Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A A1EGYE1 TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 60. szám 1976. március 11., csütörtök VILÁG PRO^TA^I&S (?6V?<UUrr^ Kapcsolataink intenzívebbek Hazaérkezett Becsből a parlamenti delegációnk Képviselők a környezet- védelemről A Parlament következő ülésszakát előkészítő bizott­sági tanácskozássorozat ma délelőtti eseményeként dr. Pesta Lasziv elnök’etével összeült az oiszággyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­sága: a képviselők .elemezték az emberi környezet védel­méről meghozandó törvény javaslatát Bondor József építésügyi és városfejlesz'ési miniszter tájékoztatóját kö­vetően a képviselők elsőren­dűen annak a véleményük­nek adtak kifejezést, hogy a környezetvédelem szerves összefüggésben van az ember egészség véde'má vei, így a társadalom előtt álló legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik. A készülő legmagasabb szintű jogszabály célja, hogy rögzítse az ember egészségé­nek védelme, a jelenlegi és a tóvő nemzedékek életfelté­teleinek rendszeres javítása é hekében az emberi környe­zet megóvásával kapcsolatos alapvétő szabályokat. Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: A magyar Parlament kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodott Ausztriában, szerdán délután Bécsből visszautazott Buda­pestre. A delegációt Anton Benya, az Osztrák Nemzeti Tanács (parlament) elnöke hívta meg és utazásával az osztrák törvényhozás kül­döttségének 1973-ban Ma­gyarországon tett látogatását viszonozta. A küldöttséget Becs nyu­gati pályaudvarán Anton Benya búcsúztatta. Az eluta­zásnál ott volt dr. Nagy La­jos magyar nagykövet, bácsi nagykövetségünk több veze­tő diplomatája is. Apró Antal elutazása előtt ' nyilatkozatot adott az MTI j bécsi tudósítójának: S — örvendetes, hogy a ma­gyar és az osztrák parla­ment kapcsolatai mind in­tenzivebbé válnak — mond­ta egyebek közt. — A magyar országgyűlés küldöttségének ausztriai lá­togatása gazdag volt élmé­nyekben, tapasztalatokban. — Ausztriai tartózkodá­sunk során őszinte, nyílt légkörű beszélgetést folytat­tam Kirchschläger szövetsé­gi elnökkel és Kreisky szö­vetségi kancellárral, továb­bá Anion Benyával, a nem­zeti tanács elnökével, vala­mint a parlament két házá­nak tagjaival. Mindent egy­bevetve elmondhatom, hogy küldöttségünk látogatása eredményes volt. Országaink ugyan különböző társadalmi berendezkedésű államok, de ez nem gátolta a múltban és nem gátolhatja a jövőben sem. hogy a békés egymás me'lett élés szellemében to vább erősítsük jószomszédi kapcsolatainkat — fejezte be nyilatkozatát Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a ma­gyar parlamenti küldöttség vezetője. Az osztrák sajtó tudósítá­sokban számolt be a magyar delegáció látogatásairól. A kormány lapja, a Wiener Zeitung szerdán első oldalán tudósított a . Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréről, egy másik he­lyen pedig a miniszterelnök­ség épületében rendezett fo­gadásról. Az Apró Antal vezette parlamenti delegáció az esti órákban megérkezett Buda­pestre. Bányamentő orvosok | tanácskozása Országos tanácskozás kez­dődött szer ián Tatabányán, a Magyar Szánbányászati Tröszt rendezésében. A bá­nyamentő állomások orvosa­it hívták meg a tatabányai szénbányák központi' bánya­mentő állomására. A korszerű berendezések­kel felszerelt állomáson be­mutatják. hogy milyen új módszereket vezettek be a bányamentők alkalmassági vizsgálatainál. Különleges élettani-fizikai és pszichikai vizsgálatokkal állapítják meg a bányamentők teherbíró teljesítőképességét. A több irányú a’kalmassági vizsgá­lathoz számítógépet is vásá­roltak. A gyakorlatok, a kü­lönféle terhelési próbák alatt a számítógép 30 másodper­cenként szolgáltatja az ada­tokat. Választ ad arra, hogy alkalmas-e a vizsgált sze­mély a bányamentő szolgálat ellátására. A bemutató után egészség- védelmi problémákról, a bá­nyamentők orvosi vizsgálatá­nak egységesítéséről tanács­koznak a szénbányák bánya­mentő orvosai. Primőr a háztájiban A hevesi ÁFÉSZ száz méter hosszú fóliasátra alatt 95 ezer tápkockás paprika- és para* zsompa'.íntát nevel. A gyenge hajtások gondos ápolást igényelnek, ezért a kerté­szet dolgozói éjjel-nappal „ügyeletét tartanak". (Tudósítónktól): ezer forint támogatást nyúj­tott a szövetkezeteknek és ezek egyenként 400 négyzet- méter alapterületű fűthető fóliasátrakat létesítettek. A palántanevelő telepeken — a szeszélyes időjárás el­lenére — majd egymillió paprika-, paradicsompalánta várja a kiülte«.ést. A megye .kisgazdaságai ugyanakkor további egymil­lió íonnt támoga.ást kapnak a ter.neiésaez a szövetkeze­tektől. illetve a megyei szö­vetségektől. kzt az összeget kerti trak-or. tápkoekagyarto gép, szaporuonáz. öntöző- es permetezooerendezeseic vá­sárlására Használják íeL A tervek szerint eooen az év­ben a szövetkezeti szakcso­portok zuj vagon primőr zóiuSwgitíict és utóhasznosí­tása árut (.paradicsom, ká­poszta es mas zöiusegiélek) adnak a megye lakosságának ellátására. GW'GV'./Sf'As, . Ami fiz percnél is több »íz perc általában nem nagy Idő. Ennyit zokszó ■ nélkül várakozunk bárkire akkor is, ha utcán találkozunk. A színházakban meglepődnénk, ha a hát órakor kezdődő előadáson nem hét tízkor gördülne fel a függöny. Tíz perccel a hazaérkezés szokott ideje után még a legaggódóbb férj, feleség sem lesi idegesen az ajtót, még nem kezd találgatásba, mi is történhetett. Tíz percet hogyan kérhetnénk számon az emberektől, akik ugyebár mégsem gépek? Többnyire nem is kérjük számon. A munkaheteken sem. Ott is a megértő családiasság uralkodik. A főnökök tapihla.osabbak, mint a blokkolóórák. Nemcsak a bejáró munkásoknál veszik tudomásul — akik valóban nem te­hetnek róla —, ha késnek a közlekedés miatt. Másoknál nem firtatják az okokat. Ahol a blokkolóóra he’ye'tt je­lenléti ív van, még egyszerűbb a helyzet. Mit számít hogy tíz perccel korábban, vagy később szedik össze? Pedig számít. De még mennyire számít! Valamelyik ezerötszáz emberi foglalkoztató üzemben a takarékosság tartalékait kutatva megvizsgálták, mennyi a veszteség ha naponta mindenki csupán tíz percet fecsérel el a munkaidejéből. Elképesztő számot kap‘ak. Az éves bér­alap. a termelési érték és a létszám összefüggésében, a napi tízpercek évi hatmillió forintra kerekednek, Még elképesztőbb a szám. ha meggondoljuk, hogy ez a ha millió csupán az ellenőrizhető, a kimutatható tíz­percet tai-.a'mazza. A viszonylag könnyen te te'érhet' ese‘eket: a késést, a pletykálkodást, a magántelsfonokat a műszaki hiba, vagy anyaghiány okozta gépleállást. Nincsenek benne azok a , többszörös tíz percek. amelyek ellenőrizhetetlenül tűnnek el napjainkból Am'kor való­jában dolgozunk ugyan, csak éppen haszontalanul. Nine benne az üzemmérnökök felesleges adminisztráci-iva' töltött ideje, a különböző főha' óságoknak sz'íó. egymás' keresztező kimutatásokra, jelentésekre fordított napok tömege, nincs benne a nehézkes ügyvitel miatt ezv ira­tot, leve’et húsz-harrryneszor lekopogtató gápírónő ide­gessége és az anyag után szaladgáló munkás tehetetlen­sége sem. Ezeket az időket számítógépes oknyomozással sem könnyű utolérni. Napközben ezért vagy azért elmarad­tunk a dolgunkkal, aztán túlórázunk, szedjük a nyug tatókat. Fáradtságra, kimerültségre panaszkodunk az orvosnak. Az ideges panaszok rejtélyes elváltozást okoz­nak a szervezetünkben, betegállományban próbáljuk gyó­gyítani munkanapjaink rendszertelenségét. Holott ezen a bajunkon nem tudnak segíteni az amúgy is túlterhe'i orvosok. Hatásos orvosságra elsősorban a munkahelye­ken találhatnánk. A célszerű, korszerű üzemszervezésse' ugyanis nemcsak azt lehet elérni, hogy a népgazdaság hatékonyság miatt kevésbé fájjon az ország feje. Ki­egyensúlyozottan és jól végzett munkánk biztos tudatá­ban nekünk is kevesebb nyugtatóra lenne szükségünk. Nem ritkán valami furcsa bizonytalansággal távo­zunk munkahelyünkről. Ne legyen félreértés, nem a ke­nyerünket féltjük. Kellemetlen közérzetünket inkább az okozza, hogy szembetűnő ellentmondások közepette dol­gozunk Tudjuk, hogy az országnak, a váll-Vatnak egy aránt fegyelmezettebb, tartalmasabb munkára lenne szüksége. Azt is tudjuk, mit csinálhat!unk volna jobba aznap, mit nem voltunk képesek elvégezni mások mu lasztása ípniatt. ismerjük saját hiányosságainkat, tudjuk mit lehetne egyszerűsíteni, ho! lenne szükség jobb szer vezésre. De nem szólunk miatta, mert sokszor még a saját rossz beidegződéseinktől sem tudunk megszabadulni Miért az én fejem fájjon, ha a rész’egveze ő. a főo* tályvezető, az igazgató nem. intézkedik — csiiítjuk ma­gunkat De a fejünk azért fáj. A főnökünk lehet tapinta­tos, a lelkiismeretünket nehezebb elcsitíiani. Más kérdés, hogy a főnökök sincsenek könnyű hely­zetben. Kevés a munkáskéz; a termelés érdekében kell a békesség kis ügyeket nem érdemes fölfújni, mert a emberek megsértődnek, továbbállnak. Naponta tapasz talják azonban, hogy kényszerű engedékenységük a visz szájára fordul. Ettől a szemlélettől nemegyszer teljesít menyben is mérhetően romlik a szorgalmas, odaadó munkások, alkalmazottak közérzete. Ha mások megen­gedhetik maguknak, ők is hajlamosabbak lesznek a ha nyagságra. Vagy elveszítik a teljesített feladat örömé, vagy ha tartják is saját tisztességnormáikat, ké.e.kedn: kezdenek értékében. £ z még a napi tízperceknél is nagyobb veszteség *” Peaig a tízperceset nem engedne tjük meg ma­gunknak. Viczlán Erzsébet 125 perces késéssel Üzletedéit a miskolci személy Vonat- és buszkésések a havazás miatt A háztáji termelés egyik fontos részét képezi a zöld­ségtermelés. Különösen olyan termékek előállítására tart számot a kereskedelem, ame­lyeknek nagyüzemi termelése a jelenlegi körülmények kö­zött nem lehetséges, vagy nem is gazdaságos. A fogyasztási szövetkeze­tek, a párt- és Kormányhatá­rozatoknak megfelelően, nagy erőfeszítéseket tettek és tesz­nek ebben az évben is a kis­gazdasági zöldségtermelés ér­dekében. Az elmúlt két év­ben 600 taggal 16 zöldségter­melő szakcsoport alakult a megyében, amelyek évente 150 vagon primőr és utóhasz­nosítású zöldségfélét termel­tek mintegy 130 ezer négy­zetméter fólia alatt. Ezekben a napokban a ver­peléti az egri a füzesabonyi és a hevesi fogyasztási szö­vetkezetek zöldség'er.nelői vés k a palánta nevelését. A W* vjriv é* a SÄOVOSZ 700 Március 9-ről 10-re virra­dóan annyi ho esett szerte az orszsgoan, így Heves megyeoen is, nogy az mar egy igazi témeK is dicsére­tévé Vdinacna. A nem vart hoszakaaas fennakadásokat okozott az éjszakai, vala­mint a kora legeli közle­kedésben. a Ma v-tói ka­pott jeientés szerint szerdán reggel töoo vonaion késve közlekedtek a vonatok. Legnagyobb késés a Nyír­egyháza—Muskox—Füzes- a oony—Hatvan—Budapest Keleti pályaudvar vonalon voot: ez a személyvonat Mis­kolcról Füzesabonyba 126 perces késéssel érkezett. Ké­sőbb kezuett keavezoboé válni a helyzet, így a dél­előtti távolsági személyvo­nat már csupán 15 percet késett. 1 A Budapest felől induló gyom- as személyvonatok mindössze néhány percet kés tök. A rendkívüli mojá- ras töoós a, ior­gaiim es paly mean tartási főnökségek közötti együtt- mukoaes jooo megszerve­zései. Ennek eredményeként jött. lémé az ejje.-iwjapaíi vauunyge.et,, may gyors ereamenyt hozott: váltóállí­tás miatt nem volt fenn­akadás a vasúti közlekedés­ben. A fővonal késései érintet­ték a r uzesaoony—Eger kö­zötti közlekedést is. Az e szárnyon közlekedő vonat a nagy késés m.act nem vár­ta meg a csahakozast, ezért voltak utasok, ak.k nem ér­ték el megszokott szerelvé­nyüket, és kénytelenek vol­tak a legközeieob induló vonatot megvárni. Emiatt munkahelyi késesek is elő­fordultak. Igaz, a jelek sze­rint nem sok iiyen lehetett. .mert az egri állomáson mindössze tn.cn kértek iga- zomse az eimm/aat Coailako- zas miatt. A nagy havazás kisebb késeseket okozott az auto- busz-nuziekeuesuen is. Leg- toojec azok a ouszok kés­tek, amei/ek Kerecsend je- loi érkeztek Egeroe. A ke- recsdttdi utón ugyanis két teuargepkocsi ej akadt, és ezek nnacc lorgairru uugó ke­letkezett. Voit Oijan ousz —- es sok más aaami és ma- gángépkocsi — araeiyik 30— 40 percet is keny.e.en volt itt rosMkolni. Más vonalakon közlekedő buszok maximum 15—20 percet késtek, elsősorban Gyöngyös térségében. A KPM hóügyeletétől teg­nap déiutón kapott jelentés szerint szerdán 14 óra után Heves megye fö közlekedési útjain mar sem hóakadály* sem latyakos rész nem volt. A havazas Kezuetétoi húsz hóeke »ei feiszereii géusuvSi dolgozik, ezekre azo.uun most mar uncaob csak a menők- és oekotó utakun van szükség. Tegnap dél­után egyenként bzaro^-ö terségduen volt komoij aud havazas. A hoügyciet itt só­zással igyekezeti elejét ven­ni az esetleges közlekedési nehézségeknek. Az utinformáció jelentése HZ . Uio~*JOS cOoU/iC íí/OLÍi/uU/UÜ/ilj jHI’tiHuuíC3 bdl ü, ttj“* kuz.ekedeoi Utak sok női., _a Vizesem, iat>d.ujsa.t, nőisen­ként CoUSedvUk. A öatOidtjU­Ujiieij»—zjuinpien—Again Úton, a iSOm ogkozoen oü— 40 cm nid0as a,iuvasok ke­letkeztem, ue az ut jariid-ó, DeiUtan MtS/cotC es tzyer ho­lott is boriul voll az egoo.t, A kőréteg vastagsága ive« kés tő ton etcitti u, uo cent.,, tö­ten. Az időjárás várba „uars covaoora is ooruit mmná, gyenge havazasra, ri^nany neijen esőzésre lehet szárat^ tw4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom