Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
A Megyei Művelődési Központ és a kuitúrházak I. Segítség, kérdőjelekkel Több mint 12 éve annak, . iogy az egri városi kultúr- ház és a megyei népművelési tanácsadó összevonásával létrejött a Megyei Művelődé- . 3i Központ. Az új intézmény vezetői és munkatársai hamar túljutottak a kezdéssel járó nehézségeken, már az első években egy sereg életképes elképzelést valósítottak meg. A figyelemre méltó eredményekről tanúskodnak a statisztikai mutatók. 1975-ben 65 kiscsoport tevékenykedett 1087 beiratkozott taggal. Közülük jó néhány — ilyen például a honismereti szakkör, az ifjú fizikusok, az ifjú biológu. sok köre, a Pallas, az Auróra klub — öt-tíz éve működik. Sikeres munkájukat megyei és országos kitüntetések sora igazolja. Az ízlésformálást szolgálták az egri Kisgaléria keretében rendezett kiállítások. Hamar népszerű lett a magyar tudományos élet nagyjait bemutató sorozat is. Nem feledkeztek meg az idegenforgalom igényeiről sem. A már hagyományos egri nyári karnevál sokszínű programja érdeklődők ezreit vonzza. Új utakat kerestek a felnőttoktatás terén. A kísérleti jellegű gimnáziumi magánvizsgára előkészítő tanfolyam bevált. Nemcsak azért, mert az ide jelentkezők három év alatt szerezhettek érettségi bizonyítványt, hanem azért is, mert könyv- ajánlásokkal, filmvetítéssel, színházi látogatásokkal, a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel segítik, illetve könnyítik a tanulást. Szocialista együttműködési szerződést kötöttek a Csepel Autógyár 3-as számú gyáregységével. a 212. sz. Ipari Szákmunkásképző Intézettel, és az egri Gép- és Műszeripari ' Szakközépiskolával. Ennek sz a lényege, hogy tulaj, deliképpen házhoz szállítják a kultúrát, s kiállításókat. hangversenyeket, előadói esteket kínálnak a munkásoknak és a diákoknak egyaránt. Mindez azért is érdekes, mert a jó példa hamar követőkre talál. Nemcsak a városokban, hanem a vidéki kultúrházakban is. 0* Nézzük a dicséretek meglehetősen terjedelmes listáját! A kiscsoportvezetők számára rendezett továbbképzések ismeretek sorával gyarapították a résztvevőket, olyan fo. gásokkal, amelyeket otthon nap mint nap hasznosíthatnak. Többen jelentkeztek — főként a hevesi járásból — a népművelői alapvizsgára. Jó. hogy az egriek gondoskodnak a felkészítésről, hiszen igen sok falusi művelődési otthonban dolgoznak — főhivatásban is — képesítés nélküliek. Hevesen a brigádvezetők klubja kapott ügyesen összeállított tematikát, ötletes módszertani útmutatással fűszerezve. Ugyanide látogatott a népszerű Kaláka együttes, az irodalomkedvelőket tömörítő ÉS-klub tagjaival. Szívesen fogadták a különböző vándorkiállításókat, különösképp a Művészet és valóság című sorozat első részét: az akvarell műfaját dokumentáló anyagot, amelyhez kitűnő tárlatkalauzt is mellékeltek. Akik ezt megtekintették. bepillanthattak a képzőművészet műhelytitkaiba, s ízelítőt kaptak a műelemzésből is. Mindenütt örültek annak, hogy az MMK fellépései lehetőséget biztosítottak a jól dolgozó művészeti csoportok számára. Érthető, hiszen a bemutatkozás önbizalmat szül. s kedvet ad a további munkához. Mindez persze nem elég. ugyanis a legtöbb helyütt — kivéve a gyöngyösi járást — még többet remélnek, még sokoldalúbb. rendszeresebb törődést sürgetnek. Erről tanúskodik a kívánságok, a bíráló megjegyzések sora. A művelődési otthonok függetlenített és tiszteletdíjas vezetői szeretnének sűrűbben találkozni a Megyei Művelődési Központ szakreferenseivel. Valamennyien módszertani tanácsokat igényelnének. Erre szerintük ritkán adódik alkalom, hiszen a kisebb településekre évente csak egyszer-kétszer jutnak el az egriek. Keveslik a látogatásokat Hevesen is. Igaz, sokat tehetnének a járási művelődési központok népművelői, de lekötik őket a nagyközségi feladatok. Ráadásul — Gyöngyös kivételével — mindenütt gond a szakképzettség, a felsőfokú végzettség hiánya. Füzesabonyban például az igazgató a mindenes, mert két beosztottja közül az egyik szülési szabadságon van, a másik pedig búcsút mondott a közművelődésnek, s a tanári pályát választotta hivatásul. így aztán érthető, hogy a két járás 30 községéből általában a megyeszékhely felé kacsintgatnak. Ügy tűnik: olykor-olykor hiába... , 2* A kölcsönzők sűrűs keresik fel a megyei filmtárat. 1970-től 75-ig például tizenegyezer kópiát kértek vetítésre. Bosszankodtak is, mert az anyag jelentős része elavult, idejét múlt szemléletű alkotás, ráadásul kopott és agyonhasznált. Szemléltetésre szánnák ezeket, csak . hát a sok kellemetlenség megnyirbálja a vállalkozó kedvet. A szolgáltatások? Belőlük a sok se lenne elég. A közönség szereti a színvonalas, szórakoztató műsorokat. Az ORI-tól rendelhetnének. de a produkciók. túl drágák, s a pénzhiány határt szab az igényeknek. A vidéki kultúrház-igazgatók emlé- , kérnék , még a jó nevű . megyei színpad gazdag repertoárjára, színvonalas fellépéseire. Erre számítanának most is, ám sajnos, hiába kopogtatnak. Szóval a vágyuk: segítség, felsőbb fokon... . (Folytatjuk.) Pécsi István ,Díszletgyár” Szegeden Szegeden, a Dóm téren megkezdődtek a Szabadtéri Játékok előkészületei. Mintegy tízezer négyzetméter felületű kulisszát állítanak ösz- sze a nyári idényre. Áz előadások június 24-én kezdődnek, Madách művének, az „Ember tragédiájának” bemutatásával. Képünkön: a díszletfestésben diákok is segítenek. (MTI fotó — Tóth Béla) Milliomosok vagyunk? ÜGY OLVASTUK, hc#y a milliomosok és más hasonló, kevésbé koplalók csak úgy szórják a pénzt, ókori szokás, nehéz abbahagyni. De amikor a közös pénztárcáról, valamennyiünk zsebéről van szó . 1. Tessék elképzelni, hogy az elmúlt esztendőben az országban több mint kétszázmillió forinttal károsították meg a népgazdaságot. (Korábban ez a szomorú statisztika 150 millióról beszélt.) Tíz esztendő átlagában . bizonyos csökkenés mutatkozik a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények számában, de az már elgondolkodtató, hogy a népgazdaságot érintő, károsító bűn- cselekmények száma növekszik. Ezen belül is szaporodtak a jelentős kárt okozó bűncselekmények. Hanyagság, gondatlanság, felületesség .........Szerencsére” nem a m egyénkre vonatkozik, de tanulságképpen nem árt újra megemlíteni, hogy) Székesfehérvárott másfél őra'leforgál sa alatt hatmilliós kártokozott a felelőtlenség: a posta dolgozói, megsértve minden előírást, kábelfektetés közben átvágtak egy gázvezetéket! Példát nálunk is lehet találni — sajnos — az alkalmak és az okok vizsgálatakor. A népgazdaságot károsít já a rosszul előkészített beruházás, a határidők be nem tartása, vagy éppen a munka szervezésének a gyakorta. tapasztalható fogyatékossága. Ez mind zsebbe vág, ezekért valakinek, vagy valakiknek felelniük kellene. A javulás ellenére a szövetkezeti szektorban még mindig ok a probléma. Legismertebb „módszer” a mérleghamisítás ... A Belügyminisztérium szerint volt olyan megye tavaly, ahol ezért száz termelőszövetkezet közül harmincban eljárást lehetett volna indítani! A TÁRSADALMI tulajdont károsító bűncselekmények megelőzése sokszor, de nem elégszer hangoztatott téma. A belső ellenőrzés hiánya. vagy hibája visszahatásként hamarosan kineveli a munkahelyen belül a bűnözőt. Csak egy példa: az egyik megyei vállalatnál hosszú éveken keresztül egy-két csavart. munkaeszközt, miegymást szállított haza' egy illető. Amikor végre lebukott (éppen az .. ellenőrzés, az Üzemrendészet és ezen belül a társadalmi rehdészek munkájának fejlődése nyomán), gyönyörű arzenált találtak nála... Ami a kívülállók „lehetőségeit” illeti? Sajnos, ilyen is van. Az üzem, a vállalat vezetői sajnálják a pénzt a biztonsági berendezésre. pedig van olcsó is —, amely mégis megmenthet milliós értékeket. Mert szép gesztus (bár minimális összegért) idős. nyugdíjas embereket éjjeliőrként foglalkoztatsz a kisugárzó hatás is lényeges eleme a Megyei Művelődési Központ hálózati, módszertani tevékenységé, nek. A máig is érvényben levő rendelkezés egyértelműen megfogalmazza, hogy az MMK közvetlenül, illetve a járási művelődési központok révén figyelemmel kíséri és támogatja a községi művelő- . dési otthonok szakmai munkáját. szervezi az itt dolgozók továbbképzését, szakirodalmat, szemléltető anyago- • kát ajánl, kópiákat kölcsönöz a megyei filmtárból, ötleteket ad az állami, a nemzeti, _ a társadalmi ünnepségek színvonalas. változatos program, iának kialakításához, s ezen felül magas szintű szolgáltatásokat biztosít az igénylők részére. Mi tagadás, bokros teen- iők. s ráadásul megannyi, csöppet sem látványos megbízatás! Az viszont igaz. — s erről riportútjainkon mind a fal vakban, mind a járásszékhelyeken meggyőződtünk — ■ hogy a vidéki kultúrházak számítanak erre a törődésre Ma éppúgy, mint holnap ... Vajon megkapják-e? 0. 3árhpl jártunk, mindenütt szintén beszéltek, nem fukarkodtak sem a méltató, sém a bíráló mondatokkal. PlMmsU 1976. június 20., vasárn' Hirtelen megtorpant. A budai hídfőnél járt már, amikor egyszerre csak különös látványra lett figyelmes. Alacsony, vézna emberke kapaszkodott fel a híd vaskor- iátjára, nyilván nem egészen józan szándékkal. — Halló! — kiáltott rá Remete. A következő pillanatban pedig megragadta, és már húzta is visszafelé gallérjánál fogva a Lánchíd éjszakai lovagját. — Eressze el a nyakamat! — rikácsolta a kopott emberke. — Mégiscsak disznó- ság! Mii avatkozik a dolgomba!? — Az a kérdés, mit akart ott a korláton? Csak nem akar a Dunába ugrani? — Ha és. ha igen? Mi köze hozzá?! Ügy beszél, mintha a magáé volna ez a víz. Remete nem vesztette el a türelmét: — Nézze, uram, most bemegyünk a főkapitányságra. Majd holhap reggel, ha kijózanodik, be fogja látni ’ ogy nekem volt igazam. — Reggelre én már Ercsiben leszek. Engedjen! Remete belátta, hogy szép szóval nem boldogul ezzel a makacs öngyilkosjelölttel Miután meggyőződött róla, hogy ser.ki se jár a közelben, csak úgy ijesztésképpen, félig hangosan elkiáltotta magát: — Rendőr!1 A harcias kis ember most egyszeriben összecsuklott. Siralmas látvány volt, amikor valósággal könyörögni kezdett: — Az Istenért, uram, mit akar tőlem? Miért nem hagy meghalni? — De miért akar mindenáron meghalni? — Minek éljek? — Hát nincs senkije, akiért érdemes lenne, élnie? Senki se sírna maga után? — Azt éppen nem mondhatom. — Na látja! — A hitelezőim egész biztosan sírnának... Egyébként Ruzicska Ede vagyok, a „VITA’’ Tápszerművek raktár- n oka. Remete megszorította a kis öreg hideg, satnya kezét, amelyen egyáltalán nem látszott, hogy gazdájának minden bizonnyal módjában áll a „VITA” gyár nyílván hatásos készítményeit ingyen, de legalábbis kedvezményes áron fogyasztani. —■ Na tessék — mondta Remete —, önnek állása is van. Mi oka van hát az ön- gyilkosságra? Ekkor már elhagyták a hidat, és az alagútban jártak. Ruzicska Ede íelsóhajtott. — Nézzen végig rajtam, uram! — szólott. Az alkalmi életmentő alaposan szemügyre vette védencét. De tüzetes vizsgálat után is csak azt állapíthatta meg, hogy Ruzicska úr egészen jelentéktelen külsejű figura, olyan, amilyenre azt szokták mondani, hogy tizien- kettő tesz ki belőle egy tucatot. — Nem Veszek észre semmi különöset — mondta Remete, — Azaz mégis... A felöltőjéről hiányzik egy gomb. Az elkeseredett raktárnok most tragikus pózba vágta magát. ■■ • ' b — Uram! —- kiáltotta — Így ahogy lát. egy bűnös ember áll ön előtt! — Hogyhogy? Ruzicska lehorgasztotta a fejét. — Sikkasztottam — mond- ' ta egyszerűen. Remete összerezzent. — Ügy — mondta hosszabb szünet után. A következő pillanatban Ruzicska görcsösen zokogni kezdett. Ez nem ment minr den komplikáció nélkül, mert a síráshoz zsebkendő is kell. Ruzicska úr pedig sehogy se találta ezt a most alig nélkülözhető ruhadarabját. Erre elkérte megmentő je zsebkendőjét, s csak miután orrát, szemét gondosan kiszá- rítgatta. tért rá balsorsának ecsetelésére. — Hat hónappal ezelőtt kerültem a lejtőre — mesélte. — Régi peches lóversenyjátékos vagyok, de az idén minden várakozáson felüli balszerencsével szerepeltem. A halmozással volt baj. Sikertelenséget sikertelenségre halmoztam. Mihaszna, ez az átkozott csődör juttatott a teljes anyagi és erkölcsi csődbe. Nem vagyok költő, uram, de már verset is írtam az ügetőről. Ezzel a zsebébe nyúlt, gyűrött. piszkos papírdarabot vett elő és olvasni kezdte: Csak a ló nyerít. Más nem ís nyer itt... — Elég! — vágott közbé ijedten Remete. — Mi történt tehát? — Mit mondjak még? Aki a lovakon veszít, az szalad a pénze után. A • \ végén már jobban futottam, mint a' lovak. Vesztémre raktárnoki minőségemben pénzt is kezelek a „VITÁ”-nál. Így történt azután, högy eddig kereken ezerkétszáz péngővel nem tudok elszámolni. — Mikor fedezték fel a hiányt? — Még nem fedezték fel, de az év végi zárlatnál egészen biztosan rájönnek. És akkor vége a karrieremnek. Remete szánakozva nézte a sorstársát. (Folytatjuk) ni. de — a célt tekintve — eredményes-e...? Maradjunk még a megelőzésnél. Ezt a célt szolgálja a megtorlás szándékán túl a büntetés, az összes tanulságával együtt. Tanulság a szigorú, de az a közvélemény szerint is enyhe büntetés. Az előbbi visszatart, az utóbbi, ha nem is biztat, de kissé talán megnyugtatja a „jelöltet” ... A gazdasági bírságok kiszabása fontos. De ugyanilyen fontos a felelős személyek felderítése és felelősségre vonása is. Minden felelősé! Pártunk legutóbbi kongresszusa ezt különösen hangsúlyozta. Durva hasonlatként: ne a takarítónőt büntessük az igazgató hanyagságáért! Anyagi lehetőségeink végesek, abból gazdálkodhatunk csak, amink van. Ne terjedjen el az a gondolat, hógy a szocialista társadalom — kétségtelen emberi. emberhez méretezett berendezése mellett — valamilyen jótékony célú intézmény; A társadalom tagjai tulajdonosok. a társadalmi tulajdon letéteményesei, gazdái. Az elmélet helyes, és hogy az. a gyakorlat is igazolta. A- többség valóban tulajdonosnak érzi magát, és problémával ott nem találkozunk, ahol a felelősség fogalmát nem valamilyen fokozatok szerint váltják gyakorlattá. TÁLÁN A SOK jó és szép között ezért is feltűnő az „enyém” és a „mienk” közötti különbség átértékelése az „enyém” javára, amelyből bírósági ügy. közvéleményt foglalkoztató eset következik. Márpedig az nem jó. ha a paragrafus kényszerítő ereje ismerteti fel csak a társa, dalom, tehát valamennyiünk érdekét. Kátai Gábor 10.05: KÜLÖNÖS KALAND A VAZUL CIRKUSZBAN Zenés mesejáték a Békés megyei Jókai Színhát előadásában. Gyerekeknek, de felnőtteknek is érdekes megnézni ezt a kedves mesejátékot. A cirkuszban különös módon eltűnnek az artisták, a bohócok, a kellékek, melyekkel elő tudnák adni számaikat. Nem marad más hátra. hiszen a nézőtéren már ott ül a közönség, eljátszanak egy mesét, kellékek nélkül. Az artisták és a bohócok különböző állatokká „változnak át”, s olyan, vidékre kerülnék, ahol nagy a szárazság, az állatok nem jutnak élelemhez. Elhatározzák. hogy elindulnak megkeresni az esőt. Sok kaland. megpróbáltatás kíséri útjukat a Tej úton.
