Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
Legenda a nyúl paprikásról Színes magyar film lersánszky regényéből 0 Mégiscsak könnyebb szerzői filmet forgatni! Igaz, a rendező írta történetet is megkérdőjelezik olykor a kritikusok, vagy ami még rosszabb, kevesen nézik meg a moziban, de mégiscsak könnyebb. Legalább olyan szempontból, hogy nincs előtörténete, nem jelent meg novella, vagy regény formájában, nem olvasták az emberek, nincs mivel ha- sonlítgatni, nincs mit számon kérni a pergő filmkockáktól. Csak magát a filmet, az élményt, a mondanivalót, a képi megfogalmazás eszközeit, esztétikai mércéjét. Ez sem k^.^s, hiszen a’ szerzői film is sokféle lehet. Még nehezebb annak a forgatókönyvírónak, vagy rendezőnek, aki ismert regény megfilmesítésére vállalkozik és sokkalta nehezebb, ha egy olyan rendkívüli mesélőkészséggel megáldott író, mint Tersánszky Józsi Jenő műveinek egyikét akarja lefordítani a film nyelvére. Nem az elsőfilmes rendező, Kabay Barna — a forgatókönyvet Gyöngyössy Imrével írta — mentegeté- íére írom e sorokat, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Legenda a nyúlpap- rikásról című kisregényt írói tiszteletet parancsoló hűséggel csaknem lehetetlen filmre fogalmazni. Ez volt az első gondolatom, amikor a készülő film hírére ismét elolvastam a kis remekművet, az író tündéden szép legendáját. amely a társadalmi ranglétra legaljára sodródott, ágrólszakadt Gazsiról, a maga zsebét íömködő piezőőrrőí, egy idegbeteg grófkisasszonyról és Paprikásról szól, egy téli kör- vadászat ürügyén. S négyük közül kettő az igazi főszereplő: a képtelen álmokat látó, Gazsi és az ügyes, tanulékony Paprikás. Csakhogy Paprikás nyúl! Igaz, fejlődőképes tapsi füles, hiszen a butuska kis kergéből, Gazsi rókatáncot járó, ügyes kunsz- tokat bemutató, okos háziállatot nevelt Ez a csodálatos varázslat persze Tersánsz- kyé, az 6 humora, emberközelsége, természetszeretete lengi körül a történetet 8 emeli át a legenda szférájába, s miközben ízes nyelvezettel mondja a mesét, átszövi azt az 1930-as évek finom társadalombírálata is. Már rnsga az a tény, hogy 1835-ben, amikor a magyar irodalom '„hivatalosai" felsorakoztak a nagyúri estélyeken és zengték az úri osztály dicséretét, jött Tersánszky, ez e számukra egyáltalában nem szalonképes író, és egy ilyen mocskos. elesett, faluszéli figuráim mutatja fel az emberi jóságot, a tiszta áhítatot, A mesét A mesét persze szeretik a nézők is. És még sokáig aktuális lehet az elesett jóság szembeállítása a dölyfös maga biztossággal, a mindent magának akaró, fortélyokat kereső magatartással A film alkotóinak igyekezete még akkor ie méltányolható, ha már az indulásnál egyértelmű volt: a történet valamennyi figurájára találhatnak szereplőt — jót vagy Filmművészeti Főiskola 1966- ban végzett növendékeinek — azzal a céllal, hogy szembesítse e színészeket tíz évvel ezelőtti önmagukkal, vallassa őket sikereikről, pályájuk alakulásáról. A estre meghívták Várko- nyi Zoltánt is. akinek osztálya volt az 1966-ban dipomá- zott 13 színész. Az azóta már sokat szereplő művészek felidézik főiskolás éveiket, vizsgaelőadásaikat. sőt’, kezdő növendékkor! helyzetgyakorlatokat is. Hallunk gyerekkorukról és 5 pályafutásukról, a színészi mesterségről, sikereikről, ku- i daruikról it tzó esik, XIL Két évtized alatt sok minden változott, sok minden másképp csillog, sok mindent megszoktunk- Annak az Időszaknak a megítéléséhez azonban nem elég számokat, adatokat felsorakoztatnunk Elemi erővel dolgoztak az emberekben az érzelmek. kevésbé jót —, de Paprikásra aligha. Márpedig a szóban forgó kis nyúl kulcsszerep, hiszen a vele való véletlen találkozás és bensőséges emberi kapcsolat változtatja meg a szánandó Gazsit, aki tulajdonképpen emberségből vizsgázik, amikor az odújába betévedt, riadt nyulacskát nem áldozza fel éhes gyomra oltárán. Noha a történet elejétől sóvárog már a nyúlpaprikás után, amelyet oly gonoszul megtagadott tőle a sors: és a ravasz mezőőr kapzsi felesége. De ha színészi értelemben nincs Paprikás — nem is lehet! —, akkor Gazsinak nincs partnere, hiába vonultatja fe! a film a falucska népét, ismert figuráit. Igaz, önmagában szépek és látványosak is ezek a jelenetek — különösen a groteszkre hangolt, színes álómkaval- kád tetszett —, de nélkülözik a legendát, a kisregény költészetét és ami még rosz- szabb: igazságát is. Tersánszky regényét bizonyára sokféleképpen át lehet fordítani a képek nyelvére. Tisztelettel, hűséggel és hűtlen hűséggel is. Kabay filmje az egyik lehetőség a sok közül, amely megoldásában bizony vitatható. Elsősorban Gazsi alakja miatt. A film elesettje ugyanis egy önmagával tréeselő, amolyan falu bolondja, akit mindenki kigúnyolhat, megrugdoshat tetszése szerint. Akinek emberi értékei elvesztek a forgatókönyvben, s nem maradt más, mint természetszeretete és az állatok esztelen féltése, rejtegetése a vadászok puskája elől. Márpedig a regény Gazsija nem bolond, belső világa megragadja az olvasót, nem beszélve arról, hogy az író mily nagyra becsüli hősét így ír róla epilógust: „Tudom én, hogy egy ilyen Gazsit sosem tartanak méltónak arra, hogy ott szerepeljen a lélek nemességének, béketürésnek, vértanú- tágnak, igazságnak, vidámságnak hivatalosan számon tartott nagyjai között!... Bárha én nyomatékkai kérdem, hogy: minek nem, ha egyszer minden érdeme megvan hozzá?... Azért adtam, demonstrációképpen, a „Legenda" címet a Gazsi történetének . . Ezt a legendái rum sikerűit felidézni, s helyette csupán & külsőségek maradtak, azok 1« reális, már-már na20,20: Tízéves találkozó A televízió osztálytalálkozót szervezett & Színház ás tuiális ábrázolásban, még pedig hosszan, tempótlanul. Tersánszky lírai kisregényéből a történet óvatos változtatásával nem kerekedett ki egy’ jó ritmusú másfél órás film. Jobb lett volna talán, ha az alkotók bátrabban vállalják a mű átkölté- sét és csakis az író szelleméhez, a mondanivaló emberi igazságához maradnak hűségesek. 0. A kitárulkozó színes táj, az erdő és a benne élő riadt állatok fényképezése, az arcok, portrék beszédes felvillantása, a szituációk pontos ábrázolása Illés György operatőri tapasztalatait dicsérik. Gazsi félreértelmezett szerepét, Kállai Ferenc hangját kölcsönözve, lengyel színész, Wojciech Slemion játszotta külsőséges eszközökkel, Hitelesebb alakítást nyújtott a mezőőr szerepében Garas Dezső, míg a hisztériás grófkisasszonyl Halász Judit formálta meg * A Legenda a nyúlpapri- kásról nem tartozik ugyan az író remekművei közé, mégis szerettük volna, ha a film hűen tükrözi Tersánszky világát és meséjét, hangulati líráját sikerül átkól- tenl vizuális élményekre. Márkim László B£KÉS SÁNDORFalugyűlés Tamaőrsön A jő kezdet folytatásra ösztönöz Tágasabb helyiség nem lévén. a községi tanács nagytermében jöttek össze a falu gondja-baja. sikere iránt érdeklődő tamaörsiek — úgy hatvanan. nyolcvanon a csaknem kétezer-háromszázból! — Ez a körülmény, hogy csupán ennyien hallgathatták meg Pacziga Lajos népfronttitkár és Papp István tanácselnök beszámolóját — már önmagában véve is nagy felelősséget ró a résztvevőkre. Nekik, tanács- és népfronttagoknak, pedagógusoknak. termelőszövetkezeti dolgozóknak, vagy éppen mint jó szomszédoknak kel! továbbadniuk a falugyűlésen hallottakat, őszintén és nyíltan kell ezekben a napokban tájékoztatniuk azokat, akik nem lehettek fültanúi a lakosság közösségi, a lakóhelyért végzett munkája értékelésének, az egyes régebbi tervek megvalósítását akadályozó tényezők elemzésének, a jövőt formáló tervek ismertetésének. a tamaörsiek és az erkiek — a két települést közös tanács irányítja — véleményét tükröző hozzászólásoknak. Miot fejtegettek azok. akik a két beszámolót követő vitában szót kértek? Mindenekelőtt annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a két község lakosságának továbbra is egy nyelven kell gondolkodnia, beszélnie. Így — s nem a fejetlenséget, a zűrzavart keltő széthúzással — lehet csak egyenletes ütemben haladni a két település anróbb-nagyobb terveit megvalósítani. Az összefogás eddig is szép eredményekkel járt: a legjelentősebb ezek közül a gyógyszertár felépítése volt... A lakosság összefogását ecsetelve mondta el például Szekeres Sándor nyugdíjas, hogy a jó kezdet folytatására ösztönöz — a nyárra már most meg kellene szervezni a virágosítási, a feluszéoíté- si akciót, s a további járdá- sítást. hiszen ezeken a területeken van még mit tenniük a helybelieknek. Hasonló véleményének adott hangot Balogh József pedagógus is. amikor elmondta: a lakosság összefogásával érték el az eddigi eredményeiket. Erre a helytállásra, az önként vállalt munkára a jövőben is szükség lesz. tette hozzá. Az ötödik ötéves tervben épül fel ugyanis a község modern, négytantermes, tornacsarnokkal bővített iskolája. Ennek a beruházásnak a fontosságáról szólva említette, hogy olyan alapot ad majd a helyi oktató-nevelő munkához, amely Tamaőrsön ma nagyon hiányzik. Az iskolának gazdag és jól hasznosítható szemléltetőeszközei vannak, de — nincs hol tárolni őket! Az új iskola mielőbbi átadására tehát égetően szükség van... — Vállaljuk, mi ismét ott leszünk a társadalmi munkában. A mi segítségünkre számíthatnak az iskola építésénél is! — ezeket a mondatokat a következő hozzászóló. Kasza Ferenc tsz-tag mondta. aki a továbbiakban a helyi szocialista brigádok felajánlásairól tájékoztatta a résztvevőket. Rajtuk tehát nem múlik, sem a segítőkész lakosságon, tőlük akár ma is elkezdődhetne a munka. Ezt emelte ki Hallai Mihály tsz- tag is. amikor szót kért. Ki- nek-kinek a maga ereje, tudása szerint kell kivennie a részét a lakóhelye gyarapodását. szépítését szolgáló munkákból, hangsúlyozta. A tarnaörsi falugyűlésen felszólalt Nagy Károly, a hevesi járási hivatal elnöke is, aki — mint a községi közös gazdaság egykori elnöke — jól ismeri a település lakóinak a munkáját, hozzáállását. Mint mondotta. Tárná- Örs és Erk lakói sok. milliós értékű társadalmi munkát végeztek már. Ezért az ígéretüket. a segítségük felajánlását komolyan kell venni: ott lesznek a következő évek feladatainak a végrehajtásakor is. Bizonyíték erre a gyógyszertár. az óvoda építése, hiszen : „Mindenkinek van benne egy darab köve...!” A felszólalásokat követően került sor a Hazafias Népfront helyi bizottságának a megválasztására. A résztvevők egy 29 tagú bizottságot bíztak meg a népfrontmunka további szervezésével, tervezésével, a lakosság mozgósításával. A bizottság elnöke Pacziga Lajos tanácsi dolgozó. titkára Kántor Lajosáé tanító lett. A községi nőbizottság elnökévé dr. Hegedűs Gyuláné iskolaigazgatót választották. A község lakóit. a helyi népfrontbizottságot a megvei értekezleten kát küldött képviseli maid. (szilvás) Anonymus: kis jubileum Éppen öt éve annak, hogy Gyöngyösön „az ismeretlenség homályából” a színre lépett. közönség elé állt egy valóban „névtelen” együttes, az Anonymus Irodalmi Színpad. Az öt év. a „kis jubileum” alkalmából most félig- meddig ünnepi műsorral lépték meg azokat, a nem is kis számú hallgatóikat, akik az utóbbi években mindig figyelemmel kísérték szerepléseiket. A tény. hogy a kis együttes tagjai fiatalok, java részük tizen- és csak kisebbik részük huszonéves, szinte meghatározza azt is. hogy mi érdekli őket. mit akarnak mondani és azt hogyan akarják közreadni. Ez a fiatalos hangvétel ez a közügyek iránti érzékenység, az egyidős Molnár István bakancsának talpa lehet hogy lyukas volt de hát biztos, hogy ez a legfontosabb szempont? Tény: a meglevő nehézségek, hibák ellenére ünnep volt a bányatelepen a választás, s az ünnepeltek között a legnépszerűbb a „100 méteres” Molnár. Az is sokat mondó tény. hogy Kossuth-bánya képviselőjelöltje az a Bánvölgyi Ferenc lett. aki a szénelővájás területén elsőnek vitte diadalra a 100 méteres mozgalmat Molnár István neve a márka — de már nincs egyedül. Tucatnyi brigád küzd a 100 méterért, s egyre többen vannak. akik rendszeresen el is érik. A pécsi területen. Bétaaknán. a 200 métert veszik célba. Molnár nagy álma tehát a megvalósítás küszöbéhez érkezett Nekik is rá kell kapcsolni. A Szabad Nép munkatársa a bányában keresi fel a brigádot. A havi 200 méteres teljesítményt Molnárék akarják elsőként elérni, s ehhez percnyi pontosságú menetrend készül. Egy szak — hat ember — két munkahelyen dolgozik egyszerre. „Sarló György és Bagó Miklós kezdik meg a fúrást” — írja a Szabad Nép. —* „Először alul öt lyukat, majd mindkét oldalon két- két lyukat, végül pedig középen öt lyukat fúrnak be... Figyeljük azonban az időt is! A két fúróváiár munkájának kezdetétől 120 perc telt el... Ezután kezdődik a robbanóanyag betöltése... Közbén mintegy 25 méter távolságra vitték a szerszámokat. Űjabb 45 perc telt el az elein ás iránti felelősség állt most is a műsoruk középpontjában. amit a folyóiratokban megjelent versekből állítottak össze. Amire vállalkoztak, mindenképpen nagyon vonzó. Életszemléletük, világfelfogásuk nagyon js mai. tehát megérdemli a rájuk figyelést. Az a másik tény. hogy a mondanivalónak van közönsége is. nem is kicsi, azt bizonyítja. hogy fiataljaink érzékenyek mindarra, ami a köz ügyében történik, zajlik, mozdul, munkál. Szerencsésen találkozott az együttes szándéka mindazzal, ami Dinnyés József ool-beat énekesünkre jellemző. Ennek a találkozásnak a következménye. hogy közös fellépékészitési munkák befejezéséig. A ciklustervezet 65 percet irányoz eiő a robbantásra és a füstre várásra. tehát amíg a füst elszáll. A két fúróvájár ezalatt átmegy a 2-es számú munkahelyre. Kövessük őket! Amíg az 1-es számú munkahelyen tartózkodtunk. a csapat másik négy tagja a rakodást végezte el. Rakodógéppel csillékbe rakták és a kashoz szállították a délutáni utolsó robbantásból itt maradt kőzetet. Megkezdődik a biztosítás. az ácsolás... Az 1-es számú munkahelyen időközben már eloszlott a füst. Itt is megkezdődhet a rakodás. Tóbiás József gépkezelő már meg is érkezett rakodógépével a 25 méter távolságban levő másik munkahelyről. A fúróvájárok ugyanakkor a 2-es munkahelyen megkezdték a lyukak fúrását ..” Minden egyszerű, logikus. Ez a módszer nem teszi lehetővé a 200 méteres teljesítmény elérését bárhol, bármilyen munkahelyen. hisz azt feltételezi, hogy két azonos vágat fut egymás mellett. De nagyszerű iskola. Figyelemre tanít, vaskövetkezetességre — a különböző munkafázisok harmonikus összekapcsolásának művészetére. Molnár István, aki hat elemit végzett, munkaszervezői őstehetségnek bizonyul. Különös tehetséggel választja ki az egyes munkafolyamatokhoz a legjobban rátermett embereket. A fizikai erőt. a szakképzettséget, sőt még a testmagasságot is figyelembe veszi s beosztások elveszítésük. szereplésük fokozza rá« hatásuk mélységét, színskálájuk árnyalatait. Bizonyossá vált ez mostani, csütörtökön este megtartott műsorukból is. A fiatal szinpadtagok olykor még borzas, kissé mutáló. elfogult előadását lehet még javítani, főkéht a szép artikuláció, a hangképzőé tisztasága a teendőjük. Ezzel együtt is nagyon komolvan végzik önként vállalt feladatukat: a mai szépirodalom tolmácsolását. A jubileumi műsorukat Baranyi Imre. a könyvtár vezetője szerkesztette. Az irodalmi színpad Jónás Zoltán irányítása alatt működik. (gmfí sénél. A párok, akik együtt dolgoznak, kiegészítik, teljessé teszik egymást. Barátok dolgoznak együtt. Ez lehet annak a rendkívüli ténvnek a magyarázata is. hogy Mól- náréknál egyetlen halálos, de még súlyos sérülés sem történik. 1954 májusában tartja ülését a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. A küldöttek között ott van Molnár István is. A csapat ekkor éppen félúton áll Anna- akna és az épülő zobáki aknák között. A terv havi 75' méteres előrehaladást ír elő. Május 27-én távirat ér a Béke Szálló portájára: ..Értesítünk. brigádod május 27- én. 10 órakor 101 folyómétert teljesített.. Molnár István telrohan & 308-as szobába, s azonnal levelet ír. „Büszke vagyok, hogy itt lehetek a . kongresszuson. Olyan világosan és gyönyörűen kitárult előttem jövőnk képe, mint egv gyönyörű festmény... Érdemes ezért a jövőért dolgozni, harcolni.. No. de nem szónokolni akarok. .. Csak el szerettem volna mondani, hogy most már biztosabban tudom, mjnt valaha. hogy szebb lesz a holnap, mint a ma.. Furcsa ember? Rendkívüli ember? Nehéz lenne válaszolni ezekre a kérdésekre. Egyszerű. kicsit talán durva is. s lám mégis, milyen szépen fogalmaz. milVen íelemelőek az érzelmei. Azon kevesek közül való. aki minél többet kap, annál többet akar adni. (FolyttujuAg) ,
