. Mindegyik érti a dolgát, s tudja, milyen kötelesség hárul a mezőgazdasági üzemekre az elkövetkező esztendőkben. Ismerik a cukorrépamag termesztésével kapcsolatos helyzetet, az importnehézségeket. válaszuk mégis egyértelmű: nem. S ha jól meggondoljuk. vitázni sem lehet velük, hiszen érveik lefegyvereznek. Hagyjuk tehát kihasználat, lanul nagy költséggel épített magüzemeinket? Fizessünk holland, dán kereskedelmi cégeknek dollármilliókat jó vetőmagért? Vizsgáljuk felül az 1970-es évek elején kialakult koncepciót? Egyik sem helyes, egyikbe sem szabad belenyugodnunk. Inkább Nagy László szavain érdemes meditálni. Valóban jó és célravezető lenne, ha Selyp. Hatvan. Szolnok cukorgyárainak térségében. a hozzájuk épített magüzemek körzetében vetőmagtermesztő társulást lehetne létrehozni. Biztosítva munkájukhoz a fajtaszempontból legelőnyösebb alapvetőmagot, s azt a technológiát, ami hosszú távon gyümölcsözővé teszi a vállalkozást. Mindezt a jövendőnek címezve vetjük papírra, talán nem haszontalanul! Moldvay Győző A Dunai Vasmű kettes számú nagyolvasztója két hónnappal ezelőtt leállt nagyjavításra. A 69 méter magas építmény minden jelentős részét kicserélték, felújították. Mintegy 100 millió forint értékű munkát végeztek el a Vasmű és a Kohászati Gyárépítő Vállalat szakemberei. A korábbi 700 köbméteres űrtartalmú kohót ezer köbméteresre bővítették. 1 Az óriás kohó megkezdte termelését. (MTI Fotó — Jászai Csaba) Megemlékezés a környezetvédelmi világnapról Az ENSZ 27. közgyűlése június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Vízügyi Hivatal pénteken Szentendrén az OVH állandó kiállítási központjában megemlékezést tartott. V. Nagy Imre egyetemi tanárnak, a népfront környezetvédelmi munkaközössége alelnökének megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára méltatta a környezetvédelmi . világnap jelentőségét. Elmondotta, hogy hazánkban nagy múltja van a környezetvédelemnek, hiszen már Széchenyi István is jelentős tevékenységet fejtett ki ezen a téren, elsősorban vizeink védelmében. S. Hegedűs László a környezetvédelem területén kimagasló társadalmi munkát végzőknek átnyújtotta a Széchenyi Istvún-plakettet, Vincze József pedig a vízi környezet védelmében végzett kiemelkedő társadalmi munkáért „A vízügy kiváló dolgozója” kitüntetéseket, adta át. A plakettet húszán, a ..Kiváló dolgozó” kitüntetést kelten kapták meg. 1976. június 5„ szombat v forintot fizet bármelyik cukorgyár egy mázsáért. s egy hektáron megterem ]ó esetben S—10 mázsa. Ez komoly summa. Érdemes gondolkozni rajta... S ahol így állnak? Ott én nem a dugványozást javaslom. Mint ahogyan az újabb szakirodalom is az át- teleltetéses módszert tartja jobbnak! Nem igényel annyi munkát, s időben be lehet takarítani. .. Igen. mindinkább odajutunk, hogy a népesség szabja meg egy-egy gazdaság termésszerkezetét. Amin csak abban az esetben lehet változtatni, ha e fontos növények gazdaságos termesz, téséhez rögtön megfelelő gépeket szerkesztünk!
