Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
#NAAAAAAAAAAAAAAA/VVVAAAAAAA/WWWVWWV\AAAA/WWWWWW!sAAAWWtyi snick esti külpolitikai kommentárunk: Ankara után Athén Még úgyszólván meg sem száradt a tinta Washingtonban az amerikai—görög katonai megállapodás aláíróinak kézjegye nyomán, amikor Ankarában a török külügyminiszter máris elégedettségének adott kifejezést.’ Félre téve az elmúlt hónapok és évek érdekellentéteit, Sablayangil pozitív lépésnek minősítette az egyezményt. Korábban más hangnemhez szoktunk, ha a török főváros politikai körei valmely athéni eseményt kommentáltak. Ám a mostani igencsak kedvező, mondhatni barátságos hangvételről árulkodik. Igaz, nem a török érdekek miatt, hanem azoknál fontosabb okokból. Nevezetesen: a NATO déli szárnyának megerősödése kapcsán. Ügy tűnik, ez a magasabbrendű szempont hirtelen fordulatot hozott a török szóhasználatban. Száműzte a külügyminiszter nyilatkozatából az Athénnel szembeni nyílt és burkolt fenyegetéseket — Ciprus ügyében ugyan, hányszor olvashattunk, hallhattunk belőlük! —, sőt, egyenesen barátságos hangnem váltotta fel a korábbit. Törökországnak — úgymond — nincsenek elítélendő szándékai Görögországgal szemben. Ankara tehát nem tekint aggodalommal az új görög—amerikai katonai megállapodásra. Annál inkább aggódik a görög közvélemény. Az a körülmény, hogy Athén az elkövetkező négy évben 700 millió dollár értékű amerikai katonai segélyben részesül a görögországi USA-támaszpontok használata fejében, máris felháborodást keltett. A Görög Kommunista Párt nyilatkozata híven tükrözi a közvéleményt: a segély még szorosabb függőségi helyzetet teremt Görögország rovására, az Egyesült Államokkal szemben. Hasonló véleményt nyilvánított több ellenzéki párt, beleértve az EDA-t és a Pánhellén Szocialista Mozgalmat, amelyek parlamenti vitát követelnek a keretszerződés titkos és nyilvános részleteiről. Amerikában sem keltett osztatlan megelégedést a megállapodás. Annál is inkább, mert egyre többen megkérdőjelezik a több mint félmillió, külföllön állomásoztatott amerikai katona fegyverben tartásának létjogosultságát. Ezek az erők — köztük a törvényhozás sok tagja — fölöslegesnek ítélik a Görögországban fentartott négy amerikai támaszpontot ás az ezek fejében folyósítandó 700 millió dollárt. (KS) Sztrájk Tokióban Kié a Panama-csatorna?! WASHINGTON: Az Egyesült Államok kormánya ismételten ellentmondásokba bonyolódik a kérdésben: visszaadja-e a csa- tornaövezetet Panamának, s ha igen — mikor és hogyan? Panama Köztársaság felségjogot igényel a területén fekvő övezet felett, .amely 73 éve állam az államban: amerikai közigazgatással és katonai erőkkel. A tűrhetetlen helyzet elleni legutóbbi, 1964-es megmozdulások 24 halálos áldozatot követeitek. Ronald Reagan, a republikánus jobbszárny elnökjelöltje most választási tőkét kovácsol a nacionalizmusra könnyen hajló tömegek előtt a kérdésből. Állítása szerint a csatornaövezet ugyanúgy része az Egyesült Államoknak, mint például Texas — de a Ford-kormány mégis „fel akarja adni”. Reagan demagóg módon arra hivatkozik, hogy Bunker, a tárgyalásokat vezető amerikai nagykövet egy zárt ülésen kijelentette Washington azzal számol, hogy „hosz- szabb távon” feladja felségjogait és átadja majd Panamának a csatorna üzemeltetését is. Ugyanakkor Ford elnök egy választási beszédében arról szólt, hogy az Egyesült Államok „soha nem adja fel” sem panamai katonai pozícióit, sem a csatornát... Az általános feltűnés nyomán az elnök szóvivője legutóbb arról beszélt: nem kívánatos a további vita, mert az a panamai tárgyalások megszakadásához és újabb összecsapásokhoz vezethet a csatornaövezetben. A külügyminisztériumi szóvivő kijelentéseiből ugyancsak kitűnt, hogy Bunker fogalmazott világosan: a csatornaövezetről kötött szerződés formailag nem érintette Panama szuverenitását a terület felett — még ha az Egyesült Államok valójában szinte korlátlan uralmat gyakorol is. A kiszivárgott értesülések szerint Washington csak 40 —50 év múlva szeretné átadni az övezetet és a csatornát Panamának — feltételezve, hogy addigra a terület katónai és gazdasági jelentősége erősen megcsappan. A panamai kormány legfeljebb a század végéig érvényes új szerződést hajlandó kötni és sürgetni, hogy addig is korlátozzák az észak-amerikaiak uralmát a csatornaövezetben. Csehszlovák-HDK egyfíttiiiiiködÉs kikötöépítésben A rostocki tengeri kikötő korszerűsítésével és bővítésével kétmillió tonnával növekedik rövidesen a szén- és vasérckirakodási kapacitás. A munkát csehszlovák és német munkások kezesen végzik, s céljuk, hogy április végére megkezdhessék a próbaüzemet az új berendezésekkel. (Panorama DDR felvétel — KS) A japán közalkalmazottak szakszervezetei pénteken huszonnégy órás, részleges sztrájkot tartottak Tokióban és az ország más részeiben. A sztrájkban többek között részt vettek a vasutasok, a postások, a távírászok és az erdőipari dolgozók is. A sztrájkolok a bérek emelését és a közalkalmazottak sztrájkjogának visszaállítását követelték. Könyvégeíés üruguayban Havannába érkezett jelentéseit szerint az uruguayi rezsim elhatározta, hogy „végleg leszámol a marxizmussal”. Juan Bordaberry elnök a hadsereg egységeihez elr juttatott „szigorúan bizalmas” jelzésű utasításban felhívta a figyelmet tara, hogy „az országban található marxista művek a felforgatás veszélyét hordozzák magukban, ezért meg kell semmisíteni. őket”. A könyvégetés hitleri módszerét utánozó uruguayi katonák megkezdték akciójukat. Uruguayban külön bizottság alakult az általános és középiskolai tankönyvek „átfesd lésére” és az „oda nem való” anyagok törlésére. Kínai pártharcok Teng a tizenegyedik negatív hős Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: A kínai sajtó újabb anyagai arra vallanak, hogy az alig több mint egy hete leváltott Teng Hsziao-ping volt pártelnök, miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök lesz a tizenegyedik negatív hőse a ICKP-n belül zajló harcoknak. A hivatalos nomenklatúra szerint a maoista és anti- maoista „vonal” eddig „tíz nagy harcot” vívott meg_ _a pártalakítás óta, tehát több mint fél évszázada, és az eddigi vesztesek galériája Csang Kuo-taótól Bin Piaóig, az 1871-ben pártütővé lett hadügyminiszterig, Mao kijelölt örököséig terjed. Pekingi politikai megfigyelők mindeddig kétségeiket hangoztatták azzal kapcsolatban, vajon Teng lesz-e a kiközösítettek arcképcsarnokának tizenegyedik szereplője, az Új-Kína hírügynökség egy csütörtökön közölt anyaga azonban „a KKP-n belüli revizionista vonal fő alakjairól” szólva Liu Sao-csi és Bin Piao mellett most már Teng Hsziao-pinget is megemlíti. A szóban forgó anyag különben — adalékokat óhajtván szolgáltatni a „párton belüli osztályharchoz” — az utolsó 25 év antimaoistái — Kao Kang, Peng To-huaj, Biu Sao-csi és Bin Piao — mellé helyezi Tenget, a „burzsoázia ügynökét” egy másik jelentés értésre adja: Teng Hszíao-ping volt „a fő képviselője annak a maroknyi osztályellenségnek”, amely 11 nappal ezelőtt a pekingi Tien- Nan-men téren atrocitásokba torkolló tüntetést rendezett a néhai Csou En-laj miniszter- elnök emléke mellett és a Mao Ce-tung környezetében levő radikálisok ellen. Georges Marehais javaslata Georges Marchais, azFKP főtitkára, levelet intézett Edgar Faure-hoz, a nemzetgyűlés elnökéhez, s abban a kommunista képviselőcsoport nevében javasolta, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki vizsgáló bizottságot a Franciaországban működő olaj- társaságok pénzügyi műveleteinek kivizsgálására. Marchais levelében utal arra a legutóbb kipattant s a közvéleményben széles körű visszhangot keltő botrányra, hogy több nagy olaj- társaság, köztük a francia Total, rendszeresen nagyobb összegeket folyósított olasz pártoknak, elsősorban a kereszténydemokrata pártnak.' A parlamentnek szigorú -vizsgálatot kell indítani az - olajtársaságok pénzügyi műveletei ellenőrzésére. rö Száz éve történi A bolgár nemzeti felkelés A haladó Áemzeti hagyományok közt tartják számon Bulgáriában az 137(5. áprilisi nemzeti felkelést, a török uralom elleni függetlenségi harcot. A csaknem öt évszázadig török iga alatt élt bolgárságból sohasem sikerült — a Porta minden kísérlete ellenére sem — kiirtani a nemzeti érzést, a ragaszkodást a Az 1876 áprilisi nemzeti felkelés emlékei a ruszei múzeumban (SOFIAPRESS—KS) , nyelvhez és szokásokhoz, a függetlenségi törekvéseket. A szegénylegények — hajdukok — szabadcsapatainak elszigetelt akciói után a múlt század második felében jött el a történelmi pillanat, a nemzeti erők egyesítése a meggyengült és belső válságokkal küszködő török feudális birodalom ellen. A nemzeti mozgalomban a korabeli haladó értelmiségiek —Vaszil Levszki, Hriszto Botev — mellett részt vett a bolgár társadalom minden rétege. A forradalmárok 1875 végén Gyurgyevóban (a mai romániai Giurgiuban) gyűltek össze, ahol megalakították a Központi Forradalmi Bizottságot. Tudatosan készültek a harcara: négy felkelési körzetet jelöltek ki Tirnovo, Szliven, Vraca és Plovdiv központtal. Mindegyik körzet élére politikai vezetőt — vagy ahogyan a forradalmárok szóhasználatában élt — „apostolt” neveztek ki. A szervezés ezzel nem ért véget. 1876. április 14-én a Panagjuristéhez közeli Obo- riste helységben a forradalmárok megtartották a bolgár történelem első igazi népi gyűlését, amelyen az ország minden vidékéről érkezett felkelők vettek részt. A 300 forradalmár Oboristében elhatározta: 1876. május 1-re tűzi ki a felkelés megindításának időpontját. Hogy mégsem így történt, abban közrejátszott az is, hogy a török Porta tudomást szerzett az összejövetelről és a dátumról. A törökök sok hazafit letartóztattak, Mielőtt még a szervezkedést felgöngyölítették volna, a vezetők kiadták a jelszót a felkelésre. Április 20-án Koprivstica környékén két felkelő csoport megtámadott egy török ko- nakot, helyőrséget. Bulgáriában elsőként Koprivstica lakói szabadultak fel az ötszáz éves török iga alól. Egy hónapig tartott országszerte az egyenlőtlen erőkkel folytatott küzdelem. A harc egyik leghősibb fejezete Hriszto Botev, a forradalmár költő, a bolgár Petőfi nevéhez fűződik. Szabadcsapatával május 20-án érkezett Észak-Bulgáriába, Vraca környékére egy elfoglalt osztrák hajón, a Ra- detzkyn. Hősies harc után, június 1-én ellenséges golyótól találva hősi halált halt. A túlerőben levő török csapatok a felkelést egy hónap múltán. leverték. Véres megtorlás következett. A forradalmárok nagy részét kivégezték, másokra kis-ázsiai száműzetés várt. A szabadság gondolatát azonban a törők fegyverek sem voltak képesek kioltani. Az akkori Európa nagy rokonszenvvel figyelte a kis nép hősi harcát. Charles Darwin, Oscar Wilde, Giuseppe Garibaldi, Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij és a korabeli szajlemi élet megannyi kiválósága emelte fel szavát előbb a bolgár szabadságharc ügye mellett, majd később a török megtorlások ellen. Az április felkelés — az „aprilszkoto vasz- tanie” — elbukott. A fel- szabadulás azonban nem váratott sokáig magára. Az 1877—78-i orosz—török háború nyomán Bulgária elnyerte függetlenségét. Az igazi szabadságra azonban még várni kellett 1944. szeptember 9-ig.,. m. L Volán 4. Vállalat felvételt hirdet EGERBEN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN autóbusz-vezetőnek, tehergépkocsi-vezetőnek, szállítómunkásnak. Autóbusz-vezetői tanfolyamot szervez: Jelentkezési feltételek: — 3 általános iskolai végzettség; — legalább 2 éves tehergépkocsi-vezetői gyakorlat; — erkölcsi bizonyítvány. Kalauznak: Jelentkezési feltételek: — 8 általános iskolai végzettség; — legalább 18 életév; — erkölcsi bizonyítvány. Alkalmazás esetén: — díjmentes utazást: — családtagok részére kedvezményes utazá.-. lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet: Egerben: személyforgalmi üzemvezetőnél, autóbusz-pályaudvar, szállítmányozási üzemvezetőnél, Lenin út 194. sz. Gyöngyösön: munkaügyi csoport, Fő tér 1( Hatvanban: munkaügyi csoport, Bercsényi. 4 »