Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

Fejlesztési terv 1980-ig Megvalósul az egri bikavérprogram Korunk koronája ...ez a hatalmas, venyigét harapó villa, rügyet fakasz­tó szőlősorok között■ Vagy ahhoz hasonló. Ám nem az, csu­pán a munka ma már megszokott pillanata: a tenyerekhez idomult vasvillák még teljes erővel dolgoznak a sorok kö­zött, de a munkára már a gép teszi fel a koronát. Egyetlen markolása ér fel sok ember munkájávalt.. Persze, nem csodáról van szó, „csak" a természetes fej­lődésről, ezúttal a demjéni Haladás Termelőszövetkezetben, ahol a vasvillákra hányt venyigekazlat egyetlen mozdulat­tal emeli magasba, •*— Varga István traktoros vezényleté­vel — s szállítja helyére a gép. A majd 100 holdnyi szőlő­ben a régi szőlővesszők rövidesen helyet adnak így az új­nak. (Fotó: Perl Márton) A több és jobb növényvédelemért A magyar bor világhírét a tokaji aszú mellett, évek óta az egri bikavér fémjel­zi. Jellegzetes ízét. zamatét 62 országban ismerik és sze­retik. Ennek a borkülönle- gességnek rangját és tekinté­lyét bizonyítja, hogy Euró­pán kívül az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában, Ja­pánban és Ausztráliában is szívesen fogyasztják. A hírnévnek örvendő mi­nőségi bor termelése, feldol­gozása és értékesítése évről évre nagy feladat elé állít­ja az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságot, ezért a múlt hagyományát folytatva, a vállalat már a IV. ötéves tervben is tudatos fejlesztő­munkával alakította ki a bi­kavért adó vörösbor-szőlő­fajták nagyüzemi feldolgozá­sát. Ezer hektár új szőlő az egri borvidéken Egerben az Ámyékszalá- ban 150 milliós költséggel el­készült a bikavérfeldolgozó üzem és 15 éves kísérletsoro­zat eredményeként kidolgoz­ták a borérlelés legjobb mód­szerét. Arról van szó — mint azt Dancz Pál igazgató elmond­ta —. hogy tovább folytat­ják a bikavérprogram meg­valósítását. s 1980-ig kialakí­tották a fejlesztés lehetősé­geit Számbavették. hogy a hazai, de főleg a nyugati tő­kés országok igényei foko­zódnak a bikavér iránt és egyre nagyobb mennyiséget kívánnak vásárolni belőle. A felmérések azonban igazol­ták. hogy az egri borvidé­ken jelenleg nincsenek meg a kellő feltételek a bikavért adó szőlőfajták termelésére. ezért mielőbb új alapokra kell helyezni a termelést. Á pincegazdaság az osto- ' rosi, az andomaktályai és az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezettel társulást hozott létre ezer hektáron bikavért adó minőségi szőlő telepíté­sére. Ebből 300 hektárt az ostorosiak. 600 hektárt, fele­fele arányban az egriek és az andornaktályaiak, 100 hektárt pedig a pincegazdaság vál­lalt. A pincegazdaság ezen­kívül szerződést kötött a Kertészeti Egyetem szőlésze­ti és borászati tanszékével, valamint a Szőlészeti és Bo­1 A fényes csarnokban csend van. az asztalok fölé fehér köpenyes munkások hajol­nak. kezükben elektromos forrasztó. Gyors mozdu­lataik nyomán aprócska, fé­nyes pontok százai kerülnek az áramkörkártyákra. Jel­legzetes kép a VILATl egri gyárából. Mint ahogy az is jellemző, hogy a fényes üzemcsarnokban a korszerű gépek, berendezések mellett szinte csak fiatal arcokat látni. — A Kelen József szocia­lista brigád a gyár új üzem­csarnokában dolgozó kollek­tívák egyik legjobbja. Mun­kájuk nagy lendítőerő a töb­bieknek is — kalauzol a munkapadok között Úti Zol­tán munkaverseny-felelős. — A brigádversenyben az idén ők érték el a legmagasabb fokozatot itt; az egri gyár­ban. Ezt a brigádot keressük. Vass Péter, a vezetőjük, ép­pen a forrasztásokat ellenőr­zi. amikor ráköszönünk. — Talált-e hibákat? — Ritkán, egy-két alka­lommal visszakerül néhány kártya a meótól. Olyan ap­rócska pontokat kell ellen _ őrizni, hogy kis jelzőszalagot ragasztanak a forrasztás mel­lé. amit hibásnak tartanak. — Hamar meg lehet ta­nulni ezt a munkát? — Két-három hónap alatt bárki belejön, még ha nem végzett szakmunkás is. A brigádban egyébként több szakmunkás dolgozik a beta. rászati Kutatóintézettel a te­lepítésekhez és a termeléshez szükséges szaktanácsadás fo­lyamatos megteremtésére. Hitelpályázat műszaki fejlesztésre A társulásban részt vevő közös gazdaságok valameny- nyien iparszerűen termelik majd a szőlőt és felkészül­nek a gépi szüretre is. A ja­nuárban életbe lépett új köz- gazdasági szabályozók alap­ján államunk a korábbi negyven helyett csak húsz százalékkal támogatja a sző­lőtelepítéseket. Ez a bikavér­program megvalósításához kevés! A szabályozók viszont ösztönzik a tőkés export fo­kozását elősegítő beruházá­sokat. Ehhez a Magyar Nem­zeti Bank 45 milliárd forint hitellel járul hozzá. Miután az egri bikavér hosszabb tá­von is jelentős exportcikk marad a világpiacon. így termelésének fokozására a pincegazdaság pályázatot nyújtott be a bankhoz hi­telért. Értesülések szerint, a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár után, a közeljö­vőben az egriek is megkap­ják a több mint félmilliárdos hitelt a bikavérprogram meg­valósításához. A pénzből a pincegazdaság nagyobb összeggel segíti majd a társulásban részt ve­vő partnereket a szőlőtelepí­tésnél. Egyelőre azonban ne­hézséget okoz a szaporító­A Komáromi Kőolajipari Vállalat műszaki kollektívá­ja több értékes olajfinomít- ványt kísérletezett ki az ipar- szerű termelési rendszerek­ben dolgozó gazdaságok ré­szére. Az új termékekkel im­portot helyettesíthetnek a mezőgazdasági üzemek. A komáromi olajfeldolgozó különösen példaszerű kapcso­latot alakított ki a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermeszté" si Rendszerrel, az IKR-rel. Az ország legnagyobb közös vállalatának vezetői már ko­rábban elhatározták. hogy külföldi gyártmányú erőgé­peiknél is fokozatosan rátér­nítottak mellett, s azt tapasz­taltam, jól kiegészítik, segí­tik egymást. A szakmunkás ért a rajzolvasáshoz, jobban ismeri a készülő berendezés nek az egész nagy egységben betöltött szerepét, sokkal ön­állóbban tud dolgozni. Ám a betanított munkás is jól el tudja látni a feladatát itt. a részekre osztott munkafolya­matokban. Ilyen egyébként a nődolgozók többsége. — Vagyis nincs szükség ar­ra, hogy valaki tanuljon, to­vábbképezze magát? — A tanulás lehetősége mindenki számára adott — válaszol a brigádvezető. — Sőt egy sor kedvezménnyel ösztönzik is erre a dolgozó­kat. hiszen azért mégiscsak az a cél, hogy minél képzet­tebbek legyenek az emberek. Az itteni sajátos feladatok jobb megismertetésére példá­ul úgynevezett specializáló tanfolyam indul hamarosan, amely a vezető beosztásúak részére kötelező, s szívesen látják az érdeklődő munká­sokat is. Akik a különböző iskolákba beiratkoznak, azok­kal szerződést köt a gyár. s minden kiadást magára vál­lal. A mi kollektívánkban egyébként jócskán élnek is ezzel a lehetőséggel. Tóth Miklósné három éve dolgozik szakmunkáskénkt a anyag-ellátás kékfrankosból, oportóból és cabernetböl, ami lassítja a telepítéseket. Az abasári és a nagyrédei ter­melőszövetkezet ugyanis ed­dig kevés oltványt biztosí­tott a társulásnak. Kétszázezer hektós tároló az Árnyékszalában A termelés korszerűsítése mellett a fejlesztési törekvé­sek fontos része a borásza­ti létesítmények számának növelése is. A tervek szerint az egri Árnyékszalában a már meglevők mellé kétszáz­ezer hektós bikavértárolót építenek és növelik a palac­kozóüzem teljesítményét is. Miután a tőkés export szi­gorú feltételeket szab a pin­cegazdaság elé. ezért a mát- raalji és a bükkalji borvi­déken levő gazdaságok segít­ségét is várják, több és jobb minőségű vörös bort adó sző­lőfajtákat termeljenek, s azo­kat a vállalatnál értékesít­sék. A bikavér iránti, fokozódó külföldi igény bátorítást ad a pincegazdaságnak a prog­ram megvalósításához az ötödik ötéves terv végéig. Ez jól szolgálja a tervtörvény­ben előírt célkitűzést, amely a tőkés piacokon kedvezően értékesíthető termékek szá­mának növelését írja elő. Ez a törekvés is tovább öregbíti majd Eger tekintélyét a nagyvilágban. nek a hazai kenőolajok al­kalmazására. A kőolajfeldol_ gozó szakemberei szívesen vállalkoztak a tőkés impor­tot pótló kenőanyagok előál­lítására. Kísérletezéseikhez nagy segítséget kaptak a Mi_ nerálimpex Külkereskedelmi Vállalattól is. Közös munka eredménye, hogy az IKR gazdaságaiban dolgozó, va­lamennyi erő- és munkagép ma már hazai kenőolajokkal működik. Többek között nyo másálló hidraulikaolajat és nagy teljesítményű Diesel­motorolajokat gyárt a komá­romi vállalat a külföldi ter­mékek kiszorítására. Nemré­Kelen József brigádban. Itt a gyárban volt ipari tanu­ló. — Mi a különbség a beta­nított és a szakmunkás bére között? — Egy betanított 7.80 fo­rintos órabérrel kezd. az enyém tíz forint lett. amikor befejeztem a szakmunkás- képzőt. Azóta egyébként itt dolgozom. egyfolytában ugyanazon a munkahelyen. — Engednek-e maguk kö­zé pályakezdőket is ebbe a közösségbe? — A brigád érdeke, hogy minél hamarabb be tudjon illeszkedni egy fiatal kezdő munkás. Szívesen fogadunk új embereket, ez természetes, hiszen nekünk is el kellett kezdeni valahol. Attól sem tartunk, hogy a teljesítmény nagyon visszaesne egy-egy tapasztalatlan munkatárs miatt. Idejön, megkérdezi, ho­gyan csinálja, megmutatjuk neki. Ettől nem lesz nagy a kiesés. Attól már inkább, hogy ha például elkezdünk forrasztani egy áramkört, s éppen hiányzik hozzá egy el­lenállás. Akkor félretesszük, később újra előszedjük, kike­ressük újra a forrasztás he­lyét. Kétszer annyi időt hasz­nálunk fel a munkához, mint amennyire egyébként szükség lenne. S ez bizony gyak­Kidolgozták és kölcsönösen aláírták a munkaterveket, ame­lyek a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a moszkvai Ossz­giben kezdték meg a „Trak- tol—IKR” elnevezésű hidra­ulika-hajtóműolaj üzemszerű gyártását. Ez a kenőolaj egy­idejűleg több célra és a spe­ciális minőségi követelmé­nyek kielégítésére is alkal­mas. Hosszabb üzemi tapasz, tálatok bizonyítják, hogy a hazai olajok jól állják a ver­senyt az importból szárma­zó anyagokkal, ugyanakkor 30—50 százalékkal olcsóbban vásárolhatják a gazdaságok. A komáromiak sikerét bizo­nyítja az is. hogy egyik ter­mékük felkerült a nyugati cégek által ajánlott kenőola­jok ..világlistájára” is. (MTI) ran előfordul nálunk; az anyagellátással sok bajunk van. Azt mondják, ezeknél a gyártmányoknál ez általáno­san jellemző mindenütt.-.. Maguktól a munkásoktól próbáltuk kideríteni, mivel érdemelték ki a brigád tag­jai az új gyárban nagy je­lentőségűnek számító ezüst fokozatot, ök csak azt mond­ták. igyekeznek úgy élni, dől. gozni. mint a többi jó közös­ség. Nem akarnak kitűnni a többiek közül. Igaz, hogy amióta az üzemcsarnok elké­szült. állandóan együtt van ez a brigád, s az alapító hét munkás mindig újakat és újakat vonz a kollektívába. Színház- és moziműsort is láttunk az egyik polcon. Ahogy Tóth Miklósné el­mondta. rendszeresen szer­veznek közös programokat esténként. Így legalább mód van megismerkedni a mun­katársak családjával is. 21 brigádtagból kilenc most ta­nul. Az értékelésnél persze ez igen szép eredménynek számított. — A brigádmozgalom sok segítséget ad a gazdasági munkához — mondja Deb- reczeni Tibor, a gyár igazga­tója. Egymáshoz kapcsolódó munkafolyamatokat végző dolgozók között alakulnak ki a közösségek, s ennek jelen­szövetségi Növényvédőszer-ipari Tudományos Kutató Intézet, va­lamint az NDK-beli, lengyel és csehszlovákiai társintézetek együttműködését határozzák meg. Ezek szerint az 1976-os esz­tendőben új növényvédő szereket állítanak elő közösen, megkezdik egymás újonnan előállított sze­reinek kipróbálását a különböző talaj- és éghajlati adottságok mellett és a társintézetek segítik az egyes KGST-országok új vegy­szereinek elterjesztései; is. fezt a széles körű együttműkö­dést indokolja, hogy a KGST- országok igen nagy mennyiségű nyugati növényvédő szer beho­zatalára szorulnak. A növényvé- dőszer-gyártás most rendkívül gyorsan fejlődik ezekben az or­szágokban, éppen a tőkés im­porthányad csökkentésére. Az ipari fejlődéshez azonban elen­gedhetetlenül szükséges a sokré­tű tudományos munka, az új sze­rek előállításától egészen azok kipróbálásáig, az esetleges szer­maradványok vizsgálatáig. A tu­dományos kötelezettségek közös vállalását jelenti most ez a mun­katere. és az abban meghatáro­zott tevékenység lehetővé teszi, hogy elkerüljék a párhuzamos munkát, a felesleges költsége­ket. (MTI) leg is tanúi lehetünk. Űjabb és újabb csoportok adják be igényüket: szeretnének bri­gádot alakítani, együtt dol­gozni. Ez a gyár a kibonta­kozás előtt áll. A beruházá­sok befejeztével, a profilok tisztázódásával, önállóságunk növekedésével a feladat és a felelősség is nagyobb lesz. Tavaly hoztuk létre az ön­álló termelési főosztályt. a harmadik negyedévtől már magunk programozzuk a gyártmányainkat. Nemrégi. ben települt ide Budapestről a központi anyagraktár is. — Ez azt is jelenti, hogy jobb lesz az anyagellátás? — Jobb szervezettséget, na­gyobb tervszerűséget jelent. Abban az anyaghiányban természetesen, amit a brigá dók is jogosan panaszolnak, nem a raktár idehelyezése a megoldás. Nehéz hozzájutni alapanyagokhoz, s emiatt adódik esetenként a lemara­dás, a túlórázás, a munka­tempó gyakori változása, amiről sajnos egyelőre ..hí­res” a gyárunk. A brigádok, a jó kollektívák úgy csök­kenthetik ezeket a gondokat, ha a fegyelem, az öntevé­kenység, az aktivitás na­gyobb lesz. s le tudjuk küz­deni a belső nehézségeinket. Mert itt nemcsak ezüst-, de aranykoszorús, sőt kiváló bri­gádok is lesznek hamarosan. Én bízom ebben... Hekcli Sándor FIATALOK TANÁCSKO­ZÁSÁVAL felnőttek meg­fontoltságához méltó tanács­kozásával kezdődött az el­múlt hét: vasárnap tartotta küldöttgyűlését a KISZ He­ves megyei Bizottsága. Száz­hetven küldött és számos meghívott vett részt az egész napos munkában, melyet a KISZ Központi Bizottságá­nak közelgő kongresszusa jegyében tartottak, s amely végül is minden tekintetben elérte célját: a fiatalok szá­mot adtak eddigi eredménye­ikről, s felvázolták elképze­léseiket a kövekező felada­tokról. Végezetül megválasz­tották kongresszusi küldöt­teiket és a megyei KISZ- bizottság tisztségviselőit. Hétfőn — április 12-én, az első űrrepülés 15. évforduló­ján Visoníára figycit lakos­ságunk, ahol a Gagarin Hő­erőmű dolgozói tartottak ün­nepi megemlékezést, s he­lyezték el — szovjet vendé­geinkkel együtt — a kegye­let koszorúit a vállalat ud­varán emelt Gagarin-szo- bor talapzatánál. Mindeme ünnepies esemé­nyek hátterében — mond­hatnánk szomorú iróniával — tüzek lobogtak. Saj­nos. Mert erdő- és avartüzekről van szó, amelyek mindenféle tiltó intézkedések és rendeletek alapján megyénk legkülön­bözőbb részein fordultak elő, s okoztak súlyos káro­kat ezekben, s a következő napokban is. Némileg enyhíti a kelle­metlen hírt egy kellemesebb, enyhült megyénkben az in­fluenzajárvány. Ennek ered­ményeként lehetővé vált, hogy az egészségügyi szervek feloldják a kórházakban ko­rábban bevezetett látogatá­si tilalmat. Közéleti és politikai ese­ményekben a továbbiakban sem szűkölködött Heves me­gye. Keddre két fontos ese­mény is jutott. Ezen a napon választottak pártbizottságot a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, és többek között Füzesabony nagyközség fejlődéséről ta­nácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Üj ABC-áruházzal gazda­godott az elmúlt héten Eger város: a 273 négyzetméter alapterületű modern üzlet, mely szerdán, a Vécsey ut­cában nyílt meg, remélhe­tőleg sokat enyhít a környék lakosságának vásárlási gond­jain. Ugyancsak a szerdai nap eseményeihez tartozik a gyöngyösi városi pártbizott­ság és a megyei közlekedés- biztonsági tanács ülése. AZ ÉVSZAKNAK megfe­lelően kellemes, tavaszias híreket is hallottunk: csü­törtökön tíz napos tavaszi nagytakarítási akció kezdő­dött Hatvanban, a piacokon pedig mind bőségesebben je­lennek meg az első primő­rök. A téli vitaminszegény hónapok után ez természe­tesen mindőnkre frissítőén hat, s egyben reményt is ébreszt vagy inkább csak vá­gyakozást: bár azt is jelen­tené ez, hogy az idén jobb lesz megyénkben a zöldség- és gyümölcsellátás! Ha azonban netalán ev­vel kapcsólatban megyénk polgárai közül néhányban kétkedés merült volna fel — ellátogathatott a noszvaji megyei borversenyre, amely csütörtökön kezdődött. Aki jól megkóstolta a jóféle ne­dűket, az legalább is átme­netileg — rózsaszínben lát­hatta züldséghelyzetünket. (ku-ti) íNwüsm 1976. április 18., vasárnap Á brigád ezüstje Mentasz Károly i Új olajfinomítványok a mezőgazdasági erőgépekhez Hazai kenőolajok-féláron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom