Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

t Világ pr@®eíor'a* egyesültetek I A/ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam. 80. szám ARA: 86 FILLER 1976. április 3., szombat Ismét laJiir Zsivkov & MP első titkán; A Bolgár Kommunista Párt Xr kongresszusa péntek dél­előtt zárt ülésen megválasz­totta a párt új Központi Bi­zottságát. Az új Központi Bi­zottság még a délelőtt folya­mán megtartotta első ülését és megválasztotta saját veze­tő szerveit. A KB ismét Todor Zsivko- vot választotta meg első titká­ré *ct. A BKP KB új Politikai Bizottságának tagjaivá Alek- szandr Lilovot. Borisz Vel- csevet, Grisa Filipovot. Ivan Mihajlovot, Pencso Kuba- dinszkit, Sztanko Todorovot, Tánc Oolovot, Todor Zsif'ko- vot és Cola Dragojcsevát vá­lasztották. A Politikai Bizott­ság póttagjai: Dobri Dzsurov, Drazsa Valcseva, Krasztju Tricskov, Peko Takov, Petr Miadenov és Todor Sztoj- csev. A Központi Bizottság titkárai: Alekszandr Lilov, Borisz Pvelcsev, Grisa Fili- pov, Ivan Pramov, Ognj Doj- nov. A Központi Bizottság titkárságának tagjai: Vladi- irrr Bonev, Georgi Jordanov. Miso Misev, Szava Dalbokov. EcvéWrént pénteken Szó­fiában, helyi idő szerint ke­véssel 13 óra előtt, befejezte munkáját a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa. > , -------_____ H ogyan sikerült a start? Első negyedévi tapaszia&sk megyénk ipari üzemeden iroszorőzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából pénteken megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban éle­tüket áldozták a magyar nép szabadságáért A koszorúzás! ünnepségek katonai díszpompával zajlot­tak le, a kegyeletes megem­lékezések színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel, csapatzászlóval. Ötödik ötéves tervünk el­ső esztendejéből eltelt az el­ső negyed. Vajon, mit ho­zott, hogyan sikerült a start megyénk ipari üzemeiben? Kérdésünkre gazdasági szakemberektől kértünk vá­laszt a héten folytatott be­szélgetéseink alkalmával. A FINOMSZERELVÉNY­GYÁKBAN — mint Győrfi Ferenc gaz­dasági igazgatótól megtud­tak — az1, „idén, a tavalyitól 5,5—6 százalékkal magasabb termelést terveztek, s az éves program csaknem egynegye­dét, a korábbi' hasonló idő­szakétól 5,5 százalékkal ala­csonyabb létszámmal is tel­jesítették. Az elképzeltnél lényegesen jobban sikerült az értékesítés, ezen belül jelen­tősen fokozódott az export. A külföldi partnerek közül az NSZK-ba, az olaszoknak, ,a svédeknek, Csehszlovákiá­nak, Romániának és a Szov­jetuniónak szállították ter­mékeiket. Kedvező tapaszta­lat az is, hogy az elmúlt évinél jóval kisebb forgóesz­köz-állományt vettek igény­be feladataik megoldásához. Ugyanekkor — például pneu­matikus. termékeiknél — gon­dot okozott, hogy a Taurus Gumiipari Vállalat a gyár­táshoz szükséges gumitömí- tőket mennyiségi és minősé­gi kifogások mellett bizto­sította. A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK Bélapátfalvi Gyára — Kud- lák István gazdasági igazga­tóhelyettes tájékoztatása alapján — termékeinek mindegyikéből többet adott a tervezettnél. A kőbányászolc majdnem 19 ezer tonnával növelték termelésüket, klin- kerből csaknem négyezer, cementből kereken ezer, mészből 4016 tonnás a túl tel­jesítés. Számottevően foko­zódott a cement értékesítése is. A HEVES MEGYEI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT főkönyvelője. Gál János úgy nyilatkozott, hogy várhatóan 37 millió forintos az árbe­vételük, ami hatmillióval több, mint a tavalyi első negyedévben. Létszámgondok mellett sikerült három hó­napra jutó programjukat csaknem teljes egészében tel­jesíteniük — az autószere­lőktől húsz, az anyagmozga­tók közül 10 dolgozót kény­telenek nélkülözni — s amellett, hogy náluk is anyagellátási, zavarok akadá­lyozták a munkát. A tőkés beszerzésű műanyagpor, az orvosi bútorok folyamatos gyártását, a hazai horgany­zott lemez pedig a bádogos­munkáknál nehezítette a nor­mális termelést. Idei első exportszállítmányaik — a oo- liettlénkesztyűk — a Szov­jetunióba irányultak, a je­lentősebb külföldi megrende­lések teljesítésére azonban inkább csak a második és harmadik negyedévben ke­rül sor. AKAEV egri gyárában Veréb Józsej igazgatótól hallottuk, hogy első negyedévi árbevételük — a tavalyi, év végénél ko­rábbi tervtel iesítésük. a ie- lentős értékű befejezetlen állomány eredményeként — az elkénzeltnél jóval na­gyobb, megközelíti a 27 mil­lió forintot. Nagyobb mun­káik közül említésre méltó, hogy három textilipari sza­lagnyújtó gépet készítettek hazai megrendelésre, hetet pedig Csehszlovákia számá­ra. A belföldi értékesítésben a szalagacél-hiány, a külföl­„Szíyílyesen mrghívjuk önöket*.Jy Megnyílt „A Szovjetunió az idegenforgalom és barátság országa’* kiállítás Ünnepélyesen megnyitot­ták tegnap dé.után 2 órakor az egri Gárdonyi Géza Szín­ház előcsarnokában „A Szov­jetunió az idegenforgalom és a barátság országa” kiállí­tás* A megnyitó alkalmából az 1NTOURTST szovjet uta­zási iroda magyarországi kép- vise'ete és az Országos Ide­genforgalmi Tanács, vala­min* az EGERTOURIST fo­gadást adott. A megjelente­ke* köztük Kovács Jánost, az egri városi pártbizottság tit­kárát és dr. Kocsis Sándort, a város; tanács elnökhelyette­sé — Budai András, az Or­szágos Idegenforgalmi Ta- . nács főtitkára köszöntötte. Az üdvözlő szavak elhang­zása után Anatolij Liszovsz~ kij, Belorusszia idegenfor­galmi Hivatalának vezetője megnyitotta a kiállítást. En­nek során rövid beszédet mondott, hangoztatva: a tu­rizmus az idegenforgalom a béke megóvásának egyik leg­eredményesebb módja. A to­vábbiakban arról szólt, hogy a Szovjetunióban ez évben már húsz féle utazási formát ajánlanak a turistáknak, akiknek kényelmét új vasúti kocsik és autóbuszok beállí­tásával is segíteni kívánják. Minél több lehetőséget sze­retnénk biztosítani a szemé­lyes kapcsolatok kialakításá­hoz'. hogy a bennünket össze- ■ kötő baráti szálak tovább erősödjenek, mondotta a to­vábbiakban, majd a most megnyílt kiállításról szólva elégedetten nyilatkozott a megrendezés körülményeiről. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra is, hogy a kiállítás tablóin látható képanyag bi­zonyos szempontból már csak múltat tudja bemutatni! Amikor például az a felvétel készült, amelyen egy 25 ton­nás dömper látható, akkor — nem is olyan régen — még az számított a legnagyobb­nak. A Szovjetunióban azóta már hozzákezdtek a 135 ton­nás dömper gyártásához is, ennek azonban jelenleg nincs nyoma 3 kiállításon. Mégis, úgy érezzük, mond­ta befejezésül A. Liszovszkij, hogy a mostani kiállítás meg­tekintő! gazdag bepillantás' nyerhetnek a Szovjetunió életébe, annak szépségeibe. Ugyanakkar reméljük, hogy az itt látottak alapján sokan kapnak majd kedvet ahhoz, hogy személyesen is elláto­gassanak több széz éves múl­tú, szép tradíciókban gazdag hazánkba. Akkor meggyőződ­hetnek a régi közmondás igazságáról is: Jobb egyszer látni, mint százszor hallani... Ennek jegyében hívjuk meg önöket szívélyesen, látogassa nak el hozzánk Belorussziá ba. A beszéd elhangzása után az ankét résztvevői megte­kintették a gazdag anyagól felvonultató kiállítást, amely április 16-ig, naponta 10-től 18 óráig lesz nyitva a nagy­közönség előtt diben pedig a szükséges importanyag késése okozott zavarokat. Ez utóbbi miatt például két manzárd-szárító berendezést csak később tudnak szállítani a csehszlo­vák, illetve NDK-beli part­ner részére. A MÁTRAALJI SZÉNBÁNYÁK Thorez Külfejtéses Bánya­üzemének dolgozói a hónap utolsó napjának felére — szerdán délre — teljesítet­ték termelési programjukat, minőségi tervüket pedig a vártnál öt százalékkal job­ban sikerült megvalósítani­uk. A külszíni bányászok az idei év első negyedébep 165 ezer vagon szenet adtak, naponta átlagosan kétezer­kétezer-ötszáz vagon lignitet szállítván a szomszédos Ga­garin Hőerőmű megnöveke­dett igényeinek kielégítésére. AZ IPA’I SZERELVÉNY* ÉS GÉPGYÁR gyöngyösi gyáregysége, mint ismeretes, új vállalati szer­vezetben kezdte idei mun­káját. Ahogyan Ivády Lász- lóné főkönyvelő elmondta: az átállás, a beilleszkedés — eddiei tanaszfnlataik alapián — sikerült. Bár a gyáregy­ségben sem enyhülték ta­valy óta az anyagellátási gondok, s e miatt program­módosításra is sor került: o termelés 110. az értékesí­tés 170 százalékos a tavaly> év hasonló időszakához ■ ké­pest. A gyámmónvokhói son ezer foWnt értékűt külföld­re szállítottak. I—nil Kádár János nyilatkozata a Kommunyiszt- ban A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXV. kongresszu­sának napjaiban az SZKP Központi Bizottságának fo­lyóirata, a Kommunyiszt szerkesztősége azzal a kérés­sel fordult több külföldi de­legáció vezetőjéhez, hogy kö­zöljék benyomásukat és mondják el, hogy a kongresz- szus mely eszméi ragadták meg leginkább figyelmüket a pártjuk és a nemzetközi kom­munista mozgalom előtt álló feladatok fényében. A Kommunyiszt legújabb számában közli Kádár Já­nosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának válaszát. Képek a gyárban A gyárakban mindig voltak képek; nem mai találmány, ^ A munkásmozgalomnak már a kezdetén szokás volt — igaz. könnyen eltávolítható módon kifüggesztve, nehogy felébressze a .tulajdonosok haragját — olyan emberek ké­pét kirakni a - műhelyfalakra, a gépek fölé. akik a harcuk­kal példát és erőt adtak... A felszabadulás után nálunk is egészen természetes lett, hogy a gyárakban, üzemekben egész képsorok kerüljenek a falakra: munkásmozgalmi vezetők ké­pei. történelmi személyiségek, sztrájkjelenetek, képek a Ta­nácsköztársaság hónapjaiból, egy-egy munkásmozgalmi ese­mény művészi ábrázolása. Az a kezdeményezés viszont, amely mostanában kezd ki­bontakozni. más természetű. Művészi ábrázolásokról van szó. amelyekkel a gvári munkásság képzőművészeti ízlését kíván­ják emelni A törekvés, hogy a gyárakban dolgozó emberek tekintete értékes, magas színvonalú műalkotásokon pihenien meg a munka nerceiben, ugyancsak nem mai keletű. Már év­tizedekkel ezelőtt is voltak próbálkozások, hogy műalkotá­sokkal. műalkotások reprodukcióival ke’tsÄk fel a figyelmet és az érdeklődést a kéozőművászet iránt. Sok gvárban ma is Iá ható ebből az időből — az ötvenes, hatvanas évek fordid 6- ja körüli évekből — való kép szobor reorodukciója. Ezzel a régi. immár csaknem húszésztendős kísérlettel az volt a baj, hngv nem vált átgondolttá és rendszeressé. Esetleges ma­radt. Ha akadt émen alkalmas kén az illetékes kánz* ‘Vé­szel értékesítő váUa’at raktáraiban, elárasztották vele a gyá­rakat, ha nem volt. senki se gondolt vele tovább. A mostani kezdeményezésnek — amelynek szén oőldáit látha'juk immár országszerte — éppen az a legfőbb erénye, hogy átgondolt, tartalmas és tervszerű Pedig nem valami­lyen központi ..gvárdíszítő” szerv irányítja. Nincs is ilyen. Egy szel’emiség irányítja. Az a felismerés amely mind jobban áthatja a közművelődésért felelős intézményeket — tanácsokat, nagyvá'lalatok illetékes tömegszervezeteit, a kép. zőművászeti a'kotásokat propagáló hivatalokat.—. hogy m:n- den alkalmat, minden jó eszközt meg kell ragadni a kö ’ízlés emelesére. Ennek kipróbált, jó. eszköze a képzőművészeti neve’és. S azt pedig nemcsak iskolákban előadótermekben lehet folytatni, hanem kötetlen módon szórakoztatva — a munkahelyen is. Anélkül, hogy külön időt venne igénybe. Példaként megemlítjük azt a kőbányai nagyüzemet amely­nek tevékeny párt- és szakszervezeti funkcionáriusai a Nem­zeti Galériához fordultak segítségért, tanácsért. Azt kérték, ajnáljanak nekik olyan műalkotásokról készült, nagy mére­tű reprodukciósorozatot, amely a gyár üzemcsarnokának, iro­daépületének fa’aira kifüggesztve mintegy teljes áttekin ést ad a magyar klasszikus festészetről. A — korántsem csilla­gászati összegű — anyagi áldozatot a gvár vállalja. Néhány nap alatt megkaoták a címlistát, a reprodukciók beszerzési helyének megjelölésével. A gyár műhelyeiben elkészítették a kereteket a reprodukciókat kifüggesztették. Munkaszünetben ebédidő élőt vagy után. a munkavégzést követő percekben nanonta százak és százak állnak meg a ..házimúzeum” kénéi előtt. Ügy tervezik, hogy egv évig hagyják -kint ezeket a ké­peket. utána á'adják őket egy másik nagyüzemnek s újakat . akasztanak ki: ezúttal a XX. századi és kortársi magyar fes'észet a'kotásF.mak reprodukcióit. Kolumbusz tojása — mondhatnák. Igen. bizonyára van benne igazság hogy nagyon egyszerű dolog. Felismerés, csekély anyagi áldozat, szív és szere et kell hozzá, semmi más. Az aggályoskodóbb természetű ol­vasó talán azt a kérdést Is felteheti, hogy ezzel vajon .meg van-e Oldva” a képzőművészeti nevelés? Siessünk megnyug­tatni: nincs megoldva. De hát ennek a kezdeményezésnek nem is ez a célja. Ennek a célja a képzőművészeti kultúra terjesztése. Vagyis egyazon dolog másik oldala, Természe­tes. hogy aki — vállalati dolgozó, gyári munkás — néhány percre megállt egy-egy művészi alkotás reprodukciója előtt, nem részesült képzőművészeti nevelésben, nem kapott '•end- szerezett ismereteket. De hát annak megvannak a bevált — vagy tovább tökéletesítendő — formái, kialakult mód, szerei. Itt csupán az érdeklődés felkeltéséről van szó — ar­ról, hogy az embereket munkahelyükön megérintse, elgyö­nyörködtesse a műalkotás. Akik szorgalmazzák a gyári képzőművészeti nevelésnek ezt a formáját, nem ok nélkül bíznak a népszerűségében el­terjedésében. azaz sikerében. Jól tudják, hogy nem pótolja a képtár látogatását, nem pótolja az egyszeri, csak az ere­deti műalkotások megismerésével megszerezhető élményeket. De út ahhoz. Ez a dolog lényege. A modell — hogy az iparvállalat, termelőüzem, szövetke­zet — kulturális területen tevékenykedő munkatársai va­lamelyik művészeti intézmény segítségét és tanácsát Kérik, az ország bármely vidékén megvalósítható. Amint, hogy sok helyütt — konkrét példaként Miskolcot. Szegedet említhet­jük — már meg is valósították. Volt. ahol a magyar klasz- szikusok piktúraalkotásainak reprodukciósorát helyezték el a munkacsarnokokban, volt. ahol a kortársi szovjet képző- művészetről adtak áttekintést, esetleg a XIV—XV. századi olasz mesterek képeiről és szobrairól vagy az Ermitázs kin­cseiről. A választék — bátran mondhatjuk — végtelen. Nincs a magyar és a külföldi művészet.örténetnek olyan korszaka, amelyről ne lehetne hatásosan, szépen elkészített reproduk­ciót beszerezni. (Tegyük sietve hozzá: előbb vagy utóbb, mert egyik-másik, kivált, ha nagyobb kereslet, indul meg. eset­leg átmenetileg „hiánycikké” válhat.) egészséges, értelmes, szellemi hasznot eredményező műn. ka — mert komoly szervezési munkái jelent ez! —■ bontakozik ki a szemünk előtt. A kéozőművészetj nevelés­nek. s ennek segítségével a közgondó’ kodás emelésének új, hatásos formája. Jó szívvel propagáljuk: százezrek- épülésére, tanulságára szolgálhat. T. 1. ' A GELKA ajándéka a szociális elonoküak Négy rádió, két televízió és magnetofon „talált gazdára” pénteken délelőtt azon a ta­lálkozón, amely Egerben a Hazafias Népfront székházá­ban zajlott le. A GELKA He­ves megyei Kirendeltségéhez tartozó szervizekben dolgozó szocialista brigádok ajánlot­ták fel a készülékeket a me­gye nyotc szociális otthoná­ban, illetve öregek napközi­jében élő idős embereknek. A brigádok ajándékát Dósa Imre, a GELKA Heves me­gyei Kirendeltségének veze­tője, s a szocialista munka­csapatok vezetői nyújtották át. Egy-egy televíziót adtak az andornaktályai szociális otthon lakóinak, illetve a do­moszlói öregek napközijének. A gyöngyösi, valamint az eg­ri szociális otthon idős ápolt­jai magnetofont kaptak aján­dékba, míg a recski, a szil­vásvárad!, az egerfarmosi és a boconádi öregek otthoná­nak lakói egy-egy új rádiót hallgatva szórakozhatnak., művelődhetnek majd. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom