Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
Fejlődő, szépülő községeink sorában hosszú ideje a legjobbak közé tartozik Hort. Jeles bizonyítványát sikerrel őrzi, újítja szinte évente. Persze, nem csupán külsőségekre gondolunk. Mint például a ..Tiszta udvar, rendes ház” akció, amelynek szervezői nemrég ítélték oda az elismerő oklevelet 255 családi otthon tulajdonosának. Emeli a község rangját többi közt a széles körű társadalmi összefogás, amely rövid időn belül könyvtárhoz, tornateremhez, öregek részére létesített napközihez juttatta a települést, most pedig készülődhetnek a kibővített óvoda átadására, amit augusztusra terveznek... BANKHITELLEL INDULT Mármint a pillanatnyilag ötvenférőhelyes óvoda bővítése. A tanács 450 ezer forintot vett fel építőanyagra, a TIGÄZ 210 ezerrel, a Kossuth Termelőszövetkezet és a MEZŐGÉP egyaránt 200 ezerrel. az ÁFÉSZ 40 ezerrel, a Hatvani Konzervgyár 30 ezerrel toldotta meg az ösz- szeget. Majd felsorakoztak a helybéli kisiparosok és szülők. hogy tudásukat, két kezük munkáját adják az építkezéshez. A régi intézmény, hez ragasztottak mintegy ötszáz négyzetméternyi területű szárnyat, az alapozás, falhúzás, tetőszerkezet ácsolás, oroszlánrészét Csontos Béla, Molnár István, Kovács Ferenc, Mariták Béla, Urban János végezte segédhadával. Simon István irányította a vízvezeték-szerelést, az érdekelt papák, mamák pedig a kezük alá dolgoztak. Persze a csaknem hárommillió forint értékű beruházás magában nem oldaná meg Hort ilyesféle gondját. Segített azonban a megyei tanács is! Az állami költségvetés terhére biztosította a házilagos kivitelezésű, majdhogynem bepucolt új óvodarész működéséhez szükséges létszámot, illetve bérkeretet, így augusztustól további 75 gyernjeket fogadhat az intéz, mény, amivel tulajdonképpen teljésen megoldódik Horton az óvodás korú apróságok elhelyezése. Ami hátravan: főleg belső szakipari munka. S noha fedezete nincs még. a tanácsvezetők bíznak abban, hogy Iklad. Visonta. Gyöngyös nagyüzemei, ahová sok-sok horti munkásember jár dolgozni, a konzervgyárhoz hasonlóan meghallgatja kérésüket, anyagi támogatást Felnőttek, nők és férfiak vegyesen, vezetők és beosztottak, általában már befejezett szakmai képesítéssel rendelkezők vizsgáznak. Valamennyien az esti egyetem hallgatói. Diákok. Sajátos módon, sajátos körülmények között, de mihelyt ezt a szót hallják: beszámoló, máris ugyanúgy viselkednek. -izgulnak, feszengenék. sóhajtoznak, mint fia. talabb társaik. A marxizmus—leninizmust tanulják. A gyöngyösi Kertészeti Főiskola kollégiumának második emeleti tanulószobája most az egyik vizsgahely. A bejárat előtti szűk kis előtérben hatan-heten várakoznak. Egyikük ül, de egy pillanatig sem tud mozdulatlan maradni, a másikuk apró léptekkel méri fel a helyiség- szélét és hosszát, a harmadik megállás nélkül beszél, morzsolja a szavakat, de talán még ő sem. figyel arra, amit mond. Csak ne kelljen hallgatnia, csak valahogy levezethesse a feszültséget. Olyan is van, aki furcsán mosolyog, mert ő aztán igazán nyugodtnak akar látszani. Pontosan olyanok, mint a vizsgázók a világ bármely részében. Bent a tágasnak egyáltalán nem mondható teremben a két összetolt asztal egyik oldalán ül Kiss Géza, a vizsgabizottság elnöke, valamint Kádár Béla, a lí/1. osztály főnöke, a másik oldalon peHorti bizonyítvány Méhészek a vándortanyán A kedvezőtlen idő ellenére is 50 vagon méz Szabó Ferenc egri nyugdíjas, idős kora ellenére először Létavértes (Hajdú megye) határában, most pedig Szúcs közelében 30 kaptárral ütötte fel vándortanyáját nyújt az óvoda befejezéséhez! HUSZONÖT MAGARAMARADT Velük az öregek napközi otthonában találkoztunk, ahol Csábi Zoltánná és Máté Jánosné éppen az ebéd körüli teendőket rendezték. A falon ingaóra, a sarokban televízió. a tágas helyiségben új, ízléses bútorzat: ajándék a Kossuth Termelőszövetkezettől. Ez a gondoskodás ért. hető. Akik itt töltik hétköz. napjaikat, s most éppen a bisztróból hozott gulyáslevest kanalazzák, szinte utolsó szálig a közös gazdaság nyugdíjasai, földjáradékosai. Illetményük csekély, hozzátartozójuk nincs, ki más legyen támaszaik az öregségben, ha nem az évek óta kitűnő termelési eredményeket felmutató szövetkezet?! Ezért eny. hült Luda Lászlóné, André Mihály. Molnár Ferencné gondja, így nyert vissza kevés családi meleget Litkei Dávidné, Virág Ferencné, vagy Czibolya Pista bácsi, aki az imént még Colombo hadnagyot követte izgalmas nyomozóútján. Az otthont különben nemrég avatták, s olyasféle ösz- szefogás eredménye, mint az óvoda lesz. Csak egy a baj: már most kicsi! Legalább öt. ven ellátásra szorulót tart nyilván a tanács, s közelesen nincs orvoslás. Betervezték ugyan a fejlesztést az V. ötéves terv végére, de csupán helyi erőből nem megy. Eger felé kacsintgatnak a vezetők, éspedig azon reményben, hogy megyei segítséggel sikerül a gondon úrrá lenniük, SZÁZ LÉPÉSSEL ODÉBB Ez a „felszabadulási emlékkönyvtár”, amelyet éppen úgy a Wintenberg-kastély megmaradt melléképületeiből alakítottak ki a hortiak. miként az öregek otthonát. S ebből sem hiányzik az önzet_ len segítőkészség, a társadalmi munka. Csak itt talán többen részelnek az intézmény által nyújtott javak, ból, mint egyebütt. Ilyen tekintetben elég arra utalnunk, hogy a példásan felszerelt, 9500 kötettel, 250 hanglemezzel, vetítővel, magnóval benépesített könyvtárnak alig tíz hónap múltán ötszáznál több beiratkozott olvasója van, az idén kikölcsönzött művek száma eléri a .tizenötezret, s például Bitskei Tibor irodalomnépszerűsítő elő. adóestjén egy szál tűt nem lehetett volna a földre ejteni. Szintén jellemző, hogy a pol. cokon nyolcvan különböző folyóiratot találni, s megszokottá vált a helyben olvasás. Májer Istvánná könyvtár- vezető mégsem a látványos dolgokban véli munkájuk igazi eredményét. Inkább o termelőszövetkezettel, a gépgyári Petőfi brigáddal és az iskolával kötött együttműködési szerződést említi, mint kölcsönösen jót. Ezek az intézmények anyagilag segítik a könyvállomány növelését, az író-olvasó találkozók, vetítések. mesedélelőttök, előadások megrendezését. ök pedig ellátják szakmai kiad ványokkal a legtávolabbi tanyát is, ankétokat szerveznek a szocialista brigádoknak, to. vábbá az írás szeretetére nevelik a diákgyerekeket. Az utóbbi azért fontos, mert a jövendőnek terem. S Msjer- né öröme, szavainak bizonysága: akikkel tíz esztendeje kezdte, akik első olvasói vol. i tak a régi könyvtáracskának már kismamák, de megmaradtak a könyvbarátok seregében. SÜRGETŐ SZÜKSÉG Horti fürkészésünk jobbá, ra szociálpolitikai, s ezzel összefüggő közművelődési kérdésekre összpontosult. Ugyanekkor vizsgázott a tanács: milyen a tömegkapcsolata. számíthat-e különböző feladatok megoldásánál a 4500 lelkes település polgáraira? Benyomásaink kedvezőek. bizonyára ilyen következtetésre jutnak olvasóink is. Hamis lenne azonban a kép, ha nem szólnánk egy sürgető, szinte elodázhatatlan szükségről. A község kinőtte iskoláját! A helyi vezetők tudják, hogy a fejlődő világ egyre több ismeretet követel az embertől. Régen számolnak a népesedéspolitika eredményeivel is. Ezért pályáztak meg egy új iskolát az V. ötéves tervben. Első nekifutásuk sikertelen maradt. De nem adták meg magukat. Látván a nyolc tanterembe zsúfolt tizenhat tanulócsoport több száz kisdiákját, s ismervén a pedagógusok ebből eredő nevelési gondját, napirenden tartják a kérdést. Reménykednek, hogy ami ma nem sikerült, megvalósul hol. nap. Vagyis a következő tervciklusban. Moldvay Győző (Tudósítónktól:) A szabad idő hasznos eltöltéséről manapság igen sok szó esik. A méhészkedés is a hasznos „mulatságok” közé tartozik és igen elterjedt megyeszerte. A 21 szövetkezeti méhészcsoportban és az egri . Nektár Szövetkezetben több mint kétezer tagot számlálnak. A megye méhészei évente 50 vagon mézet adnak át a felvásárló szerveknek. Ezekben a napokban a megye északi akácosaiban ütötték fel vándortanyáikat a méhészek, hogy begyűjtsék a közkedvelt akácmézet. Az egri Nektár szövetkezet elnökétől, Mészáros Gábortól érdeklődtünk az idei méztermelési kilátások felől. — A méztermelésre igen kedvezőtlen kilátásokkal indult a tavasz. Az akácosok nagy többsége fagykárt szenA tarnaleleszi akácosokban gyűjti a mézet . Ipacs Andrásné, a megye egyetlen női méhésze. Az idén 15 mázsa méz átadására szerződött. vedett, később meg éppen a virágzás idején fordult megint igen hűvösre az idő. Ennek ellenére a méhészek — több mint négyszázan — a Debrecen környéki és a tóalmási akácosokba vándoroltak begyűjteni az akácmézet. Ezekben a napokban pedig már Egercsehi, Tarnalelesz, Istenmezeje környékén ütötték fel a vándortanyát. Szövetkezetünk az idén 25 vagon méz felvásárlására kötött szérződést. A rossz időjárás ellenére jó közepes méztermésre számítunk. Eddig öt vagon mézet vásároltunk fel, de most már hetenként két vagont szállítunk a budapesti feldolgozó üzembe. Huszonhárom év alatt másodszor tapasztaltam, hogy a lefagyott akácosokban az úgynevezett „sarjúvirág” is ad mézet. Az akácvirágzás után a mézelő szöszösbük- köny és szarvaskerep táblákra vándorolnak a méhészek. Eddigi tapasztalataink szerint kaptáranként 20 kiló mézet pergetnek. A méz mellett viaszpréseléssel is foglalkozunk, amit a termelőktől felvásárolt és elöregedett lépekből nyerünk. Észak-Magyarországon szövetkezetünknek van ilyen üzeme, ahonnan belföldi célra 60 mázsa, exportra pedig 200 mázsa viasz kerül ki. Virágpor-felvásárlással is foglalkozunk, amelyet szintén exportra küldünk. — Milyen támogatást kapnak a méhészek? — Az idén 1200 kaptárt adtunk kedvezményesen a termelés fejlesztéséhez. A téli és kora tavaszi etetéshez gyógyszeres cukorlepényt kaptak a méhészek, mégpedig jelentős engedménnyel. A vándorláskor a Volán 40 százalékkal olcsóbban szállítja a méheket, a fennmaradó összeg 80 százalékát pedig a méhészeti szövetkezet téríti vissza. Szövetkezetünk kedvezményes kamat mellett termelési előleget adott és a vándortanyán veszi át a mézet. Boltunkból egy év alatt ezerkétszáz alkalommal küldtünk méhészeti felszereléseket, eszközöket, gyógyszert az igénylőknek. A méhészkedők hasznos időtöltés mellett jelentős értékű mézet és a gyógyszer- gyártásban használt alapanyagot adnak megyénkből a népgazdaságnak. Ez a tevékenység a jó elfoglaltság mellett jó jövedelemkiegészítő nyugdíjasoknak, üzemi és hivatali dolgozóknak egyaránt. Szabó Lajos Az esti egyetem vizsgázói Jl könnyűipari szolgáltatások fejlesztésének előterében Mintaszalonok, orvoskozmetika, cipőgyorsjavítás dig éppen Kádár János főiskolai tanársegéd fejtegeti a szocialista demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseit. Idézi Lenint is közben, majd azt hangsúlyozza, hogy a meglevő demokratikus fórumok tevékenységét kell tar. falómmal kitöltenünk. Az elnök még kérdez, a XI. pártkongresszus megállapítását tudakolja, aztán vége a vizsgának. Már jön is a következő, aki tételszámot húz. Amikor az elnök összehasonlítja a sorszámot a listával, csendesen megjegyzi: — Jó keze van. Ez a közvetlenség máris légkört teremt, felszabadítja a vizsgázó gátlásait, aki most' már enyhült arcvonásokkal megy az hátsó asztalokhoz a vázlatot összeállítani. ★ Babus Mátyás, a kitérőgyártó üzem mérnöke. Az egyik tétele a gyarmati rendszer összeomlását foglalja magába, a másik a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jellemzőit kéri számon. Szabatos fogalmazásban, jól pergő mondatokkal sorolja az ismereteit a vizsgázó. Az elnök közben jegyez az előtte levő papírra egy-egy szót. Ügy látszik, kiváncsi lesz még olyanra is, amit a felelő nem mondott el, vagy nem teljes mértékben fejtett ki. Miután a felelet végére kikerül az a bizonyos pont is, az elnök máris kérdez. Nem is helyes ez a kifejezés. Érdeklődik, ez mutatja inkább az elnök magatartásának lényegét. Persze, az osztályfőnök sem marad csak szemlélő, ,ő is igyekszik a kérdésével támpontot nyújtani. Majd következik a szokásos: „Köszönöm”, aztán folytatódik minden úgy, mint eddig. ★ — Mi a célja a vizsga elnökének a felelő kérdezgetésé- vel? — Azt szeretném én is, gondolom, minden más elnök is, hogy minél alaposabban tájékozódhassunk a hallgatók tudásáról. Arról a tudásanyagról is, amit itt nem hozott felszínre a vizsgázó, de rendelkezik vele. A tudásának a mértékéről szeretnénk minél teljesebb képet kapni. — Szigorúság, segítőkészség, mi az elnöki magatartás jellemzője? — Szó sem lehet szigorúságról. Nem az a jó, ha a felelő tételekben gondolkozik. Ne is a kérdésre koncentráljon, hanem a feleletében a lényeget fogalmazza meg, az összefüggéseiben, a folyamatában. Mindebből kiderülhet, hogy a vizsgáztató nem számon- kérni akar, hanem meggyőződni az ismeretek mélységéről és szélességéről. ★ — Izgulós természet? — Nagyon — válaszolta Géczi Imréné, aki a kereskedelmi szakmunkásképző gyakorlati oktatója, tehát maga is rendszeresen széniünkén a tanítványai felkészültségét. — Egészen addig, amíg át nem gondolom a tételemet. — Miért jelentkezett esti egyetemre? — Talán nagy szavaknak tűnnek, de nem tudok mást mondani: azért, mert szükségem van ezekre az ismeretekre. Nálunk a családban mindenki tanul, a férjem is, a két gyerek is. Tehát teljes a megértés és az együttérzés. Magam is fiatalokkal foglalkozom, és megfelelő fel- készültség nélkül ezt nem lehet végezni. Amikor először felvételiztem, nem jutottam be a többiek közé. Azt mondták, majd egy év elteltével. Nagyon el voltam keseredve, de egy év múlva ismét oda- álltam a bizottság elé, és most már másodikos vagyok. Megérte. ★ Felnőttek, nők, férfiak, vezetők és beosztottak, akik tanulni akarnak önként, nem elégedtek meg az eddig megszerzett tudással, és a marxizmus—leninizmus ismereteit akarják birtokolni. Ilyenkor, a vizsgák idején, valamennyien diákok. Felnőtt diákok. G. Molnár Ferenc A könnyűipari szolgáltatások fejlesztésére ebben az ötéves tervben az előző tervidőszaknál jóval többet, ösz- szesen több mint 2,1 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből 800—900 millió forint az állami támogatás — a kormányzat ezzel is segíti a lakosság hétköznapjainak kényelmesebbé tételét. A Könnyűipari Minisztériumban a legfrissebb tervekről elmondották, hogy a mosás-vegytisztítási ágazat fejlesztésében ezúttal a fő súlyt a mosásra helyezik. A legnagyobb fejlesztés a budapesti Gyömrői úton felépülő, egy műszakban 10 tonna kapacitású mosoda lesz. Űj mosodát kap az új békásmegyeri lakótelep is. Nagy központi mosó-vegytisztító üzem épül Miskolcon és Veszprémben, de nincs az országnak olyan megyéje, amelyet ne érintene a gépi rekonstrukció, illetve a szalon-hálózat fejlesztési programja. A tervek megvalósulásával az egy lakosra számított mosás kétszeresére, a jelenlegi 1,80 kilogrammról 1980-ig 3,60 kilogrammra nő, a vegytisztítás mérsékeltebb ütemű fejlesztése mellett. Teljesen új fejlesztési területet jelent a cipőgyorsjavító hálózat megszervezése, amely szintén országos program. Ugyanígy nagyot lépnek előre a fodrász-kozmetikai szolgáltatás fejlesztésében is. A fotólabortechnika is fejlődik. A nyár derekán már teljes kapacitással dolgozik a Tanács körúti Főfotó-nál az új Agfa-sz^»» előhívó és íotolabor-bes, amelynek segítségévé^. 0—14 napra csökkenthetik a jelenlegi __ 2—3 hónapos vállalási időt. Az üzembe állítással különösen a nyári idegenfor, galomra tekintettel nagyon siettek, és felkészültek arra, hogy a jövőben az ország minden területéről vállaljanak színes labormunka-meá* bízásokat. 1980-ig felépül a Fehérvári úti új központi laboratórium is. (MTI) 1976. június 18., péntek
