Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

Munkanroqram öt esztendőre J Fejlődésünk megalapozása AKI DIÓFÁT ÜLTET, az a gyerekeire gondol, a beru­házás a jövő megelőlegezése, Az új öteves terv időszaká­ban összesen «70 milliárd fo­rintot szánunk termelő és nem termelő beruházásokra. Ez az összeg 25 százalékkal több. mint az előző öt esz­tendőben. A növekedés üte­mét mérsékeljük: az előző öt évben 50 százalék volt. De a személyes fogyasztáshoz ha­sonlóan, a termelő és kom­munális befektetések növelé­sét si korlátozzák a világgaz­dasági változások okozta veszteségek. Így tehát nincs más választás, minthogy a rendelkezésre álló összegek­kel éljünk jobban, okosab­ban. Az igények szigorú és ra­cionális rangsorolása a leg­fontosabb. A népgazdasági terv ebben példát mutat. Az idén csupán három nagybe­ruházás kivitelezését kezdik meg (a dunaújvárosi konver- teres acélmű, a leninvárosi polipropiléngyár és a zala­egerszegi hűtőház építését) miközben üzembe helyeznek több nagy létesítményt, s idei feladat az 1977-ben induló nagyberuházások (dunaújvá­rosi kokszolómű, szekszárdi húskombinát, Szikra lap­nyomda. fővárosi szemétége­tő. új szénbánya, illetve gáz- és olaj mezőfel tárás) jó előké­szítése. S az 1978-as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új, nagy széntüzelésű erőmű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak növek­vő villamosenergia-igényének kielégítéséről. (A kazánod szénfűtése — a bányanyitás­sal együtt — 3—4-szer több beruházást igényel, mint az olajtüzelés, de üzemeltetésük a magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb.) A BERUHÁZÁSOK hatá­rozott rangsorolása szemlé­let- és módszerbeli változá­sokat feltételez mindenütt. Hányszor hallottuk koráb­ban, hogy „éppen a leggaz­daságosabb befektetésre nem jut pénz”. Legyen ez a meg­jegyzés 1976-tól az ágazati, a vállalati rangsorolás önkri­tikája. A fejlesztési alapok, igaz, 1976-ban még a régi szabályozás, az 1975-ös eredmények alapján képződ­nek. Mégsem szabad úgy köl­tekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gon­dolnak, „újra gombolják a mellényt”. Ügy, hogy meg­gyorsítják például a folya­matban levő invesztáció be­fejezését és úgy, hogy meg­érett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Eseten­ként a már megkezdett be­ruházások leállítása is elke­rülhetetlenné válhat. Az új gazdasági szabályozás, a ter­melői árak emelése, a devi­zaszorzók változása, a mun- kabérterhek növelése ugyan­is a vállalatok fejlesztési for­rásait érintik leginkább. Amíg a részesedési és szo­ciális a'anok képződésére a nivellálódás, addig a fejlesz­tési alapokra az erőteljes dif­ferenciálódás lesz jellemző. De az inén eredményesen dolgozó vállalatok is csak hosszabb idő elteltével érhe­tik el saját fejlesztési for­rásaik korábbi szintiét. A sa­ját eszközöket kiegészítő bankhitelek ugyancsak az élenjáró üzemeknek kedvez­nek és a differenciálás irá­nyába hatnak. A bank a leg­jobb fejlesztési javaslatok közül választja ki azokat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek, s növe­lik a jól eladható árualapo­kat Az ötévre előirányzott 100 milliárd forintos hitelke­retből 45 milliárdot a fize­tési mérleget javító fejleszté­sekre kölcsönzik azoknak a vállalatoknak, szövetkezetek­nek, amelyek saját íejlesztési alapjaikat is az adott fel­adatra összpontosítják. A beruházások jó előkészí­tése, gyors üzembe helyezése jelentős mértékben javíthat­ja a meglevő eszközök ha­tékony hasznosítását. Ezért mind a központi, mind a helyi fejlesztéseknél növek­szik a beruházók érdekeltsé­ge és felelőssége. Megszűn­nek az ingyenes költségve­tési támogatások, a hitelek visszafizetését pedig a be­ruházások eredetileg tervezett üzembe helyezésétől, előre meghatározott mértékben el j kell kezdeni. Ha a tervekhez j képest késik az üzembe he- [ lyezés, illetve csőkkel) az új vállalkozás jövedelmezősége, az adós akkor is fizet, egyéb i nyeresége terhére. A terve­zett határidők, a jövedelme­zőségi szint túlteljesítése vi­szont a vállalkozók hasznát növeli. AZ EREDMÉNYES beru­házási tevékenységtől sokban függ a következő, a VI. öt­éves terv megalapozása. A ma embere értelmes áldoza­tokat hoz a holnapért. A me­sebeli ember diófákat ülte­tett, hogy termése gyerme­keit, nemes faanyaga unokáit gyarapítsa. Előrelátását a jó tündérek jutalmazták, s a csemeték olyan gyorsan tere­bélyesedtek, mint az erdei tölgyek. Korunk embere is­meri már atz oltott diófát, amely versenyre kel az er­dei tölggyel. Kovács József (Következik: Hogyan élűnk 1980-ban?) Utolsó szerelési munka a pécsi kenyér­gyárban Az épülő pécsi kenyérgyár utolsó liszttartályát is helyé­re emelték. A 18,5 m magas tartályokban egyenként 50 tonna lisztet tudnak tárolni. Ezzel az utolsó szerelési mun­ka is elkészült; következik majd a gépek kipróbálása éa azután a próbasütés. (MTI-foto — Kálmándy Fe­renc felvétele.) ■■íb Kilencmliiiárd forint a szolgáltatások fejlesztésére A KERMI vizsgálata Az élelmiszerek, a háztartási készülékek megfeleifk, a ruházati cikkek minősége romlott A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet összeállítot­ta az 1975. második felé­ben végzett vizsgálatainak eredményeit. A jelentés sze­rint műszeres és laborató­riumi vizsgálatokkal összesen 48 485 termék, áruminta mi­nőségét ellenőrizték, csak­nem 3000-rel többet, mint az előző félévben. A legtöbb munkát a forgalomban levő 147 hatósági ellenőrzése és a vállalatok megbízása — köz­tük sok importszállítmány minőségvizsgálata — adta az intézetnek. A forgalomba ho­zatalt megelőzően csaknem 1800 terméket vizsgáltak meg, a szállítók és az átvevők mintegy 800 minőségvitában döntöttek, s az előző félévi­nél valamivel kevesebb, de még így is több mint 13 000 vásárlói reklamációt vizs­gálták meg. Kis- és nagyke­reskedelmi vállalatoknál 962 boltban és raktárban tartot­tak ellenőrzést. Ezen kívül 270 olyan termékre adtak szakvéleményt, amelyeket a Kiváló Aruk Fórumára ne­veztek be, közülük 180 gyártmányt tartottak a pá­lyázatra alkalmasnak. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek döntő többsége a vizsgált időszakban is meg­felelt a követelményeknek, több kifogásra adott azon­ban okot egyes húskészítmé­nyek minősége, köztük a megengedettnél nagyobb rizstartalmú sütőhurka és a szabványosnál zsírosabb fő­zőkolbász. Változatlanul rendben találták a tej és tejtermékek minőségét, né­hány esetben azonban jogo­san panaszkodtak a vásárlók egy-egy tétel — szavatossá­gi időn belül — avasodé teavajra. A kenyér minősé­gére főleg a nyári hóna­pokban voltak indokolt pa­naszok. A zöldségfélék mi­nősége változó, a hazai és a déligyümölcsöké többségében megfelelő volt, a fűszerek és a kávé minősége ugyan­csak megfelelt az előírások­nak. Vásárlói reklamációk hívták fel a figyelmet fertő­zött pipadohányt árusítótra- fikra, ahol a jogosan kifogá­solt tételeket azonnal kivon­ták a forgalomból. A ven­déglátóipari szolgáltatásokat 370 üzletben ellenőrizték, s a több száz étel- és ital­minta vizsgálata alapján 318 esetben javasoltak felelősség­re vonást elsősorban súly­csonkítás, vagy az anyagnor­ma előírásainak megszegése miatt. A ruházati cikkek, első­sorban a konfekcionált ter­mékek, első félévi javulása után a vizsgált időszakban ismét romlott a minőség, az ellelnőrzött gyártmányok nagy része adott okot jogos kifogásra, főleg konfekcio- nálási, több esetben gyenge színtartósság miatt. Ezért az érintett termékek alacso­nyabb osztályba sorolására kötelezték az illetékes válla­latokat. A vizsgált lábbelik egynegyede nem felelt meg a gyári minősítésnek, ezen belül még rosszabbnak ta­lálták a gyermekcipők minő­ségét A vegyes iparcikkek közül a háztartási gépek, a főző-, fűtő- és vízmelegítő készü­lékek megfeleltek a követel­ményeknek. A kiskereskedel­mi hálózatban viszont meg­lehetősen sok, eladás előtt már javított, s mégis hibás híradástechnikai cikket, va­lamint a technológiai fegye­lem lazaságait mufa+ó gyári h'hás televíziókészüléket ta­láltak. A múlt év második felé­ben a valamennyi kereske­delmi szervet érintő intéz­kedéssel 24 termék további forgalmazását korlátozták vagv tiltották meg. A for- f»'<7nmhól k'vont tenmék^k tfUiTi-Zrto rr,.-'"i hibás Vaw prrArvrAnra fi o 1 rr, n *5 tv% volt, A lrU’a-.«!« Bn sek során 326 esetben köte­lezték a kereskedelmi válla­latokat a kifogásolt minták­kal megegyező készletük áru­sításának megszüntetésére. (MTI) A kormány támogatásával az utóbbi években meggyor­sult a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésé, s ez a tendencia az ötödik öt­éves tervidőszakban folyta­tódik. Tavaly 11 milliárd fo­rint értékű szolgáltatást vett igénybe a lakosság, mintegy 40 százalékkal többet, mint 1970-ben, s a következő öt évre további 40 százalékos fejlődést terveznek, így a la­kossági szolgáltatások értéke 1980-ban várhatóan eléri a 16 milliárd forintot. A lakos­ság és a közüíetek összesen több mint 22 milliárd forint értékű szolgáltatást vehetnek majd igénybe 1980-ban, szemben az 1975. évi 16 mil- liárddal. A szolgáltatások növekedési üteme tehát meghaladja az összes fo­gyasztás fejlődésének ütemét. Az állam az ötödik ötéves tervidőszakban is kiemelten támogatja a szolgáltatások fejlődését. A központi szol­gáltatásfejlesztési alapból nyújtott pénzügyi támogatá­sok és különböző kedvezmé­nyek, mint például a szol­gáltatási árkiegészítés, az adóelengedés együttes össze­ge öt év alatt megközelíti majd a 9 milliárd forintot, e támogatások feltételeit, fel- használásának ellenőrzését azonban megszigorítják. A cél az, hogy az állami tá­mogatás valóban elérje cél­ját, mind több vállalatot, szövetkezetét ösztönöz a ház­tartási munka könnyítésére, a szolgáltatások bővítésére, korszerűsítésére. Fokozott tá­mogatást kapnak például azok az üzemek, amelyek vállalják, hogy kapacitásuk túlnyomó részét, legalább háromnegyedét a fogyasztási szolgáltatásokra használják fel. A számítások szerint a la­kosságnak nyújtott ipari szol­gáltatások közül a textiltisz­tító ipar teljesítményét két­szeresére, az építőipari szol­gáltatásokét 45—50 százalék­kal, a személyi szolgáltatáso­két 30—40 százalékkal, a háztartási gépek és híradás- technikai berendezések szer­vizhálózatának teljesítményéi 30—35 százalékkal növelik. A központi és területi szervek nek fontos feladatuk, hogy ha­tékony intézkedéseket te gyenek a fogyasztási szolgál tató vállalatok, szövetkeze tek tevékenységének jelentős bővítésére. Fel kell tárni a, ilyen célra felhasználhat tartalékokat: új üzemeket, szervizeket csak ott szabad létesíteni, ahol már megle vő és gazdaságosabban to­vábbfejleszthető üzem nem működik. Az öt év folyamán hét és fél — nyolcmilliárd forintot költenek a szolgáltatások fej­lesztését segítő beruházások­ra, ebből csaknem 4 milli­árd forint a központi támo­gatás (ez az összeg része a máé említett csaknem 9 mil­liárd forintos állami támoga­tásnak). A tervek szerint öt év alatt 21 új textiltisztító .üzem létesül, 16 textiltisztító' üze­met felújítanak, illetve bőví­tenék, s 80 textiltisztító sza­lont nyitnak. (MTI) r lljabb lakótelep tervei Gyöngyösön Ha elkészül, mintegy nyolc­ezer embernek ad otthont az új lakótelep, amelyet most a tervezők Déli-Kálváriapart elnevezéssel emlegetnek. A gyöngyösieknek ismerősen cseng a szó, maguk elé tud­ják képzelni a majdani vá­rosrészt, amely ráhajlik a Kertész utcára, kiterjeszke­dik egészen a víztároló tóig, felső végével pedig a már meglevő kálváriaparti laká­sokhoz csatlakozik. Kimondani is jó: nyolcezer ember új otthona csaknem 3000 új lakásban. Ilyen egy­szerű az egész? A végleges tervet még nem dolgozták ki, de a program­mal már a városi szervek és szakosztályok foglalkoztak az illetékes megyei szervek be­vonásával. Még semmi sem végleges tehát, de ennek el­lenkezője sem igaz: nem a körvonalatlan bizonytalanság állapota a jellemző. Lényegé­ben csak kisebb módosítások következnek be a részletes tervek kidolgozásakor. A fő .vonások maradnak. Mik ezek? Például az, hogy itt épül msg a 300 bányászlakás, hogy városi alközpontokat is kialakítanak, mert nem „al­vó telepet” akarnak létrehoz­ni, hanem elevenen lüktető városrészt, ahol a lakások mellett az üzletek, iskolák, bölcsődék, sportlétesítmé­nyek, kulturális intézmények, parkok és játszóterek nyúj­tanak telejsséget ahhoz, hogy az itteniek jól érezzék ma­gukat a nap minden szaká­ban. összkomfortos lakótelep, hiány nélkül, magyarán: ne kelljen „szaladgálni” sem- , miért a városba. Ha meggondoljuk, nem is olyan csekély dolog ez, hi­szen a hagyományos város- központ elég messzire esik majd a lakóteleptől. Tehát mindennek helyben kell len­nie. ★ A dombos terepviszonyok megszabják azt is, hogy a házaknak milyen formában kell megépülniük, milyen magasak lehetnek. Az csak természetes, hogy sem a „megrendelő”, sem a tervező nem rugaszkodik el a való­ságtól, és messzemenően fi­gyelembe veszi a takarékos­ságot. Ez a négyemeletes há­zak és az 50—50 négyzetmé­ter alapterületű lakások meg­határozásában mutatkozik meg. Amivel nem lehet takaré­koskodni, az a gyermekne­velési intézmények sora. Bölcsődék és óvodák épülnek majd, általános iskolák, il­letve szakmunkásképző in­tézet, 500 személyes művelő­dési intézmény, am“ly mozi és klubkönyvtár célját is szolgálja, ahogy orvosi ren­delők, posta és öregek nap­közi otthona is szerepel a tervben. Az üzletek számát és jellegét szintén a környe­zet lakosságúnak a száma határozza meg. Nem valami maximalitás diktálja azt sem, hogy meg­felelő sportolási lehetőség nyíljék a közelben, ahol az MHSZ is tudna foglalkozni a fiatalok testi nevelésével. Azt is számításba kellett venni, hogy a Déli-Kálvária­part nem önmagában elszige­telt lakótelep lesz, hanem szervesen illeszkedik a város többi részéhez, illetve a maid később megépülő la­kótelepekhez. Emiatt a köz­vetlen vonzáskörzetének alapellátása is az itteni in­tézmények feladata. ★ Közművek, Nem látványos dolgok ezek, de elengedhetet­lenek. Ki kell számítani, mennyi víz, villamos energia, út és járda kel) a lakótélén „üzemeltetéséhez”. Méghozzá nem is fcis összegekért, nem is könnyű munka árán. Érdekessége a programnak, hogy már Számol á vezetékes gázzal, amely a tervek sze­rint 1978 második felében ér­kezik majd meg a városba. Azt még azonban a program nem döntötte el, hogy a gáz energiáiét tömbkazánok, vagy oed'5 lakások egyedi fűtésére hasznosítsák-e? Nagyon szimpatikus része a tervezetnek az, hogy ele­gendő zöldterületet képzel el, méghozzá védő erdősávoktól kezdve a kül- és a belterjes parkokig, alapozva arra a tényre is, hogy a lakótelep lényúlik egészen a víztároló tó közelébe. Nem feledkeztek meg az autótulajdonosokról sem. Megfelelő terület áll a ren­delkezésükre majd a parko­lásnál, ahogy a garázsok megépítését is figyeembe ve­szik. Esetleg úgy is, hogy a domboldalban épülő házak alsó szintjén helyeznek el garázsokat. A városi közlekedés. az natóbuszj áratok útvonalának a meghatározása is a prog­ram egyik része, tehát ez sem marad majd a „vélet­lenre”. ★ A Déli-Kálváriapart meg­építése éppen úgy az OTP gondozásában történik, mint a korábbi építkezések a Kál­váriaparton. Az a bizonyos háromszáz bányászlakás pe­dig nem úgy készül majd el, hogy egy tömbben, kolónia- jelleggel, hanem „keverten”, városi módon, más foglalko­zású emberekkel történő együttlakással. Ez a bányá­szok kívánsága is. Érthető. Az építkezést a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat az alagútzsalus, PEVA- rendszerrel végzi, a Mátrávi- déki Építő- és Szakipari Szö­vetkezet pecl'n a hagyomá­nyos módszerrel. Még az idén őrizel hozzá fognak a munkákhoz, ha- a tervezők is úgy akarják, te­hát: szállítják a terveket idő­ben. A mostani ötéves terv­ben 700 lakás tető alá hozá­sa a feladat, ebből 300 lesz a bányászoké. A terveket a VATT készíti. Reméljük: határidőre. G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom