Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

T Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Pekingi ördögűzés ÜJABB ÖRDÖGCZES TANÜI LEHETÜNK Kíná­in. Maga a jelenség már csöppet sem szokatlan. Kon- ! uciusz tanai éppúgy a Mao-féle vezetés céltáblájává váltak, mint ahogy kegyvesztett lett Liu Sao-csi és 'Jer.g Csen. S rajtuk kívül a „kulturális forradalom” megannyi kevésbé ismert áldozata, akiket részben lik­vidáltak, részben pedig félreállítottak. Ezúttal bonyolultabb körülmények között, sőt, esz- • .(özeiben, módszereiben is megváltozott kampány cél- : pontja Teng Hsziao-ping. Csou En-laj egykori he- ; yettese a pekingi fogalmazás szerint „bűnbánatot nem tanúsító, kapitalista úton járó személyiség”. Per­sze az ördögűzés pekingi szabályai értelmében nem aév szerint illetik bírálattal, csupán körülírják szemé­lyiségét. Az azonban bizonyos, hogy ő a vádlott. AZT MAR TUDTUK a kínai miniszterelnök-he- : lyeitesről — majdnem tisztsége elé írtuk a „volt” szócskát, de hivatalos elmozdításáról vagy lemondá­séról nincs semmilyen értesülés —, hogy nem átallotta j otthagyni az egyik forradalmi operát, valamint egy ; macskával kapcsolatos hasonlata nem egyeztethető j össze Mao Ce-tung idevágó tanításával. Azt csak gya- ; nítják a Kiná-szakértők, hogy az ellene indított tárna- : dás voltaképpen a radikálisok és a pragmatikusok el- : lentétének tükröződése. Teng kétségkívül a Csou En-laj által képviselt pragramtikusok közé sorolható. Ellenfeleitől annyiban különbözik, hogy Kína helyzetét reálisabban méri fel, s politikai irányvonalát is ennek rendeli alá. Vele szemben az agg, 82 éves Mao elnök és felesége, Csiang Csing alkotja a radikálisok vezérkarát. Szerintük a ; „kapitalista utasok” — vagyis a pragmatikusok — rendkívül erős pozíciókat szereztek a pártban és a kormányban. Semmi kétség afelől, hogy az újabb ördögűzés : szerves része a Mao Ce-tung utódlásáért folytatott küzdelemnek, amely már Csou En-laj életében kibon­takozott Teng „bűnei” ürügyén a kampány egyre éle­sedik, sőt, bizonyos mértékig a „kulturális forrada­lomra” emlékeztető méreteket ölt. Egyetlen, nem le-: becsülendő különbséggel. A Zsenmin Zsipao határo- ; zottan állást foglal mindenfajta — a lap szóhaszná- : latéval élve — vörösgárdista randaiírozás ellen. ÜGY LATSZIK, a kampány irányítói — minde­nekelőtt Mao elnök és felesége — ezúttal beérik a szi­gorú bírálattal. Számolván azzal, hogy Kínában állító- ; lag a többség a pragmatikusokat támogatja. S az esetleges újabb zűrzavar a „kulturális forradalom” ; fegyverét visszájára fordítaná. I Felhívás a viíág dolgozóihoz Politikai nyugtalanság a spanyol hadseregben Egy spanyol haditörvény­szék szerdán bűnösnek ta­lálta a Madrid melletti Hoyo de Manzaresben bíróság elé állított kilenc katonatisztet a demokratikus katonai szö­vetség elnevezésű titkos szer­vezetben kifejtett tevékeny­ségben, illetve a portugáliai fordulathoz hasonló „katonai akció” előkészítésében és „lázításban”. A két fővádlottát, Luis Oteio Fernandez őrnagyot és Fermin Ibarra Renes száza­dost, akik letartóztatásukig a vezérkari főnökséghez voltak beosztva, nyolc, illetve hét és félévi börtönbüntetéssel súj­tották. öt további vádlottat négy, illetve öt évi börtönre ítéltek. A hadbíróság! tárgyalássa! első ízben került nyilvános­ságra a hadseregen belüli po­litikai nyugtalanság. A titkos katonai szervezet mind na­gyobb népszerűségre tesz szert a fegyveres erők sorai­ban, több mint ezer tagot számlál már és pártfogói kö­zött — értesülések szerint — tábornokok is találhatók. A spanyol egyetemisták or­szágszerte tiltakoznak a Vi­toria városban lezajlott véres rendőrterror miatt. A mad­ridi műszaki főiskolán mint­egy ezer hallgató emlékezett meg a vitorlái tüntetés áldo­zatairól. A rendőrség felosz­latta az egyetemisták gyűlé­sét és néhány fiatalt letar­tóztatott. Zaragoza utcáin több mint hatszáz egyetemis­ta vonult fel, elítélve a vi­torlái véres terrort és a vét­kesek megbüntetését követel­ve. A sevil ai egyetemisták gyűlésükön a rendőri elnyo­mást' elítélő határozatot fo­gadtak el. A Szakszervezeti Világszö­vetség szerdán Prágában ki­adott felhívása felszólítja a világ dolgozóit, lépjenek fel a spanyolországi elnyomás azonnali megszüntetéséért. Fiurídii előválasztás Megerősítették férd vezető pozícióját WASHINGTON A floridai előválasztás vég­leges eredményei szerint a köztársaságpárti jelölteknél Ford elnök, a demokratáknál HaüipÉüy Teng Hsziao-ping ellen azonban a Zsenmin Zsipao a „kulturális • forradalom” mel­lett, egy vonatkozásban ha­tározottan az akkori időkkel ellentétes .gyakorlatot sürget. Kijelenti, hogy nem lesznek vörösgárdista randalírozások, nem alakulnak ..harcoló cso­portok”, a „harcot” a hibás vonalat követők ellen a KKP KB és a különböző szintű pártbizottságok vezetik. A vezércikk idéz egy új Mao-jelmondatot; „Növelni kell azoknak a számát, akik nevelhetők, s csökkenteni azokét. akiket támadunk.” Emberrablások Bejrutban A hadseregből kivált liba­noni palesztin „hadsereg' megerősítette állásait a dél- libanoni Kásájában. „Ä had­sereg mintegy ezer főből á.!l. A rendőrség közlése sze­rint, Bejrútban mintegy 50 személyt raboltak el. A had­seregen belüli lázadás és az emberrablások egyaránt sze­repéitek azokon a tárgyalá­sokon, amelyeket Khaddam szíríai külügyminiszter és a vezetésével Bejrutban tartóz­kodó szíriai közvetítői cso­port folytatott a libanoni ve­zetőkkel. James Carter végzett az első helyen. Fordot a köztársasági sza­vazók 53 százaléka támogat­ta Floridában, míg vetély- társára, Ronald Reaganre a szavazatok 47 százaléka esett. A jooboldali Reagan nagy reményeket fűzött Flo­ridához, ahol igen jelentős a konzervatív köztársasági sza­vazók száma. A jelek szerint azonban ezek egy része is a középutas vonalat követő Fórdra szavazott. A demokrata elnökjelöltek „versenyében” James Car­ter végzett az első helyen, a demokrata szavazatok 34 szá­zalékával. George Wallace alabamai kormányzó 31, Henry Jackson szenátor pe­dig 24 százalékot kapott. ­A floridai elővá’asztás megerősítette Ford vezető pozícióját Reagannel szem­ben. A demokratapárt elnök­jelöltek versengésének végső eredménye változatlanul nyitott.. .......... 4 pálmafák mindig zöldek Ceiba—Trapicaira Lenin Ét — Grónai sarok tömbben megnyitásra kerülő TEJBÁRBA szakképzett üzletvezető, eladó és pénztáros dolgozókat felveszünk* Jelentkezés: Eger, Lenin út 55 \GELKA HEVES MEGYEI KIRENDELTSÉGE műszaki vezetőt 1ERES FELVÉTELRE. ELTÉTEL: elektromos felsőfokú vagy vyetemi végzettség es 5 év feletti gyakorlat. FIZETÉS: megegyezés szerint, JELENTKEZNI: Gelka Heves megyei kirendeltség, Eger, Marx K. U. 2. OMww 4S76. március 11., csütörtök 1961. decemberében Fidel Castro történelmi jelentőségű beszédet mondott. Kijelen­tette: „Kuba az írni és ol­vasni tudók országa lett”. Ezt az esztendőt Kubában ma is mindenki az alfabetizáció évének nevezi. Gondolják csak el! A szi­getországban egyetlen esz­tendő alatt száz- és százezrek tanultak meg írni, olvasni és ez volt az alapja annak, hogy nem sokkal később szintén óriási ütemben hozzáláthat­tak a korszerű iskolarend­szer, a Ceiba kialakításához. Mi a Ceiba? Eredetileg egy cédrusfa neve. de van ilyen nevű falu is Havannától 60 kilométerre. A Ceiba szó ma egészen más fogalmat takar, mégpe­dig az új típusú iskolákat nevezik így, és ha ma Kubá­ban valaki azt mondja: Cei­ba. akkor egészen biztos, hogy mindenki a Ceiba-is- kolára és nem a terebélyes cédrusokra gondol. Ez az iskola tu’ajdonkép- pen egyfajta sajátos kollé­gium. Utazik az ember az országúton, már régen el­hagyott minden települést, amikor egy narancsültetvény kellős közepén hatalmas épü­leteket pillant meg. — Mi ez? — Ez a Ceiba, — válaszol Walfredo barátunk, és már kanyarodik is az autó a bejá­rat felé. Fiúk, lánybk állják' körül a vendégeket. . — Mennyien vagytok? — ötszázan. — Mi a neve a Ceibátok- nak? — Magyar Népköztársa­ság! Megmarkolja valami a szí­vünket, de még nagyobb a meglepetés a piros-fehér- zöld színű zászló láttán, amely ott leng az intézet homlokzatán. Ez a zászló nemcsak ma van itt, hanem 1973 óta min­dennap — magyarázzák kéz- zel-lábbal, és tanáraikkal együtt körbevezetnek az in­tézeten. Félezer gyerek lakik itt hétfőtől szombatig, amikor is az iskola-autóbusz hazaviszi őket. Hétfőn hajnalban az­után ki-ki falucskája főterén gyülekezik, ahol a „suli- busz” újra felszedi őket. Nagyszerűen felszerelt tan­termek, szertárak, tornater­mek, és lakószobák várják itt a fiatalokat. — Milyen a kubai iskola- rendszer, — kérdezzük a húszegynéhány esztendős igazgatónőt. — Kubában 6 év az álta­lános iskola, 4 év az alapfokú középiskola, és ezen a szin­ten lép be a Ceiba. A tulaj­donképpeni Ceibá-időszák 3 év, amely az egyetemet meg­előző felsőfokú középiskola. — Hány Ceiba van az or­szágban ? — Négy év alatt 300 Cei- bát éoítettünk... — Mi az iskola célja? — Az, hogy már az alap­fokú középiskolában olyan nevelést nyújtson a fiatalok­nak, ame’yben szorosan ösz- szekapcsolódik a tanulás és a munka. — Hány órát dolgoznak, illetve tanulnak a gyerekek? — A tanulók naponta öt elméleti órán vesznek részt. 3 órát dolgoznak és 2 órát egyéni tanulással töltenek. — Tessék! Nézzék meg a narancsainkat, — hívnak a gyerekek és ketten-hárman már fel is pattannak a kis kerti traktorra, hogy elin­duljanak a földekre, egy-égy láda mézédes narancsért. Filmre kívánkozó látvá­nyok a kis olasz gyártmányú tratorok és az a szakértelem, ahogvan azokat a gyerekek kezeli k­— Mennyi földetek van? — ötszáz hektár. Most van a narancsszüreti — Te mit szeretsz legjob­ban csinálni? — Géppel permetezni, meg kávét szedni.. — És nyáron? Nyáron a szülők, is kéthe­tes „beutalót” kapnak a Cei- bába. Ilyenkor tanítás nincs, csak nyaralás, de a nyaralás mellett, — amely ingyenes — vállalják a beutaltak, hogy néhány órát naponta kapál­nak, permeteznek, gyümöl­csöt szednek. És ilyenkor a gyerekek büszkén avatják be szüleiket a modern mező- gazdaság rejtelmeibe, miköz­ben ők maguk is „megtanul­nak” dolgozni. Minden Cei­ba mellett sportpálya, uszo­da van és lényegében -mind egy-egy vidéki kultúrcent- rum is. Kubára annyi, de annyi jelzőt aggattak a múltban. Volt az Antillák Gyöngye, volt Cukorsziget, legyen hát most ezen az újságlapon a Ceibék országa. Trópusi zápor kap el ben­nünket a Havannába vezető úton. Ez aztán eső! A Ford nem győzi nyelni a vizet, az, ablaktörlő is csupán néhány percig bírja. Sietni kell! Éj­jel 11-kor Havannában meg­nézzük a világhírű Tropica- na együttest. A Tropicana Havanna e’őkelő villanegye­dében még ma is a világ legpazarabb szórakozóhelye. — Mi volt itt a múltban? ’— Egy kétes hírű és párat­lan játékkaszinó, ahol a ru­lett-tétnek nem volt megsza­bott felső határa. Ss ha vs­Gromílio angliai útja Moszkvában bejelentették, hogy Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter az angol tormány meghívására már- :ius utolsó harmadában hi' /atalos látogatást tesz Nagy- 3ritanniában. Carvalho szabad Carvalho őrnagy, a fel- szlatott COTCON ey kori arancsnoka, akit a ne ein* -éri baloldali kaicci zen­élésben játszott sz epe matt sokáig boriinkén *ar- ‘ott k. távoz'k a vezék-ri főnökség épületéből, kihall­gatása után­MMdal! dünlis átesve! T — nyasatemt szerződései! elten / A nyugatnémet jobboldal újból kinyilvánítót:« eltö­kéltségét, hogy megakadá­lyozza a Lengyelországgal kötött megállapodások rati­fikálását. Szerdán több mint öt órán át tanácskozott a szövet'ági tanács külügyi bizo't'ága majd úgy döntött, hogy nem javasolja a lengyel—nyugat­német szerződések megsza­vazását. laki megunta a rulettet? Ak­kor is pazarul szórakozott, lóért pénzéért itt azután tényleg mindent megka­pott. . A hajdani játéktermek helyén ma éttermi aszta'ok állnak, száműzték a rulettet, • de megmaradt az eiegá-c'a. a pompa, a forgószínpad, a görög tűz, a százfős tá^ckar és minden-minden, ami -egy igazi revühöz kell. — Mennyien vacsorázha­tunk itt? Vendéglátóink újabb meg­lepetésekkel szolgáim! — Ezerötszázan! De. ne ijedjetek mag, 'mert ha ' ne­tán., esni kezdene az eső, ak­kor egy gombnyomásra per­ceken belül fedetté varázsol­ják a szabadteret. Csendesen osonnák a pin­cérek, hordják a rumot, a különböző színű és ízű kok­télokat, a rákot, a halat, a malacsültet. Pontosan 11-kor megindul a gépezet, süly- lyed, majd emelekedik a színpad és elkezdődik a va­lóban világszínvonalon álló revü. Éjjel 1 -kor kezdődik a tánc. A tánc, —r mégpedig a javából — hajnali 3-ig. A Tropicana Kubában szent hely. Annyira az, hogy jövetelünk előtt egy héttel a „minisztériumnak” kellett számunkra helyet biztosíta­nia egy estére. Ök mondták Aki nem látta a 1 ropicano-s, az Kubát sem látta zán.. „ itaslaí Iái fis i | Ac^él Endre, az MTI tudó- I sítója jelenti: $ Kínában a szerdai nap for- 5 < dulópontot hozott a Teng [ < Hsziao-ping elleni kampány i történetében: először közöit * ^ az ügyről vezércikket a Zsen- . ^ min Zsipao. a KKP KB köz- í ponti lapja, s először hang­- ^ zott el a felhívás: „Egvesül- . ^ jünk ennek a bűnbánatot | nem tanúsító. kapitalista- I úton járó személynek a bírá- _ > latára.” I Ily módon Teng bírálata | hivatalosan is országos ügy- > gyé vált. ■ | A vezércikk többször is Í hivatkozik Mao Ce-tungra. a KKP KB elnökére, mint az ! események mozgatójára, aki a közelmúltban állítólag is- 1 ■> mét felhívta a figyelmet ..a ; > párton belüli, hatalmon levő. , * kapitalista úton járó szemé- i ^ lyekre” — ahogy ^zt a ..kul- ■> turális forradalom” hajnalán, tíz évvel ezelőtt Liu Sao-csi- j vei. Peng Csennél. Teng Hsziao-pinggel és másokká! 1 kapcsolatban tette. A cikk a korábbiakhoz ha- 1 1 sonlóan nem nevezi nevén , Tenget. csak „körülírja”. 1 Szemére veti a többi között. 1 hogy szembeszállt a „nagy a proletár kulturális forrada­lom” örökségével, ellenezte a ..burzsoá jogok megnyirbálá­sát” stb. Bármilyen erővel áll is ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom