Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

Megkezdődött m párt vezetőségek és a tagság eszmecseréit Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyilatkozik Nincs holt idény — nem is lehet a politikai munkában. Alighogy befejeződtek a beszámoló taggyűlések, már­is elkezdődött a pirtvezető- sigek és a párttagság esz­mecseréje. Alapszervezete­inkben beszélgetések folynak a munkáról, a magatartás­ról, a párttagság és a veze­tőség terveiről, elképzelései­ről, a XI. kongresszus hatá­rozatainak helyi megvalósí­tásáról. Politikai életünk e fontos eseményéről — amely szer­ves része a párttagsági tag- könyvcserének — kértünk nyilatkozatot Lévai Ferenc- től, a megyei pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetőjétől, aki a következőket mondta: — Alapszervezeteink egy ré'Z'ben elkezdődött a mun­ka. folynak a beszélgetések Bír a beszélgetések zöme jr. >7 hátravan, már az eddi­gi tapasztalatok is azt iga­zolják: a. párttag és a pártvezetőség c :rnecscréje hasznára tesz a pártnak, növeli a párttag­ság eszmei, cselekvési egy­ségét és aktivitását az orszá­gos és a helyi politika meg­valósításában. A párttagokkal történő b esz Ügetéseket bizonyos ün­nepélyesség. megílletődöttség, olykor izgalom kíséri mind­két partner — a párttag és a vezetőség képviselői — részéről. - És ugyanakkor nagyfokú a felelősségérzet is. .4 vezetőség tagjai felké­szülten várják, meri tájé­kozottak a párttag munká­járól, magatartásiról, tisz­tában vannak képességeivel. 4‘ besz/‘1ó'’‘*sek őszinte, elvtársi légkörben folynak és ahogyan mondani szok­ták, nevén nevezik a gyere­ket, akár hibáról, akár erényről van is szó. A be­szélgetésekben központi he­lyet foglal el a közösség — termelőszövetkezet, gyár, üzemrész, hivatal, vagy in­tézmény — terve és gondja, s inkább az előretekintés jellemzi, mint a visszatekin- getés. Ilyen szempontból mondanak véleményt a párt­tag munkájáról, magatartá­sáról, pártmegbizatásínak teljesítéséről, és a pirtta­A vízgazdálkodás fe lóikéról és újabb feladatairól Az Országos Vízügvi Híva ,al székházában pénteken dr. Zergaly István államtitkár i7. OVH elnöke sajtótáiékoz- :atón ismertetne a IV. ötéves ;ervben elért vízgazdálkodási “redméiiveket és az V. ötéves ;ervre előirányzóit feladato­sat. Többek között elmondot- :a. hogy múlt év végéig a tervnek megfelelően az or­szág lakosságának 65—61 százaléka — mintegy hétmil­lió ember — részesült köz­műves vízellátásban. Arány- ta’^nság muta'kozik azonban a vízellátás és a csatornázás íjrWt. hiszen a csatornázott terű1 éten élő lakosok száma al'° haladta meg a három­milliót s a IV. ötéves terv­ben előirányzott szennvvíz- t’sz'ító: berendezéseknek csők mintegv 50 százaléka é-i'íit fel. A következő terv­időszakban közműves — ve- 2p+,%es ivóvízhez kell jutta*- ni tnvábhi esvm’llió embert s a -sa'ornázós a s’^nnvvíz- Tr's,,'*ítás evors ü*emű feilesz- tV-'vel el ke’l ér-u hogv inon ra már 16 nv'hó em^^r le’-’msson csatornázott terű- tótén. gok részéről is csak elvétve hangzott el eddig egyéb probléma, vagy sérelem. Mint említettem szákimondóak, bátrak ezek a beszélgetések, mindkét részről határozot­tan csengenek a szavak. Legtöbb párttag a munka­helyi problémákra hívja fel a figyelmet és felteszi a kérdést a pártvezetésnek, hogy mit kíván tenni — ter­mészetesen a párttag segít­ségével — ezek megszünte­téséért. Jó néhány helyen kifogásolták, hogy a taná­csi félfogadás nem igazodik a munkaidőhöz, hogy olykor­olykor előfordul a törvé­nyek különböző értelmezése is. Többen bírálták a gazda­sági vezetést, mert az sze­met hunyt a hanyagságok, a fegyelmezetlenségek fölött. De ezeken a beszélgetése­ken is előfordult, hogy ha a munkahelyi vezetőről volt szó, óvatosabban, finomab­ban fogalmazódott meg a bíráló szó, mint az egyszerű párttag esetében. Itt emlí­tem meg, hogy néhány eset­ben a beszélgető bizottság javasolta a párttagnak, hogy az lépjen ki a pártból, mert nem tud, nem képes eleget tenni a követelményeknek. Ugyancsak elvétve egyné­hány párttag is kérte kilé­pését a pártból. Néhány észrevétel még — anélkül, hogy általánosíta­nék —, amelyeket a még hátralevő beszélgetéseken jobban figyelembe kellene venni. Nagyon fontos, hogy a párttag munkájának a megítélése, a követelmények teljesítése és a párttag ma­gatartásának minősítése a párt vezetőségének vélemé­nyét tükrözze és legyen mentes m:nden szubjektív megítéléstől. A másik: egyes beszélgetéseken csak az úgynevezett nagy politiká­ról, országos dolgainkról, gondjainkról esett szó. Hasz­nosabb volna ezek mellett elsősorban a konkrét, a he­lyi témákról is szót váltani, a helyi gondok, a feladatok megoldását keresni és szor­galmazni. Ugyancsak elvét­ve, de előfordult, hogy né­hány párttag igyekezett ki­bújni a felelősség alól, és inkább másra, másokra há­rítani azt. Helyesebb, ha valaki őszintén és nyíltan saját hibájáról, mulasztásai­ról szól és utána tiszta lap­pal, nyugodt lelkiismerettel láthat munkához. És ha ezt valamelyik párttagnak a be­szélgető bizottság egyik vagy másik tagja mondja, még ha nem is esik jól. még ha nem is tetszik minden szó, ne vegye azt kioktatásnak. Ezeken a beszélgetéseken egyenrangú, egyenjogú párt­tagok vesznek részt, és mint ahogyan azonosak a követelmények, éppenúgy azonosnak kell lenniük a se­gítségnyújtásban és annak fogadásában is. Két meg­jegyzést még: egyes esetek­ben indokolatlanul elhúzód­nak, több órásak ezek a be­szélgetések. Itt is áll az a bölcs mondás, hogy akinek nincs mondanivalója, az so­kat beszél. A másik, olykor igen sokan ülnek — hatan- heten — az asztal egyik ol­dalán és ez olykor zavarja az egyedüllévőt. As eddigi tapasztalatok te­hát azt bizonyítják, hogy a beszélgetések elérték célju­kat, és aligha véletlen, hogy több helyen elhangzott már eddig is: máskor is, gyakrabban is hasznosak lennének az ilyen, vagy eh­hez hasonló beszélgetések. Igazán azonban egyértel­műen csak akkor válnak ezek a köz és az egyén ja­vára, ha a javaslatok mi­előbb megvalósulnak, ha a szavakat intézkedések, tettek követik. Éppen ezért a be­szélgető csoportok rögzítsék az egyes párttagokra vonat­kozó fontosabb jellemzőket, tapasztalatokat, a javaslato­kat a tennivalókra, hogy a beszélgetéseket összegező tag­gyűlések határozatai nyomán mielőbb megvalósuljanak a párttagok, az alapszerveze­tek tervei, céljai — fejezte be Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. (P■ j) Millionto 1 A föld teteje már meg­szakadt. A kora tavaszi szél végigrohan a barázdá­kon és örvénylő port kavar. A márciusi nap bágyadtan' töri át a poríüggönyt, de még csak fénye van, ereje nincs. A hőmérő higanyszála alig emelkedik a nulla fok fölé. Hideg van. új óriás erőgépek. Az IHC és a John Deer a 70-es évek első harmadában kezdte meg útját Magyarországon, He­ves megyében is. A százöt­ven lóerő azonban sokszor kevés volt, hogy áttörjön egy-egy akadályon. A dip- lomatikusabb emberek úgy tették fel a kérdést: nem A magyar—amerikai kooperációban kiszü'ő Fiba— Steiger traktor több mint egymillió fonni1 i kerül de meg­éri. A traktorosnak minden kényelmet, és ami a legfonto­sabb, munkakedvet biztosít, emellett óriási tel e Itményre képes. (Fotó: Perl Mórion) Tóth József kényelmesen üldögél a fülkében, nyakán kigombolva a fehér nylon­ing a könnyű pulóver alatt. A rádió hangja betölti a fülkét Tart a „Kettőtől ha­tig” műsor. A Bimbo Jet játssza a nagy slágert, az E! Bimbót. — Szeretem ezt a számot — mondja, miközben iga­zít egyet a légkondicionáló szabályozóján. Hátranéz a fülke mögé, ahol a tárcsák belemarnak a földbe és füs­tölgő gomolyagot húznak a traktor után. CBS Hazánkban az sparszerű kukoricatermelési rendszer­rel együtt jelentek meg az A Minisztertanács tárgyalta? Költözik az ipa? A TÖRTÉNELMI OKOK­RA is visszavezethető arány­talanság Ismert: Budapesten él az ország lakosságának egyö öde. egyszersmind a fő­város adja hazánk ipari ter­melésének hozzávetőleg 35 százalékát. Napról napra ol­vassuk-halljuk: a budapesti üzemek létszámgondokkal küzdenek, miközben egyik­másik településünkön még ma is keresik a megfelelő munkaalkalmat. Az is több fórumon elhangzott, hogy a fővárosban a lakásépítéshez — továbbá környezetvédelmi okok mia‘t — új szabad te- rüle'ek szükségesek. Ráadá­sul az elavult telephelyek felújítása az esetek többsé­gében nem gazdaságos; ezért is került napirendre még a harmadik ötéves terv idő­szakában a fővároi iparki- telepítés. A kormányszervek több­ször foglalkoztak e témával. Határozatokat hoztak: Buda­pesten a harmadik ötéves terv időszakában 77. a ne­gyedik ötéves tervben 129. 1976—80 között pedig továb­bi telephelyeket kell meg­szünteti. Az üzemek vidék­re költöztetését tetemes ioar- kitelepítési alap könnyíti. A negyedik ötéves tervidőszak­ban a vál'ala'ok zöme ele­gei tett kötelezettségének: a felszámolásra ítélt 129 te­lephely közül 116 megszűnt, s ami kiváltképp örvendetes — 106 gyáregység vidékre te­lepült! így a fővárosban mintegv 19 ezren vállalhat­tak másutt. — létszámgond szorongatta ipari üzemekben — munkát. Ugyanakkor vi­déken — 19—20 ezer új munkahely létesült. A HETVENES ÉVEK első felében hozzávetőleg 4.2 mil­liárd forintot fordítottak iparkitelepítésre. E hatalmas összeg 33 százalékát állami támogatásból. 37 százalékát pedig bankhitelből fedezhet- ték a vállalatok — a vidé­ki iparfejlesztés tehát mind­össze 30 százalékkal terhelte saját forrásaikat. Aligha kell hangsúlyozni: ily módon mindenki jól jár. Budaoes- ten a felszabaduló területek mintegy 40 százalékát lakás- és kommunális építkezések­re. csaknem 14 százalékát pe­dig szolgáltatási célokra hasz­nosíthatták. Nem szükséges közgazda- sági szakismeret ahhoz, hogv mindenki számára nyilván­való legyen: például az El- zett Fémlemezipan Művek sokkal hatékonyabban-ter melékenyebben dolgozhat Be­rettyóújfalun (272 millió fo­rintba került e beruházás), mint 1975-ig Budapesten hét helyen. Az Elzettnél a fővá­rosban 2013 munkahely szűnt meg — Berettyóújfalun pe­dig 2400 munkahely létesült. De hivatkozhattunk a Látsze- részeti Eszközök Gyárára, amely 1973-ban nyolc el­avult telephelyet számolt fel Angyalföldön és Esztergom­ban létesített mintegy 30 millió for.ntárt 400 embert foglalkoztató új üzemet, vagy a Textilhulladék és Fonal­osztályozó Vállalatra, amely ugyancsak 1973-ban. szintúgy .Angyalföldről — hét hely­ről — költözött át Kunszent- miklós-Tassra. E beruházás eredményeként 61.5 millió forintért — 371 munkahely létesült. JÓ PÉLDÁT MUTATOTT a Thermoplasztikai Mű­anyagfeldolgozó Ktsz — ön­ként települt át hét zuglói telephelyről Bükkábrányba: 1500 embert foglalkoztató ipari létesítménnyel gyara­podott Nagybátony. 500—900 munkaalkalmat kapott Nyír­egyháza. Békés. Kisvárda. Tiszafüred. Bodajk. Mezőtúr. Mátészalka. Nyírbátor... s még folytathatnánk a listát, kiegészítve e mondattal: a fővárosi iparkiteleoítás is a programnak. Budapest és más települések egvüttes ér­dekelnek megfelelően — folytatódik. (MTI) érné meg, ha hat MTZ-t vásárolnánk helyette, hiszen az árába beleférne. Na. és ehhez honnan fogunk al­katrészt kapni — hangzott az aggodalom. , Az erőgépek bizonyítottak, A mázsákat emelkedő ter­méshozamok, a jobb minő­ségű földmunka, az össze­hasonlíthatatlanul nagyobb teljesítmény, mind mind meggyőzően hatottak. Ma Heves megyében csaknem harminc John Deer és öt Rába-Steiger dolgozik. S ez nem csupán a termelőszö­vetkezetnek jeient óriási vál­tozást, hanem a traktoros­nak is. 8 fi i Ismeretlen fogalom volt mindaddig a két műszak, amíg a több milliós értékű gépek meg nem jelentek a termelőszövetkezetekben. Addig a nyújío.t műszak járta, ami úgy tizenhat órát jelentett egy embernek fenn a széljárta, huzatos vezetőfülkében, ahol a népi humor szerint automata hőszabályzó volt. Automa­tikusan annyi volt a hő­mérséklet, mmt fülkén kí­vül. A nagy teljesítményű gépekre ugyanúgy mint a Volán-taxisoknál, meg­szervezték a váltós szolgá­latot. Egy gépen két ember dolgozik, mert a drága szer­kezetnek éjiel-nappal men­nie kell. Sokan még ma is értetlenül állnak és azt kér­dezik: miért ez a lázas si­etség? Hiszen ezek az óriá­sok 8—9 km óránkénti se­bességgel szántanak. Amíg egy MTZ kötött talajon 2 hektárt képes felszántani egy műszak alatt, a RÁBA 14— 16 hektárnyi földdel végez. Hozzáve+ő’eges adatok sze­rint a RÁBA nyolc MTZ munkáiét kénes elvégezni. A kétkedők ké~désé-ek lé­nyégé az. hogy érdemes-e egymillió-háromszázezer fo­rintot kiadni egy ilyen monstrumért, hiszen gyor­san elvégzi a munkát és so­kat áll? Durva íréfálózássai élve — mondta egy gépészmér­nök — az a jó, ha mennél többet áll. Azaz mennél gyorsabban végzi el a mun­kát, .hiszen éppen ez a lé­nyeg, hogy a szántás ne hó­napokig tartson, a magágy előkészítése ne heteket ve­gyen igénybe, és a vetés a lehető leggyorsabban kerül­jön a földbe, amikor kell, mert egy-két ■ napos kásás mázsákat vihet e! a bűvös terméshozamból, amelynek most már minden kilójáért folyik a harc. —Sokkal osszabb lett — mondja a fiatalember és zsebre dugja a kezét. Tud­ja, azelőtt mindannyian ha­verok voltunk. A meló után bevágtunk egy-két korsó . sört, szóval, együtt voltunk. Amióta megjött az új gép és engem tettek rá, megvál­tozott minden. Először;, csak azzal kezdtek cukkolni, hogy tisztább ruhában meg fél­cipőben ülök fel a gépre dolgozni. Miért nem nyak­kendőben jársz? — kér-- dezték. Ez volt a kezdet, de akkor legalább még beszél­tünk egymással, most már csak köszönünk. Szabályo­san kiutáltak maguk közül. Bit — Őket már nem szabad traktorosoknak hívni — mondja Bnrtha Antal, a hat­vani tsz üzemvezetője. Itt az ideje, hogy a köztudatba is átvigyük; ezek az emberek minőségileg sokkal maga­sabb rendű munkát végez­nek, mint a laikus közgon­dolkodásban megtestesült traktorosok. Én következete­sen csak erőgépkezelőknek szólítom mindegyiküket. Képzel ie el, hogy egy ember kétmilliós munkaeszközzel dolgozik. Körülbelül ennyi egy erőgép és áZ utána akasztott munkagép ára. A legkorszerűbb ipari üzemek­ben is ritkaság, hogy ilyen érték legyen az ember ke-, zére bízva. Ez a felelősség meg is látszik a fizetésben. A mun­ka dandárja alatt a nagy erőgépkezelők megkeresik a nyolc-kilencezer forintot. Az is igaz, hogy amikor ál! a gép, ezerötszáz forint a fi­zetésük. A megnövekedett keresettel párhuzamosan azonban ugrásszerűen meg­nő a felelősség is. Akik a nagy erőgépekre kerülnek, többnyire árképző tanfolya­mon vesznek részt. Erre az átképzésre azonban sokkal több gondot kellene fordíta­ni. Az egyik Rába-StelPer személyzete mindössze há­rom napot töltött a tanfo­lyamon, és akkor is csak a legfontosabb műszaki para­métereket ismertették velük. Sajnos, előfordult, hogy a hatalmas teliesíímánvű mo­tor valósággal összesült. mert a kezelők nem tartották bs a pontos technológiai uta­sításokat. Olyan eset is elő­fordult. hogy a nyári rek- kenő hőségben a légkn-di- cionáló berendezés való-'-g. gal szétrobbant, m^rt u% helyett fűtésre állították a negyvenfokos melegben. S S 8 — A vezető szempont iá­ból mi a leglényegesebb kü­lönbség egy hagyományos és egy modern traktor között? — Megmondom én ma­gának röviden — válaszol Tóth József. Az, hogy már reggel örülök, amikor mun­kába jövök. Örömöm telik abban, hogy dolgozhatok. Nincs is pontosan megszab­va a munkaidőm, mert nem fáradok el, addig dolgo­zom, amíg kedvem van. Ál­talában nagyon sokáig van kedvem mindennap. Szigethy András figWWsEJ 1976. március is., szomoaé r

Next

/
Oldalképek
Tartalom