Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
*.*»»» X VIUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 149. szár Ara: 80 FILLÉR 1976. június 25., péntek Napirenden az 1975. évi költségvetés végrehajtása és az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezesügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Karakas László, munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáró’ Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Falu végi Lajos expozéja — Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem 1 növekedésével jellemezzük — mondotta a pénzügyminiszter. Ez kereken 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-országok többsége elért. A nemzeti jövedelem alakulásában az ipari termelés volt a meghatározó. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gazdaságilag fejlett tőkés országok java részében visszaesés mutatkozott, csökkent a termelés. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is 1 mérsékeltebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. 109 szövetkezetben keletkezett veszteség és alaphiány. Háromnegyed részüknek központi pénzeszközökből nyújtottunk segítséget. A termelés az anyagi ágakban lényegében változatlan létszám mellett növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását elsősorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönhetjük. A termelést segítő gépek és berendezések állománya — több év átlagában is — gyorsabb ütemben nőtt, mint a termelékenység. Ez mutatja, hogy az állóeszközök kihasználásában nincs javulás. E javulást a műszaki és technológiai újítások és az üzemszervezés sem segítették eléggé. Az 1975. évi népgazdasági terv — amellett, hogy számításba vette az életszín- veoal emelését ée a legfontosabb fejlesztések megvalósítását — a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása végett azt irányozta elő, hogy a megtermelt javak hazai felhasználása lassúbbá váljon. E felhasználás mérséklődött is, de kevésbé, mint ahogy terveztük. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok legnagyobb részének élet- körülményei javultak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többlet-vásárlóerőt jelentett. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt kellően megalapozva, sőt 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint ameny- nyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés a már említett okok miatt elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztási árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermek- gondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és a húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az életszínvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976- ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reál- bérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk. A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek. terveinknek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadások több mint a felét nyugdíjakra fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26. az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint 1 millió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a megélhetésüket. ,Az állami költségvetésnek ez 1,7 milliárd forint új kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17. a kifizetett családi pótlék 19, a gyermekgondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A múlt évben az egészségügyi. az oktatási és a köz- művelődési intézményekben s a közlekedési vállalatoknál csökkentettük a munkaidőt. Ez 800 millió forintnyi társadalmi költséget jelent évenként. E könnyítés akkor válik igazán társadalmi előny- nyé, ha együtt jár a munkaidő jobb kihasználásával. Az egészségügyi intézmények ellátására 240 millió forinttal fordítottunk többet az előirányzottnál, elsősorban a kórházak és szociális otthonok fölszerelésére és karbantartására. Oktatási és kulturális célokra pedig 380 millió forinttal folyósítottunk többet, mindenekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a köz- művelődési intézmények fölszerelésére, pedagógiai tudományos kutatásra és sportcélokra. A gazdasági ágazat majdnem 800 millió forintos többletráfordításának legnagyobb része az utak és a hidak javítását ét korszerűsítését szolgálta. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának másik tényezője: a felhalmozás is gyorsabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 milliárd forintnyi beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenység 1975ben nagyon élénk volt. s végül is 141 milliárd forintot fizettek ki. A megelőző évihez képest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott a nemzeti jövedelem növekedésének üteménél sokkal dinamikusabban. Különösen figyelemre méltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa! ' Összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósítása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visszatérő hibák gátolják e beruházások gyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minőségűek. A kiviteli tervek késedelme és bizonytalan tartama szintén gyakran hátráltatja a munkát. Tisztelt országgyűlés! A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása. A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árai 1973-ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975-ben még további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. Kivitelünk árszínvonala 1973-ban 5, 1974-ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyensúlyunkat, ha évről évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import (Folytatás a 3. oldalon) Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Todor Zsivko- vot, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Sztanko Todo- rovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke pedig Vladimir Bonevnek, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökének küldött üdvözlő táviratot újraválasztásuk alkalmából. Helsinki szellemében Ifjúsági találkozó volt Varsóban A lengyel fővárosban véget ért Európa ifjúságának nagyszabású találkozója. Varsó ezekben a napokban olyan rendezvénynek adott otthont, amely munkájával, légkörével hozzájárult a kontinens békéjének és biztonságának elmélyítéséhez és új távlatokat nyitott az európai fiatalok együttműködése előtt. A nap folyamán még egy plenáris ülést tartottak, amelyen nyilvánosságra hozták a konferencia záródokumentumát, valamint a világ ifjúságához és diákságához intézett felhívását. Az egyes bizottságok — a tervezettnél jóval tovább — tanácskoztak, és valamennyi napirendi pontban megegyezés jött létre a különböző politikai, ideológiai és vallási nézeteket képviselő fiatalok között. Ennek értékét nem csökkenti az sem, hogy az elfogadott ajánlások néhány kompromisszumot is tükröznek. A Helsinkiben elfogadott alapelvek megvalósításának szükségességében, az ifjúság szerepének és felelősségének fokozásában, a szolidaritási akciók perspektíváiban egyetértettek az itt összegyűlt eurónai fiatalok. Több ízben elhangzott az a felhívás, hoay a több éve tartó párbeszédet folytatni kell. Az eddigi állomások Helsinki, Balatonalmádi és most Varsó, jó alapul szolgálnak ehhez a törekvéshez. Moszkvai konzultáció Moszkvában sokoldalú konzultációt tartottak Bulgária, Magyarország, a NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia kül- ügyminisztériumi sajtóosztályainak képviselői. Véleménycserét folytattak a tájékoztató munka feladatairól. Az SZKP XXV. kongresszusának és a szocialista országok testvérpártjai kongresszusainak határozatai fényében, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó más kérdésekről. Gáspár Sándor, Fock Jenő, Biszku Bcia és Kádár János az ülésteremben (Népújság telelő to — Tormái Andor íelv. — KSj
