Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

kW V\WÄV//»VVvAAAA/-//////VvAAAW/A\\\VvV\A^\Vv/vV\.\Vv\\,vV\/v/v/vV\^VvVWyW\.V<VvVv\,\\'\V\,vVv' M «AAAAAA<MJ Kedd astia külpolitikai k©2£S22®2íá?fflmks Egyiptomi vendég Pekingi j HOSZNI MUBARAK EGYIPTOMI ALELNÖK f magas rangú, népes delegáció élén Pekir.gbe utazott, | ahol nemcsak Hua Kuo-fenggel tárgyal, hanem ío- \ gadja Mao Ce-íung is. í Az egyiptomi—kínai kapcsolatok soha nem vol- < tak túlságosan szélesek. Miért is lették volna? A két ország szorosabb együttműködését sem földrajzi, sem politikai okok nem indokolták, az államközi érintke­zés mindkét oldalról megmaradt a periférián. Muba­rak látogatásával mindez megváltozott. Mikor és miért? Az egyiptomi alelnök mostani látogatása természetesen már következmény. Annak a kairói lépésnek a következménye, amely a Kínai Népköztársaság számára periférikus jelentőségű or­szágból hirtelen „kulcsországot”, megkülönböztetett figyelemre méltó államot csinált Egyiptomból. EZ A LÉPÉS ANVAR SZADAT ELNÖK néhány hete elhangzott bejelentése volt, amely szerint Kairó egyoldalúan felmondja a szovjet—egyiptomi barátsági szerződésű Ahogy a deklaráció elhangzott, működni kezdtek Peking politikai, reflexei Az általában gyorsnak éppen nem mondható kínai diplomácia szin­te pillanatok alatt több csatornán át is kifejezte el- \ ragadtatását Kairónak és azt is kilátásba helyezte, ' hogy a durván szóvj átellenes egyiptomi gesztusért hajlandó — akár fegyverek formájában is — némi jutalmat adni. Hoszni Mubarak jelenlegi útjának lényege ennek a kínai ígéretnek a realizálása. Személyében azoknak a látogatóknak immár hosszú sora gyarapodott, akik — Henry Jacksonhoz, Franz-Joseí Strausshoz hason­lóan — kizárólag szovjetellenességük miatt találtak oly meleg és magas szintű fogadtatásra a kínai fővá­rosban. A Trud című szovjet lap éppen az utazás idején elemezte Damietta egyiptomi város textilmunkásai­nak kétségbeesett tüntetéseit. Az időbeli egybeesés véletlen, a tartalmi nem. Miközben egy szűk réteg korlátlanul gazdagodik, a nagy többség nyomora ha­sonlóan arányban növekszik — és mindez elsősorban az úgynevezett „nyitott kapuk” politikájának ered­ménye. A NYITOTT KAPUKON BEÖZÖNLIK a külföldi tőke, de kizárólag a neki megfelelő módon és szek­torokban, teljesen függetlenül az ország valóságos érdekeitől. A külpolitika a belpolitika folytatása, a dolgok összefüggnek. Kubát nem lehet megfélemlíteni (Folytatás az í. Oldalról) ban rámutatott, hogy a Playa Giron-i események fényesen demonstrálták a kubai nép rendíthetetlen elszántságát a szocialista forradalom meg­védésére. Ezek az események — mint mondotta — nagy hatást gyakoroltak a latin­amerikai felszabadító moz­galmak kibontakozására. A KKP KB első titkára részletesen foglalkozott az angolai eseményekkel is. Az angolai nép győzelme az imperializmus számára afri­kai Playa Giron-ná vált — mondotta. Az angolai győze­lem az egyik legfényesebb lap a Fekete-Afrika felszaba­dító mozgalmának történeté­ben. Ford­nyilatkozat A texasi előválasztásra készülő Gerald Ford elnök a Fehér Házban interjút adott a Harte Hanks texasi laptröszt tudósítói számára. A beszélgetésen külpolitikai témák domináltak. Ford di­csérte Szíriát és Izraeli a li­banoni válságban tanúsított mérsékletükért és felelőtlen­nek nevezte pártbeli ellen­fele Ronald Reagen állás­pontját a Panama-csatorna jövőjéről folytatott tárgyalá­sok ügyében. Egy másik latin-amerikai kérdést érintve Ford elnök ismét „megfelelő akcióval” fenyegette meg Kubát arra az esetre, ha a szigetország valahol segítséget nyújtana a nemzeti felszabadító mozgal­maknak. Az elnök nem bo­csátkozott részletekbe. Előzetes . felmérések sze­rint a konzervatív többségű déli Texasban az előválasz­tás köztársasági oldalon Rea­gan győzelmét ígéri, Ford azonban reméli, hogy szoros versenyt vívhat ellenfelével és esetleg meg is előzi. Kuba — folytatta Fidel Castro — az MPLA kérésére kezdett segítséget nyújtani Angolának olyan időpontban, amikor az ország területének jelentős részét már elfoglalták a dél-afrikai reguláris csa­patok. Az Angolának nyúj­tott katonai támogatásról szóló döntést Kuba termé­szetesen önállóan hozta. Fidel Castro a továbbiak­ban annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy min­den népnek jogában áll sza­badon megválasztani saját sorsát, hogy minden népnek önállóan kell döntenie a for­radalom kérdéséről. A kubai kormány soha nem vállalko­zott a forradalom exportálá­sára irányuló kísérletekre. A KKP KB első titkára éles hangon ítélte el az Egye­sült Államok jelenlegi Kuba- eilenes kampányát. Rámuta­tott: Kubát nem lehet meg­félemlíteni semmiféle kato­nai fenyegetéssel sem. Az or­szág síkraszáll a nemzetközi enyhülés és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti, a nemzetközi jog normáinak tiszteletben tar­tásán alapuló békés egymás mellett élés mellett. A köl­csönös tisztelet és a szuve­rén egyenlőség alapján Ku­ba kész fejleszteni kapcsola­tait az Egyesült Államokkal. Nem lehet szó azonban — hangsúlyozta Fidel Castro — semmiféle tárgyalásról sem az Egyesült Államokkal mindaddig, amíg nem szün­teti meg a Kubával szembe­ni blokádot. A kubai halászhajók ellen a közelmúltban végrehajtott kalóztámadásról szólva — ami egybeesett a Kubának címzett amerikai fenyegetés! kampánnyal — Fidel Castro kijelentette: ha nem szűn­nek meg az ilyen jellegű ag- ressziós cselekmények és nem vonják felelősségre a bűnösöket — akkor ez az Egyesült Államok és Kuba között a légi és tengeri ka­lózkodással kapcsolatban 1973-ban létrejött kormány­közi megállapodás felbontá­sát vonja maga után. Az elmúlt években — hangsúlyozta Fidel Castro — Kuba a Szovjetunióhoz fűző­dő megingathatatlan- barát­ságra támaszkodva, sokkal nagyobb sikereket ért el, mint bármelyik más latin­amerikai ország. Forradalmi fegyveres erőink most összehasonlítha­tatlanul erősebbek, mint a Playa Giron-i ütközet idején voltak — jelentette ki a ku­bai vezető. Mao —Mubarak találkozó Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt KB elnö­ke kedden délután fogadta a kormányküldöttség élén Pe- kingben tartózkodó Hoszni Mubarak egyiptomi alelnö- . köt, — jelentette az Üj Kína hírügynökség. Portugal választási kampány Portugáliában végéhez kö­zeledik a választási kam­pány. A nemzetgyűlési vá­lasztáson induló 14 párt or­szágszerte több száz gyűlést és felvonulást szervez a pén­tek éjfélig hátralevő idő­ben. A kommunista párt kedden este a lisszaboni Má­jus 1. stadionban rendez nagygyűlést. Cunhal, a PKP főtitkára Setubalban bírálta a szocia­lista pártvezetőséget a föld­reformmal szemben tanúsí­tott kétértelmű magatartása miatt. Az O Diario keddi közlése szerint a nyugatnémet ható­ságok nem engedték meg Jo­se Vargas Pioadonak, a PKP képviselőjelöltjének, hogy kampányt folytasson az NSZK-ban dolgozó portugál munkások között. Kissinger a szélben „Hagyni, hogy forogjon lassan-lassan a szélben” — a Watergate-ilgy során vált hírhedtté — és azóta sűrűn idé­zetté — ez a mondás: Ehrlichman, Nixon belpolitikai főta­nácsadója mondta e cinikus szavakat azokról a volt politikai szövetségesekről, ha úgy tetszik, bűntársakról, akiket ő és főnöke a bőrük mentése végett koncként kívántak odadobni az ..üldözőknek”. A Fehér Ház-i irodákban a mindig forgó titkos magnószalagok megőrizték Ehrlicman tanácsát, ho­gyan kell sorsára hagyni a bajba kerültet, megvonni a tá­mogatást tőle; tehetetlenül forog a politikai szélben, nincs mibe belekapaszkodnia, mígnem önként lemond — vagyis nem kell meneszteni. ■. NAGYON GOROMBA hangvételű cikkében idézi fel a híres mondást Joseph Kraft, a James Resten mel­lett legtekintélyesebbnek számító amerikai publicista. Kraft számon kéri Ford el­nöktől, hogy ő és tanácsadói miért hagyják „lassan-lassan forogni a szélben” Kissinger külügyminisztert, aki végté­re is az egyetlen céltudatos ember a külpolitikai veze­tésben. És a publicista az el­nök orra alá dörgöli túl gya­kori politikai pálfordulásait: a katonai kiadások szintjét védő Schlesinger hadügymi­niszter kiebrudalását a re­kordszintű hadiköltségvetés beterjesztése követte; a ki­egyensúlyozott latin-amerikai politika ígéretét a Castro el­leni vad támadások; azeny- hülér '<>feiezésének különös ÖjMÜi 597S. április 2,1., szerda elhagyásáról nem is szólva. Kétségtelen — vonja le a következtetést Kraft —, hogy Ford és belső köre túl­ságosan is fogékony a jobb­oldali nyomásra, így Reagan kormányzó, a vetélytárs re­publikánus elnökjelölt fele­lőtlen külpolitikai támadásai­ra. A Kraft-cikk megjelenése óta már kétszer méltatta Kis­singer érdemeit a Fehér Ház lakója és még a Reagan el­len a Wisconsin! előválasz­táson elért újabb győzelmet is a külügyminiszter érde­mének minősítette. A prob­léma csak az, hogy előzőleg Morton és Laird, Ford leg­belső körének két kulcsfigu­rája is célozgatott rá: Kis- seinger rúdja mindenképpen kifelé áll, még ha csak a választások után távozik is — mondták szinte megnyug­tatva a republikánus jobbol­dalt. VOLTAKÉPPEN igencsak jellemző az amerikai válasz­tási kampány színvonalára, hogy a sorsdöntő külpoliti­kai kérdések beható vitája helyett Kissinger személye vált indulatos támadások cél­pontjává. Az meg szinte már groteszk, hogy a Ford—Rea­gan szópárbaj Kissinger tör­ténelemfilozófiája körül bon­takozott ki; a New York Times bizarrnak minősíti e vitát, „tekintve, hogy sem Mr. Reagan sem Mr. Ford nem mélyült el Mr. Kissin­ger történelemíilozófiájár ban ...” Ám, hogy még stíl- szerűbb legyen, a vitát egy volt tengernagy „leleplezése” robbantotta ki: a posztjáról nemrég távozott és most jobboldali szep.átorjelölt ad­mirális „felidézte”, hogy Kissinger hat évvel ezelőtt —• egy haditengerészet—had­sereg futballmérkőzésre tartó vonaton — „borúlátó fejte­getésekbe” bocsátkozott az Egyesült Államok jövőjéről, a Szovjetunióhoz való straté­giai viszonyáról. Aki ilyen borúlátóan ítéli meg Ameri­ka stratégiai helyzetét, az csak az ország rovására köt­het alkukat — dörgi a „hoz­záértő” Reagan. És valószí­nűleg sohasem fogja megér­teni a hollywoodi ügyekben a világpolitikánál kétségkí­vül jártasabb volt filmszí­nész, hogy a kraftok és res- tonok, valamint a külföldi közvélemény tekintélyes ré­sze épp Amerika helyzetének realista megítéléséért érté kelik a külügyminiszter te­vékenységét. Avar János képtévirúnkon K. Fensvihan laoszi miniszterelnök hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A képen: Alekszej Koszigin, miniszterelnök laoszi vendégével a moszkvai repülőtéren. A MAGÉV MISKOLCI KIRENDELTSÉGE, MISKOLC, SZELES ü. 22. TEL.: Í3-63S. TELEX: 62411. műszaki becslést tart 1978. április 22—S3-án, EGERBEN ÉS GYÖNGYÖSÖN. írásbeli bejelentésüket kérjük a Magyar Hirdető V. Eger, Alkotmány u. 2. címre megküldeni. U. i.: Varga. FOGLALKOZUNK: használt gépek, műszerek vételével, eladásával és közvetítésével. MAI műsorok: RADII KOSSUTH 8- 27 Baleíízene 8.45 Népnevelők Fórum* 9.05 Zenés képeskönyv 9- 20 Válaszolunk fa if.'i I garói wkn afr 9.35 Zenésjátékrészlet 10.05 Nyiínikék 10.40 Zenekari muzsika. 12.35 Tánczene 13.20 A' Fűszerpaprika, Kutatóintézetben Népi zene Mindenki könyvtára Bartók-kórusok Operettrészletek Iskolarádió Filmzene Lakodalmas dalok XVII- századi operákból Egy asztal mellett. „ „ Haydn-művek Könyvszemle A Buddenbrook ház (3. rész) 20.22 örökzöld dallamok 21.23 Kis magyar néprajz 21.28 Tenoráriák 21.39 A szellemi munka valósága 22.26 Portugália! beszélgetés 22.30 Évfordulók nyomában. -» 22.20 Népdalok 13.40 14.00 14.27 14.43 15.10 15.50 16.05 16.35 17.65 17.30 18.15 19.15 PETŐFI 8.05 Tánedalok 8.20 Portugáliai beszélgetés 8.33 Nóták 9.33 Kamarazene 11.33 A Szabó esaláél 12.06 Könnyűzene 12.33 Dokumentumműsor Hriszto Botevrő! 12.33 Zongoramuzsika gyermekeknek 14.00 Kettőtő! négyig. . « Zenés délután 16.00 Az Ifjúsági Rádió órája 17.00 II. félidő (Rába—FTC* DVTK—Videoton) labdarúgó-mérk. 17.50 Szövetkezők (I. srác& 18.03 Operettrészletek 18.33 Barátság slágererprea® 19.15 Az U. Dózsa—Szeged és a Honvéd—Csepel laibdarúgó-mérk. H. félideje 20.00 Ez is, az *s. « • 22.02 Chopin: h-moü szonáta 22.33 Sanzonok 23.03 Dzsessz 23.20 A Madách Szfnhis előadása Td MÄGYÄJS ■9.08 9.15 10.20 10.45 12.05 17.28 17.30 17.35 18.05 18.25 18.50 19.30 20.00 20.05 21.45 22.40 (Ism.) (Ism.) Tévétorna Iskolatévé Delta Bűnügyi múzeum Játék a betűkkel Műsorismertetés Hírek Kuckó Ismerje meg Samu Gézát (Ism.) „Találkozás a szovjet űrkutatással** (Színes!) Minden nap Tv-híradó Tévétoma Egy lócsiszár virágvasárnap j a (Színházi közv.) Jégkorong VB-dör.tó Kb.: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR Az Izrael által megszállt Ciszjordániában mind a szélsőséges cionisták, mind az arabok részéről, tüntetésekre került sor. A füstfelhők azt jelzik, hogy Nablusz városban összecsapások is előfordultak. (Népújság telefctó — TASZSZ—MTI—KS) 20.01 A capuai fiúi: Amerikája (Ism.) 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Mendelssohn: Hegedűverseny 21.45 Benjámin László. Portréfiira mez i EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—3S) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Azonosítás Színes magyar film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 és fél 6 órakor Huckleberry Finn és a csirkefogók Színes szinkronizált szovjet film Este fél 8 órakor Azonosítás Színes magyar film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A stadion őrültjei GYÖNGYÖSI S2AE.4DSAG: du. fél 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat I—H. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ha megjön József HATVANI KOSSUTH: A színész és a vadak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom