Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

Tarnamérai tapasztalatcsere Sertéshústermelés - a nagyüzemben... Űj nyomdai mély nyomó gépek Békéscsabán A békéscsabai Kner Nyomdában két űj gépet állítottak munkába, amelyeken évente ezer tonna csomagolóanyagot gyártanak. (MTI fotó — Ilovszky Béla felv.) Az államigazgatási mnnka korszerűsítése Az ügyintézés gyorsítása — Tanácsi tervek Bizonyára kissé újra hoz­zá kell szokni a közvéle­mény „fülének”, hogy bár­mily sok szó esett és esik napjainkban a háztáji gaz­daságokban rejlő kihaszná­latlan lehetőségekről, azért a figyelem fő iránya a nagy­üzemi termelésről mégsem térhet el. Egyszerűen arról van szó, hogy sokat várha­tunk a kistermelőktől, de még többet kell várnunk a már megépült nagyüzemi szakosított telepektől. ■ SIS Egy megyei statisztika ar­ról tanúskodik, hogy sző­kébb hazánk mezőgazdasági nagyüzemeiben eddig 11 sza­kosított sertéstelep épült 530 millió forintért. Évenként 8600 tonna húst kellene e „sertésgyáraknak” termelni­ük. A közelmúltban végzett felmérésből viszont az de­rült ki, hogy a hízóhelyek feltöltöttsége alig több, mint 80 százalékos, s nyilván eb­ből következik, hogy az ösz- szes éves húsértékesítés sem éri el a tervezettet, mert 6500 tonna körül mozog. A helyzet persze szinte telepenként változó. Egyik helyen az anyakocák meg­termékenyítésével, a malac­szaporulattal vannak prob­lémák, másütt a higiéniai, állategészségügyi „rendbon­tás” okoz jelentős károkat, s még mindig előfordul a ta­karmányozási, tartástechno­lógiai hiányosságokra vissza­vezethető termeléskiesés, eredménytelenség is. ■ ■ ■ ■ A hevesi járásban a ter­melőszövetkezetek három szakosított telepet építettek, illetve a negyedik — Tar- namérán — közös vállalko­zásként jött létre. Egészében véve komoly fejlődés ment végbe az utóbbi években mind a négy telepen. Kis­körén például a múlt évi 3422 sertéssel szemben az idén több mint 4000 darabot adnak át, s az idei tervek szerint 4506-ra növelik az átadott sertések számát. Ti- szanánán sem érte el 1975- ben a háromezret a. sertések száma, s jelenleg 3220 a lét­szám. amelyet 3500-ra sze­retnének növelni még ebben az évben. Komlón a leg­kedvezőtlenebb a helyzet je­lenleg, ahol a múlt évi 2778- as feltöltöttségi szintet sem tudják elérni az idén, hi­szen a mostani sertéslétszám alig több. mint kétezer. A járási pártbizottságon Tatai László elmondta: Megyeszerte folytatódnak az idén is a különféle épít­kezések. Alapokat készíte­nek, frissen húzott falak nő­nek ki a földből s egy-egy munka megpillantásakor si­etős útján is lelassít, megáll az érdeklődő. Kíváncsian fürkészi a szem a változáso­kat, a kibontakozó s mind többet mutató létesíménye- ket. Találgatja, hogy hol, mi lesz majd, ha pedig tudja, a beavatott jóleső érzésével szemléli a gyarapodást, az újabb eredményeket. Vajon, hogyan érkeztünk a mostani évhez, mi várható az esztendőben, s mire szá­míthatunk a közeli jövőben? A kérdésre a Heves me­gyei Beruházási Vállalatnál kerestünk választ a napok­ban folytatott beszélgetésünk alkalmával. Mint Bóka Sándor igazga­tótól — egyebek mellett — megtudtuk: az idei évet, il­letve az V. ötéves terv idő­szakát minden eddiginél ala­posabb felkészülés előzte meg. Jellemző erre például, hogy az egri Csebokszári-la- kótelepen, vagy akár a gyön­gyösi Mérges utcai városne­gyedben 1978-ig megvalósuló lakóépületeknek már tavaly megvolt a szükséges tervdo­kumentációja, sőt lényegében a kiviteli' szerződése is. Az építők eléggé iparkodtak ki­használni a téli hónapokat s így számottevő előnnyel star­tolhattak a tavasszal. Az igyekezetük azonban, sajnos nem egyértelmű: munkaszer­vezésükkel még mindig elég sok baj van. Nemegyszer úgy — Komoly, kedvező vál­tozás tapasztalható sertéste­lepeink életében, munkájá­ban, különösen büszkék va­gyunk a tarnamérai SER- KÖV eredményeire. ■ I ■ ■ — Csodákról kevésbé, de szívós, kemény munkáról an­nál inkább beszámolhatunk közös vállalatunk tevékeny­ségéről szólva — mondta beszélgetésünk elején Pető Béla