Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
Próbaút a katedra elolt Dr ftovák Páhé a parlamenti delegáció útjáról Szakmai gyakorlat. A száraz, hűvös szó mennyi izgalmas kérdést takar. Eleget, jót, s ióí tanultam-e, s hogy tudom mindezt hasznosítani a gyakorlatban? Egyáltalán, helyesen választottam-e hivatást? Ezekre a kérdésekre keresett feleletet az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csaknem háromszáz hallgatója, az egyhónapos tanítási 'vakorlaton. Tapsolnak az ötödikesek. ., A verpeléti iskolában Ko- zizska Katalinnal arról beszélgettünk, hogyan sikerült az első találkozás a falusi iskolával. — Mások, egészen mások ezek a gyerekek. Más az amit tudnak, és másképpen viselkednek. Csendesebbek és fe- gvelmezhetőbbek, mint a városiak, s valahogy mégis nagyon figyelni kell rájuk . . M előtt főiskolás lettem, hi- va*a'ban dolgoztam. Az íróasztal mögül csábított el a katedra, az a lehet 5ség, hogy nem papírokkal, hanem emberekkel foglalkozhatom. Próbát jelentett szám rmra hát ez a hónap, \nnak a próbáját, hogy helyesen dön- töttem-e. Éppen < zért elsősorban az izgatott, hogyan találom meg a hangot a gyerekekkel. Ha sikerül velük Ösz- szebarátkoznom, sokkal, de sokkal könnyebben tudok többet tanítani. Nos, bármennyire gondosan készültem, az első órámon úgy éreztem, megbuktam. A téma a kutya — biológia—rajz szakos vagyos —, hálás anyag, s mégis fagyos volt a levegő. Nagyon elkeseredtem. Csak később jöttem rá, mi volt a hiba. Ahelyett, hogy hagytam volna őket beszélni, előadást tartottam. Pedig gondolhattam volna, hogy egy falusi gyerek rengeteget tud az állatokról beszélni —, hiszen magam is tófalusi vagyok...! Legközelebb aztán a béka órát már hangutánzással kezdtük. Azóta tapsolnak az ötödikesek... Okosak és rendetlenek Az első önálló órák gondjaival nemcsak a magyar hal’gatóknak, hanem az Egerben tanuló vietnami diákoknak is meg kell küzdeniük. Vietnami Ági, Nguyen Thi May az egri IV-es számú iskolában készül a próbatam- tásra. Már csak néhány perc van becsöngetésig, de azt is ki kell használni. „Góiyahír, réti boglárka” ismétli utoljára a szavakat — Hát igen, nekem a kiejtés okozta a legnagyobb nehézséget. Mert hiába tudom jól az anyagot, hiába igyekszem színessé és változatossá tenni az órákat, ha egyszerűen nem értik meg a tanulók, amif mondok.. Szerencsére nagyon sok segítséget kapok. A kollégiumban a lányok, ötször, hatszor is meghallgatták és kijavították a félresikerült szavakat... Tavirózsa, rétiboglárka, gó- lyahír, sás... — lapozza végig még egyszer a tankönyvet — Ebből csak a sást ta- • nítjuk majd otthon, mert a I többi növény ismeretlen Vietnamban. Más otthon a tananyag, más az iskola, mások a módszerek. Csak a gyéretek hasonlítanak. Egyformán okosak, kíváncsiak, ren- letlenek, és egyformán megérzik ott is, és itt is, ha szeretettel közelednek feléjük. Is persze azonnal viszonozták is. Azt hiszem, ezért nem izgulok most, az első óra előtt Katedra és pódium Gyöngyös, lakótelep. Az iskolát nem ki 11 sokáig keresgélni, a gyerekzsivaj mesz- szire elhallatszik. Éppen szünet van. R. Tóth Ibolya fáradtan érke aiztkanrá-onga radtan érkezik a tanáriba. — Helyettesbettem az egyik beteg kolléganőt is. Rengeteg órám van — mondja, de inkább dicsekvésnek hangzik a sóhaj, sem mint panasznak. — Huszonnégy óra rajzból, huszonnégy földrajzból. Ha lelkiismeretes vagyok, szinte az egész napom elmegy a felkészüléssel. Szerencsére itt lakom a szomszédban, és a kollégák rendkívül sokat segítenek. Ezenkívül rendelkezésre áll mindenféle segédeszköz is; a térképektől kezdve az írásvetítőig. Különben is szívesen vállaltam a többletet. Én a tanár munkáját ugyanis egy kicsit a színészéhez tudom hasonlítani, a színészéhez, akinek előadásával észrevétlenül magával kell ragadnia a közönséget. Ezt a könnyedséget, játékosságot, kifejező- készséget nagyon sokat kell még gyakorolni. Nem érzem rnagam még elég biztosnak. Néha lámpalázas vagyok. Zavarba jövök egy-egy kérdéstől Pedig szerintem azt kell éreztetni a tanulókkal, hogy a tanárhoz bármikor és bármivel bizalommal fordulhatnak. Ezt elérni akkor, amikor a gyerekek annyira olvasottak és tájékozottak, mint manapság, nem kis feladat. Kár, hogy ez a vidéki próba pem korában kezdődik, mondjuk másodikban, vagy harmadikban. ★ Örömök és gondok, sikerek és kudarcok, jó és rossz tapasztalatok.- A vélemények különböznek, de a három negyedéves ma még egyetért abban, hogy jól választott hivatást. Remélhetőleg később is így gondolják! Németi Zsuzsa Egy hétig tartózkodott Ausztriában hazánk parlamenti küldöttsége, amelyben helyet kapott dr. Novak Pál- né. a hatvaniak országgyűlé si képviselője. — Élményekben gazdag éj hasznos útról tértem vissza — mondta kevéssel hazaérkezése után a képviselőnő. — Delegációnk, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezetett tulajdonképpen szomszédaink három évvel korábbi látogatását viszonozta! S elsődleges feladata volt. hogy közelebbi ismereteket szerezzen a kétkamarás osztrák parlament munkastílusáról továbbá olyan városokat, üzemeket tekintsen meg. amelyekkel gyümölcsöző kapcsolataink vannak. Találkoztunk is osztrák képviselőkkel. részt vettünk a Kirchschläger szövetségi elnökkel. Kreisky kancellárral, s Anton Benya parlamenti elnökkel folytatott tanácskozásokon. továbbá betekintettünk két nagyüzem, a Chemie—Linz AG és a Steyer — Deimler—Puch művek életébe. E két nagy gyártelep mezőgazdaságunk vegyi- anyag-ellá ásához nyújt segítséget. illetve motoralkatrészek szállításával támogatja iparunkat a megszabott árucsere-forgalmi egyezmény alapján. A magyar országgyűlés küldöttsége egy hét alatt sokat utazott Ausztria festői tájain. Járt múzeumokban, színházi előadásokon. Megtekintette Salzburg és Bécs történelmi nevezetességeit. o eközben eljutott az osztrák főváros Donaupark néven ismert negyedébe. — Itt az ENSZ épülő nemzetközi székhelyét. újabb konferenciaközpontját néztük meg — folytatta beszámolóját dr. Novák Pálné. — Lenyűgöző volt a látvány, a stílusában korszerű, méreteiben hatalmas építkezés. Ha elkészül, véleményem szerint méltán' vetekszik ; New York és Genf hasonló rendeltetésű központjaival. De feltétlenül említést érdemé! az új lakótelepeken szerzett tapasztalatunk. benyomásunk is! Az kapott meg bennünket, hogy osztrák szomszédaink a lakótömbökhöz mindenütt iskolát építenek, éspedig úgy. hogy amikor a környéken élő gyermekek ..kinövik” az in téze et. azt kevés költs éggei rögtön lakóházzá lehet alaki tani. Utunkon megnéztünk egy modem bevásárló köz pontot, s budapesti gondkén i figyeltük, hogyan oldják mez- Bécsben a városközpont ga razsírozását. Végül hadd em lítsem meg: képviselőtárs nőmmel. Raffai Sarolta író val, az országgyűlés alelnó kével többször szóba hoztuk egy-egy osztrák város arculatának kialakítását, illetve a' módszert, ahogyan fejlesztik e településeket. Meglepő hogy a magas építésű blokkok között sok régi kertesházat láttunk, ami szellősebbé. színesebbé teszi egy-egy városnegyed képét! , Elmondot a mag ziatyan város képviselőnője, hogy .egyhetes útjuk során nagy figyelemmel. előzékeny s ág c d. barátsággal vették körű! delegációjukat az osztrák vendéglátók. S mind a hívaaíos tárgyalásokból, mind az oldottabb eszmecserékből íz csendült ki. hogy bár oriá- gaink különböző társada* \i alapokon nyugszanak, a jószomszédi kapcsolat feji osztásé kölcsönös érdek. Ezt erősítette, ezt segítette elő a mostani találkozó is. amelyet bizonyára ú jabb a-í követnek majd. (m. ay.)' I eehn ik a t ér d eh ess á « eh & a postánál A Posta Kísérleti Intézetben Szén tannal Péter és csoportja telejon-vonalvizsgáló automatát fejlesztett ki: A készülék, felügyelet nélkül folyamatos oróbahívásokkaL de. §5 fel a tefefouvoyálak és a központok hibáit. \/gi, o Az intézetben a kutatók most ismerkednek a japán gyártmányú technikai érdekességgel, a videotelefonnal. 7í berendezés segítségével úgy lehet telefonálni, hogy a beszélők kis képernyőn egymás arcát is láthatják. A tervek szerint a jövő évben a posta Budapesten felszereli az el~& állomáspárt, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek :a technikai újdonsággal. (MTI fotó — Bara István felv.) 20.10: Sas meg a sasfiáit 1. SZABÓ LŐRINC: A szökevény 2. KRÚDY GYULA: Zoltánba. A két színpadi mű, — Szabó Lőrinc egyfelvonásosa és Krúdy színműve — azért kapta a televíziós játékban a „Sas meg a sasfiók” címet, mart a Szabó Lőrinc-mű főhőse Petőfi Sándor, a Krúdy- írásé a nagy költő fia, Petőfi Zoltán. Szabó Lőrinc egyfelvoná- sosában az utolsó, végzetes nagy csata előtti éjszakán Petőfi Sándor egy parasztházba vetődik A háziakkal beszél ve, vitatkozva rendkívüli tömörséggel sorskérdések vetőd nek fel. Feldereng Petőfi sorsának tragikus végzetszerűsége, a közkatona forradalmi halá'rászán tsága. éppúgy, mint a tragikus közöny, amely körülveszi. A Krúdy-műben a géniusz apa, Petőfi Sándor árnyékában felnövő fiú, Zoltánka más módon tragikus sorsa tárul fel. Az apja emlékéhez és szellemiségéhez egyaránt hű'len Szendrei Júliával való feloldhatatlan konfliktus Zoltánkát haláláig elkíséri. Petőfi Sándor és Zoltán szerepében Lukács Sándort láthatjuk. (KS) 1976. március 14., vasárnap XIII. Elégedetlen önmagával. Türelmetlen, ha a műszaki fejlesztésről van szó. Kíméletlenül őszinte, ha bírálni kell. 1955 novemberében, az MDP Központi Vezetősége kibővített ülést tartott. Napirenden: az iparfejlesztés feladatai hazánkban. Az elmúlt évek nagy. de ellentmondásos eredményei elkerülhetetlenné teszik az őszinte. szépítés nélküli helyzetértékelést. Takarékosabban, nagyobb hatékonysággal — kor^* szerűbbet. Ezek a plénum legfontosabb gondolatai. Harminchárom felszólaló varr — köztük mindössze két munkás. Miniszterek, központi vezetőségi tagok, tudósok után kap szót Molnár István. A 100 méteres mozgalom tapasztalatairól beszél, aggodalmairól. hogy az átlagok még mindig nagyon alacsonyak. Az új műszaki megoldások elterjesztése lassú, kevés az igazán korszerű gép. De talán nem is ez a legfőbb akadály... Nyissuk fel a tanácskozás anyagát tartalmazó könyvet Molnár István felszólalása, - 199. oldal. — Véleményem szerint kísérleteket kellene folytatni fúrókocsik bevezetésére, hogy lecsökkentsük a 24 óra alatti ciklusok számát. A kunos betörés a géni rakodás 24 óránként 5 ciklus elvégzését teszi lehetővé. Ez fékezően hat az előrehaladásra, mert a ciklusszám megnöveli egy-egy cikluson belül a mellékidőket; ötször kell fúráshoz készülni. ötször kell reoeszteni. ötször kell füstre várni.. Mindezeket a problémákat már nem egyszer elmondtam illetékes műszaki vezetőknek, sőt legutóbb Kocsis elvtárs- nak. a szénbányászati miniszterhelyettesnek is írtam levelet ezekről a kérdésekről. Jellemző, hogy még a mai napig sem kaptam rá választ. .. De ezeket a fent említett hiányosságokat elmondtam pártszervek előtt is. és kértem, vizsgálják felül az ügyet. Felülvizsgálták, s az abból állt. hogy egv elvtárs szombaton délelőtt 10 órakor lejött és 2 órakor el is ment... A kivizsgálás eredményéről még a mai napig sem értesítettek ... XII. Legendák A nagy teljesítmények, rendkívüli sorsok előbb- utóbb legendákat szülnek. Molnár Istvánról Is sok mindent „tudtak” az emberek. Fent ülünk Molnár maga építette, mélyen alápincér zett — mit csináljon egy nyugdíjas baráber. ha nem pincét?” — présházban. s miközben a gyönyörű színű vörösbort ízlelgetjük, elérkezettnek látom az időt. hogy ezekről a legendákról beszélgessünk ... — Mindenki azt mondja: közvetlen telefonösszeköttetése volt Rákosi Mátyással... A főtitkár állítólag gyakran hívta fel személyesen a bányában ... — Ugyan! — Nem hívta, vagy telefon se volt...? — Nem. hogy Rákosi Mátyással nem volt összeköttetésem. de sokszor még a bányamesteri irodával is csak úgy tudtam beszélni, hogy visszagyalogoltam a vájvég- től 1—2 kilométert. — Azt Is mondják: a főtitkár személyesen látogatta meg a bányában. — Nem. nem volt nálunk a munkahelyen soha. Én voltam egyszer nála. amit korábban meséltem is... Akkor úgy éreztem. méltatlan helyzetbe hoztak minket; s kötelességem a végsőkig harcolni. — Az iparfejlesztésről szóló MDP-plénum anyaga könyvalakban is megjelent, ön felszólalt. felszólalását teljes terjedelemben közük. A neve mellett bedig ez áll: Kossuth-díjas vájár... Asztalra koccan; a pohár. Molnár István ujjal megremegnek. — Mit mondjak erről.., ? — Kapott Kossuth-díjat? — Nem kaptam. — Itt ped:g az áll. — Az az igazság, ma sem tudom, mi volt ezzel a Kossuth díjjal. Állítólag, többször is felterjesztettek. Pesten úgy is tudták szinte mindenütt: Kossuth-díjas vagyok — így jöttek nem egyszer a meghívók is —. de a díjat sohasem vettem át... — Egy vidámabb dologról: önnek volt az első magánautója Pécsett... — Nem az ötödik? — Nagy szenzáció volt mindenesetre. Egy bányász, akinek vadonatúj autója van... Mi a története? — Egy gyerekkori elhatározással kezdődött. Ügy figyeltem, lestem a motorbicikliket. mint a mániákus. Minden vágyam az volt, hogy egyszer nekem is legyen. Lett is. Először egy kis Csepel. aztán mindig erősebbek, nagyobbak. Hétszázötvenes motorokkal száguldoztam. Persze, buktam is. Valamelyik felemen szinte mindig hiányos volt a bőr... így aztán egy szép naoon azt mondták a pártbizottságon: tedd csak le szépen. Molnár elvtárs. azt a motort, mert nekünk szükségünk van rád... „És mivel fogok kijárni az aknához?” „Autóval, ha te Is úgy akarod.” Hát ez a története. A többi már ment magától. 1934-ben 10‘J új Mozskvics érkezett Budapestre. Fent voltam valamilyen rendezvényen, ott volt Vas Zoltán is. Elmítem neki a kocsit. Azt mondja: rendben lesz. Molnár. Egyébként nagyon kedélyesen beszélgettünk. Hallotta a teljesítményeink hírét. Amikor elbúcsúztunk, azt mondta: „Érdemes volt magával foglalkozni. Molnár, igazán érdemes.. ” — Tehát jött 100 Moszkvics ... — Az volt az irányelv: körzeti orvosok kapják a többségé* — Mennyibe került akkor my kocsi? — Ezek 103-as Moszkvicsok voltak. Az áruk: 26 5Ö0 forint. A József utcában kellett átvenni. Amikor.'kigördültünk a kapun, a személyzet kijött utánunk, s add'g néztek, amíg el nem tűntünk a forgalomban ... — Vissza tud emlékezni a rendszámára? — Hogyne! CD 474. Egyébként a kocsi még ma. is fut, elég gyakran látom ... — Autó — gazdagság ... Akkor ez a két fogalom még nagyon szorosán összetartozott. Mennyit keresett ön akkoriban? — Szépen kerestünk. Mai mértékkel mérve talán ne ti túl nagyok ezek az összegek, de akkor nagyón kemény volt a forint. — Mekkora volt a legnagyobb összeg, amit kézhez kapott? ' • — Pontosan nyolcezer forint. Az átlagom 5—6 ezer között volt. Egyébként csapatbérezés volt nálunk, ha jól mentek a dolgok, vo'a- mennyien többet kantunk. Én 10 százalékkal kaptam többet. mint csapatvezető. — Egyszer elvitték Molnár Istvánt a rendőrök... — Kik? — A politikai rendőrség, ha igaz... — Csend lesz, s aztán mintha egy másik Molnár szökkenne elénk: Molnár István nevetni kezd. vidáman, felszabadultan. hogy még a könnye is kicsordul. — Hát ezt is tudják? — Hogy történt? ,. — Ügy kezdődött, hogy megnősültem. — És? — És elhatároztuk. hogy szerényen, a nyilvánosságot kizárva csináljuk. Komlón volt az esküvő. Szépen mentek is a dolgok, csak éppen a szertartás közepén. fePűht R. F., a népszerű pécsi újságíró. (Folytatjuk^ i Küldőnként Ausztriában
