Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

Demokratikus eszmecsere A párt iránt érzett felelősséggel MEGYÉNK pártalapszerve­zeteiben befejeződtek a párt­tagsági könyvek cseréjével kapcsolatos egyéni beszélge­tések. Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy a demokratikus eszmecsere a pártélet kiemel­kedő eseménye volt, hiszen megyénk üzemi, intézményi, hivatali és körzeti alapszer­vezeteiben mintegy 24 ezer kommunista mondott véle­ményt pártunk politikájáról, a pártbizottságok, az a lap­szervezetek és a pártcsopor­tok munkájáról és nem utol­só sorban arról, hogy a kom­munisták mit tettek és mit tehetnek a párt politikájának még következetesebb valóra váltásáért. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy valóban de­mokratikus eszmecseréknek bizonyultak a beszélgetések. Mind a ; kommunisták, mind a beszélgető csoportok tagjai a párt iránt érzett felelősség­gel, az egymás iránti kölcsö­nös bizalom és tiszteletadás talaján szóltak napjaink leg­fontosabb kérdéseiről, fel­adatairól — akár a párt egé­szére vonatkoztatva észrevé­teleiket, akár az alapszer­vezeti munkára, vagy éppen­séggel a pártmegbízatások teljesítésére. Az őszinte, de tegyük hozzá rögtön, hogy az eredmények elismerése mel­lett S gondokat, problémá­kat is feltáró beszélgetések egyértelműen bizonyították, hogy a párttagság döntő többsége megértette e de­mokratikus eszmecsere je­lentőségét, fontosságát. A beszélgetések után az alapszervezetek megtartották az értékelő taggyűléseket is, — melyeken összegezték, ele­mezték az egyéni beszélgeté­sek tapasztalatait, és termé­szetesen ennek alapján meg­határozták az elkövetkezen­dő hónapok feladatait is. Nagy körültekintéssel minő­sítették1 és. erősítették meg 1 ezeken a taggyűléseken a párttagok által elmondott ’<; véleményeket, javaslatokat, mondtak véleményt a párt- munkáróí, de az üzemek, in­tézmények munkájáról, gond­jairól is. Mind a beszélgetések, mind az értékelő taggyűlések so­rán megfogalmazódott, hogy a kommunisták egyetértenek pártunk politikájával, sőt az egyetértésen túlmenően azon dolgoznak, hogy a párt ha­tározatai, minél jobban meg­valósuljanak. Nem külső szemlélői, hanem aktív, cse­lekvő részesei voltak eddig is a pártmunkának, de a jövő­ben még inkább azok kíván­nak lenni. A PART POLITIKÁJÁT, a párttagság egészét érintő kér­déseken túlmenően természe­tesen igen sok szó esett a ki­sebb közösségek — az alap­szervezet, a pártcsoport, az üzem, a hivatal munkájáról is. Igen sok értékelő taggyű­lésen szóltak a kommunisták a termelést akadályozó té­nyezőkről, felvetették a hiá­nyosságokat és hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben még inkább szükségessé válik a gazdasági munka fokozottabb pártellenőrzése. Nagyon sok javaslat elhangzott arra vo­natkozóan, hogy a gazdasági munka színvonalát miként le­hetne még tovább emelni. Szinte minden értékelő taggyűlés foglalkozott a párttagság eszmei felkészült­ségével, színvonalával, a pártfegyelem kérdéseivel, a pártdemokrácia érvényesü­lését elősegítő, vagy éppen akadályozó tényezőkkel. Érté­kelték az alapszervezeti munka színvonalát, s rámu­tattak a kommunisták ar­ra is, hogy a színvo­nalat miért szükséges és mi­ként lehet még tovább emel­ni. Nagyon sok szó esett a pártcsoportok munkájáról, valamint a pártmegbízatások teljesítéséről is. Megfogal­mazódott az a vélemény, diógy a párttagok nagy több­sége igényli a pártmegbíza­tást és szívesen végre is hajt­ja azt. De az is szóba került, hogy a pártmunka konkrét, körülhatárolható legyen — mert csak így lehet valóban végre is hajtani. Természetesen mindarra még csak utalni sem nagyon lehet, amit megyénk 24 ezer kommunistája a beszélgeté­sek és a taggyűlések során elmondott, felvetett. Annyi azonban mégis elmondható, hogy egyértelmű igényként fogalmazódott meg minden­hol a pártmunka színvonalá­nak további emelése, a párt politikájának még követke­zetesebb érvényesítése. S éppen ebből következik az is, hogy a párttagsági könyvek cseréjével kapcsola­tos munka az egyéni beszél­getések befejeztével, az ér­tékelő taggyűlések megtar­tásával még korántsem ért véget. Sőt talán azt is el le­het mondani, hogy a munka zöme még hátra van. Hiszen éppen az elhangzott észrevé­telek, javaslatok alapján minden pártcsoport, alap­szervezet — és természete­sen a felsőbb pártszervek is — kidolgozta, vagy kidolgoz­za munkaprogramját, ame­lyet meg kell valósítani, vég­re szükséges hajtani. S nem kis feladat ez, hiszen mint ahogy megyénk egyik üzemi pártbizottságának titkára mondta: a párttagok nem csupán hónapokra, hanem évekre ellátták őket muní­cióval. S bizonyára így van ez mindenütt. AZT IS FONTOS azonban megemlíteni, hogy a tag- könyvcserével kapcsolatos be­szélgetések, értékelő taggyű­lések de általában a meg­élénkült pártélet kapcsán a kommunisták eszmei, po­litikai, cselekvési egysége még tovább erősödött — s ez nyil­vánvalóan kedvezőbb lég­kört, lehetőséget is teremt a megnövekedett feladatok va­lóra váltásához. Kaposi Levente 6500 lakásl adtak át május végéig Gyorsjelentés az építésügyi ágazat öthavi tervének teljesítéséről Az építésügyi ágazat kivi­telező szervezetei az év első öt hónapjában — az ÉVM- ben készített gyorsjelentés szerint — mintegy 300 millió 'fórint értékű' munkával na­gyobb építési feladatot tel­jesítettek, ' mint a múlt_ év azonos időszakában. Az ága­zat legnagyobb volumenét képviselő ÉVM-vállalatok kétszer gyorsabb ütemben növelték termelésüket, mint az egész építőipar, amit el­sősorban hatékonyabb mun­kával, a termelékenység eme­lésével alapoztak meg. A kivitelező szervezetek az idei tervükben előirányzott 44 400 lakásból május végéig 6 488 új otthont adtak ál, s ebből ötezret az ÉVM-válla- latok. A munka ütemével azonban nem lehetnek elége­dettek, s figyelmeztető jel az is, hogy a jelenleg épülő la­kások száma csaknem 5 ezer­rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az igazi építési sze­zon, a nyár megfelelő ki­használásával azonban még elkerülhetik a munka minő ségét is rontó év végi hajrát. Ezúttal az építőipari szövet­kezetek a korábbinál jóval egyenletesebben szervezték munkájukat. Az első öt hó' napban éves lakásátadási tér' vük 16,7 százalékát teljesítet­ték, ami azért említésre mél­tó, mert egy évvel ezelőtt ez az arány mindössze 9,4 szá­zalék volt. Az építőanyag- és szerke­zetgyártó iparágak ebben az öt hónapban nagyobb ütem­ben bővítették termelésüket, mint az építőipar, s így ked­vező feltételeket teremtettek az anyagellátás javítására. Érezhetően javította az el­látást az új Beremendi Ce­ment és Mészmű termelése, így ebben az időszakban mintegy 330 ezer tonnával több házai cementet kaptak az építők, mint a múlt év azonos időszakában. A nyer­gesújfalui eternitgyár jelen­tős fejlesztésének eredménye­ként több mint kétszeresé­re nőtt az azbesztcement hul­lámlemez termelése. Több mint 30 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit az égetett mész, az azbesztce­ment lefolyócső és a húzott síküveg termelése is. Nemcsak akarnak, tudnak Is Irány a világpiac Exporltervek a Finomszere’vénygyárban Közismert, hogy megyénk egyik legnagyobb exportáló vállalata az egri Finomsze- relvénygyár. A huszonöt éves vállalat főbb termékei nem­csak itthon, hanem az egyre igényesebb külföldi piacokon is állják a versenyt a leg- jobbakkal. Mindezt ékesen bizonyítják a következő szá­mok is: a III. ötéves tervben a gyár exportja még „csak” 290 millió forint volt, az el­múlt tervidőszakban viszont már 750 milliós exportforgal­mat bonyolítottak le. Ezen belül 2,1 millióról 9,7 millió dollárra növelte tőkés ex­portját a IV. ötéves tervben. Hasonlóan dinamikus nö­vekedést ígér a vállalat V. ötéves terve is. amelyről Kócza Imrével, a vállalat ve­zérigazgatójával beszélget­tünk. Márka a kompresszor és a pneumatika — Sok éves hagyománya van gyárunkban — kezdte a beszélgetést a vezérigazgató — a kompresszor gyártásá­nak. Terveink szerint az idén mintegy 1,8 millió dollár ér­tékben 90 ezret exportálunk. 1980 végére szeretnénk el­jutni a 150 ezerig, amelynek értéke 3 millió 200 ezer dol­lár. — Hol vannak a nagyobb és stabilabb piacaik? — Olaszországban. Svédor­szágban. Kuwaitban. Jordá­niában és egyre komolyab­ban érdeklődnek a görögök és a törökök is. — Bizonyára nem veszi ün­neprontásnak. ha szóvá tesz- szük — annak idején külön­ben is írt róla lapunk —, hogy a szóban forgó termé­küket egy időben több jogos kifogás érte külföldi partne­rek részéről. — Ahogy mondani szok­tuk: a tandíjat nekünk is meg kellett fizetni. Ma mái nem is sajnáljuk, mert ta­nultunk hibáinkból, a mér­cét magasabbra tettük, és olyan műszaki fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek eredményeként kompresszo. raink minden tekintetben megfelelnek a jogos elvárá­soknak. Sőt: kollektívánk ma már azon munkálkodik, hogy a jelenleginél is magasabb színvonalon tudjuk terméke­inket gyártani. — Jövőre lesz tíz éve, hogy együttműködési szerződést kötöttek a világhírű svéd Mechman céggel. Ahogyan mondotta: kilenc év alatt több mint 35 millió svéd ko­rona'értékű pneumatikát ex­portáltak. De mit ígér a foly­tatás? — Svéd partnerünk rövi­desen egy újabb hengercsa­Lovak a Hortobágyon Iád gyártását kezdi el — az 1600-ast —, s a közös' érde­kek alapján megosztjuk egy­más között a gyártást és az értékesítést. A svédek tér. melnek a skandináv és a ja­pán, mi pedig a nyugat-eu­rópai piacokra. Ha minden úgy lesz. ahogy szeretnénk, akkor az említett termék idei 2,7 millió forintos ex­portját 1980-ra 31,5 millióra emeljük. Csak hitellel lehet — Többet és jobbat is akarnak tehát. De ehhez, mármint a termelés növelé­sét biztosító fejlesztésekhez kiadásokra, vagyis pénzre is szükség lesz. — Mégpedig nem is kevés­re. — S meg is van a szüksé­ges összeg? — Tulajdonképpen meg. csak egyelőre még nem ren­delkezünk fölötte. Vállala­tunk ugyanis részt vesz a Pénzügyminisztérium pályá­zatán. amely mint ismeretes, bérpreferenciával, hitel­lel és adókedvezménnyel tá­mogatja a tőkés exportot. Mi a kompresszor és a pneuma­tika fejlesztéséhez kértünk támogatást. — Hány millió forintot? — össszességében 128 mil­liót. — Milyenek a kilátások? — Végleges döntés még nincs, de mint a napokban értesültünk, a Magyar Nem­zeti Banktól, terveinket reá­lisnak tartják. kérelmünk teljesítésének nem igen lesz akadálya. — Tételezzük fel — egyben reméljük is —, hogy megkap-, ják a kért 128 milliót. Önök mit ígérnek érte? — Lényegében azt. hogy az V. ötéves terv végére a már meglevő tőkés exportunkat több mint 230 millió forint értékbéh tüdjuk' bővífeni. Azt hiszem, hogy a népgazdaság és a vállalat is jól jár. — Mire telik a 128 millió­ból? — Egyrészt korszerűsít­jük azokat az üzemein­ket. amelyekben az említett termékeket gyártjuk, más­részt felújítjuk és bővítjük gépparkunkat is. Úgy tervez­zük. hogy a szükséges fej­lesztéseket már ez év szep­temberében megkezdjük és két év múlva be is fejezzük. A meglevő kollektívává! — Egy-egy fejlesztéssel kapcsolatosan már nemcsak azt kell mérlegelni, hogy meglesz-e hozzá a szükséges pénz, hanem azt is, hogy igé­nyel-e új munkaerőt? S ha igen. honnan lehet ezt bizto­sítani? — Ezzel is számolunk. Sze­retnénk — természetesen szí­vesen áldozunk is rá —. ha ipari tanulóink többsége a szakma megszerzése után is nálunk maradna. Az Egerben rendezett jubileumi kiállítá­sunkra a város valamennyi középiskoláját meghívtuk, re. méljük, sok fiatal megszeret­te az egri Finomszerelvény- gyárat. Egerben azonban mindezek ellenére sem lá­tunk lehetőséget a létszám növelésére. Hevesen viszont igen. Ugyancsak terveink kö­zött szerepel a célgépgyártás további fejlesztése — tavaly több mint 660 dolgozó mun­káját váltottuk ki hasonló gépekkel — és természetesen minden területen tovább kí­vánjuk növelni a vállalati munka hatékonyságát. Nem lesz könnyű, de nem is tart­juk lehetetlennek. Annál is inkább optimisták vagyunk, mert az elmúlt években cél­kitűzéseink többsége a gya­korlat. a tettek próbatételét is kiállták. Hisszük hogy ezután is. Koős József Zagyvaszántó, Márkáz, Hatvan; Csépi ik a borsót, molyfertőzés és gyom ellen védekeznek a földeken A Hortobágyi Állami Gazdaság ménese (MTI fotó — Balogh P. László) Melegre fordult, napsütéses időben virágzó mák-táblák mellett fut kocsink Zagyva­szántóra, ahol az egyesült termelőszövetkezet központ­ját találni. Innen egy ugrás a határ, a közel 1300 hektár­nyi kalászos, amely eléggé megsínylette a hűvös éjsza­kákat, s a nappali hőséget. A változékony időjárás szárba- induláskor érte a gabonát, emiatt meglehetősen ala­csony, ami nehezíti majd a betakarítást is. Ha különö­sebb nem jön közbe, július első napjaiban — árpájuk nem lévén — búzával kezdik az aratást a Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben. A je­lentős munkálatra a gépmű­hely kellően felkészítette tu­catnyi kombájnjukat, s vet­tek hozzá még egyet a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, nehogy fennakadás legyen a begyűjtésben. Ami a zöldséget illeti, néhány napja megkezdődött a borsó cséplése, húsz hektárnyival már végeztek. Naponta több­ször fordulnak a konténeres teherkocsik Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó és a Hatvani Konzervgyár között friss bor­sóval megrakodva. A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet vezetősége az egész határt bejárta, hogy pontos képet kapjon a nö­vénytermesztési ágazat je­lenlegi helyzetéről. A látot­tak alapján kialakult véle­mény: fokozni kell a növény - védelmet, pótló vegyszerezés­re van szükség, mert a ko­rábbi hatását csökkentette a közbejött esőzés. Mintegy 600 hektárnyi kukoricáról 300 hektár cukorrépáról van szó elsősorban, s ha a megdup­lázott munka többletkiadás­sal is jár, a cél érdekében most el kell végezni földi gé­pekkel. Sikeres befejezése azt jelentheti, hogy a cukorrépa hozza a tervezett hektáron­kénti 400 mázsás átlagot, s a kukorica is 55 mázsával fi­zet. A közös gazdaság 1100 hektárnyi kenyérgabonája különben szintén szépen fej­lődik. Nagyjából megfelelő a szemképződés. Ha valami kü­lönösebb elemi kár közbe nem jön, búzából szintén a tervezett eredménnyel zárul­hat a betakarítás, A markazi Mátravölgye Termelőszövetkezetnek egé­szen mások a gazdálkodási feltételei. Termésszerkezeté­ben a gyümölcs, valamint a szőlő uralkodik. Utóbbiból 209 hektár művelése jelenti pillanatnyilag a legtöbb gon­dot és feladatot. Folyik a törzsek dörzsölése, a hajtások válogatása, vagyis a zöld­munka. S közben, három he­likopteres permetezést köve­tően, már harmadszor men­nek földi gépekkel is a sző­lősorokba. mert molyfertő­zést észleltek a gazdaság szakemberei. Márpedig an­nak, elejét kell venni, ha bő termést, jó bort akar a ter­melőszövetkezet. (moldvay) kéflWSM fi 1976. június 16., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom