Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-1 — a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására vonatkozó — határozata óta hat év telt el. Történelmi méretekben ez nem hosszú idő, ahhoz azonban elegendő. hogy mérlegre tegyük, hol tartunk a végrehajtásában.

A megyei pártbizottság az elmúlt hónapokban kritikus szemmel vizsgálta, hogy a határozat végrehajtásáért felelős szervek és szervezetek — a pártszervek, az állami és tömegszervezetek, a gazda íági vezetők — munkájában van-e kellő törekvés a nők hátrányos helyzetének felszámolására. A vizsgálat eredményeként a megyei pártbizottság 1976. február 26-i határozata megállapította, hogy megyénkben számottevő intézkedések történtek. A folyamatos és eredményes munka következtében, a széles körű intézkedések hatására javult a nők társadalmi helyzete. A kezdeti eredmények jók, amelyek a határozat maradéktalan végrehajtásában további sikerek elérésére ösztönöznek bennünket.

Az eredményes munka nyomán mind többen megértették a nőpolitikái határozat lényegét és készek részt venni a végrehajtásban. A pártszervek a munkahelyi vezetőkkel együtt vizsgálták a nők helyzetét, keresték a problémák megoldásának lehetőségeit, ennek következtében a dolgozó nők körében erősödött a bizalom a szocializmus iránt, fokozódott felelősségvállalásuk, részvételük a munkában, a tanulásban, a közéletben.

A lenini alapelvek következtében a nőpolitikái határozat végrehajtásának a pártmunka szerves részét kell képeznie. A gyakorlatban ez az alapelv egyre jobban érvényesül, a nőpolitikái határozat végrehajtásá- - val kapcsolatos feladatok mindinkább beépültek és beépülnek a pártszervezetek összmunkájába.

A Központi Bizottság nő- •' politikai határozata kimondja: 1,-A nők' társadalmi kér- éléseinek gazdaságpolitikánk- ban. kultúrpolitikánkban és szociálpolitikánkban egyaránt nagyobb figyelmet kell kapnia" tgy kerülhető el. hogy a dolgozó nők érdekében végzendő munkát és gondoskodást bárhol is reszortmunkává szűkítsék le.

A , nők teljes egyenjogúságának megteremtése társadalmi érdek. Sajnos, ez az a terület, ahol a jelentős eredmények mellett, a gondolkodásban, szemléletben szokásokban erőtel iesen hal még a múlt, amely lassítja a nők helyzetének javulásé’

Melyek a gondja'nk?

Politikai munkánk gyen gesége, hogy az még nem száll szembe elég következetesen a nők egyenjogúsá gát sértő, fejlődésüket aka dályozó nézetekkel. A valóságos helyzetből kiindulva tovább kell erősíteni a nő- kérdés marxista megítélését, a nők gondolkodásmódjának formálásában a kishitűség, az érdektelenség leküzdését, világnézetük alakítását.

Tovább kell hogy fejlődjék, erősödjék körükben a politikai tudatosság, a marxista—leninista világnézet.

A tudat- és gondolkodás beli problémák, a helytelen szemlélet törvényszerűen befolyásolják a gyakorlatot. A szemléletformálás, a szocia lista-humanista magatartás

veszik, hogy a régi sok, a nők családon elfoglaltsága ma is ot akadálya a nők szakim, litikai képzésének, tárt mi vagy vezető funkció lalásának. Sokan általába sajnálkoznak a nők túlterheltségén, de konkrétan a kisujjukat sem mozdítják hogy kevesebb terhet rakjanak a nők vállára. Sőt annak, aki a közéletben tevékenykedik. még többet raknak a vállára.

Ha pártszervezeteink több dolgozó nőnek adnak társadalmi megbízatást, ha több

Figyelemre méltó és követendő példa a gyöngyös- oatai egyesült tsz és a közégi vezetők összefogása, akik

I tsz-nődolgozónak nyújtot- ak segítséget az általános ■sköla 7—8. osztályának elvégzéséhez. Ösztönzésül, sikeres vizsga esetén, 6 nap fizetett szabadságot biztosítanak.

Azért is fontos feladat a nők általános és szakmai felkészültségének fokozottabb növelése, mert szakképzésben állapotuk bérezésükben is kifejezésre jut. Természetesen, amikor bérsére. Az okok között változatlanul erőteljes az a szemléleti hatás, amely megkérdőjelezi a nők alkalmasságát a vezetésre. A vezetésbe való bevonásuknál az eddigi eredmények elmaradtak a lehetőségektől. Jóval több a vezetésre alkalmas, közügyek iránt érdeklődő nő ezt az elmúlt választások alkalmával a különböző testű letekbe beválasztott nők létszáma és a politikai iskola1 végzettség megszerzésére irá nyúló jelentkezések is bizonyítják. Egyre többen válA nők teljes egyenjogúsága társadalmi érdek

írta“ Virág Károly, a megyei pártbizottság titkár a

fejlesztése egyik kulcskérdése annak, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtásában előbbre tudjunk lépni. Erősödő megítélés, hogy c nők helyzetének javítása elsősorban politikai és nem gazdasági természetű feladat. Mindenekelőtt az egyes emberek tudatában még fellelhető — és sokszor fel sem tűnő t- maradiságot kell legyőzni a haladás érdekében. Olykor fel sem tűnik helytelen véleményünk, a gyakorlatban sokszor a nőkkel szemben megnyilvánuló helytelen intézkedésünk, annyira belénk rögződött.

A sikeres tudatformálás azonban megköveteli, hogy változtassunk a .még jelenleg sok esetben tapasztalható helytelen gyakorlaton, hogy nőpolitikánk megvalósításáról főképp a nőknek beszélünk, holott a végte- hajiás nem nőkről nőknek mozgalom, hanem társadalmi ügy, közügy.

Gyakran előfordul, hogy azok a vezetők, aktivisták, akik munkahelyükön már felelősséggel beszélnek és tesznek is a nők égyenjogűságénák ■fUWgüátósíiáSáért: családjuk körében kör int-' sem következetesek. Aki igényt tart rá, hogy a közösség becsülje, elismerje, .annak családi életében is tiszteletre méltó magatartást kell tanúsítania. M’ndez természetesen vonatkozik a nőkre is.

JA étségtelenül megália pítható, hogy vannak maradi nézetek, vannak, akik feleségüket tiltják vagy gátolják a társadalmi tevékenységben. Nevezhetjük ez’ féltékenységnek, a család el látásának gondjaiból eredő teherviselés egyenlőtlen megoszlásának, vagy kéiiyel mességnek is. Ezt azonban nem lehet elfogadni és nem szábad ebbe belenyugodni. Felfigyelhetünk arra, hogy a pártszervezetek több esetbén csak egyszerűen tudomásul

nőt vonnak bei a közügyek intézésébe, a terhek megoszlanak és akkor a politikailag aktív, a közéletben tevékenykedő nők nem kedvetlenednek el, nem fáradnak bele a túlzott teherviselésbe.

A Központi Bizottság nőpolitikái határozata előírta: „Biztosítani kell annak a feltételeit, hogy a nők mind nagyobb számban és mind kvalifikáltabb munkával járuljanak hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez."

Munkásnőink zöme betanított és segédmunkádként dolgozik. Jelenleg meg sem az üzemek, termelőszövetkezetek, sem a női dolgozók nem törekednek kellő tudatossággal, előrelátással szak- képzettségük fokozására. A meglevő, lehetőségeket sem használjuk fel a nők szakma: képzésénél. Az egri Fi- nomszerelvénygyárban például, ahol a munkások között a nők aránya 49.8 százalék, a szakmunkásnők aránya mindössze 4,8 százalék és 1971—74 között mindösz- sze 13 nő végzett szakmunkásképző taníolyampt.

Ugyanakkor .néhány üzemben értek el szép eredményeket. Az Egri Dohánygyár az elmúlt öt év alatt 2,5 százalékról 35.6 százalékra növelte a szakmunkásnők arányát.

Napjaink fontos feladata a munkásosztály műveit-égé- nek növelése, ennek megvalósítása lehetetlen munkások 42 százalékát kitevő nők szakmai műveltsége nélkül.

Nagyon fontos, hogy a szakképzés, a továboképzés előmozdítása érdekében az illetékes szervek, tanácsok vállalatok jobban szorgalmazzák a meglevő lehetőségek kihasználását, amelyet a jogszabályok, rendeletek biz- ■ tosítanak. Jobban kell ösztönözni a nőket a 8 általános iskola befejezésére, amely alapját képezi a szakképzésben való részvételnek.

egyenlőségről beszélünk, mindig azonos, vagy hasonló munkát tételezünk fel és nem az indokolatlan el 5nyö- ket.

Egyes vállalatok és murir kahelyek haiiamosak arra, hogy az indokolatlan bérkülönbségeket agyonhallgassák, vagy megmagyarázzák A legtöbb helyen, elsősorban ahol a női dolgozók száma magasabb a férfiakénál, tettek intézkedéseket a nők és férfiak indokolatlan bérkülönbségének csökkentésére úgy, hogy a nők magasabb bérfejlesztésben részesültek. Nőtt a keresetek nagysága., és csökkent a kis keresetűek aránya is a nőknél 1971-hez képest. Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában 1971- ben 1500 forint alatt keresett a munkásnők 74,5 százaléka, ez az arány azonban 1974-re az ötödére csökkent.

A nők bérarányának javítását tehát csak tudatos, vállalati, munkahelyi bérpolitizálás biztosíthatja, ez felel mag az 1013-as korm myhatározatban foglalt Követelményeknek. Szükséges a munka személy szeriu történő 1 minősítése •" "és' énnek megvalósítását a nőké: érintő vállalati bérpolitikai intézkedéseknél a szakszervezetnek kell befolyásolnia és ellenőriznie.

A nők társadalmi helyzetét illetően jellemző, hogy: a vezető posztokon részvételük nincs arányban alkalmasságukkal, felkészültségükkel. Ennek egyik alapvető oka, hogy sem a politikai vezető testületek, sem az egyes állami, gazdasági

X w> -i i * n * v* 11.“ j/f

példát, nem tekintik állandó

. ít ce,ei,e«3*íi alkalmas nők céltudatos nevelését, előléptetését.

Ez a megállapítás sajnos ma is érvényes. Annak ellenére, hogy történtek erőfeszítések a nők vezető funkcióba állítására, tőképpen felkészültségük fokozálalják a társadalmi megbízatást, a tanulást és az ezzel járó fáradságot.

A

A Hő MUNKA KÖZBm

(Fotó; Perl Mártod

nők részvételére a társadalom irányító posztjain mindenekelőtt a társadalomnak van szüksége. Népességünk fele nő. hogyan lehet akkor érdeklődésük, aktív támogatásuk és cselekvő részvételük nélkül dönteni az emberek sorsit meghatározó kérdésekről? Ezért is igényeljük és követeljük meg hogy a vezető testületekben . és a vezetők között tovább növekedjék a nők aránya.

Időszerű feltenni a kérdést;

— Miért mérik a női munkát, magatartást, vezetőkészséget naa még magasabb mércével, mát a férfiakét?

— Miért bizalmatlanoka női vezetőkkel, nrért kel! Bck'k jobban bizonyítaniuk. m'ért nem előlegeznek több bizalmát a nőknek?

Meggyőződésünk. hogy nemcsak azért van kevés nő megyénkben .vezető beosztásban.: mert a nők nem vállalják (üyenris van), és nem is azért, mert nincs, vezetésre alkalmas nő. . hanem azért, mert akiktől eiőreléoésük függ. nem bíznak eléggé képességeikben.

Nem arról van szó. hogy a

vezetői követelményeknél a mércét leszállítsuk, hanem arról, hogy a követelményeket figyelembe véve legven egyenlő az elbírálás éooen azért, hogy csökkenjen a vezetői munkakörökben ind>- kolaüanul meglevő aránytalanság.

Gyakran túlzásokkal Is találkozunk a követelmények megállapításánál a következő kérdésekben:

Képes-e a nő Irányítani, vezetni, tud-e tárgyilagos lenni, képes-e a funkció ellátásához megfelelő időt es energiát befektetni, mennyi. re befolyásolják a hangulatok? Tulajdonképpen !ogo- sak ezek a kérdések, de csakis olyan mértékben, és akkor ha a férfiak megítélésénél is felteszik, mérlegelik ugyanezen kérdéseket!

Több olyan esetről is tudunk. amikor maguk a nők tiltakoznak a női főnök kinevezése ellen, keresik benne a hibát és rendszerint meg is találiák azt. hiszen senki sem hibátlan. De ez nemcsak a nőnek sajátja. A nők jelleméről és képességeiről alkotott általánosító jelzők (szubjektív. túlérzékeny. ideges, logikátlan) mindenkire jól rá illeszthetők. Hisz mindenki lehet néha rosszkedvű, megítélhet rosszul valamilyen ügyet. Konkrét tények és bi zonyítékok nélkül ezeket az előítéleteket félre kell tennünk. Éppen ezért csak egyéni megközelítésben lehet a szóban forgó nőt képessége felfogása, érdeklődési köre függvényében megnyerni • az adott feladatra, funkcióra.

A lassú fejlődés oka a rossz beidegződés is. Gyakran csak a fiatalabb korosztályokat tartják szem előtt (nem utolsó szempontként a csinosság is felmerül), holott mire a nő jelentősebb politikai, szakmai tapasztalatra tesz szert, figyelembe véve a gyermekszüléssel, neveléssel eltöltött időt. már jócskán - hagyja a KISZ korosztályt. A férfinál fel sem vetődik.

hogy elmúlt 40 éves. ezért *1« legyen vezető.

A nők vezető funkcióba jelölésekor a rosszul beidegződet t kérdésfeltevés is taszító lehet. Ne várjunk eredményt a száraz felszólítástól: vállald el — és felsorolják a funkcióval járó összes nehézségeket Ehhez az is hozzátartozik, hogy majd segítünk, tehát bátorítani kell őket a funkció vállalásában. Tudatos segítéssel, biztatással : í.i megtanítani őket a vezetésre. Ugyanis nem a nők telie'.net csak arról, hogy a vezet :s gyakorlatában nincs kellő ás hosszú tapasztalatuk, itt bizonyos történelmi hátrány u- öomásulváteléről és megszüntetéséről van szó.

A nőnek a munkahelyén leküzdendő és rendszereit magasra állított akadályok m kívül otthon meg kell birkóznia a háztartás ellá'ásóval. a terhesség, szülés, gyermeknevelés gondjaival, nem utolsósorban a család részéről jelentkező maradi szemlélettel is. Igaz. egyre több már az a férfi, aki ..segít” odahaza, bár az. úgynevezett segítő felfogásban is kifejezésre jut az a helytelen "ze n- lélet. hogy a háztartás, gyermeknevelés elsősorban a n ifc feladata, a férj hozzájárulása csak önkéntesség, és nem kötelesség.

A IV. ötéves terv végrehajtásának eredményei, az életszínvonal kedvező alakulása. a szolgáltatások fejlesztése könnyítette a családok munkáját. Lényegesen segítették a családokat a kormány különböző intézkedése!, a gyermekgondozási segély a családi pótlék emelése a gyermekintézmények növelésére és bővítésére tett országos és helyi erőfeszítések

E társadalmi juttatásoknak, intézkedéseknek nagy szerepük- van abban, hogy a n >k milyen körülmények és feltételek között tudnak eleget tenni munkavállalói és i.nvai hivatásuknak. A lehetőségeink természetesen végesek cs az igények meghaladják azokat. Megoldásukkal a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek eddig is komolyan foglalkoztak és ennek megyénkben is szép eredményei vannak.

A gyermekintézmények fejlesztésében a helyek számá- -nak gyors ütemű növelésével .sem tudtuk kielégíteni az igényeket. Az V.. ötéves tervünk további fejlesztéseket irányoz elő. de jó ideig nem leszünk még olyan helyzetben, hogy minden felismert ellentmondást egyszerre meg tudjumc oldani.

Felbecsülhetetlen értékű a helyi intézkedések és te’1 ;k sokasága. Például az Apz községben épülő 100 sze né- lyes óvoda megépítés ez Í975-ben a Qualiíál v/á" nt egymillió forintot biztos tt. Több üzem. többek kö’itt az Egri Dohánygyár, a M"' -i- vidéki Hőerőmű saját óv lát tart fenn. a Mátraalji Sóbányák 2 millióval járult óvá a petőíibánysi bölcsőde, óv ■ la építéséhez. Termelőszöve kőzeteink ugyancsak hasnló segítséget adnak. A oénzösz- szegeken kívül építőbr.gád ’k segítenek a gyermekintézmé- hyek építésében.

A megyei pártbizottság 1976. február 26-i határoznia az eredmények elismerésé ;e! és a gondok megfogalma'á- sával újból felhívja valamennyi kommunista figyelmét: bőven van tennivaló ik a nők teljes egyenjogúságinak érvényre juttatásiért! \ ténylegesen meglevő ere mények korántsem arról tanúskodnak. hogy mind nt megtettünk. A feladatok továbbra is olyan megold ' ra váró alapvető gondokat tartalmaznak, melyek megvalósítása minden kommun:s'i~ nak és vezetőnek feladata.

A XI. kongresszus határo, zata kimondja: „A tovább’i- pés iránya, a nők fokoz * 16 részvétele a társaialmil g szervezett munkában, szakmai és általános műveltségük emelése, valamint a ve~; ő funkciók betöltésében és a bérezésben még fennáll t h U- rányuk megszüntetése. Különösen sok a teendő a nők családon belüli helyze'é -el kapcsolatos maradi szemlézi megváltoztatásában. A n ók teljes egyenjogúsága össztársadalmi érdek. a szociális'g, társadalom fejlettségének egyik ismérve.”

M unkánkat ehhez igazi—

1 1 va kell véeeznü’ hogy e célkitűzések macu- dé&al&aul Uh&sűZissttiM