Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

HndMItás a mezőgazdaságban JÜNIUS ELSŐ NAPJAI­BAN nyolc forintért vásárol­tam egy darab zöldpaprikát. Tagadhatatlan. — az én kis paprikavételem is aprócska adalék ahhoz, hogy sokasod­nak a figyelmeztető jelek bizonyos tennivalókra. De minderre nem is kerít­hető sor a valódi okok és összefüggések elemzése nél­kül. Nos, erre volt az első nagyobb szabású kísérlet az a dokumentum, amely a TOT elnökségének asztalára tétetett, s amelyet a szóban forgó testület most megvita­tott. Egy-két utalás volt már ugyan a szaksajtóban, köz- gazdasági publikációkban ar­ra a most már megkérdője­lezendő folyamatra, amely­nek fő jellemzője a munka­erő túlzott mértékű eláram- lása a mezőgazdaságból. Em­lékezetem szerint Csernok Attila írt erről elsőként a Gazdaság című folyóiratban, s a Valóság legutóbbi szá­mában Burgerné Gimes An­na. a jeles agrárközgazdász szögezte le álláspontját. Lé­nyegében arra a következte­tésre jut, hogy a további el- áramoltatás sajnos már elő­irányzott üteme kedvezőtlen nem pusztán a zöldségter­mesztésre. hanem általános­ságban is az élelmiszerek előállítására. Mit is olvashatunk a TOT elnöksége által napirendre tűzött tanulmányban? Példá­ul azt, hogy a negyedik öt­éves tervperiódusban a lét­számapadás megfelel ugyan a számba vett mértéknek, „Összetétele és differenciált­sága folytán azonban a ter­melőerők kihasználása szem­pontjából néhány vonatko­zásban aggályteremtően ala­kult.” A FOGALMAZÁS ugyan kissé bonyolult, a szóalkotás — ..aggályteremtő” — sem valami stiláris lelemény, de kétségkívül lényegretörő. Íme néhány szabatos adat: az úgynevezett aktív korú tsz- tagok 1970-ben még 638 ez­ren voltak, s a számuk 1975- re 510 ezerre apadt. Tekin­télyes volt a munkaerőmoz­gás — ki- és belépések — mértéke is, főként az iparo­sodott tájakon, s elsősorban nem is a tagok, hanem az al­kalmazottak körében. (Az ő arányuk sem lebecsülendő: 97 ezerről 110 ezerre gyara­podott számuk, jogaik ugyan a különféle döntésekben nincsenek, ám ez a réteg többnyire a legképzettebb munkaerőből rekrutálódik.) Ha a tagokat és alkalma­zottakat együttesen vizsgál­juk, úgy 360 ezer emberről állapítható meg, hogy már a felszabadulás után született, ök már eleve olyan igé­nyekkel jönnek a szövetke­zetekbe. amilyenekkel az iparban jelentkezők — oly­kor maguk is dolgoztak már az iparban —, s voltakép­pen alig-alig kötődnek a ha­gyományos paraszti életfor­mához. A nyugdíjasok, jára­dékosok nélkül kalkulált át­lagos életkor ily módon 41 esztendőre csökkent, három évvel kisebbre az öt évvel ezelőttinél. És mit hoz a jövő? Sajnos, a nyugdíjas-járadékos tsz- tagok száma 420 ezer. ami a taglétszámban 44 százalékos aránynak felel meg. Köztu­domású, hogy januártól fo­kozatosan, évről évre köze­ledik a tsz-tagság nyugdíj- korhatára az ipari-alkalma­zotti dolgozókéhoz, s 1980-ra kiegyenlítődik, egységesen 60. illetve 55 év lesz a nyugdíj­korhatár. Így aztán 1980-ig újabb százezren válnak ki a szövetkezetekből — a tagság körében többségbe jutnak a nyugdíjasok! Máris általános jellegű munkaerőhiányt jeleznek Nógrád, Komárom, Borsod és Zala megyéből, s további néhány megye iparosodott körzeteiből. A következ­mény? Engedtessék meg még egy idézet ama TOT- dokumentumból: „A koráb­binál feszültebb munkaerő- helyzet a tagság rövidtávú érdekei szempontjából elő­nyös. erősíti egyéni pozíció­it. bátorítja anyagi igényeit. A gazdasági vezetés helyze­tét, a célszerű tevékenységi kör és a helyes termelési szerkezet kialakítását azon­ban nehezíti, s így végső so­ron a tagság helyzetét is hát­rányosan befolyásolja.” Így fordulhat elő, hogy mind kevesebben vállalkoz­nak tsz-elnöki szerepkörre, sőt. akad megye, ahol pilla­natnyilag hat tsz-ben nincs elnök... De a vázolt adatok és folyamatok rávilágítanak általánosságban is a magyar mezőgazdaság újkeletű di­lemmáira. Nem csak. s tán nem is elsősorban a zöldség- ügyről van szó, hiányok ugyanis más termékekből is akadnak. KÉTSÉGTELEN, hogy a paraszti nemzedékváltás — vajon helyénvaló jelzőt ír­tam-e le?! — fölgyorsulása és a különféle igények meg­ugrása az egész társadalom kívánalma, egyszersmind összmunkájának eredménye. A paradoxon azonban nyil­vánvaló: ahol megoldatlan a gépesítés, onnan hovatovább kivész a munkáskéz. Persze, más is belejátszik — így az időjárás — az „árszínvonal­ba”. esetemben a nyolc fo­rintos paprikába, Minden­esetre' az összefüggéseket időben és jól tárta föl a TOT elnökségének minapi ülése; ez a dokumentum is ott lesz a III. tsz-kongresszu- $on, mint a megoldandó fel adatok legfontosabbika. K. N. 1 régieket is jobban kihasználják Új tehenészeti telepek épülnek megyénkben Sokat beszélünk mostaná­ban a tejről, az alacsony tej­termelésről, amely országos gonddá nőtt. A megemelke­dett fogyasztással ugyanis a IV. ötéves tervben nem tar­tottak lépést a tejet adó te­henészeti telepek és ennek hatásai ma is érezhetők. Ezen igyekszik segíteni államunk, amely az új ötéves tervben is támogatja a korábban meg­hirdetett szarvasmarha-te­nyésztési program megvaló­sítását. Az országoshoz hasonlóan, megyénkben sem kedvező a jelenlegi helyzet. Noha a harmadik és a negyedik öt­éves tervben összesen tíz szakosított szarvasmarha­telep épült Hevesben, 4146- tal nőtt a férőhelyek száma, azok kihasználásával azon­ban baj van. A szakosított telepeken a megye tehénállo­mányának csaknem egyne­gyedét helyezték el, örvende­tesen javult az ott dolgozók élet- és munkakörülménye is, a termelés mégis elmaradt a várttól. Az ötödik ötéves terv irányelveiben nem az új te­lepek létrehozása a legfőbb, hanem a meglevő, főleg kor­szerűtlen, elavult férőhelyek korszerűsítése, és azok jobb kihasználása a cél. Ezzel párhuzamosan közös gazda­ságaink nem mondanak le a korszerű tenyésztői munkáról sem. Ennek érdekében né­hány termelőszövetkezet­ben, így Andornaktá- lyán, a hevesi Rákócziban, Vámosgyörkön. Tarnaőrsön, Tarnamérán, Horton, a hat­vani Leninben és Detken új tehenészeti telepeket kíván­nak létrehozni. Ezeknek a gazdaságoknak az a törekvé­sük, hogy korszerű, de ugyan­akkor olcsó épülettípusokat és ehhez kapcsolódó techno­lógiát alakítsanak ki, me­lyek gyorsan megtérülnek. A tenyésztői munkában vi­szont a kötetlen tartás ke­rül előtérbe. Ezzel lehetőség nyílik a tehenészeti telepeken az osztott műszakok beveze­tésére, ugyanakkor szalagsze­rűvé válik a termelés, amely várhatóan segít majd a je­lenlegi nehéz munkaerőgon­dokon. A leendő új telepeken a termelés biológiai feltétele­it is biztosítják, hiszen az egyhasznú, intenzív tejterme­lésű tehénfajták keresztezé­sét megyénkben is megkezd­ték. Változatlanul lemaradás tapasztalható viszont a ta­karmánygazdálkodásban, amely pedig a tejtermelés fontos feltétele. A takarmá­nyok egy részének betakarí­tása már befejeződött me­gyénkben, a munka nagyob­bik fele azonban még hátra van, Ezért üzemeinknek ar­ra kell törekedniük, hogy helyesen válasszák meg a kaszálási módokat, jól szer­vezzék a betakarítást és a veszteségmentes tartósítást. Ez a következő hónapok tej­termelését alapvetően meg­határozhatja! Közös gazdaságainkban nemrég elkészültek a. közép­távú fejlesztési tervek, me­lyekben a meglevő tehené­szeti telepek ésszerű felújí­tása és továbbfejlesztése is szerepel. Elsősorban a fejési rendszert tökéletesítik és be­vezetik a kötetlen ‘ tartást, amely gazdaságos, ugyanak­kor magasabb szakmai szín­vonalat követel. Az ötödik ötéves terv végé­re várhatóan megépülő új te­lepekkel a megye tehénállo­mányának csaknem felét korszerű, szakosított férőhe­lyeken helyezik el. Ez jelen­tős előbbrelépést jelent a technológiai színvonalban és a termelésben egyaránt. Tavaly a szakosított telepe­ken az egy tehénre jutó tej­termelés 2839 liter volt, amely jóval fölötte van a megyei átlagnak. Számítások szerint meglevő férőhelyek jobb kihasználásában és az új telepek megépítésével, ezer literrel növekszik az egy tehénre jutó tejtermelés. Elismerésre méltóak tehát azok a törekvések, melyeket megyénk közös gazdaságai tesznek az államunk által támogatott szarvasmarha­tenyésztési program — ezen belül a tejtermelés fokozásé ra. Remélhetőleg az eredmé­nyek sem maradnak el és így több tej, valamint tejtermék jut majd Heves megye lakói nak zavartalanabb ellátásá­ra. Mentasz Károly Szezon előtt a megyei vendéglátás llj camping, átalakított turistaház Tárja a kirándulókat — Presszó, étterem nyílt Egerben — Gasztronómiai bemutatók, yadász- racsorák az Agria ’76 eseménysorozatában Erre a szinte percenként változó időjárásra — mintegy precíz szeizmográf — a me­zőgazdaság és a vendég látó­ipar reagál a leggyorsabban. Az utóbbi területen dolgozó szakemberek egyhangúlag ál­lítják, hogy az idén a nyári turistaszezon hozzávetőlege­sen 3—4 hét múlva kezdődik csak meg. S ennek egyetlen vendéglátóipari vállalatnál sem örülnek, hiszen a tava­lyi szezon lefutása után meg­kezdődött a felkészülés a kö­vetkező nyárra. A felkészülés megtörtént — a nyár késik... A megye vendéglátóipara minden nyáron a turisták sokszoros rohamát állja ki — több-kevesebb sikerrel. Ami mindig gondot jelent: nincs elegendő étterem, kevés a szálláshely. Annak ellenére, hogy a vendéglátó vállala­tok évről évre bővítik a há­lózatukat. De köztudott, hogy legalább ilyen — ha nem magasabb — arányban emel­kedik a megyébe látogató turisták száma is. Mivel gyarapodott az idei szezonra a vendéglátóipar? A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat a napok­ban nyitotta meg Eger bel­városában az átalakított Márka presszót. Júliusban ugyancsak sor kerül egy avatásra. Az egri Camping- táborban a hónap közepétől fogad vendégeket a nyolcvan­fős Motel. A szezon végére ugyan, de még a nyár vé­gén megnyílik a Szarvas té­ri turistaszálló is, itt száz Egerbe látogató idegent he­lyezhetnek majd el kényel­mesen az idegenforgalmi hi­vatal és a Panoráma szak­emberei. A Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat is igye­kezett az idény kezdetére megnyitni az új létesítményt. A Három Farkas vendéglő, illetve a mellette üzemelő tejbár már vendégeket fogad. Szerették volna a vendéglá­tósok, ha a nyárra megnyílt volna az Agria Taverna mu­lató és borozó, de a helyre- állítási munkálatok elhúzód­tak. így csupán az év végére számolhatnak a közkedvelt taverna kapacitásával... A vállalat az egri strandon már a vendégek, a fürdőzők ren­delkezésére áll: a Platán Ét­terem mellett egy önkiszol­gáló egység és három gyors büfé működik az igényeknek megfelelően. Gondoskodnak a megyeszékhelyre látogatók ellátásáról is: a kollégiumok- ban elhelyezett csoportok étkeztetésére a felső-magyar­országiak készültek fel. A Szépasszony-völgyben egy pa­vilont nyitottak meg, s szom­baton és vasárnap, illetve az ünnepnapokon innen látják el a völgyet felkereső kirán­dulókat. Síkfőkúton a máso­dik szezonját kezdte meg az átalakított turistaház, s köze­lében elhelyezett gyorsbüfé. $ az újdonságok közé tarto­zik az is, hogy a vállalat az idei Agria ’76 rendezvény- sorozat keretében részt vesz a gasztronómiai bemutatókon, az ínyencségeket kínáló ren­dezvényeken. Az Agria ’76 programjába bekapcsolódik — mint a vállalat vezetői elmondták és mint már közöltük is — a Hungária Szálloda és Ven­déglátó. Vállalat is. Egyebek között vadászvacsorával vár­ják majd a vadétélek kedve­lőit, s zenés szórakozást ígér­nek a szépasszony-völgyi bo­rozójukba látogatóknak. A Fagylaltkertben heti há­rom alkalommal a fiataloké lesz a „terep”: az ifjúsági park gazdag programmal várja az egri és a turistás­kodó, nyaraló diákokat, ifjú­munkásokat. Mátraházán a hegyeket kedvelő kirándulók- > egy ré­szét tudják majd elhelyezni a Vörösmarty turistaházban, illetve a közelében felállított 14 faházban. S aki a hosszú túrák után megéhezik, azt a mátraszentimrei Vadvirág ét­terembe várják a vállalat dolgozói. S természetesen máshol is — a megyeszékhelyen és a többi városban — rendelke­zésre állnak a három vál­lalat, s az ÁFÉSZ-ek, a ter­melőszövetkezetek éttermei, pihenőhelyei. Most már csak a nyár hiányzik. Vagy megjött vol na mégis? (szilvás) Gyorsitoff olajipari beruházás A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében gyorsított ütem­ben épül a U. gázfeldolgozó üzem. Az év végére tervezett átadási határidő pontos betar­tására a szerelési munkákban részt vevő nyolc vállalat KISZ-szervezete szocialista szerző­dést kötött. Ezzel befejezik a tíz éve kezdődött olajipari beruházást a szegedi szenhidrogen- medencében. Az I. és II. gázfeldolgozó üzemben évente összesen 100 ezer tonna propánt, 22 ézer tonna izopentánt és 110 ezer■ tonna stabil gazolint adnak majd a népgazdaságnak Képünkön az épülő II. gázfeldolgozó üzem látképe. '1''I'rT Alhí>rtl EVESBEN Kár, hogy ennek az ös®* szefoglalónak az a címe: „Egy hét Hevesben”, mert az elmúlt hétnek a króni­kája többről szól, bár igaz: megyénket érinti ez a több. Itt járt például a kubai munkaügyi miniszter Egerben, az Egri Vonósné­gyes nagy sikert aratott Veszprémben, az Éger- Gyöngyös vidéki Pincegaz­daság borai pedig Szek- szárdon győzedelmeskedtek. Olyannyira — ez utóbbi tényt tekintve —, hogy egy­szerre harmickét aranyér­met hoztunk haza. S mi sem természetesebb, hogy a legmagasabb elismerés új­ból az egri bikavérnek ju­tott osztályrészül. Az eddi­gi felsorolt tényeket össze­foglalva elmondhatjuk, hogy valamilyen formában az elmúlt héten hozták és vitték az elismeréseket a megyéről. Persze, hogy jól esik ezt leírni! Több, igen fontos és ér­dekes, sőt: lényeges tanács­kozás is zajlott a héten. Első helyen rangjának is megfelelően a megyei ta­nács ülését említjük, ahol a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének feladatai­ról volt szó. A Szakszerve­zetek Heves megyei Taná­csa ugyancsak ülésezett a héten, ahol a résztvevők a szakszervezetek nevelő- munkájának tapasztalatait vitatták meg. A KISZ He­ves megyei Bizottsága ezen a héten a politikai képzés tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos feladatokról ta­nácskozott. Ugyancsak ide sorolhat- | juk azt a két rendezvényt is, amelyek során Füzes­abonyban, illetve Gyöngyö­sön a kiváló munkásőrök cserélték ki tapasztalatai­kat, mondták el vélemé­nyüket A maga nemében új kezdeményezés, hogy a Kiváló kitüntetést kapott parancsnokok és munkás­őrök tanácskoznak. Ügy is fogalmazhatnánk: az élgár­dából is a legjobbak cserél­tek véleményt erről a ko­moly és szép társadalmi munkáról, eredményeiről, céljairól. A Kiváló cím nemcsak a munkásőri tevé­kenységet fémjelzi. Ugyan­úgy kiválóak, példamutató- ak a munkhelyeken, akikre mindig és mindenütt lehet számítani. Megrendezték a megyei nemzetiségi konferenciát. Jő volt hallani, hogy elveink­nek megfelelően foglalkoz­nak mindenütt a nemzeti­ségi lakossággal, segítik kultúrájuk, hagyományaik ápolását és segítik az okta­tó-nevelő munkában is őket. Füzesabonyban a kbt járási ülésén a közlekedés bizton­ságának javulását állapítot­ták meg. Tekintve, hogy a forgalom ezekben a napok­ban, hetekben várhatóan ugrásszerűen növekedik, re­ménykedünk. hogy nemcsak a járásban, hanem az egész megyében nem lesz szük­ség a fekete statisztika bő­vítésére. A kedvező időjárás segíti az aktuális mezőgazdasági munkák végzését, de már készülünk a későbbi fel­adatokra. Az AGROKER ezen a héten jelentette be, hogy a közelgő aratásra való tekintettel igyekeznek a korábbinál még jobb fel­tételeket biztosítani az ellá­tásban. Amint mondták, a megyében körülbelül negy­venmillió forint értékű al­katrészt biztosítanak a gaz­daságoknak. K. G. JlMkUQ (MTI fotó — Kozák Albert) 1970. június 20., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom