Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
Megkezdődött m párt vezetőségek és a tagság eszmecseréit Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyilatkozik Nincs holt idény — nem is lehet a politikai munkában. Alighogy befejeződtek a beszámoló taggyűlések, máris elkezdődött a pirtvezető- sigek és a párttagság eszmecseréje. Alapszervezeteinkben beszélgetések folynak a munkáról, a magatartásról, a párttagság és a vezetőség terveiről, elképzeléseiről, a XI. kongresszus határozatainak helyi megvalósításáról. Politikai életünk e fontos eseményéről — amely szerves része a párttagsági tag- könyvcserének — kértünk nyilatkozatot Lévai Ferenc- től, a megyei pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetőjétől, aki a következőket mondta: — Alapszervezeteink egy ré'Z'ben elkezdődött a munka. folynak a beszélgetések Bír a beszélgetések zöme jr. >7 hátravan, már az eddigi tapasztalatok is azt igazolják: a. párttag és a pártvezetőség c :rnecscréje hasznára tesz a pártnak, növeli a párttagság eszmei, cselekvési egységét és aktivitását az országos és a helyi politika megvalósításában. A párttagokkal történő b esz Ügetéseket bizonyos ünnepélyesség. megílletődöttség, olykor izgalom kíséri mindkét partner — a párttag és a vezetőség képviselői — részéről. - És ugyanakkor nagyfokú a felelősségérzet is. .4 vezetőség tagjai felkészülten várják, meri tájékozottak a párttag munkájáról, magatartásiról, tisztában vannak képességeivel. 4‘ besz/‘1ó'’‘*sek őszinte, elvtársi légkörben folynak és ahogyan mondani szokták, nevén nevezik a gyereket, akár hibáról, akár erényről van is szó. A beszélgetésekben központi helyet foglal el a közösség — termelőszövetkezet, gyár, üzemrész, hivatal, vagy intézmény — terve és gondja, s inkább az előretekintés jellemzi, mint a visszatekin- getés. Ilyen szempontból mondanak véleményt a párttag munkájáról, magatartásáról, pártmegbizatásínak teljesítéséről, és a pirttaA vízgazdálkodás fe lóikéról és újabb feladatairól Az Országos Vízügvi Híva ,al székházában pénteken dr. Zergaly István államtitkár i7. OVH elnöke sajtótáiékoz- :atón ismertetne a IV. ötéves ;ervben elért vízgazdálkodási “redméiiveket és az V. ötéves ;ervre előirányzóit feladatosat. Többek között elmondot- :a. hogy múlt év végéig a tervnek megfelelően az ország lakosságának 65—61 százaléka — mintegy hétmillió ember — részesült közműves vízellátásban. Arány- ta’^nság muta'kozik azonban a vízellátás és a csatornázás íjrWt. hiszen a csatornázott terű1 éten élő lakosok száma al'° haladta meg a hárommilliót s a IV. ötéves tervben előirányzott szennvvíz- t’sz'ító: berendezéseknek csők mintegv 50 százaléka é-i'íit fel. A következő tervidőszakban közműves — ve- 2p+,%es ivóvízhez kell jutta*- ni tnvábhi esvm’llió embert s a -sa'ornázós a s’^nnvvíz- Tr's,,'*ítás evors ü*emű feilesz- tV-'vel el ke’l ér-u hogv inon ra már 16 nv'hó em^^r le’-’msson csatornázott terű- tótén. gok részéről is csak elvétve hangzott el eddig egyéb probléma, vagy sérelem. Mint említettem szákimondóak, bátrak ezek a beszélgetések, mindkét részről határozottan csengenek a szavak. Legtöbb párttag a munkahelyi problémákra hívja fel a figyelmet és felteszi a kérdést a pártvezetésnek, hogy mit kíván tenni — természetesen a párttag segítségével — ezek megszüntetéséért. Jó néhány helyen kifogásolták, hogy a tanácsi félfogadás nem igazodik a munkaidőhöz, hogy olykorolykor előfordul a törvények különböző értelmezése is. Többen bírálták a gazdasági vezetést, mert az szemet hunyt a hanyagságok, a fegyelmezetlenségek fölött. De ezeken a beszélgetéseken is előfordult, hogy ha a munkahelyi vezetőről volt szó, óvatosabban, finomabban fogalmazódott meg a bíráló szó, mint az egyszerű párttag esetében. Itt említem meg, hogy néhány esetben a beszélgető bizottság javasolta a párttagnak, hogy az lépjen ki a pártból, mert nem tud, nem képes eleget tenni a követelményeknek. Ugyancsak elvétve egynéhány párttag is kérte kilépését a pártból. Néhány észrevétel még — anélkül, hogy általánosítanék —, amelyeket a még hátralevő beszélgetéseken jobban figyelembe kellene venni. Nagyon fontos, hogy a párttag munkájának a megítélése, a követelmények teljesítése és a párttag magatartásának minősítése a párt vezetőségének véleményét tükrözze és legyen mentes m:nden szubjektív megítéléstől. A másik: egyes beszélgetéseken csak az úgynevezett nagy politikáról, országos dolgainkról, gondjainkról esett szó. Hasznosabb volna ezek mellett elsősorban a konkrét, a helyi témákról is szót váltani, a helyi gondok, a feladatok megoldását keresni és szorgalmazni. Ugyancsak elvétve, de előfordult, hogy néhány párttag igyekezett kibújni a felelősség alól, és inkább másra, másokra hárítani azt. Helyesebb, ha valaki őszintén és nyíltan saját hibájáról, mulasztásairól szól és utána tiszta lappal, nyugodt lelkiismerettel láthat munkához. És ha ezt valamelyik párttagnak a beszélgető bizottság egyik vagy másik tagja mondja, még ha nem is esik jól. még ha nem is tetszik minden szó, ne vegye azt kioktatásnak. Ezeken a beszélgetéseken egyenrangú, egyenjogú párttagok vesznek részt, és mint ahogyan azonosak a követelmények, éppenúgy azonosnak kell lenniük a segítségnyújtásban és annak fogadásában is. Két megjegyzést még: egyes esetekben indokolatlanul elhúzódnak, több órásak ezek a beszélgetések. Itt is áll az a bölcs mondás, hogy akinek nincs mondanivalója, az sokat beszél. A másik, olykor igen sokan ülnek — hatan- heten — az asztal egyik oldalán és ez olykor zavarja az egyedüllévőt. As eddigi tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a beszélgetések elérték céljukat, és aligha véletlen, hogy több helyen elhangzott már eddig is: máskor is, gyakrabban is hasznosak lennének az ilyen, vagy ehhez hasonló beszélgetések. Igazán azonban egyértelműen csak akkor válnak ezek a köz és az egyén javára, ha a javaslatok mielőbb megvalósulnak, ha a szavakat intézkedések, tettek követik. Éppen ezért a beszélgető csoportok rögzítsék az egyes párttagokra vonatkozó fontosabb jellemzőket, tapasztalatokat, a javaslatokat a tennivalókra, hogy a beszélgetéseket összegező taggyűlések határozatai nyomán mielőbb megvalósuljanak a párttagok, az alapszervezetek tervei, céljai — fejezte be Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. (P■ j) Millionto 1 A föld teteje már megszakadt. A kora tavaszi szél végigrohan a barázdákon és örvénylő port kavar. A márciusi nap bágyadtan' töri át a poríüggönyt, de még csak fénye van, ereje nincs. A hőmérő higanyszála alig emelkedik a nulla fok fölé. Hideg van. új óriás erőgépek. Az IHC és a John Deer a 70-es évek első harmadában kezdte meg útját Magyarországon, Heves megyében is. A százötven lóerő azonban sokszor kevés volt, hogy áttörjön egy-egy akadályon. A dip- lomatikusabb emberek úgy tették fel a kérdést: nem A magyar—amerikai kooperációban kiszü'ő Fiba— Steiger traktor több mint egymillió fonni1 i kerül de megéri. A traktorosnak minden kényelmet, és ami a legfontosabb, munkakedvet biztosít, emellett óriási tel e Itményre képes. (Fotó: Perl Mórion) Tóth József kényelmesen üldögél a fülkében, nyakán kigombolva a fehér nyloning a könnyű pulóver alatt. A rádió hangja betölti a fülkét Tart a „Kettőtől hatig” műsor. A Bimbo Jet játssza a nagy slágert, az E! Bimbót. — Szeretem ezt a számot — mondja, miközben igazít egyet a légkondicionáló szabályozóján. Hátranéz a fülke mögé, ahol a tárcsák belemarnak a földbe és füstölgő gomolyagot húznak a traktor után. CBS Hazánkban az sparszerű kukoricatermelési rendszerrel együtt jelentek meg az A Minisztertanács tárgyalta? Költözik az ipa? A TÖRTÉNELMI OKOKRA is visszavezethető aránytalanság Ismert: Budapesten él az ország lakosságának egyö öde. egyszersmind a főváros adja hazánk ipari termelésének hozzávetőleg 35 százalékát. Napról napra olvassuk-halljuk: a budapesti üzemek létszámgondokkal küzdenek, miközben egyikmásik településünkön még ma is keresik a megfelelő munkaalkalmat. Az is több fórumon elhangzott, hogy a fővárosban a lakásépítéshez — továbbá környezetvédelmi okok mia‘t — új szabad te- rüle'ek szükségesek. Ráadásul az elavult telephelyek felújítása az esetek többségében nem gazdaságos; ezért is került napirendre még a harmadik ötéves terv időszakában a fővároi iparki- telepítés. A kormányszervek többször foglalkoztak e témával. Határozatokat hoztak: Budapesten a harmadik ötéves terv időszakában 77. a negyedik ötéves tervben 129. 1976—80 között pedig további telephelyeket kell megszünteti. Az üzemek vidékre költöztetését tetemes ioar- kitelepítési alap könnyíti. A negyedik ötéves tervidőszakban a vál'ala'ok zöme elegei tett kötelezettségének: a felszámolásra ítélt 129 telephely közül 116 megszűnt, s ami kiváltképp örvendetes — 106 gyáregység vidékre települt! így a fővárosban mintegv 19 ezren vállalhattak másutt. — létszámgond szorongatta ipari üzemekben — munkát. Ugyanakkor vidéken — 19—20 ezer új munkahely létesült. A HETVENES ÉVEK első felében hozzávetőleg 4.2 milliárd forintot fordítottak iparkitelepítésre. E hatalmas összeg 33 százalékát állami támogatásból. 37 százalékát pedig bankhitelből fedezhet- ték a vállalatok — a vidéki iparfejlesztés tehát mindössze 30 százalékkal terhelte saját forrásaikat. Aligha kell hangsúlyozni: ily módon mindenki jól jár. Budaoes- ten a felszabaduló területek mintegy 40 százalékát lakás- és kommunális építkezésekre. csaknem 14 százalékát pedig szolgáltatási célokra hasznosíthatták. Nem szükséges közgazda- sági szakismeret ahhoz, hogv mindenki számára nyilvánvaló legyen: például az El- zett Fémlemezipan Művek sokkal hatékonyabban-ter melékenyebben dolgozhat Berettyóújfalun (272 millió forintba került e beruházás), mint 1975-ig Budapesten hét helyen. Az Elzettnél a fővárosban 2013 munkahely szűnt meg — Berettyóújfalun pedig 2400 munkahely létesült. De hivatkozhattunk a Látsze- részeti Eszközök Gyárára, amely 1973-ban nyolc elavult telephelyet számolt fel Angyalföldön és Esztergomban létesített mintegy 30 millió for.ntárt 400 embert foglalkoztató új üzemet, vagy a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalatra, amely ugyancsak 1973-ban. szintúgy .Angyalföldről — hét helyről — költözött át Kunszent- miklós-Tassra. E beruházás eredményeként 61.5 millió forintért — 371 munkahely létesült. JÓ PÉLDÁT MUTATOTT a Thermoplasztikai Műanyagfeldolgozó Ktsz — önként települt át hét zuglói telephelyről Bükkábrányba: 1500 embert foglalkoztató ipari létesítménnyel gyarapodott Nagybátony. 500—900 munkaalkalmat kapott Nyíregyháza. Békés. Kisvárda. Tiszafüred. Bodajk. Mezőtúr. Mátészalka. Nyírbátor... s még folytathatnánk a listát, kiegészítve e mondattal: a fővárosi iparkiteleoítás is a programnak. Budapest és más települések egvüttes érdekelnek megfelelően — folytatódik. (MTI) érné meg, ha hat MTZ-t vásárolnánk helyette, hiszen az árába beleférne. Na. és ehhez honnan fogunk alkatrészt kapni — hangzott az aggodalom. , Az erőgépek bizonyítottak, A mázsákat emelkedő terméshozamok, a jobb minőségű földmunka, az összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítmény, mind mind meggyőzően hatottak. Ma Heves megyében csaknem harminc John Deer és öt Rába-Steiger dolgozik. S ez nem csupán a termelőszövetkezetnek jeient óriási változást, hanem a traktorosnak is. 8 fi i Ismeretlen fogalom volt mindaddig a két műszak, amíg a több milliós értékű gépek meg nem jelentek a termelőszövetkezetekben. Addig a nyújío.t műszak járta, ami úgy tizenhat órát jelentett egy embernek fenn a széljárta, huzatos vezetőfülkében, ahol a népi humor szerint automata hőszabályzó volt. Automatikusan annyi volt a hőmérséklet, mmt fülkén kívül. A nagy teljesítményű gépekre ugyanúgy mint a Volán-taxisoknál, megszervezték a váltós szolgálatot. Egy gépen két ember dolgozik, mert a drága szerkezetnek éjiel-nappal mennie kell. Sokan még ma is értetlenül állnak és azt kérdezik: miért ez a lázas sietség? Hiszen ezek az óriások 8—9 km óránkénti sebességgel szántanak. Amíg egy MTZ kötött talajon 2 hektárt képes felszántani egy műszak alatt, a RÁBA 14— 16 hektárnyi földdel végez. Hozzáve+ő’eges adatok szerint a RÁBA nyolc MTZ munkáiét kénes elvégezni. A kétkedők ké~désé-ek lényégé az. hogy érdemes-e egymillió-háromszázezer forintot kiadni egy ilyen monstrumért, hiszen gyorsan elvégzi a munkát és sokat áll? Durva íréfálózássai élve — mondta egy gépészmérnök — az a jó, ha mennél többet áll. Azaz mennél gyorsabban végzi el a munkát, .hiszen éppen ez a lényeg, hogy a szántás ne hónapokig tartson, a magágy előkészítése ne heteket vegyen igénybe, és a vetés a lehető leggyorsabban kerüljön a földbe, amikor kell, mert egy-két ■ napos kásás mázsákat vihet e! a bűvös terméshozamból, amelynek most már minden kilójáért folyik a harc. —Sokkal osszabb lett — mondja a fiatalember és zsebre dugja a kezét. Tudja, azelőtt mindannyian haverok voltunk. A meló után bevágtunk egy-két korsó . sört, szóval, együtt voltunk. Amióta megjött az új gép és engem tettek rá, megváltozott minden. Először;, csak azzal kezdtek cukkolni, hogy tisztább ruhában meg félcipőben ülök fel a gépre dolgozni. Miért nem nyakkendőben jársz? — kér-- dezték. Ez volt a kezdet, de akkor legalább még beszéltünk egymással, most már csak köszönünk. Szabályosan kiutáltak maguk közül. Bit — Őket már nem szabad traktorosoknak hívni — mondja Bnrtha Antal, a hatvani tsz üzemvezetője. Itt az ideje, hogy a köztudatba is átvigyük; ezek az emberek minőségileg sokkal magasabb rendű munkát végeznek, mint a laikus közgondolkodásban megtestesült traktorosok. Én következetesen csak erőgépkezelőknek szólítom mindegyiküket. Képzel ie el, hogy egy ember kétmilliós munkaeszközzel dolgozik. Körülbelül ennyi egy erőgép és áZ utána akasztott munkagép ára. A legkorszerűbb ipari üzemekben is ritkaság, hogy ilyen érték legyen az ember ke-, zére bízva. Ez a felelősség meg is látszik a fizetésben. A munka dandárja alatt a nagy erőgépkezelők megkeresik a nyolc-kilencezer forintot. Az is igaz, hogy amikor ál! a gép, ezerötszáz forint a fizetésük. A megnövekedett keresettel párhuzamosan azonban ugrásszerűen megnő a felelősség is. Akik a nagy erőgépekre kerülnek, többnyire árképző tanfolyamon vesznek részt. Erre az átképzésre azonban sokkal több gondot kellene fordítani. Az egyik Rába-StelPer személyzete mindössze három napot töltött a tanfolyamon, és akkor is csak a legfontosabb műszaki paramétereket ismertették velük. Sajnos, előfordult, hogy a hatalmas teliesíímánvű motor valósággal összesült. mert a kezelők nem tartották bs a pontos technológiai utasításokat. Olyan eset is előfordult. hogy a nyári rek- kenő hőségben a légkn-di- cionáló berendezés való-'-g. gal szétrobbant, m^rt u% helyett fűtésre állították a negyvenfokos melegben. S S 8 — A vezető szempont iából mi a leglényegesebb különbség egy hagyományos és egy modern traktor között? — Megmondom én magának röviden — válaszol Tóth József. Az, hogy már reggel örülök, amikor munkába jövök. Örömöm telik abban, hogy dolgozhatok. Nincs is pontosan megszabva a munkaidőm, mert nem fáradok el, addig dolgozom, amíg kedvem van. Általában nagyon sokáig van kedvem mindennap. Szigethy András figWWsEJ 1976. március is., szomoaé r
