Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk: A tengernagy érvei Bizonyos körökben — úgy tűnik — képtelenek lépést tartani a történelemmel. Más szóval: ma is úgy fogalmaznak, olyan követelményekkel lépnek fel, mint a hidegháború rossz emlékű időszakában, huszonegy- néhény évvel ezelőtt. Mintha közben nem történt volna egy s más. Például Helsinkiről is csak a finn főváros és nem az európai biztonsági és együttműködési konferencia jutna eszünkbe, úgy fogalmaz sir Peter Hill-Horton brit tengernagy, a NATO katonai bizottságának elnöke, a szövetség folyóiratának legfrissebb számában. A többi között síkra száll azért, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai fokozzák katonai erőfeszítéseiket. Élesen támadja azokat a NATO-országokat, amelyek úgy vélik: a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben anyagi javaikat inkább népük és országuk javára fordítják, semmint fegyveres erőik és katonai potenciáljuk erősítésére. A harcias tengernagy nincs egyedül. Hasonló szellemben fogant a Wiegand Pabsch, a NATO titkárságának osztályvezetője által írt cikk is. Persze, azonos a kiindulópont is: mindketten azzal rémítik olvasói- £ kát, hogy a varsói szerződés katonai ereje nőttön nő, tehát „védelmi okokból” a nyugat sem maradhat tétlen. Az angol tengernagy még ennél is tovább merészkedik — „ha lúd. legyen kövér” alapon —, felidézve a NATO-körök végső aduját, a nukleáris háború veszélyének fennállását Ml tagadás, anakronisztikus olvasmány a fentiekhez hasonló „tanulmány” napjainkban. Szomorú, nogy Helsinki szelleme nem hatolt eléggé át az Atlanti Szövetség főhadiszállásának brüsszeli üvegfalán. Még szomorúbb, hogy egyes álstratégák — jobb híján — újra, meg újra előállnak a szocialista országok oldaláról fenyegető „veszély” felidézésével, s ezzel nyíltan mérgezik az együttműködés légkörét. Ezek a körök szándékkal megfeledkeznek például arról, hogy a Szovjetunió — éppen az elmúlt napokban — több külföldi, köztük két NATO-tagállam képviselőit is meghívta a Kaukázus térségében rendezett hadgyakorlatára, híven a helsinki bizalomerősítő ajánlásokhoz. Azt is szem elől tévesztik az illusztris szerzők,^ hogy Nyugat-Európa államainak java része a tőkés világ jelenlegi súlyos válságában mindenekelőtt a munkanélküliség növekvő áradatának visszaszorítását, az infláció megfékezését, az ipari termelés fellendítését, gazdasági helyzetének stabilizálását szorgalmazza. Bizonyos NATO-körökben ezt rossz szemmel nézik. Mint ahogy azt is, hogy a nukleáris háborúval való fenyegetőzés, az atomhalál felidézése a propagandaarzenál legelavultabb fegyvertárából való. Idejét múlta, akárcsak holmi rozsdás, első világháborús mordály. (KS) Az SZKP XXV. kongresszusa előtt (2) Nemzetközi segítség Guatemalának A Guatemala! főlurmgés sújtotta területeken a katawrtrőfát túlélőknek Igen súlyos gondjuk a vízhiány. A képen: vicét keresni Indulnak a főváros egyik nyomornegyedének lakéi. (Népűjság-teleíoto — AP — MTI — KS.) Guatemala! hivatalos szervek becslése szerint a szerdai földrengés következtében körülbelül 3 ezer ember halt meg, s mintegy 15 ezer megsérült. A főváros épületeinek a fele szenvedett ki- sebb-nagyobb kárt. A városban egyelőre nincs folyóvíz, nem indult meg a tömegközlekedés, fogytán az jélelmiszer- és a gyógyszer- készlet. A problémák megoldására külön bizottságot állítottak fel. A közép-amerikai országok most a bajba Jutott nemzet megsegítésére sietnek. Salvador a két ország Hátára mentén fekvő tartomány, Santa-Ana bajbajutottainak segít Santa-Ana és Salvador között légihídon szállítják el a sebesülteket. Cos- taricából orvosi különítmény érkezett a guatemalai fővárosba. A bolíviai légierő egy gépe három tonna vérplazmát, gyógyszereket, ruhákat és élelmiszert visz Guatema- la-Citybe. Guatemala-City történetében ez a negyedik természeti csapás. 1514-ben az Agua- tűzhányó kitörésekor elborította a vulkánhamu. 1773- ban egy földrengés teljesen elpusztította e települést Az újjáépített várost 1917 végén egy földrengéssorozat porig rombolta. Még tovább keletre Az új versengés — a szocialista gazdaságnak az emberek növekvő igényeinek kielégítéséért vívott küzdelme, a jelek szerint nem kevésbé izgalmas és fáradságos lesz, mint a szocialista és a Tőkés világ vetélkedése, apsely természetesen a fejlett szocializmus korszakában ís folytatódik. A szovjet gazdaságnak néhány olyan problémával is meg kell birkóznia. amelyek területi és földrajzi sajátosságaiból kifolyólag csakis itt jelentkeznek. Az egyik: a mezőgazdaság által megművelhető területek átlagosan elég rossz minősége, a másik: a közlekedés, amelynek kiépítésénél majdnem azonos lélekszám mellett az Egyesült Államok területének többszörösével kell számolni. Végül a harmadik: sajátosan szovjet probléma, az ország háromnegyedét kitevő keleti területek iparosítása és benépesítése. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek,, hogy a kilencedik és részben a tizedik ötéves terv két legtöbbet emlegetett beruházása a közlekedéssel függ össze. A kárnál teherautógyár, amely felépülése után — első üzemegységének avatása 1976 első felében esedékes — évente 150 ezer nehézteherautót gyárt majd, Európa legnagyobb Ilyen üzeme lesz, de távlatilag csak részben oldja meg a közúti szállítás gondjait A Szovjetunióban ugyanis többszörös Magyar- ország nagyságú területek vannak, ahol a közlekedés és szállítás alapformáia a gépkocsi. A gazdag aranybányáiról nevezetes távol-keleQMmkm U1& február 7„ szombat ti magadanl területen például egyetlen vasútvonal sincs, a közlekedést és szállítást ezen — a hegyvonulatokkal darabokra szaggatott, zord — vidéken kizárólag gépkocsin és légi úton bonyolítják. A jövő: Szibéria A Bajkál—Amur vasútvonal 1983-ra készül el, s nemcsak a távol-keleti tajgavi- dék szén-, olaj- és nemesfém-kincseit szabadítja majd fel, hanem a Transzszibériai Vasutat is tehermentesíti. E 3200 kilométer hosszú vasút keleti „végállomásánál” pedig ott sorakoznak a rohamosan bővülő szovjet csendes-óceáni kikötők — Vlagyivosztok, az Amur menti Komszomolszk, Vanyino, Habarovszk, Nahodka. Ezekből Indulnak a teherhajók még tovább keletre, a gazdaságilag még alig-alig felfedezett Szahalin, Kamcsatka, a Csukcs-félsziget felé, s természetesen Japán és az amerikai nyugati partok kikötői felé is. A kilencedik ötéves tervben a szovjet keleti területek „sztárja” a nyugat-szibériai tyumenyi olajvidék volt, amely évente 30 millió tonnával bővítette termelését. Végül is Tyumenynek köszönhető, hogy a Szovjetunió öt esztendő leforgása alatt maga mögé utasította a világ legnagyobb kőolajtermelőit. Egyben ez a leglátványosabb példa arra is, hogyan válhatnak Szibéria nagy ígéretei kézzel fogható, tonnában mérhető beteljesüléssé. A leglátványosabb, de nem az egyetlen. A Szovjetunió legfontosabb színesfém-. kohászati központja nem Európában, hanem Közép-Szi- bériában, a Sarkkör feletti Norilszkban van. Az alumíniumkohászat egyik óriási létesítménye, a bratszki vízi erőmű közelében épült fel, a eellulózipar szíve most épül a szocialista országok közreműködésével Bratszktó! északra — Uszty-IHmben. Szibéria és a Távol-Kelet a nyolcadik és a kilencedik tervidőszakban vált világgazdasági tényezővé, de ez a hatalmas országrész még mindig csak a szovjet ipari termelés egynegyedét adja. Szahallni óla] Néhány jelzés a kelet további lehetőségeiről: a szibériai Akagyemgorodokban dolgozó Andrej Trofimuk akadémikus, akinek nevéhez egyébként a tyumenyi olajmezők felfedezése fűződik, úgy véli, hogy Szibéria olajkincsének nagyobbik része nem ott van, ahol jelenleg a kitermelés folyik, hanem Ke- let-Szibériában. A szénkészletek túlnyomó része a Kanszko-Acsinszki - medencében, Jakutföldön és a Távol-Keleten — az épülő BAM mentén található. Szahalin szigetén negyven éve bányásznak kőolajat, de az igazán nagy készletek kitermeléséhez még hozzá sem kezdtek. A szahallni kontinentális talapzatból ugyanis becslések szerint évi hetven- millió tonna, egészen kiváló minőségű kőolajat lehetne felszínre hozni, s nom-g'ben el is készül ‘ek az első próbafúrások. Egyelőre a partról próbálnak rézs-Vcron le- fúrni a tenger a'á. A . lelőhelyek feltárásának g.> oi’sasága itt — a terület vezetői szerint — nagymértékben a külföldi közreműködés mértékétől függ. Külföldi közreműködés. Ez is a kilencedik ötéves terv egyik jellegzetessége. A nemzetközi munkamegosztásba valö erőteljesebb bekapcsolódáshoz csak a XXIV. párt- kongresszus, « békeprogram, s a nyomában átalakuló nemzetközi politikai és kereskedelmi légkör viszonyai között lehetett hozzákezdeni. A nagy gazdaságok egymásrautaltsága leginkább a Távol- Keleten érzékelhető, a Szovjetunió és Japán példáján. A szahallni kontinentális talapzat kiaknázásának üteme kétségkívül függ majd a japán részvétel mértékétől. Másfelől azonban a nyersanyagra éhes japán ipar jövője is függhet majd a sza- halini olajtól. Szahalin esetében még kérdés, hogy a japán üzleti élet mennyire hajlandó „elkötelezni magát” e meglehetősen költséges és nagyon körülményes vállalkozáshoz: az olaj fúrást 150—200 méteres vízrétegen keresztül kell elvégezni, s ilyen mélységű tenger alatti lelőhely kiaknázására eddig senki nem vállalkozott, A távol-keleti Nahodka kikötő építkezése azonban már folyik, méghozzá zömmel Japán kölcsönökkel és berendezésekkel. A tizedik ötéves terv végére Nahodka a Szovjetunió legnagyobb forgalm' k'kötője lesz. Moszkva, 1077 február. B-kor ' (K8.c'k>z'k: Gjíiy-/iföhlek ü*.v • i Mérlegen hazánk népgazdasága (Folytatás az 1. oldalról.) dául 4 millió tonna termett, egymillió tonnával, 19 százalékkal kevesebb mint egy évvel azelőtt A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb volt, a zöldségtermés nem változott A kukorica termésmennyisége és átlaga viszont felülmúlt minden korábbit: a mennyiség 7,1 millió tonna, a hektárankénti termésátlag 50,5 mázsa volt. A cukorrépatermés 4,1 millió tonnával volt több, mint 1974-ben, de cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év végénél. A szarvas- marhaállomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 ezer darabot tett ki, s 5—6 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. Viszont a vágóállat- és a tojástermelés 10 százalékkal nőtt, míg a tejtermelés 2 százalékkal csökkent A statisztika) összesítés szerint 1979-ben • szállított Aruk súlya 9,8 százalékkal meghaladta az előző évit Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A villamosított vasúti vonalak hossza 75 kilométerrel lett több, s jelenleg az összhálózat 15,4 százalékát teszi ki. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés, a távolsági és városi személyszállítás javításéra mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metró motorkocsit, több új csuklós, villamos- és HEV-szerelvényt állítottak forgalomba, s az év végével 3143 helységben az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. Ami a foglalkoztatottság, jövedelem, fogyasztás kérdéseit illeti, 1976. január 1-én az aktiv keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az Iparban és a mezőgazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban, nőtt A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal emelkedett. Az ösz- szes fogyasztás ugyanakkor 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva hasonlóképpen négy százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta a tervben előirányzott 4,8 százalékos növekedést. A takarékbetét-állomány országos szinten 15 százalékkal gyarapodott. Itt kell azt is megemlítenünk, hogy ' a kiskereskedelmi árak — részben központi árintézkedés következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinéL A piaci árak és a szolgáltatások árai ugyanekkor 2-—3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit Népmozgalom és egészségügy kérdéseivel is foglalkozik a jelentés, megállapítva, hogy az ország népessége 1976. január l-én 10 millió 572 ezer fő volt. A múlt évben 194 ezer 200 gyermek született, az előző évinél 7900-zal több. Az év folyamán 131 ezren haltak meg, az ezer lakosra számított halálozási arány 12,4 volt. Az egészségügyi ellátásra ugyanakkor állami költségvetésünk csaknem 11 milliárd forintot fordított, a kórházi ágyak száma 87 ezerről 89 ezerre, az orvosok száma 26 ezer 400- ról 27 ezer 100-ra emelkedett. A táppénzen levők aránya az előző évi 5,8 százalékról 1975-ben 6.1-re nőtt Az óvodai férőhelyek száma egy év alatt 24 ezerre! emelkedett, s 1975-ben már minden száz óvodáskorú gyermek közül 76 jutott ilyen intézménybe. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított Külkereskedelmi mérlegünket tekintve, a statisztikai hivatal felmérése szerint a behozatal folyó devizaérakon 20,6 százalékkal, a kivitel- 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975- ben tovább emelkedett, a behozatal négy százalékkal, a kivitel három százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. S Itt kíván említést, hogy 1975-ben 9,4 millió külföldi érkezett hazánkba, ami 13.4 százalékkal több, mint 1974-ben. Harmincéves a koreai demokratikus kormány HARMINC esztendőn át, 1910 és 1945 között a japán gyarmatosítók igájában sínylődött Korea. 1945 augusztusában a szovjet hadsereg és a szovjet csendes-óceáni flotta — a japán Kvantung- hadsereg elleni megsemmisítő hadműveletben — felszabadította Korea népét. Az 1945. decemberi moszkvai értekezleten úgy döntöttek, hogy a koreai Ideiglenes kormány megalakításának segítésére szovjet—amerikai közös bizottságot hívnak életre. A moszkvai értekezlet határozata az volt, hogy fel kell számolni a japán befolyás maradékát is, és életképes, egységes koreai állam létrejöttét kell segíteni. Délen az amerikai parancsnokság nem hajtotta végre a közösen hozott határozatot. Stratégiai támaszpontnak tekintette a 38. szélességi foktól délre fekvő koreai földet és ennek megfelelően a már megalakult demokratikus szervezeteket, pártokat és bizottságokat betiltotta. Északon a szovjet parancsnokság minden támogatást megadott az imperialistaellenes, demokratikus szervezetek megalakulásához. így alakult újjá húszesztendei illegalitás után — a Koreai Kommun'sta Párt, a mai Koreai M'v-'-v árt. A szakszerietek és más demokratikus szervezetek is részt vettek a kommunisták által javasolt és szervezett népi bizottságok megalakításában. Néhány hónappal Korea felszabadulása után Észak- Koreában szinte minden falucskában, városban, üzemben ott voltak már a pepi bizottságok — milliók nevében követelték a földreformot, a japán tőkések által kiépített és egyelőre gazdátlan ipar államosítását. A HEGYI NÉPI bizottságok képviselői a kommunisták kezdeményezésére 1816, február 8-án Phenjanban, határoztak: megalakítják Észnk- Korea Ideiglenes Népi Bizottságát, amelynek elnöke Kim ír Szén lett. A következő években ennek a szervezetnek a munkájából születhetett meg a Koreai Nép: Demokratikus Köztársaság, szerveződött meg a szocialista állam úgy, hogy eredményesen verhette vissza 1950 —53-ban az amerikai imperializmus fegyveres ágresz- szióját. A szocializmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a félsziget ‘békéje, a demokratikus alapokon történő békés újraegyesítés cédából köv'rik-ze1’’"" sfkraszállt E'-znk és D' Phenjan és Szöul rúrbesz : déárt — azért a békés, egységes Koreáért, ameiyért har- nvnc esztendeje harcba kezdett a phenjani tanácskozás.
