Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
A megyei párt-végrehajtőbizottság tárgyalta Az üzemi pártbizottság a termelésért Üzemi pártbizottságaink gazdaságszervező munkáját értékelte a közelmúltban ! tartott ülésén a megyei párt* I .végrehajtóbizottság. | Az ötéves munkát elemző i Jelentés úgy summázta az ! eredményeket, hogy az üze- ! mi pártbizottságok gazdaság- 1 szervező munkája eredményesen szolgálta gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. Tevékenységük fokozatosan fejlődött, a vizsgált időszakban ^unkájukban mi- í nőségi változás következett 1 be. Évről évre jelentős szerepet vállalnak a termelés- politikai feladatok megvalósításából, kezdeményezőik a termelést segítő mozgalmak- ! nak — szocialista munkaver- I seny, kommunista műszak — és aktívan közreműködnek a tervezői tevékenységben is. f Gazdaságszervező munkájuk különösen a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata után lendült fel. E határozatot megvalósítva konkrétabbá váltak a tervek végrehajtását segítő intézkedéseik és fokozták ellenőrző tevékenységüket is. Korszerűbben, gazdaságosabban I ! Valamennyi üzemi pártbi- í zottság — megyénkben ki- ! lene működik, s az iparban ! dolgozó párttagok 53 száza- 1 lékát irányítják — konkré- 1 tan meghatározta a műsza- í ki fejlesztéssel, a piaci hely- .1 zetlel, a munkaerő-gazdái - 1 kodással, a munkaerő át- I képzésével és átcsoportosítá- ' sával, valamint a munka I termelékenységének, haté- 1 konyságának növelésével ! kapcsolatos helyi tennivaló- ] kát. ; A célkitűzéseket megvaló- i sítva elsősorban az egri Fi- nomszerelvénygyárban, a Mátravidéki Fémművekben, f az Egyesült Izzó Gyöngyösi lí'íGyárában, a Mátraalji Szénbányáknál és a Gagarin Hő- tiSFőműben születtek ' értékes eredmények. Csökkent a vesz- i teségesen gyártott termékek aránya, nőtt a gazdaságosan előállítható és az exportképes termékek száma. Kivételt képez az Apci Qualität Vállalat, ahol az intézkedések ellenére sem javult kellőképpen a termé- ' kék minősége, a korszerűbb ' technológia feltételeit is csak ; részben tudták biztosítani. ' Visszaesés és stagnálás jel- 1 lemzi az egercsehi bánya- 1 üzem és a Mátravidéki Hőerőmű termelését. A technikai eszközök és a munkaidő kihasználását is napi feladatként határozták meg a pártbizottságok, ennek ellenére vállalataink többségében a szükségesnél kevesebbet tettek —• elsősorban a gazdasági vezetők — a veszteség okainak fel- ( tárása érdekében. I Következetesen számon kérték a pártbizottságok az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos vállalati intézkedések végrehajtását, ahol a helyzet úgy kívánta — Izzó Gyöngyösi Gyára, Mátraalji Szénbányák — felelősségre vonást is kezdeményeztek a párt legmagasabb üzemi szervei. I A dolgozóit egyetértésével A dolgozók valamennyi üzemben, vállalatnál egyetértéssel fogadták a szocialista munkaverseny továbbfejlesztését célzó pártbizottsági döntéseket. Ugyancsak általánosítható és pozitív tapasztalat, hogy a pártbizottságok igen aktívan működtek közre — agitációval, a feladatok konkrét meghatározásával, ellenőrzéssel — a versenymozgalom gazdasági, politikai célkitűzésének megvalósításában. Eredményesen szorgalmazták továbbá az anyaggal, az energiával történő ésszerű takaré- : kosságot is. f Igaz ugyanakkor az is, hogy több üzemnek, vállalatnak még ma sincs szervezésfejlesztési terve, és több pártbizottság nem tudta megfelelő hatékonysággal mozgósítani a gazdasági vezetőket és tömegszervezeteket a munkaverseny szervezésére, illetve a munkaverseny feltételeinek biztosítására. Az elmúlt öt évben többször foglalkoztak a munkaerő-gazdálkodással és a bér- politikai kérdésekkel is. Határozataik, állásfoglalásaik elsősorban a tervszerű munkaerő-gazdálkodásra, az ösztönzőbb bérrendszerek kidolgozására és az aránytalanságok — nők, férfiak, szakmák közötti aránytalanságok — megszüntetésére irányultak. Nem. kis részük van abban, hogy az üzemek, a vállalatok többségében megerősödött a törzsgárda, jelentősen Emelkedett a nők, a fiatalok bére, s hogy a munka élenjárói megkülönböztetett anyagi, erkölcsi megbecsülésben részesülnek. Változatlanul gond, hogy sokszor éri jogos kifogás a laza munkafegyelmet, a szükségesnél lassabban halad a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Nem mindegyik pártbizottság tudta meggyőzni a gazdasági vezetést abban sem, hogy az ex- tenzív fejlesztések helyett a már meglevő berendezések kapacitásának jobb kihasználásával fokozzák a termelést. A beruházási morál javítása érdekében is sok eredményes intézkedést tettek a pártbizottságok, segítették a beruházások jó minőségben és határidőben történő megvalósítását. Akadt azonban arra is példa, hogy olyan fejlesztést is támogattak — például a Mátravidéki Hőerőműben —, amely nem volt kellőképpen megalapozva. Következetesebben, határozottabban A végrehajtó bizottság — ahogyan az április 27-én tartott ülésén a megyei pártbizottság is tette — összességében úgy értékelte a párt- bizottságok sok irányú tevékenységét, hogy az üzemekben dolgozó kommunisták helyeserí értelmezik a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határozatait, a helyi közvéleményeket úgy határozták meg — a párt gazdaságpolitikáját figyelembe véve —, hogy érvényesüljön a népgazdasági érdek elsődlegessége. Az 1976. évre szóló helyi cselekvési programok — szóróján kapcsolódva a központi és megyei határozatokhoz — kivétel nélkül tartalmazzák az idei esztendő legfontosabb feladatait. Az éves célkitűzéseket azonbán csak akkor tudják megvalósítani, ha a gazdasági, a politikai munkát még szervezettebbé, még hatékonyabbá teszik üzemeinkben. így a mércét az üzemi, a vállalati pártbizottságoknak is magasabbra kell tenniük. Adjanak nagyobb segítséget a korszerű gyártmányszerkezet kialakítását, a termelés 'hatékonyságának növelését szorgalmazó gazdasági vezetőknek. Határozottabban és következetesebben szorgalmazzák a gazdálkodás eredményességének javítását, több s főleg eredményesebb kezdeményezésekre van szükség az export bővítéséhez, a minőség javításához, a munkafegyelem megszilárdításához. A szükséges intézkedések, döntések már csak azért sem késhetnek, már csak azért sem maradhatnak papíron, mert a kilenc üzemben állítják elő megyénk ipari termelésének 42 százalékát, és az üzemek többsége országos programok megvalósításában is részt vesz. Korántsem mindegy tehát, hogy mi s mennyi valósul meg a tervekből. Az idei esztendő első negyedévének eredményei biztatóak, s megyénkben is biztosítottak a nyugodt, a . tervszerű munka feltételei; Lehet tehát újítahi'.- javítani és bizonyítani iS. A kommunisták példamutatása erőt és lendületet adhat hozzá. Koős József Stratégia 1980-ig Merre tart a meziiazdaság és az élelmiszeripar...? Mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékeink ma már valamennyi európai szocialista és tőkés országba, valamint száz fejlődő államba jutnak el. A magyar búza, zöldség, és konzerv világ- színvonalon képviseli hazánkat a nemzetközi kereskedelemben. Nem csoda tehát, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk a hazai fogyasztók elsődleges ellátásán túl továbbra is jelentős exporttevékenységgel kíván hozzájárulni jó hírnevének elmélyítéséhez. Ez nem kis feladat, különösen a most indult ötödik ötéves tervben, a megváltozott közgazdasági körülmények között. Mégis előbbre lépésre számítunk, mint arról dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszélt a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján. Többször is elhangzott a hatékonyság, az ésszerű takarékosság, az eddigieknél nagyobb műszaki fejlesztés helyes értelmezése. Nem véletlenül, hiszen fejlődésünk magasabb színvonala a korábbiaknál tudatosabb gazdálkodást, a korszerűbb termelésszerkezet kialakítását követeli meg. Ennek érdekében — mint azt a miniszter hangsúlyozta — a negyedik ötéves tervhez képest a mezőgazdaságban 21, az élelmiszeriparban 48 százalékkal növelik a beruházások számát. A cél az, hogy ezek a lehető legrövidebb idő alatt megtérüljenek. A mezőgazdaságban elsősorban a műszaki fejlesztés a legfontosabb. Közös gazdaságainkban lehetőség nyílik arra, hogy az elavult gépparkot kicseréljék és új, korszerű betakarító eszközöket vásároljanak. Az élelmiszeriparban viszont újabb gabonatárolók, húsüzemek, hűtőipari és növényolajipari létesítmények segítik majd a termelést. Országszerte, így megyénkben is készülnék a szövetkezetek középtávú fejlesztési tervei. A minisztérium gondoskodott arról, hogy a tervezők a lehető legszélesebb körben rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a tervkészítésnél. A középtávú üzemi tervek kialakításához nemcsak a szakemberek széles körű bevonására van szükség, ha-, nem a dolgozók alkotó mozgósítására is. Az üzemi kollektívák fedhetik fel a legjobban a termelésben rejlő tartalékokat döntően rajtuk múlik az eszközök hatékonyabb kihasználása, az észszerű takarékosság. Továbbra is kiemelt ' fontosságot kap a hús- és tejtermelés, a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztése. A szarvasmarha-tenyésztési program alapvető célkitűzései továbbra is érvényesek. Ennek megfelelően a tejtermelést a növekvő belső ellátási igények kielégítésére, a hústermelést pedig az exportlehetőségek fokozására növelik. Az idén már 18 ezer tejtermelő — többségében Holstein-Friz, vagy ennek keresztezéséből származó tehénnel lesz több. Ezzel összesen 240 ezerre nő a tehénállomány, ami a tejtermelés távlati alakulását tekintve 1978-tól biztató eredményeket hozhat. A hús irányú szakosodás tavaly a tervezettnél nagyobb volt, és sok esetben megalapozatlan. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a tejellátási gondok megszüntetéséig további gazdaságoknak nem ad húsra szakosodási engedélyt. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére a minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki. amely tartalmazza a szükséges szervezési, tenyésztéspolitikai, takarmányozási, beruházási, s állategészségügyi intézkedéseket. A termelés színvonalának növelésére — a rendszerek kialakítása és elterjesztése mellett — elengedhetetlen a takarmánytermelés javítása is. Ennek alapvétő feltétele a tömegtákarinány-betáka- rító, -’tároló, -kiosztó gépEk • és “berendezések igény szerinti gyártása és forgalmazása, valamint a telepek jaA lakás és az ahhoz „kapcsolódók5 Lesz-e nénz közművekre? TELJESÍTETTÜNK egy nagyszabású, lelkesítő programot: 15 év alatt az országban megépült egymillió lakás. Megyénkben az elmúlt ötéves tervben kétezerrel toldottuk meg a tervezett lakásszámot: , 11 780 helyett 13 776 épült. Nagy erőfeszítéseket takarnak ezek a számok s még mindig azt kell mondani: ez sem' volt elég. Ennyi lakást a következő öt év alatt is meg kell építeni városainkban, falvainkban. Sőt: nemcsak. ' lakást. Az erők koncentrálása érdekében ugyanis az elmúlt esztendőkben némileg háttérbe szorult az úgynevezett kapcsolódó beruházások megfelelő ütemezése. A nagyarányú lakásépítésekhez viszonyítva elmaradtunk a közművek, a vízvezeték- és csatornahálózat bővítésével s az egyéb létesítményekkel. Be tudjuk-e hozni ezt a lemaradást? A megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályán dr. Kovács Sándor osztályvezetőnek és Simon Lajos vízügyi csoport- vezetőnek tettük fel ezt a kérdést. Először is arra keresve a választ, hogy jelenleg hol szerepel a rangsorban a közműépítés, hiszen a városiasodás a szó nemes értelmében nemcsak attól függ, hány lakóház nő ki a földből, hanem egyebek mellett attól is, mi épül a föld alatt. — Alapvető szemléletváltozás — válaszolta dr. Kovács Sándor —, hogy a közvetlenül lakásokhoz kapcsolódó közművek építése az úgynevezett' célcsoportos kategóriába került, központi alapból biztosítják rá a pénzt. A nagyobb gondot ezután a gerincvezetékek építése okozza. A hálózatbővítéssel elmaradtunk a harmadik és a negyedik ötéves tervben is. Ezen a helyzeten változatni kell, bár nagyon nehéz lesz'... ' NAGYOBB RANGOT kap tehát a jövőben a vízvezeték- és csatornaépítés. A tervek számait, látva úgy tűnik, a vízellátássál nem is lesz különösebb baj, hiszen a következő években -alakuló 19 új vízműtársulat- 23: község ivóvízzel való ellátását, oldja meg. Bővülnek a városj. vízhálózatok s az új tárolók a biztonságosabb ellátást szolgálják. Beleszámítva a lakosság saját erejét is, összesen 700 millió forintra tehető az az összeg, amelyet vízvezeték és csatorna építésére szánnak 1980-ig a megyében. Az ötödik ötéves terv végére a megye lakói közül 28Ö ezren ihatnak lakásukban vezetékes ivóvizet. Jelenleg a csatornahálózatba Egerben a lakások 46—47 százalékát, Gyöngyösön 28—30 százalékát, Hatvanban 18—:20 százalékát kötötték be s ha az itteni fejlesztési lehetőségeket nézzük, a jövőben sem sok javulásra számíthatunk. A községekben nincs szó csatornázásról; Hevesen a lakások öt-hat százaléka csatornával ellátott, itt a közeljövőben adnak át egy újabb, 1,8 kilométer hosszú szakaszt. Füzesabonyban intézmények saját erejéből, összefogással kezdtek csatornázást a nagyközség központjában,. A környezetvédelmi törvény is szól egy bizonyos ollóról, amely a vízvezeték és csatornahálózat közti különbségre utal. Ha van vízvezeték s'ném kell messziről ' nehéz vödröket cipelni, megnő a fogyasztás iß. Az elhasznált vizet azonban el is kell vezetni valahová, s mivel egyre nagyobb tömegről lesz szó egyre jobban kell ügyelni rá környezetvédelmi okokból is. Nos, ez a bizonyos olló, amelynek hét szára. az elmúlt években ugyancsak eltávolodott egymástól, a közeli jövőben sem zárul össze, sőt. inkább tovább nő a különbség a vízvezetékkel és csatornával ellátott területek között. Gyorsabban gyarapodik a vízhálózat: elsősorban azért, mert amíg egy méter Vízvezeték költsége 800—1000 forint körül van egy méter szennyvízcsatorna 1800—2000 forintba kerül. Egy községet ■ tíz-tizenötmillióból vízzel teljesen ellátnak, ugyanakkor a csatornázás 30—40 millió forint. A VÍZ FONTOSABB, jobban hiányzik, ha -nem folyamatos az ellátás. A lakosok is . könnyebben társulnak, hogy saját erejükkel- is segítve gyorsítsuk a ■ fejlesztést. Csatornaépítésre ilyet már nehezebb szervezni: -inkább ásnak-egy gödröt a kert végében. . Csakhogy az utóbbi időben már ez nem jelent megoldást, s különösen a megyeszékhely peremvidékén okoz egyre nagyobb gondokat. A szolgáltató vállalat ugyanis ’már nem kap dotációt a szennyvíz iszapkezelésére, mert azt a mezőgazdáság nem hasznosítja. Az eredmény: nem gyűjtik össze, vagy csak nagy késéssel, mert ők sem tudják' hová tenni. A már meglevő csatornába nem engedhetik, mert ott felborítja a bomlási folyamat természetes egyensúlyát, s a szennyvíztisztító telep nem tisztít tovább. Ez okozza egyébként most a legtöbb fejtörést a 22 ezer köbméter kapacitáséi, új egri szenny víztiszítő-télepnéV is: elcsúszott határidővél ugyan, de a második félévben talán . már átadják, viszont még nincs megoldva a telep iszapkezélésé. Ahogy Simon Lajos csoportvezető tájékoztatott, á Füzesabonyi Állami Gazdaság területén van mód a mezőgazdasági hasznosításra, a végleges megoldást azonban körültekintően ki kell dolgozni. összesen 250 millió forint szerepel a megyei tervekben csatornáépítésre, szenny.víz- . tisztításra! A megyeszékhelyen kívül Gyöngyösön, Hevesen bővül a hálózat, Hatvanban is korszerűsítésre van szükség. Hevesen hasonlóképpen Füzesabonyhoz, az intézmény, a saját erejére támaszkodó társulat létrehozására számítanak. A TANÁCSOK TEHÁT az erőkhöz mérten sokat tesz- •nek, hogy legalább rosszabb ne legyen a helyzet az éddi- gieknéL Elgondolkodtató viszont, hogy a víz- és csatornaépítés tervezett 700 milliójából legalább 250 millióra hiányzik az építő ' kapacitás. Hogy mi lesz a megoldás, bár az egyeztetések megkezdődtek, Végleges választ nem kaptunk... Hekeü Sándoi vító-karbantartó szolgáltatásának szervezése. A sertésállomány a múlt esztendőben számottevően csökkent. Ezt közismerten a nem kellő értékesítés, az irányítási és szervezési hiányosságok, valamint a jövedelmezőség hiánya okozták. A kis gazdaságokban az értékesítést bizonytalanná tette a helytelen adózás. A sertésállomány csökkenésének megállítására, illetve a közös és kisgazdaságok termelésének magasabb szintre emelésére államunk megfelelő eszközökkel rendelkezik. A nagyüzemek sertéstenyésztésének és árutermelésének fokozására kifejlesztik a bázisgazdaságok hálózatát. A takarmányfelhasználási módszerek fejlesztésére, a takarmánykeverők kihasználásának fokozására szervezett akciót indítanak. Ennek alapvető célja a szakosított sertéstelepek termelékenységének növelése, a férőhelyek jobb kihasználása korszerűsítéssel, illetve bővítéssel. Az idei feladatok megoldásában a zöldségtermelési terv teljesítése az egyikleg- nagyobb nehézség. A szántóföldi zöldségek vetésterülete ugyanis a tavalyihoz képest csupán tíz százalékkal nőtt. A kézi munkaerő csökkenése azonban tovább nehezíti a helyzetet, mert a hagyományos módszerekkel zöldségtermelés már csak kis területen folytatható. Ezért az iparszerű termelés megteremtése és országos térhódítása továbbra is elengedhetetlen. Fontos, hogy üzemeink nagyobb gondot fordítsanak az áruk veszteségmentes betakarítására, felvásárlására, a minőség megóvására. A gyümölcstermelés területe azdnos a múlt évivel, ezért a terv teljesítése a gyümölcsfák biológiai termő- képességének kihasználásával, a termés mennyiségének " és: minőségének ’' megóvásává! lehetséges' csak! Az idén hatezer hektár gyümölcsöst telepítenek közös gazdaságaink, mélyhez a szükséges szaporítóanyag rendelkezésre áll. Felmérések szerint azonban a telepítések iránt — az alma kivételével — mérsékelt az üzemek érdeklődése, ami nem indokolt. A feladatok teljesítésére, a termelői érdekeltség fokozására hathatós intézkedésekkel javitjá a minisztérium a gyümölcstermelés színvonalát. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kisgazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása népgazdasági érdek és a mezőgazdaság ötödik ötéves •tervfeladatai csak ezzel teljesíthetők. Egyik legfontosabb tennivaló tehát a termelési, és értékesítési biztonság javítása, illetve fokozatos megteremtése. Helyi feladat, hogy a nagyüzemek az ötödik ötéves tervre készülő fejlesztési terveikben jelöljék meg. a kistermelés segítésének formáit. A' közös - gazdaság, a fogyasztási szövetkezetek és az 'állatforgalmi és ; húsipari vállalatok szoros együttmű- 'ködést alakítanak ki a kisüzemek termelésének tárno- ■gátására. Megvizsgálják azt is, hogy a szövetkezetekben milyen pénzügyi szabályozók akadályozzák a kistermelés szervezését és segítését. Á termelési ' biztonság érdekében .a minisztérium • javasolja a nagyüzemek, valamint a háztáji' kjs'-ríítő és egyéb gazdaságok közötti kétoldalú, több évre szóló megállapodásokat. A feladat tehát adott,- sikeres megvalö-'1' .•> -ragyás kisüzemek - menyes munkáján múlik. Men túsz Károly Uwmm % 1976. május 16-, vasárnap
