Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
tgészsén»«*' vérie'méfreri mmúüvös szó: az integráció Múlt év nyarán látott nap világot az egészségügyi miniszter 19 1975. sz. utasítása a gyógyító-megelőző intéz, ménvrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről Azóta és különösen az utóbbi időben, mindennapos használatú lett egv korábban alig vagy csak ritkán emlegetett száraz integráció. Az egészségügy integrációja. A szó jelentése: beillesztés. egyesítés, egységesítés. Különálló részeknek va- 'ame’y nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése beolvadása, egységesülése. Hogy mit jelent e fogalom konkret, érzékelhető, a gyógyító- megelőző intézményrendszerre alkalmazható megvalósítása. erre a megye egészségügyének vezető szakembereitől kértünk választ. A megkezdett úton keli tovább haladni Dr. Szabó Ferenc megyei főorvostól, a megyei tanács .egészségügyi osztályának vezetőjétől azt kérdeztük: — Mennyiben jelent újat az integráció megvalósítása Heves megye gyógyító-megelőző intézményrendszerének szervezetében és működésében? Milyen tapasztalatokat, eredményeket összegezhetünk eddig? — Mi már a miniszteri utasítás megjelenése, életbe lépése előtt az integráció jegyében tevékenykedtünk, s annyi a dolgunk, hogy a megkezdett úton haladjunk tovább de nagyobb léptekkel. A gyógyító-megelőző ellátást végző egészségügyi intézetek. gazdasági szervezeti egységének megteremtése évtizedekre vezethető vissza. Egerben és Gyöngyösön például a kórház-rendelőintézeti egység már 1952 óta megvan Hatvanban pedig 1961-ben az \kkor létesült kórház és rendelőintézet ugyancsak szervezeti egységben kezdte meg működését. A gazdasági egvség továbbfejlesztését jelentette. hogy Gyöngyösön és Hatvanban a gondozóintézeteket is (tbc-, bőr-, ideggondozó) a városi kórházakhoz csatoltuk. Gyöngyösön például előbbre tartunk annál is. amit a miniszteri utasítás megkíván, hiszen ott már a városi bölcsődék gazdálkodása is a kórház feladatai közé tartozik. Integrációs törekvéseink közé sorolhatjuk a korábban járási intézetként működő hevesi, füzesabonyi, pétervásári tüdőgondozó intézetek szakmai, igazgatási és gazdasági egyesítését z. megyei tüdőbeteg-gondozó intézettel. 1974. január elseje óta ugyancsak szervezeti egységben dolgozik a megyei kórházzal a. hevesi rendelő- intézet és szülőotthon. További feladataink közé tartozik a különböző egészség- ügyi szolgálatok egységesítése. a külön szervezeti egységbe tartozó intézmények szorosabb szakmai együttműködésének megteremtése. 20.10: Bolha a fölbe ' Georges Feydeau vígjátéké a Vígszínház előadásában. Fordulatos, jókedvű komédi- ázás. könnyed szórakozás, ragyogó színészek felszabac.------------------------------------C é.MwUste 1 VK6. április vasárnap Választófalak nélkül űr. Csapó István az egri megyei kórház igazgató-főorvosa a következőket mondotta : — Pályámat körzeti orvosként kezdtem és dolgoztam a közigazgatásban is, mint tanácsi osztályvezető városi főorvos. így több oldalról, több szemszögből felmérhetem és értékelem integrációs törekvéseinket, eredményeinket. Ezeknek a törekvéseknek az a lényege, hogy a beteg útja az egészségügy rendszerében minél rövidebb. minél célravezetőbb legyen, hogy a betegforgalom. a betegirányítás a legmegfelelőbb szervezeti rendben történjen. Az alapellátástól a magasabb foltig, a körzeti orvosi rendelőktől a rendelőintézetig. a kórházig. Gazdasági integrációról már régóta beszélhetünk, egyes területeken pedig (szülészet-nőgyógyászat. sebészetbaleseti sebészet, reumatológia stb.) a szakmai intergrá- ció megvalósulásának eredményeit is számbavehetjük pár év óta. Az egészségügy „katonái” egy cél szolgálatában fáradoznak, s ez a cél a beteg gyógyítása, a betegség megelőzése. A beteg érdeke — ez a mi legfőbb törvényünk. Természetes tehát, hogy egységes elvnek kell érvényesülnie az egészségügyi szolgáltatásban. Itt nem lehetnek választófalak. A kórház nem külön sziget. Nem lehet bezárkózni a kórházi osztályokra, nem lehet „kasztokra” különülni. Elébe kell menni a betegnek, a legapróbb lehetőséget is kihasználva a gyógyításra. Mit jelent az integráció a mi gyakorlatunkban? Azt jelenti. hogy a rendelőintézet ambulanciája a kórháznak. A kórházi osztályvezető főorvosok főnökei, felelősei a szak- rendeléseknek is. Az orvosok nem a kórházi ágyön ismerkednek meg betegeikkel, ha-, nem már a rendelőintézetben. a járóbeteg-rendelésen. Ok utalják be osztályukra a betegeiket, ők döntik el. ki szorul kórházi ápolásra, kivizsgálásra. figyelemmel kísérhetik sorsukat a betegágyon és később, az utókezelések során. Nem fordulhat elő például olyan, hogy valakit sikeresen megoperálnak és a varratok kiszedésénél elrontják a dolgot. Aki operál, az szedi ki a varratot is. Szoros szakmai, funkcionális szervezettség — csakis így képzelhető el. így valósítható meg az integráció. Hangsúlyozom: nem új dolognak vágunk neki. Kialakult módszereink vannak, s az elkövetkező időkben már csak csiszolni kell ezeken a módszereken. Igen jó alapot biztosít az integráció kiterjesztésére a nemrég elkezdett rekonstrukció. amelynek során topográ- fiailag. földrajzilag is közelebb. közvetlen szomszédságunkba kerül majd a rer.dedult játéka, amit a Vígszínház előadása ígér. A leheletkönnyű darab helyzet- és jellemkomikumokkal szórakoztat, miközben nevetségessé teszi a féltékenységtől gyötört házastársakat. A történet röviden a következő: Chandebise-re — egy párizsi biztosítási cég igazgatójára — gyanakszik a felesége és próbára teszi- Barátnőjével, Lucienne-nel levelet írat neki: egy ismeretlen nő találkára hívja a Tüzes Kandúr nevű Párizs környéki szállo- dácskába. A férj elküldi egyik munkatársát, Toumelt és megmutatja a levelet Lumenre férjének. Az elrohan, hogy feleségét rajtakapja. — A Tüzes Kandúrban szörnyű kavarodás. Mindenki menekül mindenki >elől... Főszereplők: Bárdy György, Szegedi Erika, Lukács Sándor, Tordy Géza, Halász Judit, Tahi Tóth László lőintézet. ahol adva lesznek a magasabb szintű ellátás lehetőségei. ' A felelősség határai kitágulnak Dr. Szénái Júlia, a megyei kórház egri rendelőintézetének vezető főorvosa ugyancsak az integráció gyakorlati megvalósulásáról beszélt: — A legjobb úton vagyunk. hogy minden területen megvalósuljon az egységes alsó- és felsőbb szintű ellátás elve. A szakrendeléseket kórházi orvosok, végzik vágy olyaó.ok, akik a kórházzal nagyon- szoros kapcsolatot ’ tartanak fenn. Igen szoros- együttműködés van a rendelőintézet és a körzeti orvosok között. Jó „összekötőink” a ffelülvizsgáló főorvosok. A területi és a városi felülvizsgálatokat például úgynevezett „sáv ‘belgyógyászok” végzik. így a szakellátás. a beteg sorsának állandó figyelése hatékonyabb, intenzívebb ,. lett. Az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok szakmai továbbképzése is jobban megoldhatóvá vált. de itt még vannak további integrációs feladataink. Azt mondhatjuk, hogy a kórházi orvosok felelősségének határai az integrációban kitágulnak. kiszélesednek. Helyes szemléletváltozásnak is tanúi lehetünk, hiszen azok a kórházi orvosok, akik a járóbeteg-rendelésen részt vesznek, saját tevékenységükön keresztül jobb becsülőikké válnak az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok munkájának. Maguk is érzik a megnövekedett terheket. és szakmai felelősségük új tartalommal, bővül, hiszen olyan beteggel kerülnek kapcsolatba. ákiből később esetleg fekvőbeteg lehet. Nem lebecsülhető végül az integrációnak az az eredménye, amely az emberi kapcsolatokban. az orvos és beteg közötti kapcsolatban mérhető. Olyan híd ez, amelynek pilléreit a kölcsönös bizalom energiái erősítenek. A gyógyító bizalom energiái.. Pataky Dezső X NYIKOLÄJ KAMANfffi, repülő vezérezredes: 1961. április 8. Az Állami Bizottság megtartotta ülését. Megtárgyalta és jóváhagyta a repülési feladatot. A feladat lényege: „Egy- fordulatos repülés a Föld körül 180—230 kilométeres magasságban, időtartam 1 óra 30 perc, földet érés a megadott körzetben. A repülés célja: ellenőrizni az ember világűrbeli tartózkodásának lehetőségét speciálisan berendezett űrhajóban, ellenőrizni az űrhajó berendezését repülés közben, kipróbálni az űrhajó és a Föld kapcsolatát, meggyőződni az űrhajó és az űrhajós földre szállító eszközeinek megbízhatóságáról ...” Ezután meghallgatták azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy készenlétben állnak az űrhajó és űrhajós földet érése utáni felkutatásának eszközei. A nyílt ülés napirendi, pontjait ezzel megvitatták. Csak a bizottság tagjai maradnak a helyükön. Még három kérdést kellett tisztázni. Az első: ki repüljön? Azt javasoltam, hogy az első pilóta irányította űrhajó parancsnokául Jurij Aleksze- jevics Gagarin főhadnagyot nevezzék ki, dublőzének pedig Germán Sztepár.ovics Tyitov főhadnagyot.' Az Állami Bizottság egyöntetűen elfogadta a javaslatot. A második kérdés: az űrrepülés világrekordként történő .-egjsztoáiáss és a Azonosítás Új magyar film „Ez az ember messziről jött, — végre haza kell találnia” — ezzel a jelmondattal indították útjára az Azonosítás című filmet, amely művészi erővei ábrázolja életünk és emberségünk egy szakaszát. A hangzatos címek és csábító , reklámszövegek dzsungelében bizony szeré~ nyen húzódik megJ ez az új magyar film, pedig története igazi drámát hordoz, mondanivalója pedig átível napjainkba. Kifogyhatatlan kútfőként kínálja témáit a háború amelyet kegyetlen élményként őriznek az erpberek. És nemcsak akik részesei voltak, hanem azok is, akik elbeszélésből, vagy az odaveszett szülők és rokonok fényképeiből építik, fel élményüket. Mint például a film alkotói: Kardos István író, Lugossy László rendező és Lőrinc József, az operatőr, ugyanis gyerekfejjel élték át a háborút és az új élet nyitányát, az első éveket. S lám, milyen különös és határozott közlendőjük van múltunkról, a felszabadulást követő korszakról. Ahogyan távolodunk a lelkes évektől, az alkotók mind bátrabban nyúlnak vissza. Ez a film is a háború ürügyén ugyan, de mégiscsak az első évek hangulatát idézi fel egy konstruált történet segítségével. Csak a történet konstruált, maga a dráma, amelyet kivált, amelyet előidéz, az már igaznak tűnik. Hazatérő hadifoglyokat hoz a szerelvény, háborúba hajszolt embereket, akiknek sikerült túlélniük a megpróbáltatások kegyetlen napjait. Akik sírva fakadtak a hazai föld láttán, kidobálják a vagonból csajkájukat, hiszen számukra most ért véget a háború és idehaza már várja őket az új élet, a formálódó társadalom. De még csak a Himnusznál, a fellobogózott pályaudvarnál tartunk, ahol ünnepi beszéd hangzik, szendvicseket kínálnak és őrség állja a' kijáratot. A rendőrség a bűnösöket, a család szeretteit keresi, rpinden- Ici; síet,' f(iréimetlenüt várja, hogy nyíljék végre az a nagy kapu, amelyen ki lehet lépni az életbe. Csak egyetlen ember nem igyekszik, sőt okve- tétlenkedik inkább, mert hogy ő még a nevét is elvesztette a háborúban, a fogságban felcserélték, másikat kapott helyette, és követeli a régit, az igazit. Követeli saját becsületes nevét. Senki nem érti ezt a katonát. Ahelyett, hogy örülne az új névnek, amely mégiscsak hazahozta, méltatlankodik, sőt még a veszélyt is vállalva küzd az igazáért. Tulajdonképpen az a konstruált ebben a történetben, hogy a szűrő- állomás vezetői szinte órák alatt kideríthetnék, igazai mond-e a katona, de akkor nyilván elmaradna az az izgalmas dráma, amelyben különböző magatartások csapnak össze. A dramaturgiai buktatók ellenére ugyanis cseleJcmé~ nyében izgalmas ez a film, érdekes szemszögből vizsgálja a múltat, s ha olykor akadozva is, de hiteles, jól meg- . rajzolt ellentétes jellemeket tud felmutatni. Vagyis nem a történetet látjuk igaznak, hanem a sorsokat, az embereket, a magatartásokat, a korszak hangulatát, amelyben feltünedeznek már a későbbi hibák, történelmi vargabetűk gyökerei is. Az új életet csak tiszta lajr pal szabad kezdeni, s ezért vállalni keü--& harcot is. Ezt az igazságot sugallja .a katona magatartása, aki nevét követelve mindenkivel szembekerül— egykor! gazdájával, aki más módszerekkel ugyan, de mégiscsak hasznot akar húzni a hazatért hadifogolyból; a mindenkiben bűnöst látó rendőrtiszttel, aki rövid úton intézné el a2 ügyet; de szembekerül a szűrőállomás komisszárjával Csatóval is, aki nem ért) ugyan ezt a furcsa követelést de azért érzelmileg a katona mellé áll, s végül is saját felelősségére igazolja, azonosítja, így indítva útjára Ambrus Andrást. A jelen megítélése szempontjából is fontos tisztán látni a múltat. Ehhez a tisztánlátáshoz segít hozzá a film amely jól pergő képekkel, kihegyezett szituációkkal mondja el, milyen ellentmondásos volt a kezdés, amelynek nehézségeit csakis hittel és tenni akarással lehetett vállalni. S hogy nem kevesen voltak az ilyen emberek, azt már napjaink történelme is igazolja. A film nagyszerű lehetőséget kínál a színészeknek. A nevét kereső katonát Cserhalmi György alakította, jó színészi eszközökkel hangsúlyozva a figura igazságát, Madaras József a párttitkár szerepében ismét meggyőzött tehetségéről, egyszerű, szug- gesztív játékstílusáról. Árnyalt alakítás Kottái Róbert századosa is. ök hárman szinte jelenlétükkel és megformált magatartásukkal hitelesítették a korszakot, amelynek képi megfogalmazásáért a már említett operatőr, a zenéért pedig Petrovics Emilt illeti elismerés. Márkus? László Út a csillagok felé startbiztosok jelenléte a startnál és a földet érés körzetében. A harmadik kérdés: az űrhajós start közbeni katapultálása balesetkor. Döntés született, hogy a fellövés után 40 másodpercig a Föld adja a parancsot Gagarin és Alekszej Leonov a katapultálásra, 40 másodperc után az űrhajós csak automatikusan' katapultálhat. NYIKOLÄJ KAMANYIN, repülő vezérezredes: 1961. április 10. Tizenegy órakor a folyócska partján álló pavilonban az Állami Bizottság tagjai, tudósok, konstruktőrök, -indítók találkoztak az űrhajós osztag pilótáival. Hivatalosan bemutatták a leendő űrhajókapitányokat azoknak, akik a fellövéseket előkészítik. Elsőnek Szergej Koroljov szólalt fel. — Még négy év sem telt el azóta, hogy fellőttük az ■ űrhajós-kiképzésre indul. első szpuinyikot — mondta a főkonstruktőr. — Es máris készen állunk az ember első űrrepülésére. Jelen van itt az űrhajósok egy csoportja, bármelyikük készen áll erre a repülésre. — Ko- roljov tekintetével végigsorjázta a2 űrhajósokat, majd amikor megtalálta Gagarir.t így folytatta: — Döntés született, hogy Gagarin repül elsőnek. Utána majd a többiek következnek. Még ebben az évben. Már készül néhány Vosztok-típusú űrhajó. Hamarosan lesz két-há- rom személyes űrhajónk. Meggyőződésünk — fejezte be szavait a főkonstruktőr —, hogy ezt a mostani űrrepülést alaposan előkészítettük és sikeresen lezajlik. — Koroljov tekintete ismét visszatéri Gagarinra, tekirt- tetük összetalálkozott, aztán baráti mosoly kíséretében így foytatta: — Sok sikert, Jurij Alekszej evics! NYIKOLÄJ KAMANYIN, vezérezredes: 1961. április 11. öt órakor a rakétát kivontauák a start színhelyére. A rakéta és a2 űrhajó teljes és komplex ellenőrzése minden megjegyzés nélkül zajlott le. 13 órakor a starttéren találkozott Gagarin, a rakéta- kiszolgáló személyzet és az indítók ... Gagarin megköszönte a munkásoknak, mérnököknek nagyszerű munkájukat, amellyel a Voszto- kot a starthoz előkészítették. Biztosította őket arról, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az űrrepülés sikeres legyen. JURIJ GAGARIN: Este biliárdoztunk. A játszma rövid volt. Hármasban vacsoráztunk: az orvos és mi kerten. Az űrrepülésről nem beszéltünk, csak a gyermekkorunkról, az elolvasott könyvekről, a jövőről. A beszélgetés tréfás hangnemben folyt, vidáman csipkelődtünk egymással. (Folytatjuk)