igazgató. A kies tarnamérai és a za- ránki földek határában épült a telep még 1972-ben a környező közös gazdasá­gok vállalkozásaként. A kor­szerű mezőgazdasági nagy­üzem amolyan külön szige­te, oázisa ma ez a telep. A „sziget” jelző annál is in­kább ráillik, mert valóban gondos távolságra épült mindkét községtől. Egyebek között talán ennek is kö­szönhető, hogy a nagy száj- és körömfájás az ide legkö­zelebbi tanyán is pusztítást okozott, de a SERKÖV-ben minden állat megmenekült... — Az első évek nagy ne­hézségeket okoztak itt is —. mondja Pető Béla — hi­szen 1972-ben mintegy két és fél millió forintos vesz­teséggel zárult a próbaév. 1973-ban már „nullára kifu­tottunk”, hetvennégyben egy­millió, tavaly pedig egymil­lió 161 ezer forint gazdál­kodási eredménnyel, nyere­séggel zártuk az évet úgy, hogy szabadáron nem cse­kély mennyiségű kukoricát is vásároltunk a közös vál­lalatot fenntartó termelő- szövetkezetektől. — Hogyan alakult az ön­költség? ’ — Egy kilogramm súly- gyarapodásra a hízóállo- rnány átlagában 14,04 forint értékű takarmányt használ­tunk fel. Ez a szám a tel­jes állomány — a kocák és a kanok takarmányozását is beleszámítva — 17,77 forint­ra alakult. Ha pedig az ösz- szes üzemi költségeket — béreket és járulékokat, ener­giát, szállítást és takar­mányköltséget — figyelem­be véve számoljuk ki, hogy mennyibe került nálunk egy kiloeramm sertéshús, akkor 21,82 forint jön ki. — És ezzel szemben meny­nyi volt a múlt évi átlagos felvásárlási ár? — A nagyüzemi felárral együtt 25,57 forint. Ez ma­gyarázza a nyereség dina­mikus fejlődését... „hajráznak”, hogy más terü­leteikről elvonják erőiket. Miközben az egyik vagy a másik helyen élénkebb üte­met diktálnak, néhol lelassít­ják a tempót, vagy egysze­rűen abbahagyják, hosszabb- rövidebb ideig szüneteltetik a munkát. Fokozzák a gon­dokat a beszerzési az anyag- ellátási nehézségek, amelyek miatt tervezési, technológiai módosítások válnak szüksé­gessé, akaratlanul is tovább tolván a befejezési határidőt. Ilyenféle okok miatt „csú­szik" például a hatvani új „városközpont” — ami azon­ban, remélhetően ebben a negyedévben már csak elké­szül végre új lakásaival, szol­gáltató egységeivel együtt. Sajnos nagyon lassan készül az egri Csebokszári város­részben létesülő „Ezer apró szolgáltatás háza” is, vagy éppenséggel az állami gazda­ságok mintaboltja. A megye- székhelyi Grónai utca sarkán évekig épült házban ugyan a lakásokba már beköltözek, a földszinti helyiségek terv szerinti kialakítása azonban szintén sokat késik. Jellem­ző az ide elképzelt vendég­lőre, hogy berendezések el­készítésére sem a városban, sem a megyében nem akadt kivitelező, jóllehet több szö­vetkezet is foglalkozik ilyes­féle tevékenységgel — csak éppen idegenben, Miskolcon vagy Budapesten. Mindezek mellett — sze­rencsére — azért jobb híre­ket is hallottunk a Heves megyei Beruházási Vállalat­nál. Többi között például ar­A számokhoz, a közölt té­nyékhez nem sok kommen­tárt fűzhetünk, hiszen azok egészen világosan önmagu­kért beszélnek. Csakhogy mindez nem ment Tarnamé- rán sem olyan könnyen, ahogy ma az eredmények láttán-hallottán bárki is gondolhatná. Lényegében az, hogy az első két évben nem­hogy nyereséggel, de komoly veszteséggel zárult a tevé­kenység, jól utal a kezdeti problémákra. Ezeket rövi­den úgy fogalmazhatjuk meg: gyenge volt a szapo­rulat, nagy volt az elhul­lás. — Mi volt e gondok, az eredménytelenség oka, s ho­gyan sikerült azt, vagy azo­kat megváltoztatni? — Alapjában véve jó, helyes elvek szerint épült fel ez a telep — kezdte az igazgató. — Azonban, mint minden új dolgot, úgy ezt is „be kellett járatni”, szem­besíteni kellett az elveket a gyakorlattal. Így jöttünk rá néhány tartástechnológiai hi­bára, amelyeket minden na­gyobb csinnadratta nélkül szépen — saját erőből —ki­küszöböltünk. Például, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem: nem vált be a pad­lóetetés. Vagyis arról van szó, hogy az egyszerre a parióra lezúdult takarmány egyrészt keveredett óhatat­lanul a trágyával, másrészt olyan nagy por keletkezett, hogy az állatoknál légző­szervi megbetegedések lép­tek fel, valamint a szeny- nyeződés miatt különböző gyomor- és bélgyulladások keletkeztek. — Hogyan változtattak ezeken? — Mint említettem, ma­gunk jöttünk rá a hibákra, s magunk is szüntettük meg azokat. A hevesi MEZŐGÉP segítségével megváltoztattuk a takarmányozás módját: el­készültek az etetőládák, majd szellőzőket „vágtunk” a zárt oldalfalakon, s ezáltal csök­kent a ventillátorok energia- költsége, megjavult az álla­tok mikroklímája. A tenyész­állatok — 360 anyakoca és 17 kan — számára pedig ki­futókat építettünk, s így ed­zettebb. egészségesebb utó­dok születnek... És nem kis mennyiségű húsról van szó: 1975-ben már ötezer hízót adtak át, az idén pedig 5500 darab ér­tékesítését tervezik. ról értesültünk, hogy Eger északi negyede az idén to­vábbi 300 lakással gazdago­dik. Rövidesen beköltözhet­nek a kicsinyek az új óvodá­ba és bölcsödébe, s ha ugyan egy éves késéssel is, de még ebben a negyedévben átad­ják a körzet korszerű zöld­ségboltját. Megkezdődött végre a lakótelep terepren­dezése is, ami — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — bár elég lassú, feltétlenül biztató. Az egri Lanin úton lehet, hogy a tervezett 84 lakásnak csak a felét tudják átadni az idén, ám bizonyos, hogy az Arany János utcában továb­bi 55 lakásba költözhetnek a családok, s a bővülő lakóte­lep 80 személyes bölcsödét is kap. Az V. ötéves terv idősza­kára biztosított mintegy 22 millió forintból az idén is tovább folytatják az egri vár rekonstrukcióját. A vállalat szervezésében sorra került munkák alkalmával hidro­geológiai feltárásokat végez­nek, s például a Dobó illetve Május 1. utcák felőli olda­lon sétányt készítenek még ebben az évben. S újabb jó hír a műemlékek városának, hogy az esztendő folyamán elkezdik a török fürdő re- konsrukcióját is. A Lenin út és a Pozsonyi út közötti területen kerül fel­építésre a „16+3” tantermes kereskedelmi és vendéglátó- ipán szakközépiskola, 220 il­letve 100 személyes diákott­honnal. A kivitelezéshez ugyancsak ebben az évben A tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények — az országban'mintegy ötezer — egy évben több mint 3 millió határozatot hoznak és 8—9 millió különféle ok­iratot — anyakönyvi kivona­tot, hatósági bizonyítványt — adnak ki. Tej jegyből, adó­ívből és marhalevélből ösz- szességében 7—8 milliót ál­lítanak ki. A tanácsok ügy­intézésének jelentőségét igazolja, hogy az osztályokat és az intézményeket egy ■ év alatt 20—22 millió lakos ke­resi föl részben ügye inté­zésével kapcsolatban, rész­ben tájékoztatást kérve. A tanácsok hatósági tevékeny­sége szintén jelentős, éven­te mintegy 8 millió körül van azoknak az iratoknak a száma, amelyek a községek kezdenek. S fiatalokat érintő, érdeklő az is, hogy az idei első félév folyamán rendel­kezésre bocsátják az SZMT volt székházának átalakítá­sával születő új, egri ifjúsági ház szükséges tervdokumen­tációját is, s ennek birtoká­ban az építők a Széchenyi utcában is munkához láthat­nak a megyei tanács jelentős támogatásával. Gyöngyösön 65 lakás át­adására számítanak a Mérges utcában az első félévben, s további 174 építéséhez lát­nak. Ugyanekkor számos la­kás készül a Kálvária-par­ton és az Április 4. úton is, hogy csak a jellemzőbbeket említsük. Más létesítmények közül pedig — féléves késés­sel — befejezik e negyedév végére a Bugát Pál kórház régi elmeosztályának rekons­trukcióját. Hevesen, ugyancsak az első félévben átadják rendelteté­sének a korszerű mentőállo­mást és az új általános isko­lának épült tornatermet. S még több más megyei léte­sítmény mellett például Bo- conádon orvosi rendelőt és szolgálati lakást avatnak rö­videsen. A gondok mellett tehát va­lóban olyanok is vannak szép számmal, amelyeknek örülni lehet. S, hogy még több ilyen örömünk legyen, nos, azért kellene a kivitelezőknek az eddiginél sokkal jobban ipar­kodniuk! Gy. Gy. és városok fejlesztését, a szociális és kulturális ellá­tás javát célozzák. E számok egyértelműen bizonyítják: mind a tanácsi dolgozóknak, mind a taná­csokhoz fordulóknak sok a dolguk, mindkét részről sok az intéznivaló. Hogyan egy­szerűsíthető, illetve gyorsít­ható az ügyintézés, milyen fejlesztéseket,, korszerűsíté­seket terveznek az állam- igazgatási munkában? —er­ről kért tájékoztatást a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talától az ’ MTI munkatársa. — A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság tíz eszten­dővel ezelőtt vizsgálta felül a tanácsok ügyintézésének mechanizmusát és ezzel a kérdéssel azóta is foglalko­zunk — mondták a tanácsi hivatalban. — Fontosnak tartjuk, mert a tanácsok a régmúlt közigazgatás sza­bályaiból sokat örököltek, közülük több napjainkban is érvényes. Sajnos, a bü­rokrácia tengeri kígyója rossz — a régi hivatalszo­bák „uralmának” idejéből ottmaradt — szemléletből táplálkozik; abból, hogy ál­talában nem bízunk az ál­lampolgárban és ezért min­dent szigorúan bizonylato- lunk, mindenről nyilvántar­tást vezetünk, sok minden­hez mereven ragaszkodunk. Természetesen vannak olyan ügyek, amelyeknek intézé­séhez több elengedhetetlenül szükséges okiratot kérünk és akkor „bizonylatolunk” — de mindezt az állampolgár ér­dekében és védelmében. A szemlélet alapvető megvál­toztatásának, átformálásának záloga a bizalom, amelyet a tanácsi hatóságoknak kelle­ne előlegezniük. Ha ez a bizalom meglesz, az ügyin­tézés rugalmasabbá, egy­szerűbbé válik. A tanácsok az elmúlt egy évtizedben rengeteg fölös­leges munkamenetet farag­tak le, sok elavult intézke­dést töröltek a szabályok listájából. A különböző ha­tósági bizonyítványokból je­lenleg például egy év alatt 400 ezret adnák ki; tíz év­vel ezelőtt 2,2 milliót állí­tottak ki. A tanácsok egyéb­ként most mérik föl ismét, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a különböző igazolások számát. — Itt van például az ősré­gi, II. József korából szár­mazó marhalevél, amelynek kiállításával jelenleg is fog­lalkoznak a tanácsok. En­nek a közokiratnak akkor, az 1800-as években megvolt a szerepe és jelentősége, hi­szen ezzel igazolták az ál­latokra vonatkozó tulajdon­jogot és azt, hogy az álla­tok egészségügyi szempont­ból forgalomba hozhatók. Ma, aki nagyobb állatot — sertést vagy szarvasmarhát — hizlal és nevel eladásra, szerződéssel igazolja a tu­lajdonjogé, az .átvétel és az értékesítés előtt pedig az ál­latorvos győződik meg t az állat egészséges állapotából. — Megkezdődött az orszá­gos ingatlannyilvántartás előkészítése is. Ügy számít­juk, hogy a telek- és föld­könyvi nyilvántartás egy­ségbe foglalásával a nyolc­vanas évekre végzünk. A jogszabályokat is gépre visz- szük. Célunk, hogy ne le­gyen túlszabályozás és az átfedések megszűnjenek. Most vizsgáljuk felül az ál­lamigazgatás általános eljá­rási törvényétől eltérő olyan eljárásokat, amelyek e fő jogszabályhoz képest „külö­nösöknek” minősülnek. Elsősorban olyan ügyek fe­lülvizsgálatával foglalko­zunk, amelyekben az állam­polgárnak jelenleg több fó­rumot kell megjárnia. — Ismeretes a tanácsok raktározási gondja; a ható­ságoknak 2—75 évig kell megőrizniük a különböző iratokat. Az értékes doku­mentumokat az Állami Le­véltár kezeli. Ezek szak­szerű elhelyezése — helyiség hiányában — nincs megold­va. Megvalósíthatónak tart­juk a Bács-Kiskun megyei Tanács indítványát, amelyet e testület kísérletképpen már bevezetett. Kecskeméten mik­rofilm-technikai intézményt hozott létre, ahol a műszaki adatokat, az anyakönyvek másolatát és a hosszabb ideig megtartandó iratokat mikrofilmen őrzik. — Az államigazgatás fej­lesztésében ugyancsak előbb­re lépünk. A kormány meg­hozta komplex távlati kuta­tási tervét, amely körvona­lazza az új tanácsmodellt. E nagyszabású munkával a Magyar Tudományos Akadé­mia, illetve az Állam- és Jogtudományi Intézet 1990- re készül el — mondták a tanácsi hivatalban. (MTI) Upníikaa 1976. április 30., péntek Faludi Sándor Mivel és hogyan gyarapodunk? Beruházások Heves megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom