Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 108. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. május 8., szombat Kongresszusköszöntő A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek immár kilencedik kongresz- 6zusa kezdődik a mai délután- A nyolcadik kongresszus óta több mint négy év telt el. 1971 decemberében az ifjúsági szövetség küldöttei tanácskozásuk központi kérdése­ként tárgyaltak a még újdonság ifjúsági törvényről, a párt 1970-ben elfogadott ifjú­ságpolitikai határozata megvalósulásának első tapasztalatairól. A VIII. kongresszus tükrözte azt a vál­tozást, amelynek következtében az ifjúsági szövetség a korábbinál is kedvezőbb körül­mények között végezhette munkáját. Az elmúlt négy és fél esztendőben pedig még világosabban körvonalazódott a fiatalok neveléséhez szükséges társadalmi munka- megosztás, reálisabbá vált a fiatalok érté­kelése, megítélése. Az ifjúsági törvény bő­vítette a KISZ-szervezetek jogait, a ko­rábbinál nagyobb beleszólásuk van a fia­talokat érintő döntésekbe. A munkahelyi demokrácia szerves részévé váltak az ifjú­sági parlamentek. Mindezek a változások természetszerű­leg hatottak az ifjúsági mozgalom belső életére is. A KISZ Központi Bizottsága 1974 áprilisában a két kongresszus közötti időszak legfontosabb határozatát fogadta el: megváltoztatta az ifjúsági szövetség köve­telményrendszerét, a KISZ-tagság feltétele­it. Az egyéni feladatvállalásokra épülő moz­galmi élet a korábbinál változatosabbá, tar­talmasabbá vált. A tagok jogai mellett a kötelességek teljesítésének fontossága is megnőtt. Erősödött általa a KISZ politikai, kommunista jellege. A két kongresszus közötti időszakot per­sze nem lehet csak az ifjúsági mozgalom sajátosságait számba véve vizsgálni. Hiszen a mozgalmi élet változásai szorosan kap­csolódnak a társadalom fejlődéséhez, össz­hangban vannak a fejlődéssel, szolgálják a szocialista társadalom építését- Mivel a fia­talok érdekei sem ellentétesek az össztár­sadalmi érdekekkel,. mozgalmi tevékeny­ségük sem lehet független az országép.tő munka- feladataitól. Éppen a már említett áprilisi határozatban fogalmazódott meg újra, hogy a KISZ-tagság legfontosabb po­litikai kötelessége a jól végzett munka, a képesség szerinti tanulás. A gondolat Le­ninnek, a Komszomol III. kongresszusán elmondott beszédében meglelhető. Kibont­va, magyarázva a tézist: a fiataloknak kommunizmust kell tanulniuk, mégpedig a konkrét feladatok megoldásából. Nem elég az élmélet, a brosúrák ismerete, hanem a marxizmus—leninizmus eszméjének elsajá­títása és a konkrét munka, a tanulás együt­tesen alkotják a korszerű ifjúsági mozgalmi tevékenységet Ha ilyen szempontból pillantunk vissza a KISZ VIII. kongresszusa óta eltelt eszten­dőkre, mindenekelőtt azt tapasztaljuk, hogy az ifjúság részese a gazdasági eredmények­nek, döntő többsége becsületesen helytállt a munkában, igyekezett elsajátítani minél többet a szakmai és az általános ismeretek­ből. A KISZ-tagság az átlagosnál, a mun­kaköri kötelességnél nem egyszer lényege­sen többre vállalkozott Az ifjúsági szövet­ség termelési mozgalmai széles körben népszerűek. Jelentőségüket akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a foglalkoz­tatottaknak mintegy 40 százaléka fiatal. Némely iparágban, a mezőgazdaság bizo­nyos területein az arány még magasabb, sok helyen a korszerű technika terjesztői­nek, gyakorlóinak többsége harminc éven aluli. A szocialista brigádmozgalomnak több mint félmillió ifjú a tagja, közülült minden második KISZ-tag. Ugyancsak jelentős az immár másfél év­tizedes múltra visszatekintő védnökségi mozgalom- A negyedik ötéves tervben az ifjúsági szövetség 15 központi védnökséget vállalt, s jó néhány megyei, helyi védnök­ség is országos jelentőségű beruházás meg­valósítását segítette. Az átlagosnál, a kötelezőnél többet adni: ez a szándék hívta életre az Alkotó Ifjúság pályázatot, a legjobb munkákból rendezett országos kiállítás éppen a kongresszus első munkanapján zárul. A központi bizottság felhívása nyomán két év alatt 75 ezer pá­lyamunka készült, becslés szerint harmad­részüket már hasznosítják, a gyakorlatban alkalmazzák. De említhetjük a társadalmi munkák értékét: évente félmillió fiatal fél- milliárd forint értékben dolgozott a köz javára. Több mint 200 ezer diák vett részt építőtáborban az emúlt ötéves tervben, százmillió forintos tételben számolható a hasznos hulladékgyűjtés értéke. A kongresszusra ilyesfajta eredményeket visznek a küldöttek. S viszik magukkal a XI. pártkongresszus egyértelmű értékelését: a KISZ betöltötte hivatását. Ebben a „hi­vatását betöltötte” minősítésben olyan tö­rekvések megvalósulását is felfedezhetjük, mint amilyen a pályakezdők beilleszkedé­sének segítése. Az ifjúság megítélésének általánosan elfogadott mércéjévé a végzett munka vált. Lezárultak az „elkényeztetett ifjúságról” zajló viták. Nyilvánvaló ugyan­is, hogy az ifjúságra a társadalom különös gondot fordít, „kényezteti”, amennyire le­hetőségei engedik. Csakhogy ez a kényez­tetés, a fiatalok életkörülményeinek javí­tása nem független az ország anyagi hely­zetétől, nem független attól sem, amit az ifjúság a népgazdaság gyarapításáért tesz- A társadalom ma többet tud adni a fiata­loknak, mint tegnap, s holnap többet,. mint ma. Az elmúlt öt évben épült állami laká­sok mintegy 4-5 százalékát fiatal házasok kapták. Valamelyest enyhített a lakásgon­dokon a VIII. kongresszuson elhatározott 10 ezer ifjúsági szövetkezeti lakás felépü­lése is. 1 A mérleg mindkét serpenyőjébe jócskán van mit raknunk. Amit adott és amit ka­pott az ifjúság, nem kevés. S hogy miben kell még tovább lépni, mit nem sikerült megoldani? Bizonyosan erről is szó lesz a tanácskozáson. Nem nehéz kitalálni a té­makört: az eddiginél is fegyelmezettebb, hatékonyabb munkavégzést, az ésszerű ta­karékosságot, a beruházások meggyorsítá­sát feltehetőleg viszonthalljuk a felszólalá­sokban — konkrét adatokkal, javaslatok­kal kiegészítve. S néhány jogos igény is a kongresszus plénuma elé kívánkozik: pél­dául a szakmunkásképző intézetek gond­jai, a fiatal értelmiségiek, alkotó művészek és az ifjúsági szövetség jobb kapcsolata, hathatósabb együttműködése, az ingázó fia­talok szociális és művelődési problémái. A kongresszus négy napig elemzi e sok­rétű témákat. Egyebek között öt szekcióülésen az egyes ifjúsági rétegek sa­játosságait. E rövid, a kongresszusnak jó munkát kívánó írásban, nincs mód akár­csak a legfontosabb kérdések felsorolására sem. Mindössze annak kifejezésére vállal­kozhatunk, hogy eseményekben, feladatok­ban gazdag négy és fél esztendő után, sike­res és eredményes tanácskozást kívánunk, a küldöttek munkája szolgálja a magyar fiatalság, az egész nép ügyét. (KS) Lázár György fogadta az algériai mezőgazdasági minisztert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Moha­med Tayebi Larbi algériai mezőgazdasági és földre­formügyi minisztert, a For­radalmi Tanács tagját. A szívélyes légkörű találkozón részt vett dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Jelen volt Ali Abdallaoui, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A béke 31 éve Békenagygyűlés a Keleti pályaudvaron A béke és barátság hónap­jának budapesti programjá­hoz kapcsolódva pénteken a Keleti pályaudvar utascsar­nokában békenagygyűlést' rendeztek, és megnyitották „A béke 31 éve” című fotó­dokumentációs kiállítást. Sok száz résztvevője volt az Or­szágos Béketanács és a MÁV közös politikai rendezvé­nyének, amelyet a fasizmus feletti győzelem 31. évfordu­lója alkalmából tartottak. A Himnusz hangjaival kezdő­dött az ünnepség, amelyen az OBT vezetőivel együtt je­len volt Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszter is. Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a, MÁV vezérigazgatója mon­dott ünnepi beszédet, egye­bek között hangsúlyozva: a csaknem két évtizedes ha­gyományú békemozgalmi ta­vaszi seregszemle rendezvé­nyei hazánkban — városok­ban és falvakban egyaránt — hozzájárulnak ahhoz, hogy társadalmunk minden köré­ben és mind mélyebben is­mertté váljanak a hazai és a nemzetközi politika legfon­tosabb kérdései. A hónap eseménysorozata az idén is hirdetni fogja békeakaratün- kat, szerte az országban moz­gósít a hazai békemozgatom legutóbb tartott országos fó­ruma, a VIII. magyar béke­kongresszus jelszavának megvalósítására: „tettekkel szocialista hazánk felvirágoz­tatásáért és az emberiség bé­kéjéért!” Ezzel a jelmondat­tal ékesítették a nagygyűlés alkalmából a Keleti pálya­udvar épületének homlokza­tát is. A budapesti békenagygyű­lésről — amelyen részt vett a hazánkban tartózkodó szov­jet és osztrák békemozgalmi delegáció is — országjáró kőrútjára indították a sza­bad életünk, szocialista épí­tőmunkánk 31 esztendejének eredményeit, a magyar bé­kemozgalom munkáját, nem­zetközi kapcsolatait bemuta­tó fotókiállítást. Két vasúti kocsit tölt meg a gazdag anyag, amely a béke és ba­rátság hónapjában megte­kinthető lesz Szolnokon, Debrecenben, Miskolcon, Sze" geden, Pécsett, Balatonfüre- den, Szombathelyen és Győ­rött. (MTI) Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése Pénteken az Akadémia várbeli kongresszusi termé­ben megtartott zárt üléssel Koszorúzások Budapesten a győzelem napja alkalmából A győzelem napja, vala­mint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából Ger­hard Reinert nagykövettel az élen a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének tagjai pénte­ken a Szabadság téren meg­koszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen voltak Farkas Mihály ezre­des, a budapesti helyőrség parancsnoka, a külügymi­nisztérium képviselői, vala­mint V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete. A fasizmus felett aratott győzelem 31. évfordulója alkalmából loan Coíot, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete a rákosligeti temetőben meg­koszorúzta a második világ­háború idején hazánk fel­szabadításáért vívott harcok­ban elesett román hősök síremlékét. A koszorúzásnál jelen volt a külügyminisz­térium képviselője is. (MTI) véget ért a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 136- közgyű­lése. A zárt ülésen megvi­tatták az Akadénva elnöksé­gének és főtitkárának a köz­gyűlés elé terjesztett beszá­molóját- A nagy számban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdé­seit. Számos javaslatot tet­tek a tudományos kutató­munka, a tudományirányítás és szervezés színvonalának további emelésére. Az esz­mecserén jelentőségéhez mért súllyal vetődött fel a tudo­mány szerepe a fontos tár­sadalmi és népgazdasági döntések előkészítésében. A közgyűlés titkos szava­zással megválasztotta a Ma­gyar Tudományos Akadémia új rendes, levelező és tiszte­letbeli tagjait. Elnök ismét Erdey-Grúz Tibor lett. 24 ezer ifjúkommunistát képviselnek Elutaztak megyénk KISZ- kongresszusi küldöttei Pénteken délután Felsőtár- kányban, a megyei KISZ-bi- zottság vezetőképző táborá­ban találkoztak a szűkebb hazánk 24 ezer ifjúkommu­nistáját képviselő kongresz- szusi küldöttek. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség IX. kongresszusán részt vevő fiatalok ezúttal együtt tanulmányozták át a kong­resszus dokumentumait. Ez­után sportdélutánt tartottak, készülve a kongresszus sza­bad óráiban megtartandó sportversenyekre. Dr. Romány Pál sajtótájékoztatója A mezőgazdaság, az élel­miszeripar, az erdészet és a faipar fejlesztésének idősze­rű kérdéseiről tájékoztatta pénteken a Parlamentben az újságírókat dr. Romány Pál- mezőgazdasógi és élelmezés- ügyi miniszter, aki elmon­dotta: az ötödik ötéves terv­ben évenként átlagosan 3,4 százalékkal nő a mezőgaz­dasági és 5,2 százalékkal az élelmiszeripari termelés. A fejlesztésnél a kiemelt cé­lok megvalósítására kon­centrálják az erőket. Alap­elv, hogy a beruházások a lehető legrövidebb idő alatt valósuljanak meg. A beru- fcÉüóknak ugyanakkor azo­kat a célokat kell kiválasz­tan iok, amelyek megfelel­nek a népgazdaság és az üzemi érdekeknek egyaránt. El kell kerülni azt a koráb­bi helytelen gyakorlatot, amikor sok beruházást egy- időben kezdtek meg, és ez széles körben visszavetette a fejlesztést, veszélyeztette a programok sikerét. Kiemelt fontosságú a következő év­ben a hús- és a tejterme­lés, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés fejleszté­se. Ezekre a célokra , irá­nyozták elő az építési és te­lepítési beruházások mintegy 60 aaázalékát Kilenc lengyel külkereskedelmi vállalat a BNV-n A tavaszi BNV-n több mint 2700 négyzetméter fe­dett és nyitott kiállítási te­rületen kilenc lengyel kül­kereskedelmi vállalat állítja ki a lengyel ipar újdonsá­gait — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Ignacy Korai, Lengyelország buda­pesti nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa és Fe­liks Allina, a Lengyel Kül­kereskedelmi Kamara ma­gyarországi képviselője. Elmondták, hogy a vásá­ron elsősorban azokat a termékeket mutatják be, amelyeket a következő évek­ben kívánnak szállítani Ma­gyarországra, köztük több mérőműszert, elektronikai felszerelést, laboratóriumi ' berendezéseket, kohóipari gép- és motorújdonságokat. Arra számítanak, hogy a vásáron több üzletkötésre is sor kerül, amely hozzájárul ahhoz, hogy 1976—80. között az árucsere-forgalom 55 szá­zalékkal nőjön az előző öt évhez képest. Megyénk kongresszusi kül­dötteinek megbeszélésein részt vett Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is, aki a megye kommunistái nevében kívánt eredményes munkát vala­mennyiüknek az elkövetke­zendő napokra. A felsőtárkányi felkészülés szünetében kértük meg Kiss Sándort, a KISZ Heves me­gyei Bizottságának első tit­kárát, hogy vázolja, milyen útravalot kaptak a küldöttek szűkebb hazánk ifjúkommu~ Pistáitól. — A KISZ-alapszervezetek tagjai, a küldöttgyűlések résztvevői egy sor javaslat­tal, hasznos ötlettel gazdagí­tották az útravalónkat tar­talmazó tarsolyunkat- Azzal bíztak meg bennünket, hogy tolmácsoljuk ezeket az ész­revételeket a kongresszus plenáris ülésén, illetve a szekcióüléseken. Hogy csak a leglényegesebbeket említ­sem ezek közül: szóljunk, mondták, azokról a felada­tokról, amelyek a testnevelés, a tömegsport fejlesztése ér­dekében az ifjúkommunis­tákra hárulnak. Elmondjuk a javaslataikat a szakmunkás-/ képzés gondjainak megszün­tetésére. Említést teszünk a fiatal értelmiségiek pálya­kezdésének nehézségeiről, majd arról szólunk a Heves megyei KISZ-fiatalok meg­bízásából, hogy milyen sze­repet játszanak az ifjúkom­munisták a gazdasági építő­munka szervezésében, a kom­munista munkaversenyek szorgalmazásában... — Mit várnak a kongresz- szustól a Heves megyei kül­döttek? — Alkotó, jó hangulatú, közösen végzett eredményes munkát, tanácskozást várunk. Ezen belül azt, hogy megfe­lelően értékelje a kongresz- szus az ifjúsági mozgalom munkáját, jól és konkrétan fogalmazza meg a felada­tainkat a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a párt határozatainak a meg­valósításában. Másrészt arra számítunk, hogy rengeteg hasznosítható ötlettel, sok­sok tapasztalattal gazdagod­va térünk vissza a kongresz- szus után megyénkbe, mun­kahelyeinkre — hangsúlyoz­ta Kiss Sándor. Megyénk kongresszusi kül­döttei ma hajnalban elutaz­tak Budapestre. Ifjúkommu­nistáink képviselőit elkísérte a kongresszusra munkatár­sunk is, aki a következő na­pokban a helyszínről számol majd be a küldöttek munká­járól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom