Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
/ Vevők és eladók a gyöngyösi piacon A X. ÖTÉVES TERVVEL jubileumi időszakba lépett a szovjet népgazdaság, amelynek termelőerőit s a szovjet nép anyagi-kulturális jólétét immár csaknem fél évszázada a szocialista tervgazdálkodás egymáshoz illeszkedő ötéves tervei formálják és gyarapítják. Ebben az ösz- szefüggésben nyilvánvaló hogy az új ötéves terv azt a gazdaságépítő munkát viszi tovább, amelynek hosz- szú távú célja a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése. Az SZKP XXV. kongresz- szusa, amely megvitatta és jóváhagyta a szovjet népgazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait, koncepcióját, mondanivalójának és állásfoglalásának hangsúlyát mindamellett arra helyezte, II figyelem kllelezö! A tervkészítés, a tervtárgyaló közgyűlések előkészítésének időszakát élik most mezőgazdasági nagyüzemeink, közös gazdaságaink. Ilyen szempontból igen nagy a jelentősége azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot a hivatalos közlönyökben, s amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek és kistermelők beruházásainak és termelési tevékenységének támogatásáról szólnak. Ezekből a többi között érdemes néhányat külön is kiemelni, s felhívni a figyelmet rájuk a termelésbiztonság érdekében. A legkisebb mértékű, 20 százalékos támogatás igényelhető a oa- romfitartás létesítményeire és korszerűsítésére, a Sze- mes'akarmány-tárolók, a zöldség üzemi tárolásának, a szántóföldi, kertészeti termények szárításának, a velő- magliszlítás és -feldolgozás létesítményeinek építéséhez. Ugyancsak pályázni, lehet üzemanyag'árol ók. növény- védószer- és műtrágya-raktárak, valamint a szakosított állattenyésztési telepekhez kapcsolódó közművesített készenléti lakások építésének kedvezményeire is. E feltételek mellett, 20 száza1 ékos támogatással lehet tovább csemege- és borszőlőt, a'mát, körtét, szilvát is telepíteni, illetve az ültetvényeket korszerűsíteni. A 40 százalékos támogatás körébe viszont a szarvas-“ marha- és sertéstartás férőhelyeinek építése, korszerűsítése, a juh-, a lúdtartás létesítményei, továbbá — egyebek között — az öntözőtelepek. üzemi víztárolók, erdei és egyéb üzemi utak, könyvelő és számlázó gépek, húsfeldolgozók, a burgonya üzemi tárolóinak létesítése és korszerűsítése tartozik. A legnagyobb mértékű, a 70 százalékos ártámoga;ást pedig azok az üzemek, gazdaságok kaphatják, amelyek a zöldség-, burgonya-, cukorrépa-, dohány-, komló-, gyümölcstermelésükhöz, vala- m’nt a cell u 1 ózgy ár-ki termeléshez meghatározott célgépeket vásárolnak. Emellett pá1 vázat alapján igényelhető a‘' ámogatás a zöldségtermalé- si célokat szolgáló növényházak építésére, ezek létesítményeire. A közlöny részletesen felsorolja a támogatásban részesíthető létesítmények és gépek adatait, valamint ismerteti a pályázati feltételeket, az elbírálás szabályait is. Rövidesen kezdődnek a tervtárgyaló közgyűlések, s minden bizonnyal érdemes, sőt szükséges e fontos intézkedések a-após megismerése és megismertetése, amelyekben a népgazdasági érdek tükröződik, de egyértelműen a mezőgazdasági üzemek termelésbiztonsága is kifejezésre jut. fáajudty hogy a X. ötéves terv nemcsak időrendi sorrendben új terv, hanem tartalmában, követelményeiben is az. Mindennek közgazdasági lényegét a kongresszus azzal jellemezte, hogy a X. ötéves terv a minőség és a hatékonyság terve. A Szovjetuniót a gazdaságban is a hatalmas méretek, teljesítmények jellemzik. Az elmúlt tíz esztendőben gazdasági potenciálja csaknem megkétszereződött, 1975-ben ipara és mezőgazdasága több mint 610 milliárd rubel értékű terméket állított elő. Szerfelett lényeges, hogy a nemzeti jövedelem 75 százalékát a lakosság fogyasztotta el, s hogy a mostani új tervidőszakban — épp a szovjet gazdaság fejlettsége eredményeképpen — a fogyasztási alap részesedése a nemzeti jövedelemben még növekszik is. A terv azzal számol, hogy az öt év folyamán a Szovjetunió nemzeti1 jövedelme mintegy 100 milliárd rubellel gyarapszik. Nos, 1 ebből a nemzeti jövedelemtöbbletből 71— 78 milliárd a lakosság fogyasztási alapját, életszínvonalát gyarapítja, s csak 16 —22 milliárd a felhalmozást, a beruházást. ETEK A SZÁMOK egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a termelésnek mindinkább a fogyasztó, a szovjet nép igényeit, keresletét kell kielégítenie. S mi sem természetesebb annál, hogy a fogyasztási alap, a bérek és jövedelmek dinamikus növekedése közepette a fogyasztó, a szovjet nép szükségletei, igényei is differenciálódnak: nemcsak többet — jobbat akar fogyasztani, vásárolni. A szovjet gazdaság belépett fedettségének abba a korszakába, amikor a legújabb technika és technológia alkalmazása a termelésben a szovjet emberek jó minőségű fogyasztási cikkekkel való ellátása, kielégítése szempontiából is az előrehaladás feltétele lett. Az ipari és mezőgazdasági termékek jobb minősége, a társadalmi termelés növekvő hatékonysága azonban nemcsak tervcél, hanem a terv megvalósításának alapvető eszköze, módszere. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az új szovjet és az új magyar ötéves terv egyik rokonvonására: az eddigiek során mindkét népgazdaságban a felhalmozás növekedési üteme nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelemé: most mind a Szovjetunióban, mir.d nálunk alacsonyabb felhalmozási ütemmel kell annál nagyobb mértékben gyarapítani a nemzeti jövedelmet. Az ebből adódó követelmények is azonosak: az újratermelési folyamat minden fázisában növelni kell a hatékonyságot. Számunkra nagyon is közérthető mindaz, ami ezzel kapcsolatban az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott, még akkor is, amikor a fogalmazások és meghatározá- sok esetleg el is térnek egymástól. Szó esett például a termelés intenzifikálásáról. éspedig abban az értelemben, hogy növelni kell az anyagi eszközök, a munkaerő- és pénzügyi források hozamát, a meglevő termelési alapokat pedig hatékonyabban kell felhasználni. A szovjet gazdaságban is időszerű probléma a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása, mert csak ily módon elégíthető ki a nem termelő szféra munkaerő- igénye, javítható a szolgáltató ágazatok teljesítménye. (Más kérdés, hogy a hatalmas méretek folytán az anyagi termelés ágazatai a munkaerő racionális felhasználásával, a munka termelékenységének növelésével öt év alatt 26 millió dolgozó munkáiát takaríthatják meg a szovjet gazdaságnak.) Az SZKP XXV. kongresz- szusa nemcsak az újratermelés és a gazdálkodás területén konkretizálta a minőség és a hatékonyság öt esztendőre szóló munkaprogramiát, egyúttal a tartalékot is feltárta, amely az ötéves terv sikeres teljesítéséhez igénybe vehető. Ez a tartalék a tervezés és az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítése. EGYETLEN DOLGOT emelnénk ki, amely híven tükrözi a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének célját és lényegét: mind az irányító és központi tervező tevékenységet, mind az anyagi ösztönzést a népgazdasági eredményre — a kibocsátott termék minőségére, a beruházások befejezésére — kívánják összpontosítani. Másképpen fogalmazva: az SZKP XXV. kongresszusa a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének sokirányú fe'adatait abból kiindulva ha+ározta meg. hogy a termelés végső céíia a társpde’om szükségleteinek kielégítése. Garamvölgyi István Jó hírneve van a gyöngyösi piacnak, és nem is véletlenül: A bódék kirakodó pultjain halomban áll a zöldség, a gyümölcs, a tojás, van répa, retek, mogyoró, és még ilyenkor ritkaságszámba menő szőlőt is megvásárolhatja, aki rákívánkozik, ha a pénztárcája megengedi. Persze, nem muszáj mindjárt ínyencségekre gondolni: krumpli, hagyma, dióbél, retek, alma, fokhagyma, szárazbab és dióbél úgyszintén kapható, s ezek a „prózaibb" étkek legalább any- nyira vonzzák a vásárlókat, m'nt a drágább ínyzncfala- Jok. Ilyen árubőségben viszont a válogatás nehezebb. A tapasztalt háziasszonyok (első képünk) a’aiposan megnézik az árut is, az árakat is, mie’őtt alkuba kezdenek. Aztán már a meleg be kecsbe, kendőbe burkolózó elárusítón van a sor — második kép — (hol vannak már a régi kofaasszonyok?!) hogy jól megmérje a krumplit, az almát, a levesbe valót, s olyan üzlet kerekedik a piacon, hogy annak híre megy, szerte Hevesben. (Fotó: Perl Márton) Miniszteri tájékeztateX az crszággfíllés ipari bizottsága ülésán Az ember egészségének védelme. a jelenlegi és a jövő nemzedékek élet'altételeknek javítása, az emberi környezet védelmével kapcsolatos alapvető szabályok kodifikálása a A váltógyári Radar, avagy egy követendő kezdeményezés A gazdasági szervezési kérdések napirenden szerepeltek' korábban is az ifjúkommu- nislák fórumain, akik magukénak érezve a segí ség feladatát, ötleteket mondtak el, jó javaslatokat teltek. Ezeket összegezve foglalkozott a kérdéssel a KISZ-kb. 1974. áprilisi határozata is. amikor szorgalmazta egy ötletgazdag fórum, a „Hadár” megszervezését. A fiatalok sok mindent észrevesznek. akad javaslat is bőven, de az észrevételek, a javaslatok rögzítésére, továbbítására még nem volt megfelelő szerv. Jó példaként emlegetik a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyárát. ahol már tavaly szeptember óta működik a Radar-iroda a KlSZ-csúcsveze- tőség és az FMKT közös szervezésében. Müven eredményeket ért el a Radar-iroda e néhány hónap alatt? Erről beszélgettünk Medve Lajossal, a KISZ-csúcsvezetőség titkárával és Nagy Andrással, az roda vezetőjével. Elmondották. hogy minden alapszervezetben tevékenykedik egy fiatal technikus, aki összegyűjti a munkahelyen fel vésődött asobiémáicsk és ezeket, továbbítja az irodához. Egy könyvet mulatnak: olyan, mint valami napló. Az ötletek és a válaszok naplója. Beírják a felvetett kérdést, javaslatot, s melltettük ott szerepel az illetékes gazdasági vezető válasza. Egy ilyen példa: A tmk-üzemben megállapították. hogy azért nem halad megfelelő ütemben a gépek szerelése, mert kevés a szakképzett esztergályos. Javasolták. hogy a szerelőlakatosok közül tanítsanak be fiatalokat erre a szakmára. Ismerjék meg jól a gépeket, s ha kell. dolgozzanak velük. A választ Várhelyi Árpád, a tmk vezetője írta: „Az ötlet jó. s egy embert már betanítottak a szakma ismeretére.” A tmk-vezető külön köszönetét is kifejezte a javaslatért. A Radar jelentőségét minden szinten propagálják a fiatalok, kérik a javasla‘okat és az 0‘leteket. magyarázzák e munka jelentőségét, amely segíti'a termelés nagyobb biztonságát — a válla’at. a munkásközösség érdekeit. Kezdetben, valljuk be őszintén még hiányzott a bizalom, £ 64 ma sem egyértelmű. A vezetők elismerik, és értékelik a Radar-iroda és az aktívák, a fiatal műszakiak lelkesedését. segítő szándékát, de a dolgozók körében még több megértésre van szükség. Persze az is igaz, hogy mindenekelőtt — bizonyítékokkal kell szolgálni: bizonyítani a kezdeményezés életrevalóságát. — A. válasz kétféle lehet: vagy elfogadja, vagy elutasítja a javaslatot... — Az arány: fele-fele — mondták a KISZ-irodán. — Fontos, hogy bármilyen válasz is érkezik az illetékes vezetőtől, a válasz mellé részletes magyarázatot is írnak. Részletes, és kielégítő magyarázatot. Tudomásul vették, hogy a KISZ nem beleszólni akar a termelés irányításába, hanem segítséget igyekszik nyújtani. A DH-mozgalmat a gazdasági vezetés irányítja, a szervezés te’oát nem a KISZ feladata. A Radar viszont teljesen az ifjúsági mozgalomé. — Nem valami világmegváltásról van szó — mondta Na1- ’ András —. hanem a hétköznapok során felvetődött kérdések megoldása a cél. Ezek mellett az újító mozgalmat is segítjük, és részt veszünk az alkotó ifjúság mozgalmában is. A gazdasági vezetés örült a kezdeményezésnek. Olyannyira komolyan veszik a Radar munkáját, hogy például kéthetenként a főmérnök foglalkozik az észrevételek és a válaszok értékelésével, negyedévenként pedig maga a vállalat igazgatója is átlapozza és észrevételezi a megállapításokat. — Ezek szerint csak műszaki kérdésekkel foglalkoznak? — Nemcsak. Elhangzik minden olyan kérdés, amely általában a fiatalokat is érinti.’a szociális problémáktól a munkahellyel kapcsolatos esetleges gondokig. A legfontosabb tehát, hogy a fiatalok a Radar eszközével nem a vezetők helyett akarnak gondolkodni, hanem az érdekek egyezetésével a köz javára igyekeznek dolgozni. A megyében egvelőre a legjobban ez a munka a vált'gyárban folyik, de reméljük, hogy ez a kezdeményezés másütt is követésre talál. (kátai) célja annak a törvényjavaslatnak. amelyről Szilágyi hajós építésügyi és város’ej- lesziési miniszterhelye'.tes ti- iékoztatta ma az országgyűlés ipari bizottságának tagjait. Az utőbbi 15 évben szá-. mos. a környezet védelmét szolgáló jogszabály jelent meg. Az elért eredmények ellenére azonban a környezet- védelmi tevékenység tovább! javítása és fokozása szükséges. Ennek kere lében a hazai környezetvédelem törvényszintű, egységes, átfogó szabályozására van szükség. A gondosan előkészített új t"r- vényjavaslat szerint hazánkban — ha az országgyű’és törvényre emeli az emberi környezet megóvása érdekében a föld. a víz. a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet egyaránt védelem alá kerül. A gépipar felkészüléséről az ölödik ötéves tervidőszak és az 1976 os év feladatá ra számolt be az ipari bizottság tagjainak Nemeslaki Tivadar miniszter. Elmondotta, h \gy az előirányza'ok szeri :t a gépipar termelése éve"1' ’ t átlagosan 6—7 százai" al„ exportja pedig 10 százai ékkai növekszik. Az ágazat tér '.e~ lésében az export rés’iránya 1930-ban csaknem 50 százalékra emelkedik. A miniszteri beszámoló különös figyelmet fordított a géoioar helyzetére, valamint a köz 'ti járműfejlesztés! program vég. rehaj' ásának körülményeire» lehetőségeire. 1976. március 10.» szerda Az SZKP XXVe kongresszusa után Munkaprogram a gazdaságban
