Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

Legenda a nyúl paprikásról Színes magyar film lersánszky regényéből 0 Mégiscsak könnyebb szer­zői filmet forgatni! Igaz, a rendező írta történetet is megkérdőjelezik olykor a kritikusok, vagy ami még rosszabb, kevesen nézik meg a moziban, de mégiscsak könnyebb. Legalább olyan szempontból, hogy nincs elő­története, nem jelent meg novella, vagy regény for­májában, nem olvasták az emberek, nincs mivel ha- sonlítgatni, nincs mit szá­mon kérni a pergő filmkoc­káktól. Csak magát a fil­met, az élményt, a monda­nivalót, a képi megfogalma­zás eszközeit, esztétikai mér­céjét. Ez sem k^.^s, hiszen a’ szerzői film is sokféle le­het. Még nehezebb annak a forgatókönyvírónak, vagy rendezőnek, aki ismert re­gény megfilmesítésére vál­lalkozik és sokkalta nehe­zebb, ha egy olyan rendkí­vüli mesélőkészséggel megál­dott író, mint Tersánszky Józsi Jenő műveinek egyikét akarja lefordítani a film nyelvére. Nem az elsőfilmes rendező, Kabay Barna — a forgatókönyvet Gyöngyössy Imrével írta — mentegeté- íére írom e sorokat, de hoz­zátartozik az igazsághoz, hogy a Legenda a nyúlpap- rikásról című kisregényt írói tiszteletet parancsoló hűség­gel csaknem lehetetlen film­re fogalmazni. Ez volt az el­ső gondolatom, amikor a készülő film hírére ismét el­olvastam a kis remekművet, az író tündéden szép le­gendáját. amely a társadal­mi ranglétra legaljára sod­ródott, ágrólszakadt Gazsi­ról, a maga zsebét íömködő piezőőrrőí, egy idegbeteg grófkisasszonyról és Papri­kásról szól, egy téli kör- vadászat ürügyén. S négyük közül kettő az igazi fősze­replő: a képtelen álmokat látó, Gazsi és az ügyes, ta­nulékony Paprikás. Csakhogy Paprikás nyúl! Igaz, fejlő­dőképes tapsi füles, hiszen a butuska kis kergéből, Gazsi rókatáncot járó, ügyes kunsz- tokat bemutató, okos háziál­latot nevelt Ez a csodálatos varázslat persze Tersánsz- kyé, az 6 humora, emberkö­zelsége, természetszeretete lengi körül a történetet 8 emeli át a legenda szférá­jába, s miközben ízes nyel­vezettel mondja a mesét, át­szövi azt az 1930-as évek fi­nom társadalombírálata is. Már rnsga az a tény, hogy 1835-ben, amikor a magyar irodalom '„hivatalosai" fel­sorakoztak a nagyúri esté­lyeken és zengték az úri osztály dicséretét, jött Ter­sánszky, ez e számukra egyáltalában nem szalonké­pes író, és egy ilyen mocs­kos. elesett, faluszéli figu­ráim mutatja fel az embe­ri jóságot, a tiszta áhítatot, A mesét A mesét persze szeretik a nézők is. És még sokáig ak­tuális lehet az elesett jóság szembeállítása a dölyfös ma­ga biztossággal, a mindent magának akaró, fortélyokat kereső magatartással A film alkotóinak igyekezete még akkor ie méltányolható, ha már az indulásnál egyértel­mű volt: a történet vala­mennyi figurájára találhat­nak szereplőt — jót vagy Filmművészeti Főiskola 1966- ban végzett növendékeinek — azzal a céllal, hogy szem­besítse e színészeket tíz év­vel ezelőtti önmagukkal, val­lassa őket sikereikről, pályá­juk alakulásáról. A estre meghívták Várko- nyi Zoltánt is. akinek osztá­lya volt az 1966-ban dipomá- zott 13 színész. Az azóta már sokat szereplő művészek fel­idézik főiskolás éveiket, vizs­gaelőadásaikat. sőt’, kezdő nö­vendékkor! helyzetgyakorla­tokat is. Hallunk gyerekkorukról és 5 pályafutásukról, a színészi mesterségről, sikereikről, ku- i daruikról it tzó esik, XIL Két évtized alatt sok min­den változott, sok minden másképp csillog, sok min­dent megszoktunk- Annak az Időszaknak a megítélésé­hez azonban nem elég számo­kat, adatokat felsorakoztat­nunk Elemi erővel dolgoztak az emberekben az érzelmek. kevésbé jót —, de Papri­kásra aligha. Márpedig a szóban forgó kis nyúl kulcs­szerep, hiszen a vele való véletlen találkozás és benső­séges emberi kapcsolat vál­toztatja meg a szánandó Ga­zsit, aki tulajdonképpen em­berségből vizsgázik, amikor az odújába betévedt, riadt nyulacskát nem áldozza fel éhes gyomra oltárán. Noha a történet elejétől sóvárog már a nyúlpaprikás után, ame­lyet oly gonoszul megtaga­dott tőle a sors: és a ra­vasz mezőőr kapzsi felesége. De ha színészi értelemben nincs Paprikás — nem is le­het! —, akkor Gazsinak nincs partnere, hiába vonul­tatja fe! a film a falucska népét, ismert figuráit. Igaz, önmagában szépek és látvá­nyosak is ezek a jelenetek — különösen a groteszkre hangolt, színes álómkaval- kád tetszett —, de nélkülö­zik a legendát, a kisregény költészetét és ami még rosz- szabb: igazságát is. Tersánszky regényét bizo­nyára sokféleképpen át le­het fordítani a képek nyel­vére. Tisztelettel, hűséggel és hűtlen hűséggel is. Kabay filmje az egyik lehetőség a sok közül, amely megoldá­sában bizony vitatható. El­sősorban Gazsi alakja mi­att. A film elesettje ugyan­is egy önmagával tréeselő, amolyan falu bolondja, akit mindenki kigúnyolhat, meg­rugdoshat tetszése szerint. Akinek emberi értékei el­vesztek a forgatókönyvben, s nem maradt más, mint természetszeretete és az ál­latok esztelen féltése, rejte­getése a vadászok puskája elől. Márpedig a regény Ga­zsija nem bolond, belső vi­lága megragadja az olvasót, nem beszélve arról, hogy az író mily nagyra becsüli hő­sét így ír róla epilógust: „Tudom én, hogy egy ilyen Gazsit sosem tartanak méltónak arra, hogy ott sze­repeljen a lélek nemességé­nek, béketürésnek, vértanú- tágnak, igazságnak, vidám­ságnak hivatalosan számon tartott nagyjai között!... Bárha én nyomatékkai kér­dem, hogy: minek nem, ha egyszer minden érdeme meg­van hozzá?... Azért adtam, de­monstrációképpen, a „Legen­da" címet a Gazsi történe­tének . . Ezt a legendái rum sike­rűit felidézni, s helyette csu­pán & külsőségek maradtak, azok 1« reális, már-már na­20,20: Tízéves találkozó A televízió osztálytalálko­zót szervezett & Színház ás tuiális ábrázolásban, még pedig hosszan, tempótlanul. Tersánszky lírai kisregényé­ből a történet óvatos vál­toztatásával nem kerekedett ki egy’ jó ritmusú másfél órás film. Jobb lett volna talán, ha az alkotók bátrab­ban vállalják a mű átkölté- sét és csakis az író szelle­méhez, a mondanivaló em­beri igazságához maradnak hűségesek. 0. A kitárulkozó színes táj, az erdő és a benne élő ri­adt állatok fényképezése, az arcok, portrék beszédes fel­villantása, a szituációk pon­tos ábrázolása Illés György operatőri tapasztalatait di­csérik. Gazsi félreértelme­zett szerepét, Kállai Ferenc hangját kölcsönözve, lengyel színész, Wojciech Slemion játszotta külsőséges eszkö­zökkel, Hitelesebb alakítást nyújtott a mezőőr szerepé­ben Garas Dezső, míg a hisztériás grófkisasszonyl Halász Judit formálta meg * A Legenda a nyúlpapri- kásról nem tartozik ugyan az író remekművei közé, mégis szerettük volna, ha a film hűen tükrözi Tersánsz­ky világát és meséjét, han­gulati líráját sikerül átkól- tenl vizuális élményekre. Márkim László B£KÉS SÁNDOR­Falugyűlés Tamaőrsön A jő kezdet folytatásra ösztönöz Tágasabb helyiség nem lé­vén. a községi tanács nagy­termében jöttek össze a falu gondja-baja. sikere iránt ér­deklődő tamaörsiek — úgy hatvanan. nyolcvanon a csaknem kétezer-háromszáz­ból! — Ez a körülmény, hogy csupán ennyien hall­gathatták meg Pacziga Lajos népfronttitkár és Papp István tanácselnök beszámolóját — már önmagában véve is nagy felelősséget ró a részt­vevőkre. Nekik, tanács- és népfronttagoknak, pedagógu­soknak. termelőszövetkezeti dolgozóknak, vagy éppen mint jó szomszédoknak kel! továbbadniuk a falugyűlésen hallottakat, őszintén és nyíl­tan kell ezekben a napokban tájékoztatniuk azokat, akik nem lehettek fültanúi a la­kosság közösségi, a lakóhe­lyért végzett munkája érté­kelésének, az egyes régebbi tervek megvalósítását akadá­lyozó tényezők elemzésének, a jövőt formáló tervek is­mertetésének. a tamaörsiek és az erkiek — a két telepü­lést közös tanács irányítja — véleményét tükröző hozzá­szólásoknak. Miot fejtegettek azok. akik a két beszámolót követő vi­tában szót kértek? Minde­nekelőtt annak a véleményük­nek adtak hangot, hogy a két község lakosságának tovább­ra is egy nyelven kell gon­dolkodnia, beszélnie. Így — s nem a fejetlenséget, a zűr­zavart keltő széthúzással — lehet csak egyenletes ütem­ben haladni a két település anróbb-nagyobb terveit meg­valósítani. Az összefogás ed­dig is szép eredményekkel járt: a legjelentősebb ezek közül a gyógyszertár felépí­tése volt... A lakosság összefogását ecsetelve mondta el például Szekeres Sándor nyugdíjas, hogy a jó kezdet folytatására ösztönöz — a nyárra már most meg kellene szervezni a virágosítási, a feluszéoíté- si akciót, s a további járdá- sítást. hiszen ezeken a terü­leteken van még mit tenni­ük a helybelieknek. Hasonló véleményének adott hangot Balogh József pedagógus is. amikor elmondta: a lakosság összefogásával érték el az ed­digi eredményeiket. Erre a helytállásra, az önként vál­lalt munkára a jövőben is szükség lesz. tette hozzá. Az ötödik ötéves tervben épül fel ugyanis a község modern, négytantermes, tornacsarnok­kal bővített iskolája. Ennek a beruházásnak a fontossá­gáról szólva említette, hogy olyan alapot ad majd a helyi oktató-nevelő munkához, amely Tamaőrsön ma na­gyon hiányzik. Az iskolának gazdag és jól hasznosítható szemléltetőeszközei vannak, de — nincs hol tárolni őket! Az új iskola mielőbbi átadá­sára tehát égetően szükség van... — Vállaljuk, mi ismét ott leszünk a társadalmi munká­ban. A mi segítségünkre szá­míthatnak az iskola építésé­nél is! — ezeket a mondato­kat a következő hozzászóló. Kasza Ferenc tsz-tag mond­ta. aki a továbbiakban a he­lyi szocialista brigádok fel­ajánlásairól tájékoztatta a résztvevőket. Rajtuk tehát nem múlik, sem a segítőkész lakosságon, tőlük akár ma is elkezdődhetne a munka. Ezt emelte ki Hallai Mihály tsz- tag is. amikor szót kért. Ki- nek-kinek a maga ereje, tu­dása szerint kell kivennie a részét a lakóhelye gyarapo­dását. szépítését szolgáló munkákból, hangsúlyozta. A tarnaörsi falugyűlésen felszólalt Nagy Károly, a he­vesi járási hivatal elnöke is, aki — mint a községi közös gazdaság egykori elnöke — jól ismeri a település lakói­nak a munkáját, hozzáállá­sát. Mint mondotta. Tárná- Örs és Erk lakói sok. milliós értékű társadalmi munkát végeztek már. Ezért az ígére­tüket. a segítségük felajánlá­sát komolyan kell venni: ott lesznek a következő évek fel­adatainak a végrehajtásakor is. Bizonyíték erre a gyógy­szertár. az óvoda építése, hi­szen : „Mindenkinek van ben­ne egy darab köve...!” A felszólalásokat követően került sor a Hazafias Nép­front helyi bizottságának a megválasztására. A résztve­vők egy 29 tagú bizottságot bíztak meg a népfrontmun­ka további szervezésével, tervezésével, a lakosság moz­gósításával. A bizottság elnö­ke Pacziga Lajos tanácsi dol­gozó. titkára Kántor Lajos­áé tanító lett. A községi nő­bizottság elnökévé dr. Hege­dűs Gyuláné iskolaigazgatót választották. A község lakó­it. a helyi népfrontbizottsá­got a megvei értekezleten kát küldött képviseli maid. (szilvás) Anonymus: kis jubileum Éppen öt éve annak, hogy Gyöngyösön „az ismeretlen­ség homályából” a színre lé­pett. közönség elé állt egy valóban „névtelen” együttes, az Anonymus Irodalmi Szín­pad. Az öt év. a „kis jubile­um” alkalmából most félig- meddig ünnepi műsorral lép­ték meg azokat, a nem is kis számú hallgatóikat, akik az utóbbi években mindig fi­gyelemmel kísérték szereplé­seiket. A tény. hogy a kis együt­tes tagjai fiatalok, java ré­szük tizen- és csak kisebbik részük huszonéves, szinte meghatározza azt is. hogy mi érdekli őket. mit akarnak mondani és azt hogyan akar­ják közreadni. Ez a fiatalos hangvétel ez a közügyek iránti érzékenység, az egy­idős Molnár István bakan­csának talpa lehet hogy lyu­kas volt de hát biztos, hogy ez a legfontosabb szempont? Tény: a meglevő nehézségek, hibák ellenére ünnep volt a bányatelepen a választás, s az ünnepeltek között a leg­népszerűbb a „100 méteres” Molnár. Az is sokat mondó tény. hogy Kossuth-bánya képviselőjelöltje az a Bán­völgyi Ferenc lett. aki a szénelővájás területén első­nek vitte diadalra a 100 mé­teres mozgalmat Molnár István neve a már­ka — de már nincs egyedül. Tucatnyi brigád küzd a 100 méterért, s egyre többen van­nak. akik rendszeresen el is érik. A pécsi területen. Béta­aknán. a 200 métert veszik célba. Molnár nagy álma tehát a megvalósítás küszö­béhez érkezett Nekik is rá kell kapcsolni. A Szabad Nép munkatár­sa a bányában keresi fel a brigádot. A havi 200 méte­res teljesítményt Molnárék akarják elsőként elérni, s ehhez percnyi pontosságú menetrend készül. Egy szak — hat ember — két munka­helyen dolgozik egyszerre. „Sarló György és Bagó Miklós kezdik meg a fúrást” — írja a Szabad Nép. —* „Először alul öt lyukat, majd mindkét oldalon két- két lyukat, végül pedig közé­pen öt lyukat fúrnak be... Figyeljük azonban az időt is! A két fúróváiár munkájának kezdetétől 120 perc telt el... Ezután kezdődik a robbanó­anyag betöltése... Közbén mintegy 25 méter távolság­ra vitték a szerszámokat. Űjabb 45 perc telt el az ele­in ás iránti felelősség állt most is a műsoruk közép­pontjában. amit a folyóira­tokban megjelent versekből állítottak össze. Amire vállalkoztak, min­denképpen nagyon vonzó. Életszemléletük, világfelfo­gásuk nagyon js mai. tehát megérdemli a rájuk figyelést. Az a másik tény. hogy a mondanivalónak van közön­sége is. nem is kicsi, azt bi­zonyítja. hogy fiataljaink ér­zékenyek mindarra, ami a köz ügyében történik, zajlik, mozdul, munkál. Szerencsésen találkozott az együttes szándéka mindazzal, ami Dinnyés József ool-beat énekesünkre jellemző. Ennek a találkozásnak a következ­ménye. hogy közös fellépé­készitési munkák befejezésé­ig. A ciklustervezet 65 per­cet irányoz eiő a robbantás­ra és a füstre várásra. tehát amíg a füst elszáll. A két fúróvájár ezalatt átmegy a 2-es számú munkahelyre. Kö­vessük őket! Amíg az 1-es számú munkahelyen tartóz­kodtunk. a csapat másik négy tagja a rakodást végez­te el. Rakodógéppel csillék­be rakták és a kashoz szál­lították a délutáni utolsó robbantásból itt maradt kő­zetet. Megkezdődik a bizto­sítás. az ácsolás... Az 1-es számú munkahelyen időköz­ben már eloszlott a füst. Itt is megkezdődhet a rakodás. Tóbiás József gépkezelő már meg is érkezett rakodó­gépével a 25 méter távolság­ban levő másik munkahely­ről. A fúróvájárok ugyanak­kor a 2-es munkahelyen megkezdték a lyukak fúrá­sát ..” Minden egyszerű, logikus. Ez a módszer nem teszi le­hetővé a 200 méteres telje­sítmény elérését bárhol, bár­milyen munkahelyen. hisz azt feltételezi, hogy két azo­nos vágat fut egymás mel­lett. De nagyszerű iskola. Fi­gyelemre tanít, vaskövetke­zetességre — a különböző munkafázisok harmonikus összekapcsolásának művésze­tére. Molnár István, aki hat ele­mit végzett, munkaszervezői őstehetségnek bizonyul. Kü­lönös tehetséggel választja ki az egyes munkafolyama­tokhoz a legjobban rátermett embereket. A fizikai erőt. a szakképzettséget, sőt még a testmagasságot is figyelembe veszi s beosztások elveszíté­sük. szereplésük fokozza rá« hatásuk mélységét, színská­lájuk árnyalatait. Bizonyos­sá vált ez mostani, csütörtö­kön este megtartott műso­rukból is. A fiatal szinpadtagok oly­kor még borzas, kissé mutá­ló. elfogult előadását lehet még javítani, főkéht a szép artikuláció, a hangképzőé tisztasága a teendőjük. Ezzel együtt is nagyon komolvan végzik önként vállalt felada­tukat: a mai szépirodalom tolmácsolását. A jubileumi műsorukat Baranyi Imre. a könyvtár ve­zetője szerkesztette. Az irodalmi színpad Jónás Zoltán irányítása alatt mű­ködik. (gmfí sénél. A párok, akik együtt dolgoznak, kiegészítik, tel­jessé teszik egymást. Barátok dolgoznak együtt. Ez lehet annak a rendkívüli ténvnek a magyarázata is. hogy Mól- náréknál egyetlen halálos, de még súlyos sérülés sem tör­ténik. 1954 májusában tartja ülé­sét a Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusa. A kül­döttek között ott van Mol­nár István is. A csapat ek­kor éppen félúton áll Anna- akna és az épülő zobáki ak­nák között. A terv havi 75' méteres előrehaladást ír elő. Május 27-én távirat ér a Béke Szálló portájára: ..Ér­tesítünk. brigádod május 27- én. 10 órakor 101 folyómétert teljesített.. Molnár István telrohan & 308-as szobába, s azonnal le­velet ír. „Büszke vagyok, hogy itt lehetek a . kongresszuson. Olyan világosan és gyönyö­rűen kitárult előttem jövőnk képe, mint egv gyönyörű festmény... Érdemes ezért a jövőért dolgozni, harcolni.. No. de nem szónokolni aka­rok. .. Csak el szerettem vol­na mondani, hogy most már biztosabban tudom, mjnt va­laha. hogy szebb lesz a hol­nap, mint a ma.. Furcsa ember? Rendkívüli ember? Nehéz lenne válaszolni ezekre a kérdésekre. Egysze­rű. kicsit talán durva is. s lám mégis, milyen szépen fo­galmaz. milVen íelemelőek az érzelmei. Azon kevesek kö­zül való. aki minél többet kap, annál többet akar ad­ni. (FolyttujuAg) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom