Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk z Varsó józan szava STEFAN OLSZOWSKI, a Lengyel Népköztársaság • ül" ;yminiszterc nyilatk(jzato.t 3ÍJ0tt .a-, PAP lengye1 ' ivatálos' hírügynökségnek. A nyilatkozat és az ügy gyaránt, amelyről a ’ lengyel külügyminiszter szólt, zekben az órákban a nemzetközi közvélemény;, figyel- >; -ének Homlokterében áll. Bonnban ugyanis szerdán ülnek össze a jobboldali Henzék vezetői, hogy kidolgozzák végleges állás­pontjukat .'a pénteki napra, amikor a nyugatnémet : Íarláment Telsőháza, a ’Bündesrat, a szövetségi tanács ’önt: jóváhagyja-e a legújabb lengyel—nyugatnémet : zerződéseket. Története: amikor :.az NSZK-bari megtört a jóbb- ildal sok- éves uralma és a szociáldemokrata—szabad­demokrata koalíció vette át az ország kormányrúdját, megnyílt az út abban . az irányban, hogy rendezzék Európában a második világháború óta még vitás kér­déseket. E folyamat mindmáig egyik legfontosabb ál­lomása az 1970. december 7-én, Varsó és Bonn között aláírt, alapvető jelentőségű, valóban történelmi egyez­mény. MAR AKKOR SEM VOLT VITÄS, hogy ez a szer­ződés — lehetőség, amellyel élni kell. Az akkori kom­mentárok is jól látták, hogy bármily fontos is az első okmány, a helyzet — méghozzá természetesen európai, sőt világtávlatokban értendő — kedvező alakulása esetén Varsó és Bonn viszonylatában még újabb fon­tos megállapodások születhetnek. Pontosan így történt ás jelképnek tekinthető, hogy a két ország legmaga­sabb rangú vezetői éppen Helsinkiben állapodtak meg az 1975. október 9-én Varsóban aláírt egyezmény betű­jében és széliemében. Ezt a számos fontos kérdést véglegesen és részleteiben rendező okmányt kell rati­fikálnia pénteken a szövetségi tanácsnak. A CDU— CSU eddigi magatartása azonban enyhén szólva nem teszi könnyűvé ezt az aktust. A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER NYILATKO­ZATA ennek tudatában hangzott el — most. Egyrészt a legapróbb részletekig tisztáz lengyel részről mindent, amibe a jobboldal demagógjai beleköthetnének — más­részt még egyszer, a tizenkettedik órában ünnepélye­sen érzékeltet valami nagyon fontosat. Azt, hogy az enyhülés: folyamat és súlyos felelősséget vállalnak magukra mindazok, akik megpróbálják lassítani, vagy éppen megállítani. Öhzo wslrf-mílatko mt (7WVVWWWWWWWWVA/VWVWW\AAAA/VWWWNAAAAAA/NAAAA/V%^/WW^ Francia sztrájk Négymillió közalkalmazott sztrájkolt kedden Francia- országban. A 24 órás sztrájk alatt teljesen szünetelt a postaforgalom, zárva voltak a városi közhivatalok, isko­lák és főiskolák. A vasúti forgalomban nem közleke­dett a helyi járatok nagy ré­szel A közalkalmazottak 24 órás sztrájkjukkal azt követelik, hogy az infláció tényleges ütemének megfelelő mérték­ben emeljék béreiket és fi­zetéseiket Bonnban pénteken döntenek a lengyel—nyugatnémet Bockhor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: A Német Szociáldemokrata Párt kedden üdvözölte Stefan Olszowski lengyel külügy­miniszternek — a PAP len­gyel hírügynökség által köz­zétett — nyilatkozatát. Az SPD szóvivője rámutatott: a lengyel fél ismét megerősí­tette, hogy időben nem kor­látozza olyan németajkú sze­mélyek kivándorlási kérel­mének beterjesztését és meg- vizsgá’ását, akik megfelelnek a megállapodásban rögzített feltételeknek. Az SPD — fűz­te hozzá a szóvivő — elvárja, hogy a szövetségi tanács jó­váhagyja a lengyel—nyugat­német megái lapon ásókat. A lengyel külügyminiszter állásfoglalása hivatalos. for­mában is eloltott a szövetsé­gi kormányhoz. A bonni külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy Genscher Amerikai hadianyag Egyiptomnak WASHINGTON: Az AP hírügynökség az amerikai külügyminiszté­riumhoz és a kongresszushoz közel álló forrásokra hivat­kozva olyan értesülést kö­zölt, hogy az amerikai kor­mányzat kétlépcsős rendszer­ben szándékozik Egyiptom­nak hadianyagot szállítani. Az amerikai kormány mind­eddig úgy állította be a dől-’ got, hogy a C—130-as szállí­tógépeken túlmenően táma­dó célokat szolgáló fegyvere­ket és hadianyagot nem szál­lítanak Egyiptomnak. A leg­újabb értesülések szerint azonban a szállítógépek el­adását tankelhárító rakéták, valamint bombázók követ­nék. Végleges döntés csak az elkövetkező hónapokban vár­ható. BONN: Szadat egyiptomi elnök az egyik nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában kije­lentette: ami Egyiptomot il­leti, a oákeegyezményhez ve­zető kis lépések politikája be­fejeződött. „Ford elnökkel és Kissinger külügyminiszterrel kötött megegyezéseim feltéte­lei szerint nem lesz több ilyen lépés. Ami még hátra van, az a genfi értekezlet; ez az utolsó lépés, a végső meg­oldás” — fűzte hozzá Szadat, majd közölte, hogy küszö­bönálló bonni látogatása so­rán meg fogják vizsgálni az Egyiptomnak nyújtandó gaz­dasági segítség fokozásának lehetőségeit. Feszültség mutatkozik a portugál fegyveres erők leg­felső hatalmi szervében, a forradalmi tanácsban. A tes­tület kedden hajnalban vé­get ért maratoni üléséről ki­adott közlemény szerint a ta­nács megvitatta a katonapo­litikai helyzetet, s elsősor­ban azzal foglalkozott, hogy „jobban tömörítse a fegyve­res erőket”. Az Ci Dia című lisszaboni jobboldali naoilap keddi szá­mában interjút közölt Souto Cruz tengernaggyal, a portu­gál haditengerészet főpa­Feszültség a portugál forradalmi tanácsban rancsnokával A tengernagy — a légierő főparancsnoká­hoz hasonlóan visszautasítot­ta annak gondolatét, hogy a fegyveres erők jelöltet állít­sanak a júniusra tervezett elnökválasztáson. Közölte, hogy ha „ez mégis megtör­ténne”, akkor az általa veze­tett fegyvernem „osztozna a légierő véleményében”. Lisszaboni megfigyelők megjegyzik, a jobboldali ka­tonai körök meg akarják akadályozni az Antunes-cso- portot abban, hogy jelöltet indítson az elnökválasztáson. külügyminiszter kézhez kap­ta Olszowski nyilatkozatát és a lengyel külügyminiszter kísérő levelét. A szövetségi tanács pénte­ken dönt a szerződésekről és még mindig 'Kétséges, vajon a többség a ratifikálás mel­lett foglal-e állást Az ellenzéki vezetők ma ül­nek össze Bonnban, hogy ki­alakítsák végleges álláspont^ jukat. Re\ord­kölcsön A pénzügyi történelem leg­nagyobb szabású kölcsönét bocsátja ki az Európai Gazda­sági Közösség a közeli jövő­ben. Az 1,3 milliárd dollár összegű kölcsön elsősorban a súlyos gazdasági nehézségek­kel küzdő közös piaci orszá­gok, Olaszország és Irors?'g megsegítését szolgálja. A tervek szerint a római Kor­mány egymilliárd, Dublin pedig 300 millió dollár ér­tékben részesülne a felvett összegből. A dtölcsön kibo­csátásáról véglegesen az EGK' pénzügyminisztereinek jövő hétfői tanácskozása dönt, a brüsszeli bizottság szóvivője azonban kedden megerősítette, hogy az előké­szítő tárgyalások már javá­ban folynak. XVI. Giscard dEstaing? Ha nem látnám fekete-fehéren kinyomtatva, nem hin­ném el: a nyugatnémet pénzvilág legelőkelőbb újságja arra biztatja a francia pénz- és üzleti világ vezetőit (Mit, biztat­ja? Szinte könyörög neki!), hogy hozzanak szociális refor­mokat, enyhítsék a társadalmi igazságtalanságokat. S mi több, a cikk — a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércik­ke — igen komor hasonlattal is él: XVI. Lajos francia ki­rályra emlékeztet, akinek udvara a nagy forradalom előtt ügyet sem vetett a társadalom mélyéből hangzó tompa morajra. Csillogó magasságokban tobzódott, magafeledten járta haláltáncát a kitörni készülő vulkán fölött. Hogy ez a hasonlat mennyire indokolt, mennyire nem, a jövő dönti majd el. Mindenesetre túlzás lenne azt mon­dani, hogy e történelmi hasonlat már ma folytatható, és Franciaország, mondjuk, XVI. Giscard d’Estaing korszakit éli. De hát akkor miért ijed meg ennyire a nyugatnémet üzleti világ, amikor át-átnéz a határon? Mert attól fél, hogy szociális robbanás történik a szomszédban, és a hullámok átcsapnak hozzá is. Látja a francia baloldal erősödését, és hallotta, mégpedig meglehetősen hiteles forrásból — a hely­zetjelentést: „A kasztok országa vagyunk... a tűzött jöve­delemkülönbségek idejét múlta falakat emelnek az egyes szociális csoportok közé’’. Nem a kommunisták, vagy a szo­cialisták valamelyik vezetője mondta ezt. hanem Chaban Delmas volt francia miniszterelnök. És mikor? Nyolc esz­tendővel ezelőtt. Történt valamilyen változás azóta? Nem történt. A francia üzleti világ elzárkózik minden enged­ménytől, nem hajlandó a zsebébe nyúlni. A francia balodat természetesen kidolgozta a maga programját, és jóval messzebb ment a társadalom és a kor­mányzat bírálatában, mint akár a legjózanabbul töprengő polgári vezető. De mi az ol<a annak, hogy a francia gyár­iparosok szövetsége más, váratlan oldalról is kap bírálatot, hogy a nyugatnémet üzleti világ képviselői azt tanácsolják francia kollégáiknak, hogy tegyenek engedményeket? S mi több, komor történelmi hasonlatokkal, XVI. Lajos sorsával rémítgetik őket. A nyugatnémet üzleti világ — minden bizonnyal más, újabb keletű történelmi tapasztalatokkal a tarsolyában — látja, hogy a társadalmi haladás feltartóztathatatlan, szeret­né lassítani, fékezni ezt a folyamatot. Kifogni a szelet a vi­torlából. Azt kiáltja tehát a Rajnán túlra, hogy az ég sze­relméért, adjatok valamit önként, különben elveszik tőletek az egészet! Mint XVI. Lajostól. Tatár Imre Katona a ilzsungelben Tovább tart a feszültség a rhoflesh; mozambiki hatá­ron. A képen.: a rhodesiai fehértó: pes rezsim egyik ka­tonája iárörúton á dzsungel­ben. (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) A pálmafák m zöldek fl krokcdiSok szigete 3. Kolumbus, amikor 1492 őszén kikötött Kuba partjai- . nál a Portó, Santó öbölben, ezt írta naplójába: „Soha életemben még ilyen szépet nem láték, minden telve fákkal, melyek a folyót övezve gyönyörűen zöldell­nek, . mind más virágú és gyümölcsű és különböző at­tól, amit otthon ismerek.”-Kuba, ez a trópusi sziget valóban ilyen mesésen .szép, de. a szépnél is szebb, egye­nesen elkápráztató az a ten­gerparti rész, amelyet a ku­baiak Baraderónak neveznek. Baradero nemcsak Kubá­ban fogalom, de egész Ame­rikában is az volt, hiszen a tőkések annak idején itt épí­tették ki azt a mesés szállo­dasort, amelyhez a forrada­lom óta újabb és újabbak csatlakoznak. Baradero, — Kuba Riviérája — Matansas megyében van, ott, ahol két évvel ezelőtt megtartották az országos választásokat megelőző próba-tanácsválasz- tásokat. Ez a megye az, ahol, — ha úgy tetszik — kipró­bálták a tanácsrendszert. A megye vezetőinek kedves fi­gyelméből itt töltöttünk el tíz felejthetetlen napot, vi­szonzásképpen. meglátogat­tunk néhány tanácsot, talál­koztunk a megye, a járások, városok, községek vezetőivel, dolgozóival. Egyik alkalommal, amikor 28 fok melegben, — az otta­ni télben — a tengerben ■ strandoltunk — valaki fel­kiáltott : — Jancsi! Ez melegebb, mint etthon a Balaton! — Tízezer kilométerre otthon­ról, magyar szó a Karib-ten- ger pat tján ... — Halló, Jancsi! Mi is ma­gyarok vagyunk! Sörözés közben derült ki — kitűnő a kubai sör —, hogy a fiúk csuklós Ikarusokat hoztak kipróbálni Kubába, és ha már itt vannak száz­hatvan kilométerre Havanná­tól, — gondolták „leugra- nak” ESaraderóba ... Teofi.o Vasallo elvtárssal, a járási pártbizottság titká­rával van randevúnk még aznap délután a Krokodilok szigetén, így nem túl sok idő jut a diskurzusra. A Krokodilok szigetére cu- kornádidtetvények és na­rancserdők között vezet az út. A sziget nem messze van az emlékezetes Disznó-öböl­től, ahol a diverzánsok an-, nak idején a mocsaras vidé­ken pa.-tra szálltak Itt vár­nak minket — kedves kis vendéglő udvarán — a já­rásiak es ha már itt-vagyunk és mielőtt tovább mennénk, nyomban bemutatják a kro­kodilfarmot. Tízezer rusnya krokodil lustálkodik mozdu­latlanul az elkerített mo­csárban, de csak addig, amíg meg nem hallják annak a ZtL-nek a hangját, amely naponta egyszer az ennivalót hozza nekik. A sok teherko­csihang közül kiválasztott zúgásra egyszerre megmoz­dulnak a lomhaságok, és igazi krokodilgyorsasággal indulnak éhségüket csillapí­tani. — Táska, kesztyű lesz be­lőlük, — magyarázzák ven­déglátóink. Innen motoros hajóval az indián faluba megyünk, amely a tengerben lévő apró, sőt parányi szigetecske csu­pán és amelyet egy édes vi­zű tó vesz körül. Ezen a szi­geten hajdan indiánok élték, most skanzen ez, ahol gör­nyedt hátú bronz indián anyókák babusgatják bronz pöttömeiket és ahol ugyan­csak bronz indián harcosok íjat feszítenek a tengerről érkező ellenség felé. A kuny­hók is tökéletes „indián” stílusban épültek. A sziget korábban is, most is turistaparadicsom. A hajók a pálmafákból épült hatalmas vendégfogadó kerí­tésénél kötnek ki és itt be­széljük meg mi is az ország, megye gondjait. Vendéglátó­ink közül ketten is részt vet­tek a KKP első kongresszu­sán. — 3136-an utaztunk Havan­nába és 87 külföldi küldött-, ség előtt zajlott a kongrész- szus. — Mit tartotok legnagyobb sikernek a forradalom óta? — Az elmúlt 17 évben ki­építettük Kubában és itt, Ma­tansas megyében is a szociá­lis, a kulturális és az orvosi ellátás Latin-Amerikában még eddig példátlan rend­szerét. Annak ellenére, hogy a forradalom után egy évig a szándékosan nyitva tartott országhatáron a hétszázezer kivándorló között sok orvos, pedagógus is elhagyta hazá­ját. Szivarra gyújtanak, úgy diskurálunk tovább: — Kubában, a forradalom előtt, minden 400 hektárnál nagyobb földterület az ame­rikai multinacionális vállala­toké volt. Az American Sugar, a Ge­nerál Sugar, az United Fruit tőkés vállalatok említésére is ökölbe szorul a kezünk. Flo­ridában, Hawaiiban az ame­rikaiak már a század elején elkezdték a cukornádaratás gépesítését, de nálunk eszük ágában sem volt. Itt olcsó volt a munkaerő! A mi ál­lami gazdaságainkban szov­jet kombájnokkal kezdtük el a nádaratás gépesítésének nagyon nehéz és bonyolult munkáját. — Mi a- fő célkitűzés a me­zőgazdaságban? — Az első ötéves terv vé­gére a világ első déligyü- mölcs-termelő országa le­szünk. A szigeten egymást követik a kezdeményezések. A zebukat, nagy tejhozamú szar.vasmarhafajtákkal cse­réltük fel. még a legeltető magángazdaságokban is. Je­lenleg Kubáé a világ legered­ményesebb halászflottája és a rákfélék exportjából szárma­zó bevételek már most meg­haladják a hagyományos do­hányexport bevételét. Gazda­sági életünk a megszilárdí­tás . útján van, különösen, ha ideszámítjuk, hogy cukor- termelésünk évről évre sza­kadatlanul emelkedik. — Kikkel kereskedtek? 1973 óta Havanna óriási ki­kötője teljes üzemmel mű­ködik. A hajók így is soká'g várakoznak, a kirakodás éj­jel is tart. Elsősorban élet­be vágó számukra, hogy a szovjet és a szocialista or­szágok. hajói befussanak. Fo­kozták kapcsolataikat, velünk a nyugat-európai országok is. Gyorsan fejlődnek k zss- kedelmi kapcsolataink az olaszokkal, akik közvetlenül, vagy az argentin társvállala­tokon keresztül jutnak el hozzánk. Az Amerikai Álla­mok Szervezete, — mint is­meretes — 1975 közepén "el­oldotta a blokádot. Ez azt is jeleni, hogy a Generál Mo­tors, a Ford, a Generál Elect­ric és mások, argentin társ- vállalataikon keresztül keres­kednek velünk. Már 1974- ben minden blokád ellené­re, az egyik amerikai cég ugyancsak társvállalatok út­ján, vagy Kanada segítségé­véi már mozdonyokat szállí­tott hozzánk. Úgy látszik, ez nekik is érdekük... — Rákot, langusztát eszünk ebédre — mondja a tolmács, de előtte fehér rumot eme­lünk barátaink további sike­reire ... Szalay István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom