Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

1 A Minisztertanács tárgyalta Szervezettség az építőiparban Terv: öt évre Fő növény marad a paradicsom Horton AZ ÉPÍTÉSÜGYI és Vá­rosfejlesztési Minisztérium a felügyelete alá tartozó válla­latok számára 1972-ben, majd 1974-ben két-két évre szóló intézkedési tervben írta elő a konkrét szervezési feladato­kat. A cél az volt, hogy az építkezések — főként a kie­melt állami nagyberuházások — kivitelezési ideje csökken­jen, teljesítsék a lakásépíté­si feladatokat, koncentrálják a termelőerőket az építőipar­ban. Korszerűsítsék az építő­anyagipar termékszerkezetét, jobban kihasználják a gépe­ket és termelőberendezése­ket, magyarán fokozni kí­vánták a gazdálkodás haté­konyságát. A szervezés fokozására tett Intézkedések megtették hatá­sukat, ezt bizonyítják a szá­mok is. Az építőipari válla­latok az. elmúlt évben 39,4 százalékkal több lakást ad­tak át, mint 1971-ben. Az egy munkásra jutó vállalati ered­mény 1971-hez képest az épí­tőipari vállalatoknál 28,8 ezer forintról 42,1 ezer forintra, az építőanyagipari vállala­toknál 25,1 ezerről 41,9 ezer­re nőtt. A IV. ötéves tervidőszak­ban megnövekedett az ÉVM- vállalatok szerepe a szocialis­ta építőiparban, javult az építőanyagipar termékszerke­zete. Kis mértékben ugyan, de nőtt a gépek és a beren­dezések kihasználtsága is. A minisztérium utasítása alapján 16 vállalat készített, szervezés-fejlesztési tervet. A korszerű szervezési módsze­rek kialakítása és intézmé­nyesítése érdekében az ÉVM a Fejér megyei, a Hajdú me­gyei és a Dél-magyarországi Januártól — mint lapunk­ban is megírtuk annak ide­jén — újabb gyáregységként az Ipari Szerelvény- és Gép­gyárhoz csatolták a gyöngyö­si Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatot. Az összevonás óta csak­nem fél év telt el. Vajon milyen tapasztalatokat hoz­tak az elmúlt hónapok s mi foglalkoztatja most a gyön­gyösieket? Érdeklődésünkre Veres Al­bin gyáregységvezetőnél ke­restünk választ. — Ügy érezzük, hogy az egyesülés sikerült — mondta a gyáregységvezető — min­den különösebb zökkenő nél­kül átálltunk, igazodtunk az új szervezethez. Sem a vál­lalatnak, sem az itt dolgo­zóknak nem okozott meg­rázkódtatást a bekövetkezett változás. Nincs tudomásom arról, hogy az átszervezés miatt valaki is komolyab­ban megsértődött vagy kilé­pett volna. A munkát — ahogyan a továbbiakból megtudtuk — lényegében a korábban el­képzeltek szerint folytatták. Idei programjuk olyan, mint amilyenre még a tanácsi vállalat készült, s ezen módo­sítani nem is lett .volna cél­szerű. A tervek egyelőre megfelelnek az Ipari Szerel­vény- és Gépgyárnak is. Az országos vállalat általában elégedett a munkával, egye­dül csak a jelenlegi öntvény- minőség nem felel meg egé­szen az elképzeléseinek. Ám ' ez sem marad így sokáig, mert még a korábbi, part­neri viszony idején gondol­tak az ISG igényeinek töké­letesebb kielégítésére.^ s el­határozták a technológiai re­konstrukciót. — Ez utóbbit is magában foglaló beruházás már el is kezdődött — értesültünk a gyáregységvezetőtől. — Min­denekelőtt lebontottuk a Vasöntő utcai régi, elavult épületet, amelynek a helyén a dolgozók jobb ellátására 150 személyes öltöző és für­dő lesz majd. Ezt követi az öntők közvetlen munkakö­rülményeinek javítása, a kú- poló-üzem korszerűsítése Állami Építőipari Vállalatot jelölte ki mintaszervezésre. Ezeknél a vállalatoknál a technológia rendszerű üzem- szervezés, illetve az ezen ala­puló számítógépes termelés­programozás megvalósítása volt a feladat, amelynek egy részét már megoldották, más részén pedig jelenleg mun­kálkodnak. Az ÉVM kutatóintézetei számos új termelésirányítási, gazdálkodási és operatív szervezési megoldást dolgoz­tak ki. Gyarapodott a szer­vezési szakemberek száma, s a továbbképzésben is na­gyobb hangsúlyt kapott a szervezési ismeretek oktatása. A kutatóintézetek széles kö­rű kapcsolatot alakítottak ki a vállalatokkal. Egyetlen olyan vállalat sem akadt, amely nem fordult volna megbízással szervező intézet­hez. AZ ÉVM VÁLLALATAI az elmúlt négy évben sok­irányú intézkedést tettek a szervezés javítása érdekében. Ezek hatása természetesen csak lassan válik számszerű­en is érzékelhetővé. Összes­ségében azonban kimutatha­tó, hogy az anyag-, az ener­gia, és a munkaerő-megta­karítások együttes értéke 1975-ben több mint félmilli- árd forint volt, kétszer any- nyi, mint 1972-ben. Lerövi­dült az építkezések ideje, s ebben nagy szerepet játszott, hogy a vállalatok erőtelje­sen koncentrálták termelő­erőiket. Javult a lakásátadá­sok ütemessége, bár tavaly a fővárosban e tekintetben visszaesés mutatkozott. Ja­vultak a gépkihasználási mu­tatók is, kedvezőtlen azon­olyan formán, hogy 25-ös minőségű szürkevas előállí­tására is alkalmas legyen. Részlegünkben — ahol egyébként az idén összesen 2880 tonna öntvényt gyár­tunk 35 millió forint érték­ben — szélesíteni kívánjuk a héjformázás területét s új technológiaként áttérünk a vízüveges magkészítésre. . A gyáregység másik jelen­tős részlege, a gépüzem 45 millió forintos programmal dolgozik az idén, s már is­mertebb „GYKV” típusú kompresszorcsaládja mellett az idén — a Budapesti Nem­zetközi Vásáron — ; újabb változattal, a léghűtéses „GYKL”-el jelentkezett. Az előbbihez 12, az utóbbihoz — ami mozgatható, bárhová te­lepíthető, praktikus gépek családja — pedig hat komp­resszorfajta tartozik, s véle­ményük szerint a jövő kere­sett terméke mindegyik. A gyöngyösi műszaki gárda tö­rekvéseinek az eredménye s — az eddigi vélemények ban, hogy a gépek meglehe­tősen heterogén összetételű- ek. Az építőipari gépek 60— 65 százaléka importból szár­mazik, sokféle piacról szer­zik be őket, s ez megnehezí­ti a folyamatos alkatrész- ellátást. Az eredmények ellenére az V. ötéves tervidőszakban á' minisztérium az eddiginél nagyobb követelményeket tá­maszt a vállalati szervezés színvonalának komplex fej­lesztésében. A legfőbb igény, hogy a részterületek helyett az egész vállalati tevékeny­ség komplex felülvizsgálatán alapuló, hatékonyság-centri­kus megoldások kerüljenek előtérbe. A minisztérium cse­lekvési programjában nagy súlyt helyez a szervezésfej­lesztésre, ezzel is segítve az iparág előtt álló feladatok megoldását. Gyorsítani kell a nagyberuházásokon dolgozó vállalatok fejlesztését, tovább kell javítani az élőmunka- és gépkihasználást. A tervek sze­rint 1977—1980 között leg­alább 20 százalékkal csök­kentik az átlagos házgyári, lakásterületre (53 négyzetmé­ter) jutó élőmunka-ráfordí-" tást. különösen sok a tenni­való az anyagmozgatás terü­letén, hiszen jelenleg az ipar­ág minden harmadik mun­kását ez köti le. A JÓVÖ ÉV VÉGÉIG min­den építőipari vállalat ki­dolgozza az adottságait tük­röző élőmunka, anyag, gép és egyéb költségnormáit. A vállalatok kétharmadánál — az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján — be­vezetik a tchnológia rendsze­rű termelésszervezés módsze­reit. (KS) alapján minden bizonnyal sikere. Még az idei második félévben szeretnék elkészí­teni belőlük az „ö”-szériát, a jövő esztendő második fe­lében pedig már kisebb so­rozatot is akarnak. — Az idén, az eddigiek­ben időarányosan túlteljesí­tés mutatkozik gyáregysé­günk programjában —mond­ta Veres Albin — s előnyün­ket természetesen szeretnénk megtartani a következőkben is. S bízunk abban, hogy az eredményes első félévet ha­sonlóan sikeres hat hónap követi majd, az egész Ipari Szerelvény- és Gépgyár meg­elégedésére. Reméljük, hogy a jó munkához további er;őt, lelkesedést ad valamennyi­ünknek a már régóta óhaj­tott, emlegetett jelentősebb fejlesztés is, amiről egyéb­ként rövidesen hivatalosan döntenek» Talán nem is gondol a háziasszony arra, amikor ki­emeli a hűtőszekrényből a paradicsompürével töltött konzerves üveget, hogy az a horti homokföldekről szár­mazik. Mert a Hatvani Kon­zervgyár feliratot őrző üveg­be Hortról szállított para­dicsomot töltöttek. Híre. rangja van ennek a terméknek, melyet szorgal­mas kezek hosszú évek mun­kájával honosítottak meg és ma is jól jövedelmez a kö­zös gazdaságnak. ALAPOZNAK AZ ANYAGI ÉS SZELLEMI ERŐFORRÁSOKRA A szövetkezet már a IV. öt­éves tervben is jelentős si­kereket ért el. Nem utolsó­sorban a paradicsom is hoz­zájárul! ahhoz, hogy a gaz­daság nemrég először elnyer­te a kiváló szövetkezet címet. Kétségtelen, nem nagy terü­leten, háromezer hektáron gazdálkodnak. Ám mégis úgy alakították ki a termelés szerkezetét, hogy az a kö­rülményeknek legjobban meg­feleljen. A hagyományokat folytatva a paradicsom lett a fő növény és mellé az állat- tenyésztés szolgálatába fel­zárkózott a kukorica, rajta kívül a búza, az árpa és a dinnye. Nemrég elkészült a közös gazdaság V. ötéves tervre vo­natkozó középtávú fejleszté­si terve. A megváltozott köz- gazdasági viszonyoknak meg­felelően a népgazdasági és a megyei érdekeket szem előtt tartva állították össze a szö­vetkezet öt évre szóló prog­ramját. Program ez valójá­ban, hiszen alapvetően maga­sabb színvonalra kívánja he­lyezni a termelést, amellett, hogy a tagságnak továbbra is biztos megélhetést nyújt. A középtávú terv elsősor­ban a műszaki fejlesztésre alapoz. Nem akarnak látvá­nyos beruházásokat, célkitű­zésük a meglevő gépek, be­rendezések, eszközök eddigi­Közeleg Péter—Pál napja, amely évszázadok óta az ara­tás kezdetét jelzi. Közös gaz­daságaink mindenütt készül­nek a nagy nyári erőpróbá­ra. Sok helyen új betakarító gépeket vásároltak, a már már meglevőket pedig'kija­vították. éknél jobb kihasználása. Nem kívánnak például több mű­trágyát felhasználni, a kész­leteket viszont gondosabban kezelik. Jobban alapoznak a már meglevő anyagi és szellemi erőforrásokra, főleg a szakér­telemre, amelyben még sok tartalék rejlik. A terv szerint a következő . öt esztendőben is fő növény marad a paradi­csom. Hogy mennyire fontos ez, bizonyítja az is. hogy a jelenlegi 230 hektárról 300- ra növelik a termőterületet. Ezzel a mostani ezer vagon­nal szemben 1400 vagon pa­radicsomot termelnek. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KONZERVGYÁRRAL Hol értékesítik ezt a nagy mennyiséget? Továbbra is fő partnerük marad a szomszé­dos Hatvani , Konzervgyár, amely támogatja a hortiakat, Mint ismeretes, a következő öt évben valósul meg a kon­zervgyár rekonstrukciója és ezzel nő a feldolgozás meny- nyisége. A hatvaniak egyik legnagyobb termelőpartnere marad a horti . szövetkezet, ahol a már meglevő mellé egy újabb paradicsom „lévq- nalat” építenek. A hortiak készítik el az épületet, a gé­pi berendezéseket — a mosó- és zúzógépeket — pedig a Hatvani Konzervgyár bizto­sítja majd. A termelést is tökéletesí­tik. 16—20 millió forintért megvalósítják a gépi palán­tázást, a kombájnokkal való betakarítást. A paradicsomlé szállítására pedig speciális tartálykocsikat vásárolnak. A hortiak a konzervgyár ellátásán kívül a népgazdasá­gi igényeknek megfelelően Budapest paradicsomellátását is segítik. A ZÖLDÉRT-nek 17—20 vagonnal adnak el. A gabonafélék közül vezető helyen marad a búza, mely­ből 1980-ig 540 vagonnal ter­melnek. Ez 32-vel több, mint tavaly volt és lehetővé teszi, hogy a megye ellátására 500 A régi gépek felújításához az idén jobbak a feltételek. Negyvenmillió forint értékű alkatrészkészlet áll a vásár­lók rendelkezésére, erről ér­tesültünk Bánfi Sándortól, a Heves megyei AGROKER Vállalat igazgatóhelyettesé­től. Az évek óta hiánycikk­ként szerepelt variátor ék­—550 vagonnal adjanak el a gabonaforgalmi és malonypa- ri vállalatnak. A tárolási ne­hézségeken segít az idén el­készülő 500 vagonos gépesí­tett magtár, amelyet a bábol-, mai szárító mellé építenek. Közös gazdaságban az iparszerfl búzatermelés mel­lett tovább folytatják az iparszerű kukoricatermelést is. Bekapcsolódtak a nádud­vari rendszerbe és 1980-ig 900 hektárra növelik a terü­letet. Ezzel párhuzamosan célul tűzték ki a termésátlag emelését. A rendszer segít­ségével öt év alatt 60 má­zsára növelik a hektárankén- ti hozamot. SEGÍTIK A MEGYE HÚSELLÁTÁSÁT A kukorica rendkívül fon­tos, hiszen segíti a szakosított sertéstelepen az állomány hizlalását. A gazdaságban nemrég fajtacserét végeztek és a kedvező tapasztalatok alapján a kaposvári húshib­ridet tenyésztik. Az új öt­éves tervben hozzájárulnak a megye húsellátásának javítá­sához. A tartástechnológia tökéletesítésével, a férőhelyek jobb kihasználásával 5200-ra növelik az állományt. Ezek nagy részét a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak adják el. Gondolnak a háztájira is, főleg a zöldségkertek fejlesz­téséhez járulnak hozzá. A háztáji sertésállomány növe­lésére abraktakarmányt biz­tosítanak a tagoknak. A He­ves megyei Gabonaforgalmi , és Malomipari Vállalatnak a ' táptakarmányok értékesítésére raktárhelyiséget biztosított a szövetkezet a községben, amely ellátja a kisgazdaságo­kat. Van tehát feladat a soron következő évekre. Ezek reáli­sak és megvalósíthatók. Biz­tosíték hozzá a vezetőség és a tagság szorgalma, hozzáér­tése, eddigi eredményes mun­kája. szíjból most van elég. Javult az idén a gumiellátás is. a szállítóeszközökhöz elegendő abroncs áll rendelkezésre. A terménymozgatáshoz nagy mennyiségű zsákot, a gabo­natáblákon a bálák készíté­séhez pedig, zsinegeket sze­reztek be. Hiánycikkek azonban most is vannak. Közös gazdasága, ink leginkább a kombájn­motorokat keresik. Ebből egyáltalán nem lehet kapni. Vásárolhatnak viszont még SZK—5-ös új kombájnokat, melyeket soron kívül biztosít a vállalat az érdeklődőknek. Véradónapok a VIUSTS-ban Júniusban — az idén im­már tizenegyedik alkalommal — véradónapokat rendeztek a VILATI egri gyárában. Az előző alkalommal az önkén­tes donorok egy 28 éves csa­ládfő életét mentették meg a gyors szervezéssel és az összegyűjtött vérrel. A gyári véradók a júniusi akcióban csaknem negyven liter vért adtak. A tüzetes orvosi vizs­gálat után 135-en tartották a karjukat a gyűjtőedények fölé. Mmüwm A 1976. június 19., szombat Gy. Gy. WrSMrMMa rss&ms erí A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasága mint­b sßBßs&BäMmJSSBg QJtB egy ötezer hektáros területen rendszerben termelteti c zöldborsót, számos termelőszövetkezettel és állami gazdasággal. Az elmúlt hét végén megkezdődött a betakarítás és a fejtés. A tangazdaság nagygombosi kerületében ezer hektáron termelnek zöldborsót, amelyből 500 hektár a Hatvani Kon­zervgyáré, 500 hektáros területről pedig vetőmagot szállítanak angol, holland, NSZK-beli cégek részére. (MTI fotó — Koppány György felvétele) Az új gyáregység startja Gyöngyösi tapasztalatok, remények Mentusz Károly Aratásra készülnek Negyvenmilliós alkatrészkészlet az AGROKER-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom