Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
Program IS évre Szakszervezetek - a közművelődésért <5? A bizonyítvány Kiosztották a bizonyítványokat, öröm, boldogság, keserűség, csalódottság maradt a nyomában. Vannak családok, ahol a gyerek, a szülő, a pedagógus együtt örülnek, vannak, ahol a szülők a pedagógust okolják, és akad olyan eset is szép számmal, ahol a szülő, meg a gyermek került konfliktusba. / — Boldog? — Nagyon! Képzelje csak, a fiam mindenből ötös. Pedig alig tanult, viszont olyan az esze, mint a borotva. — És ön? — Kitűnő a lányom bizonyítványa! Ügy szólván éjjelnappal tanult, és nagy lány létére nem érdekelte a tanuláson kívül semmi más. Sokszor már az apja szidta: Hagyd már abba! Menj egy kicsit sétálni, szórakozni! Most nagyon elégedettek vagyunk, mert úgy érezzük, ez a kitűnő bizonyítvány mindenkinek szól a családban. — Miért szomorúak? — Semmi okunk sincs a boldogságra! Egyszerűen, megáll az ember esze. Amikor az iskolában jártam, a szülői értekezleten egyebet sem hallottam: Magdika helyes kislány! Figyelmes, iparkodó, jó magaviseletű. Az ellenőrző csupa ötös, elvétve itt-ott egy-két négyes. És most tessék, nézze meg! Itt a bizonyítvány: két hármas. Egyszerűen nem értem! Ha így állt a gyerek, miért hallgatta el a pedagógus? Miért van az ellenőrző? Vagy év végi meglepetésnek szánták?? A másik kislányt magam is ismerem. Folyton a könyvet bújja. Szépen, folyékonyan olvas. És a bizonyítvány? Olvasásból négyes... — Ilyen bizonyítványt vártak? — Nem! A Csabi apukája középkori módon intézte el a bizonyítványosztás égiháborúját. A gyereket úgy megpofozta, hogy! kiköpte a fogát, a feleségéhez nem szól egy hete, mert nem törődött a fiúval, a matematikatanárnak pedig beígérte a megpokrócolást. Pedagógussal is beszélgettem: — Aranyos a kis Hédi! Anyukája orvosnő létére nerrí maradna el egyetlen szülői értekezletről sem. Olvasott, intelligens gyerek, és olyan az agya, mint a viasztábla. — És a Jancsika? — Ő, szegénykém, bizony nem sokat tanulhat otthon,1 Neki nehezebb! — És segítettek? — Természetesen, hiszen hátrányos helyzetű. — Kár, hogy nem járnak a szülők szülői értekezletre.1 Azt mondják, nem érnek rá. Igaz, a papa mozdonyvezető, az asszonyka több műszakos a dohánygyárban... Bennünk, idősebbekben még bennünk van a régi iskola atmoszférája. A szorongás, a félelem. Rettegés a tanítótól, a hajdan fejünk felett suhogó nádpálcától. Szerencsére ma már más az iskola. A szorongás jószerével megszűnt. A bálványozás, az ájult imádat, a torokszorító félelem is. A ka-; tedrán legtöbbnyire nem arkangyalszerű pedagógús áll, hanem érző, a hivatását mélyen átélő ember. — Ezek szerint minden rendben? — Nem! Még nincs minden rendben. És ami itt-ott még hiányzik, az nem lesz benne az új tantervben sem. Arra utasítást csak a pedagógus élő lelkáismerete adhat... Ha 'a szakszervezeti/munkáról beszélünk, elsősorban nem a kulturális a tömegpolitikai nevelő tevékenységre gondolunk. Pedig — és ezt a mindennapok gyakorlata igazolja — a kulturális, politikai nevelő munka rendkí. vül fontos és felelősségteljes szakszervezeti feladat. Hat- ványozottabb mértékben így van ez Hevesben, ahol a több évtizedes hagyományok alapján. ahogy mondani szoktuk „kétcsatornás” a közművelődési munka: az állami intézményhálózat mellett igen jelentős bázist alkotnak a szakszervezeti intézmények, művelődési otthonok, házak, klubok, könyvtárak. 0Az utóbbi időben több olyan 1 értekezleten, eszmecserén, megbeszélésen vettem részt, ahol a munkások körében végzett szakszervezeti nevelő munka tényeit, eredményeit összegezték, elemezték. Ezek a tanácskozások egyöntetűen azt igazolták: a szakszervezeti tevékenységek között ma már a legfontosabb helyre kell tennünk a munkásművelődés ügyét, a munkások körében folyatott művészeti nevelő tevékenységet. Az általános műveltség növelése, az ízlés alakítása nemcsak az esztétikai érzéket formálja, nemcsak a kulturális érdeklődést fokozza, ha. nem áttételesen is tudatformáló. eszmei-ideológiai jelentősége és hatása van. A gondolkodásmód átalakítását, a szocialista eszmeiség erősítését szolgálja. Hozzájárul a közéleti tevékenység fokozásához. segíti a szocialista, az üzemi és a munkahelyi demokrácia kiszélesítéséhez szükséges szellemi előfeltételek megteremtését, a szocialista életforma és magatartás kialakítását. Sokféle módon tesz ennek eleget a szakszervezet művelődési intézményhálózata. Első helyen a könyvtárakat, a munkásművelődés műhelyeit kell említeni. A könyvtárak hatósugara nem kevesebb, mint 64 ezer üzemi, vállalati dolgozóra terjed ki. Ahol könyvtár van. a dolgozók jelentős többsége igénybe veszi a kínált szolgáltatásokat. A szakmunkásoknak több mint 43 százaléka, a segédmunkásoknak 27. a műszakiaknak pedig a 28 százaléka rendszeres olvasó. A könyvtárral ellátott 64 ezer dolgozó közül 32 ezer a szocialista brigádtag. s így természetesen belőlük tevődik ki a könyvtárak olvasóinak törzsgárdája. örvendetes a könyvtárak tartalmi munkájának gazdagodása. Egyre több az olyan rendezvény, esemény. író-olvasó találkozó, kiállítások, vetélkedők, amelyek közvetlenül is az olvasás, a könyv népszerűsítését szolgálják. Adatokat sorolhatnánk arról is. mennyi színházjegy és bérlet talál gazdára évenként. s hányán élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a SZOT kedvezményes bérletakciója nyújt. Sok helyütt rendszeressé váltak a közös színház- látogatások. amelyek során egy-egy műhely, szocialista brigád kollektívája — a színházi programon kívül — a múzeumokat is felkeresi. Szólhatok itt arról, milyen ^jMppí.nhelyei az üzemíi...'.^inönféle kiállításoknak. Van példa arra is, hogy egy-egy üzem szocialista brigádjai alakítanak ki közvetlen kapcsolatot újságírókkal képzőművészekkel, tudósokkal. Említhetünk neveket, azok nevét, akik a szakszervezeti intézmények szakköreiből léphettek műveikkel a nagyobb nyilváOMmiM m~iú. június 18., péntek nosság elé. s ma már elismert alkotók. Jó mecénása a szakszervezet az öntevékeny művészeti mozgalomnak, amely Hevesben nagy hagyományokkal rendelkezik. Korántsem kevés azoknak a száma, akik a szakszervezet nyújtotta lehetőséggel élve jutnak közelebb a művészethez, és másoknak is élményt szereznek szerepléseikkel. Mindez természetesen nem jelenti azt. hogy nincsenek gondok, problémák e szerteágazó területen. A kiváló címet elért klubok, együttesek, közösségek fejlődése például töretlen, ám a derékhadra a közepes és méginlcább az alacsony színvonal a jellemző. Sőt, jelentős azoknak a csoportoknak, együtteseknek a száma, amelyek csak alkalomszerűen. időszakosan tevékenykednek. Természetesen nehéz mérni a művészeti. kulturális nevelő munka igazi hatásfokát. Nem mindig a legjobb, legigényesebb törekvések vonzzák a közönséget. És vannak olyan rétegek. amelyekhez nagyon nehéz eljutni az irodalom, a művészet eszközeivel. Mégis el kell ismerni: a munka iránya jó. a sokféle kezdeményezés a sokféle forma Ígér új eredményeket. Jó törekvés például, hogy az üzemekben igyekeznek megismerni a múlt hagyományait, haladó szellemű ér. fékeit. Formálódik a kapcsolat a múzeumokkal, az eddig csak kevéssé becsült népművelődési fórumokkal. Az Egri Dohánygyár után most már az Egercsehi Bányaüzem is szocialista együttműködési szerződést kötött a megyeszékhely múzeumával. Az üzemek műszaki segítség- nyújtásra vállalkoztak. a múzeum pedig tárlatvezetéseket biztosít, gondoskodik az üzemek múltjára vonatko. zó tárgyak, emlékek gyűjtéséről. tudományos feldolgozásáról. A megállapodás keretében rendezték meg az egri vármúzeumban a dohánygyár 75 éves történetét bemutató kiállítást, amelyet nagy érdeklődés kísért. Eger- csehibe az egri várásatás emlékkiállítását vitték ki. amelyet egy hét alatt több mint 600-an néztek meg. A »csehiek bányatörténeti állandó kiállítást, helyi bányászmúzeumot kívánnak létrehozni. Ezeknek a kezdeményezéseknek alapján hangzott el a legutóbbi megyei szakszervezeti tanácsülésen egy felhívás a többi üzemekhez is: gyűjtsék össze a múltra vonatkozó emlékeket, indítsanak mozgalmat az üzemi krónikák megírására. bA szakszervezeti művelődési intézmények eddigi működése jó alapot biztosít a további fejlődésnek. Ezért is dolgozta ki az SZMT kulturális. agitációs és propaganda osztálya — az 1974-es közművelődési párthatározat szellemében — a szakszervezet 15 évre szóló közművelődési programját. Ez a program kiemelt feladatként sürgeti a munkásművelődés következetes fejlesztését, s e feladat megvalósításában a szocialista termelési és művelődési közösségekre, különösen pedig a munkásosztály és az ifjúság kezdeményezéseiből kibontakozó társadalmi mozgalmakra támaszkodik. A program főbb passzusai a megalapozott és a közvéleményre épülő kulturális munkaterv készítését szór. galmazzák, olyan tervek kidolgozását. amelyek összhangban vannak az üzemek, vállalatok gazdasági terveivel. Általános tennivalóként szabja meg a bejáró munkások. a munkásszállások köz- művelődési ellátottságának javítását, annak tudatosítását. hogy a munkásosztályhoz való tartozás fokozottabb elkötelezettséget, helytállást követel a munkában, a köz- és a magánéletben egyaránt. Megkülönböztetett gondot kell fordítani az ifjúság. a munkásfiatalok, munkásnők művelődésére, a feltételek továbbfejlesztésére és a lehetőségek jobb kihasználására. Ahol csak lehet — s a lehetőség szerint mindenütt — megszervezik a kihelyezett iskolákat, hogy elősegítsék az általános iskola hiányzó ősz. tályainak pótlását. A vezetőutánpótlás segítésére azon munkálkodnak a szakszervezetek. hogy a szakmunkások jelentős részének legalább középfokú végzettsége, legalább két szakmája legyen. Az anyagi támogatáson túl minden segítséget megadnak a fizikai dolgozók tehetséges, jó képességű gyermekeinek. A Szakszervezetek anyagi segítséget nyújtanak az egri ifjúsági ház létrehozásához. Támogatják Gyöngyösön az új művelődési objektum létesítését. s jelentékenyen közreműködnek abban, hogy a szükségleteknek megfelelő művelődési központ épüljön Recsk térségében, hogy korszerűsítsék Bélapátfalva már most elavult művelődési intézményét. Szerepel a 15 éves szakszervezeti közművelődési programban klub-könyvtár létesítése Kompolton. S ugyancsak helyes javaslat az. hogy az új lakótelepek szolgáltató házaiban már a tervezésnél kell gondoskodni klubokról is. Igen ígéretes a 15 éves közművelődési program könyvtárfejlesztési tervezete. Olyan könyvtárak létesítésére gondolnak mindenekelőtt, amelyek alkalmasak a magasabb szintű ellátás és differenciáltabb szolgáltatások 2. — Kedves Remete úr —• kezdte —, úgy látom, maguk túl vannak terhelve munkával. Ez okot ad nekem arra, hogy a személyzet létszámát növeljem. Remete udvariasan meghajolt: — Kérem, igazgató úr. — Ügy gondoltam, hogy ezúttal női munkaerőt alkalmazunk. — Kérem, igazgató úr — mondta Remete, és megint meghajolt. — Az állást nem hirdetjük meg. mivel nekem már meg is van rá a megfelelő jelöltem — folytatta Villányi. — Az illető pár napon belül elfoglalja a munkahelyét. — Igenis, igazgató úr — szólt Remete, de ezúttal már nem hajtotta meg magát. Sejtette, hogy az igazgató és az új alkalmazott közt valami nincs rendben. Illetve nagyon is rendben van valami. — Minthogy a hölgy eddig még nem volt állásban, afra kérem, kezdetben legyenek elnézőek a munkájával szemben. és adják meg neki a kellő kioktatást. Elsősorban magától. mint a vállalat egyik legrégibb és legképzettebb tisztviselőjétől várom el, hogy foglalkozzon vele a megszokott alapossággal és odaadással. — Értem, igazgató úr! — bólintott Remete és most már pláné nem hajtotta meg magát a főnöke előtt. Hogyisne, amikor Villányi Kornél úr így elárulta magát, hogy idehozza a szeretőjét. Az megteremtésére. Ilyen objektumok szükségesek Egerben. Gyöngyösön. Hatvanban. Recsken, Bélapátfalván. Egercsehiben és egész sor nagyüzemben, vállalatnál. sTermészetesen a szakszervezeti intézmények nem önmaguk vállalkoznak a munkásművelődés. a közművelődés szolgálatára. Amint azt a készülő közművelődési törvénytervezet is rögzíti: az anyagi feltételeket elsősorban az állam által biztosított forrásokból kell megteremteni a közművelődéshez. A szakszervezeteknek lehetőségeik szerint segíteniük kell a munkahelyi művelődés fejlesztését. s a jövőben nagyobb terheket is vállalva, a vállalati fejlesztési alapból is többet kell fordítani kulturális beruházásokra. A munkásművelődés. a közművelődés szellemi beruházás, s ezért az e célra szolgáló anyagiak felhasználásában is meg kell követelni a terv- szerűséget. Az eredmények közösek. Közösek voltak eddig, s azok lesznek ezután is. S nem csupán azért, mert a 'szak- szervezetek az állami, tanácsi intézményhálózattal együttműködve-,- jó partnerként dolgoztak és dolgoznak, hanem azért is, mert a párt- határozatból következően ez a komplex munka az egész megyei közművelődési hálózat központi feladata. Az eredmények mögött ott a közös munka. Az előbbre lépéshez azonban az együttműködés további fokozására lesz szükség. Mind a munkamegosztásban. mind a feladatok meghatározásában. Azért, hogy sikerüljön megtalálni a jó. célravezető, új módszereket, eszközöket, formákat — a közös cél érdé., kében. Pataky DezsS ilyesmit ki kell használni. Aznap a szokottnál valamivel többet sikkasztott. HARMADIK FEJEZET Aligha cáfolt még rá valaki élénkebben a Nomen est omen latin szólásmondásra, mint Bánatos Nusi, a POLYPHON Hanglemezgyár legfiatalabb alkalmazottja- Mert Nusika nemcsak hogy nem ismerte a bánatot, de egyenesen szertelen jókedvvel áldotta meg őt a természet. Mosollyal kezdte, nevetéssel folytatta és kacagással fejezte be a napot, sőt édesanyja állítása szerint néha még álmában is szokott kuncogni. Ha moziba ment — és mikor nem ment Nusi moziba? —, ez külön szórakozást jelentett a nézőközönségnek. Bur- leszk vagy társadalmi dráma — ez teljesen mindegy, ő nem hagyja zavartatni magát holmi jelentéktelen epizódoktól. Amikor például a hősnő a darab közepén talpig gyászban zárdába vonul, miután imádója halálhírét adják neki tudtul, Nusi ilyenkor is viharosan kacag, hiszen tudja, hogy a végén úgyis minden jóra fordul. És aki a mozidarabokat közelebbről ismeri, az feltétlenül Nusinak fog igazat adni. Az ókor legnagyobb görög bölcse, Szókratész, a méregpohár kiürítése előtti éveiben — tehát már igen tapasztalt elmével — három kategóriába sorolta a nőket. Vannak nők — így tanította a bölcs aggastyán —, akik mellett minden további nélkül elmennek a férfiak; vannak, akik után megfordulnak; és végül van olyan nő, aki után nemcsak megfordul az ember, hanem utána is ered, és a lehetőséghez képest leszólítja. Bánatos Nusi nemének ebbe a harmadik kategóriájába tartozott. Nem csoda tehát, ha a POLYPHON-nál történt bemutatkozása alkalmával még Balázs bácsi, az öreg irodaszolga is fiatalos hetykeséggel pödörte meg a bajuszát, ami nála a legteljesebb elismerést jelentette. Pedig Balázs bácsi sűrűn hangoztatott kijelentései szerint 1912. január 17-e óta esküdt ellensége volt a női nemnek, minthogy azon a napon vezette őt oltárhoz „élete megrontója”, Pokol Amália hajadon, Piliscsabá- ról. Csak Teri kisasszony, az igazgató titkárnője kockáztatott meg egy fanyar megjegyzést az új kolléganő felől: — Na, valamivel formá- sabb füle is lehetne a kicsikének •.. Egyéb kifogásolnivalót azonban még ő se tudott Bánatos Nusin felfedezni. Az új munkaerő kereskedelmi tevékenységét elsősorban a gépírásban óhajtották gyümölcsöztetni. Bájos látvány volt, amikor finom ujjacskáival a betűket pö- työgtette, és még angyalibb volt hallgatni a (helyesírással kapcsolatos gyakori kér- dezősködését. Mert a helyesírással — pont ő legyen kivétel a kezdő gépírónők közül?! — Núsi meglehetősen hadilábon állott. Szerencsére Felhő, az irattár ifjú kezelője, aki élénken érdeklődött a bel- és külföldi irodalom iránt, és levéllerakás ürügyén fél napokat töltött regényolvasással az irattár jótékony homályában, készséggel felajánlotta abbeli szolgálatait a csinos leánynak. így azután símán ment is a munka mindaddig, amíg Felhő úr eléggé el nem ítélSzalay István hető könnyelműséggel Nusi- tól irodalmi jártassága felől kezdett érdeklődni. — Olvasta Kanttól A tisztát ész kritikájá-t? — kérdezte. —, Ö, nem — csicseregte a lány. — Minek is olvasnám? Ha jó, akkor úgyis felveszik filmre, és megnézem moziban... Erre a nem várt, de tagadhatatlanul praktikus válaszra Felhő kolléga először nyelt egyet, a következő pillanatban pedig csuklani kezdett. Valahányszor izgalomba jött, alig csillapítható csuklás vett erőt rajta- Most különösen heves és hosszú rohamot kapott, s amikor Nusi később azzal a kérdéssel fordult hozzá, hány el-lel írják azt, hogy szőlő, Felhő úr ezt a gunyoros választ adta: — Rizling az egy el-lel, Izabella kettővel. Szóval mindig a fajtától függ ... Szólt, és újra bevette magát az irattárba, ahol egy halom lerakatlan levél alá rejtve már várt reá a francia Goncourt-díj idei nyertesének regénye. NEGYEDIK FEJEZET Augusztus végére a POLYPHON-nál mindenki letudta már a szabadságát, sőt Erőss Viktor titokban már a jövő évi nyaralásáról ábrándozott. Ezúttal külföldre készült, az irodába nap nap után érkeztek a címére külföldi utazási irodák és fürdőhelyek színes prospektusai. De akik közelebbről ismerték a főkönyvelőt, tudták, hogy ez a szándéka sohase juthgt el a megvalósulásig, mert a jövedelme csak bizonyos kilométertávolságon belül eső üdülőhelyek elérését tette lehetővé számára. Még így is tizenegy hónapon keresztül kellett spórolnia a gondtalan pár hétre, ellentétben a sors ama kegyeltjeivel, akik egyhavi munkával tizenegy hónapra is könnyű életet tudnak biztosítani maguknak. (Folytatjuk)
