Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

Vállalatok, gazdaságok- és a bank Beszélgetés Mázán Sándorral, az MNB Heves megyei igazgatójával Az elmúlt hetekben, hóna­pokban több vállalatunknál, gazdaságunknál érdeklőd- iüftk már a IV. ötéves terv tapasztalatairól s az újabb, a jelenlegi középtávú, ezen be­lül pedig az idei program­ról. Tájékozódásunkat és tájé­koztatásunkat folytatva, leg­utóbb más területről, a pénz­ügyi világból is megpróbál­tunk néhány érdekesebb, fi­gyelmet érdemlő informá­ciót gyűjteni. Ennek során tettünk láto­gatást Mázán Sándornál, a Magyar Nemzeti Bank He­ves megyei igazgatójánál, akivel a következőkről be­szélgettünk: — Mindenekelőtt megkér­dezzük, hogy szervezetük milyennek ítéli meg a vál­lalatok, szövetkezetek egy­más közötti fizetési fegyel­mét? — Amíg az előző tervidő­szak elején joggal kifogá­soltuk a gazdálkodók gya­kori megfeledkezését, köte­lességeikről, 1972-től már fokozatos javulást tapasz­talhattunk. Viszont az el­múlt esztendőben, ha nem Is általánosságban, bizonyos visszaesés mutatkozott ismét. Ami talán nem valamiféle újabb fegyelmezetlenség, ha­nem sokkal inkább gazda­sági problémák következmé­nye. Részben abból fakad, hogy egyes tsz-eket kedve­zőtlenül érintett például a vártnál kisebb gabonater­més, vagy némelyek az ár­változások miatt az elkép- zeltnél jobban kiköltekeztek az anyagvásárlásoknál. Más­részt pedig valószínűleg azért nem tudtak néha fi­zetni, mert egyik-másik me­gyén túli partner késett számlája kiegyenlítésével. Nos, akár így, akár úgy volt: a fizetési mulasztásokat ter­mészetesen nem hagytuk szó nélkül. Időről időre figyel­meztettük a vállalatokat, -tsz- eket, illetve felügyeleti szer­veiket, s pontosságukat vagy éppen pontatlanságukat mindannyiszor mérlegeltük a hitelkérelmeknél. Örvende­tesnek találjuk, hogy tavaly már nem kellett mezőgaz­dasági szövetkezetét szanál­nunk, s az idei első ne­gyedévben általánosságban sincs további romlás, a vál­lalatok többsége hitelképes. — Milyen volt a IV. öt­éves terv hitelforgalma? A finanszírozási körünkbe tartozó ipar összesen 174 millió forintos közép- és hosszú lejáratú kölcsönt ka­pott elképzeléseinek megva­lósításához, az export és a szolgáltatások fejlesztéséhez. Az élelmiszeripari vállala­tokat 159, az állami gazda­ságokat 71, a termelőszövet­kezeteket pedig együttesen S6S millió forintnyi hosszú lejáratú hitellel segítette a bank. Az élelmiszer-gazda­ságban a biztosított összege­ket zömmel szakosított tele­pek. terménytárolók, feldol­gozók, palackozók létesíté­sére fordították. A tervidő­szak első felében az igény­lők általában a hosszabb megtérülésű beruházások­hoz, később inkább a rövidebb idő alatt haszno­sítható gépvásárlásokhoz kérték támogatásunkat — Az igénylők hogyan él­tek a hitellehetőséggel? — Többen a lehető leg­jobban „kamatoztatták” köl­csönkapott forintjaikat. S ezek között a Finomszerel- vénygyárat, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot, az Egei—-Gyöngyös vidéki Pincegazdaságot, a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daságot, a nagyrédei Szőlős­kert Tsz-t, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövet­kezetei, az UNISZERV Ktsz-t, a GYÖNGYSZÖV-öt, vagy a parádi ÁFÉSZ-t egy­aránt említhetem, miután olyan fejlesztéseket végez­tek, amelyek népgazdasági szempontból is dicséretesek. Mások azonban, sajnos, el­számították magukat, s pél­dául megnövelt kapacitásai­kat ma sem tudják a kívánt módon kihasználni. További hiba, hogy egyik-másik be­ruházást nem sikerült ha­táridőre megvalósítani. Lé­nyeges a késés a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat egri és gyöngyösi te­lepfejlesztésénél. A poroszlói tsz friss levegős szénaszárí­tója, a mezőszemerei, illet­ve a feldebrői szövetkezetek szemestermény-szárítója csu­pán az idei első félévben ke­rülhet átadásra. — Milyenek a törlesztések, a visszafizetések tapasztala­tai? A hitelt igénylők általában eleget tettek törlesztési kő telezettségeiknek. Mindössze néhány esetben volt szükség a hitelezés „prolongálására”, illetve késedelmi kamat, fel számítására. — Mindezek után, hall­hatnánk valamit az V. ötéves terv és ennek első esztendei hitelpolitikájáról? — Mint ezt a sajtó már korábban is hírül adta: az új tervidőszakban a bank sajátos eszközeivel kívánja országosan segíteni a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének megszilárdítását, a fo­gyasztás és felhalmozás ará­nyainak tervszerű alakítását, a hatékonyság és az export- képesség fokozását. Így He­ves megyében is a hasonló törekvések mellé állunk. Ki­emelten, mintegy 120 mil­liós hitellel segítjük az idén is a konvertibilis exportáru- alapok gyorsabb növelését. Például a Hatvani Konzerv­gyár paradicsomfeldolgozó vonalának 260 millió forin­tos költségű bővítéséhez a bank 180 millió forintos hi­telt nyújt, amivel az üzem kapacitása 600 vagonnál nő 1978-ig. Kedvező e beruhá­zásnál, hogy részleges üzem­be helyezésekkel már idő­közben is fokozni tudják külföldi szállításaikat. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság parkettggyártá- sának hétmilliós, fejlesztésé­hez 4.5 milliós' hitellel járu­lunk hozzá, míg a mezőgaz-' dasági rendszerek további korszerűsítéséhez — amely­nek során 14 tsz együttesen 43 milliós beruházással fo­kozza a kukorica, a napra­forgó és a kalászosok ter­mesztését — 16 milliót adunk. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet tervezett ráfor­dításának a felét kérte, 4,5 millió forintot igényelt ah­hoz* hogy tőkés exportját jö­vőre 15, 1978-ban pedig 22 millió forint értékkel növel­hesse. Ugyanekkor tárgya­lunk a SZÖVTERMÉK-kel . egy Heves térségében meg­valósuló hűtőtároló és zöld­ségcsomagoló, a Finomsze- relvénygyárral pedig a pneu­matika-elemek, illetve a kompreszorok gyártásfejlesz­tésének támogatásáról. S szí­vesen segítenénk továbbra is például a szolgáltatások nö­velését, korszerűsítését is, de — valószínűleg az egyéb le­hetőségek, a megyei tanács jelentős támogatása, vala­mint a szövetkezeti KFA mi­att — eléggé kevés az ilyen­féle igény... Az egyéb fej­lesztések, a kiemelt munkák mellett az idén mintegy 0,5 milliárd értékű beruházás­ról van szó megyénkben, s a hitelezés lényegében azo­nos mértékű a korábbi éve­kével. —-. Az említettek mel­lett mivel segíti még a bank a gazdálkodó szervezeteket? — Forgóalaphitellel, rövid lejáratú hitelekkel. Az előb­biekkel főleg a mezőgazda­ság termelésének kívánt nö­velését, - az. utóbbiakkal több­nyire például az építőipari kapacitások fejlesztését,, a la­kásfelújító 'tevékenység fo­kozását, továbbá a vállala­tok átmeneti pénzügyi ne­hézségeinek áthidalását se­gítjük, — válaszolta kérdé­seinkre befejezésül Mázán Sándor, :a -Magyar Nemzeti Iparik Hevés megyéi igazga­tója.. . y i ' Gyónt Gyula Paprikanemesíiés háztáji gazdaságok részére A Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomásán a házi kertek és háztáji kertészke- dők részére új hibridpaprika-fajtákat állítanak elő. Ezek alkalmasak fólia alatti hajtatás« ra. Korai tenyészidejű és gyenge fényviszonyok mellett is bőven terem. Képünkön: Hegedűs Erzsébet és Mausz Zsuzsanna szakmunkások különböző méré­seket végeznek a paprikahibrideken. (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc) Egy hónap múlva nyit a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár A vásár nagy budapesti nemzetközi központjában ismét a sürgés-forgás, több százan dolgoznak: építők, ki­állítási dekorációsok, és má­sok, hogy minden készen fo­gadja mgjd az egy hónap múlva, május 19-én megnyí­ló tavaszi budapesti nemzet, közi vásár látogatóit. A je­lentkezések is lezárultak, . s az összesítésből kitűnik, hogy négy világrész 26 országá­nak; több mint 1800 kiállí­tója vesz részt a beruházási ■javák nemzetközi kínálatát bemutató' szakvásáron. Ä május 27-ig hyitvá tártő vásáron 'a szakosítás bevált hagyományának megfelelően, ismét nyolc szekcióban: a műszeripari és híradástech­nikai; az irodagép, és számí­tástechnikai ; az energiater­melési és villamosgép-gyártá- si; a fémmegmunkálási és kohászati; a könnyűipari gépgyártási, valamint a vegy­ipari és bányászati termék- csoportban vonultatják fel áruikat a kiállítók. Emellett gazdag szakmai programra kerül sor. Az idén is öt al­kalommal tartanak szakmai napot/ amikor délelőtt -■••10 órától délután 2 óráig esak a szakközönségé a vásár, s A létszámstop megsértése nélkül Hová mehetnek a pályakezdő fiatalok? — Mire számíthatnak azok a fiatalok, akik közgazdasá­gi szakközépiskolákban érettségiznek és dolgözm szeretnének? Természetesen a képzettségüknek megfele­lő munkakörben.. • — Gondjaikat az erre ille­tékes országos szervek is­merik, s egyben keresik a valóban összetett probléma megoldásának lehetősége­it... „Pályát választani, pályát választhatni’’ című cikkünk­ben, amely ez év március 21- én jelent meg lapunkban, még mindössze ennyi bizta­tást tudtunk adni azoknak a pályakezdő fiataloknak — írásunkban a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetőjével beszélgettünk —, akik ez évben végeznek , a közgazdasági szakközépisko­lákban és alkalmazottként kí­vánnak majd dolgozni' Ismeretes, hogy azóta a Mi­nisztertanács is megtárgyalta az ügyet, és fontos társadal­mi, politikai kérdésként ke­zelve az érintettek pályakez­dését, kormányunk határoza­tot hozott a leendő szakembe­rek munkába állításának elő­segítésére. A rendelet adta lehetőségekről, valamint á fiatalok, az üzemek és az is­kolák legfontosabb tennivaló­iról Kovács Sándornétól, a Heves megyei Tanács mun­kaügyi osztályának helyettes vezetőjétől kértünk informá­ciót. — Olvasóink közül is igen sokan teszik fel a kérdést: az 1976. április 1-ével élet­be lépett minisztertanácsi rendelet feloldotta az 1975. december 31-ével zárolt munkakörök egy részét? — Szó sincs erről. A ren­delet egyértelműen meghatá­rozza: csak a munkaviszony megszüntetésével megürese­dett helyet, valamint az év további részére tervezett nyugdíjaztatás pótlását lehet figyelembe venni az új mun­kaerő felvételekor, — El tudnak-e majd he­lyezkedni a szakmában azok a közgazdasági jellegű kép­zettséget szerző fiatalok, akik 1976-ban kapják meg a dip­lomájukat? — A Minisztertanács hatá­rozata velük kapcsolatban a következőkben rendelkezik: a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem közgazda­ságtudományi kara, a Pénz­ügyi—Számviteli Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola, a Külkereske­delmi Főiskola végzőseit, va­lamint az Agrártudományi Egyetem üzemszervezési sza­kán, a. műszaki és agrárfőis- kolák üzemgazdasági szaká­nak végzős hallgatóinak mun­kába állítását — a szakem­ber-ellátottság javítása cél­jából — teljes egészében szakképzettségüknek megfe­lelő- munkakörökben -kell biztosítani. • . —- Hogyan szereznek majd tudomást a diplomas fiata­lok a számukra elérhető munkahelyekről? —- A vállalatoknak és az in­tézményeknek, vagyis a mun­káltatóknak pályázati felhí­vás formájában kell' közöl­niük igényeiket az említett felsőoktatási intézmények­kel. A fiatalok á meghirde­tett állásokat pályázhatják meg. Ezzel kapcsolatosán sze­retném megyénk üzemeinek, intézményeinek figyelmét fel­hívni arra, hogy igényeiket mielőbb juttassák el a főis­kolákhoz, az egyetemekhez. — Heves megyében az idén több mint 170 gyors- és gép­író, és 220—250 közgazdasá­gi szakközépiskolás végez. Ök hogyan juhatnak képzett­ségüknek megfelelő munka­helyhez? — A munkaerő-szükséglet meghatározásánál ez esetben is az 1975. december 31-i ál­lományi létszám 1976. első negyedévében — munkavi­szony megszűnése miatt — bekövetkezett csökkenését, valamint az év további részé­re tervezett nyugdíjazás pót­lását kell figyelembe ven­— S jut is hely valameny- nyiüknek? — Nem valószínű, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy munka nélkül , marad­nak, hiszen a szakképzettsé­gükhöz közel álló és általános műveltséget is igénylő mun­kakörökben — például a ke­reskedelemben, az egészség­ügy területén — igen nagy számban foglalkoztatnak’ fia­talokat. — Hol és ki dönti el, hogy a • kérelmezett munkahely betölthető-e? — A felvételihez szükséges engedélyt valamennyi megyé­ben a megyei tanács elnöke adhatja meg. Ugyancsak ta­nácsi feladat az is,. hogy a fiatal munkaerő tervszerű irányítása a kötelező munka­■ erő-közvetítés keretében a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával valósuljon meg, s az országoshoz hason­lóan az iskolák is időben kapnak tájékoztatást a lehe­tőségekről, s az elhelyezke­dés segítése érdekében tett helyi inézkedésekről. Az vi­szont már a vállalatok fel­adata, hogy munkaerő-igé­nyüket időben jelezzék a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyához. — S mi lesz azokkal a fi­atalokkal, akik gimnázium­ban érettségiznek és nem szándékoznak felsőfokú in­tézménybe jelentkezni? — Legjobban teszik, ha szakmát tanulnak. Várják őket a szakmunkásképző in­tézetek, az üzemek, a válla­latok. — Hol kaphatnak megbíz­ható információkat az elhe­lyezkedés lehetőségeiről az ifjú szakemberek, vagy a szülők? — Egyrészt azoknál az üze­meknél, vállalatoknál, ahová felvételüket kérik, másrészt a tanácsok munkaügyi előadói is pontos tájékoztatást tudnak adni. Végezetül azt kérnénk az üzemektől, az iskoláktól és a fiataloktól is, hogy igényei­ket mielőbb jelentsék be, hi­szen az lenne a legjobb, ha valamennyi érdekelt még a tanév befejezése előtt meg­tudhatná, hogy tulajdonkép­pen mire is számíthat. : — A létszámstopra szük­ség volt, de már megyénk­ben is van olyan nagyválla­lat, ahol például a húszta- gű gépírónői gárdából az el­telt három hónap alatt 14- en mentek el szülési sza­badságra. Lassan már kéz­zel írják jelentéseiket a fő­osztályvezetők is... — Nem tudunk más javas­latot adni, mint „a törvényes lehetőség' kihasználását. Va­lamennyi igényt felülvizsgá­lunk, a létszámstop szabá­lyait azonban senki serri sért­heti .meg. Koos József így nyugodtabb körülmények között bonyolíthatják le üz­leti tárgyalásaikat, a műsza­ki tapasztalatcsere-ankéto- kát, szakmai bemutatókat. Az idei tavaszi BNV-n is a szocialista országok a leg­jelentősebb külföldi kiállítók. A Szovjetunió a legnagyobb kiállító, amelynek 12 külke­reskedelmi egyesülése több mint 1700 négyzetméter fe­dett területen vonultatja fel termékeit a szakosított áru­csoportok öt szekciójában. Ugyancsak öt szekcióban vesznek részt az NDK kiál­lítói-. -négy-négy - árucsoport­ban Bulgária’ és Románia, hat-hat termékcsoportban Csehszlovákia és Jugoszlávia. Lengyelország pedig hét szekcióban. A tőkés országok közül Ausztriából érkezik a legtöb kiállító, majd sorrend/ ben az NSZK, Svájc és Svéd­ország következik. Először jelennek meg a tavaszi BNV-n az ausztráliai, a finn. a norvég és a kanadai cégek. Kollektív kiállítással vesz részt Anglia Ausztria. Hol­landia. az NSZK és az Egye­süli; Államok. Szebb fesz a Balaton környéke 18 millió forint tájegységi támogatás A Balatoni Intéző Bizott­ság 18 millió forint tájegy* ségi támogatást kapott az 1976. évi idegenforgalmi alap­ból. A társadalmi testület ezt az összeget 19 tóparti te­lepülés strandjainak, közte- relüeteinek felújítására, ob­jektumainak karbantartásá­ra és parkosításra, to­vábbá a közegészségügyi helyzet javítására, az illeté­kes helyi tanácsok rendelke­zésére bocsátja. A fontosság sorrendje sze­rint 12 üdülőtelepen 10 mil­lió forintot költenek a leg­szükségesebb munkákra, töb­bek között Tihanyban. Szán- tódpusztán. Balatorjföldváron és Balatonfüreden. A BIB a rendelkezésére-ál­ló alap jó részét — 8 millió forintot — a már korábban megkezdődött higiéniai cél­program folytatására költi, j駣M€) •1976. április 18., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom