Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

k vizek szerel­mesei Téli este. A kőfalon túl siető emberek fázósan búj­nak a gyapjúsálak és szőr­mebéléses kabátok melegébe Az egri strand nagy meden­céjének kékeszöld színű víz­mezeje a föléje nyúló, hám- lott testű vén platánok csu­pasz ágkar jai s a felszálló pá­rák alatt pihen. A medence szélén különös alakók imbo- lyognak a neonlámpák fény­körében Misztikus öltözékű alakok. Könnyűbúvárok. Fel- készülten sorakoznak egy­más mellé, s csendben, a szo­kásos napi edzés indítására várnak. Aztán felhangzik a mondat: ,,Merülést megkezdeni!” Vízcsobbanások hallatsza­nak. majd ez is megszűnik. Itt fenn minden csendes, Csak a feltörő légbuborékok jel­zik hogy a medence mélyén a búvárok dolgoznak... — Népes sportgárda a miénk — mondja Lányai István, az MHSZ Dobó Ist­ván Vízikiubjának titkára, ak> maga is vizsgázott szak­ember, búvároktató. — Hat­vannégy azoknak a fiatalok­nak a száma akik ezt a nagy edzettséget kivánó, izgalmas és szép sportot művelik. Saj­nos. körülményeink nem a legjobbak, de még igy is gya­rapítani tudjuk a könnyűbú­várok táborát. Mi az, ami hozzánk vezérli a fiatalokat? Kétségtelenül az ifjúságot jellemző elpusztíthatatlan ka­landvágy. romantika. S ezen­kívül a tudományos érdeklő­dés, s nem utolsósorban a készség különböző népgazda­sági feladatok támogatására. Amit fiataljaink végeznek, nem csekélység. Maga a sport nem új. A búvármesterség fontos fog­lalkozási ág volt számos fö­níciai és később görög vá­rosban S előfordult már az egyiptomiak nagyobb tengeri utazásainak idején is, hogy búvárok szálltak le a tenger mélyébe. Nemcsak gyöngyö­ket. boraitokat, szivacsokat, ehető kagylókat, bíborcsigá­kat hoztak felszínre, de — mint azt az ókori források említik — a búvárkodásnak katonai célja is volt az el­süllyedt hajók rakományai­nak kimentésével. Nagy Sán­dor, a hellén birodalom meg­teremtője például egész csa­pat búvárt bocsátott Ariszto­telész rendelkezésére, mikor az állatok világának megírá­sával bízta meg. Más hagyo­mányok szerint maga Nagy Sándor is lemerészkedett a tengerfenékre valami búvár- harangféleséggel. Nem új­donság a búvárkodás fontos kellékei között a lábuszóny, de a búvárszemüveg sem. A déli tengerek világának bú­várairól, a japán és a poli­néziai szigetek gyöngyhalá­szairól feljegyezték, hogy már réges-régen búvárszem­üveget viseltek. Ismerték a teknőspáncélból csiszolt bú­várszemüveget a XVI. szá­zad eleiétől a Perzsa-öböl gyöngyhalászai is. A modern könnyűbúvárok — akiket jó ideig „békaem­ber”-ként emlegettek — elő­ször Franciaországban tűn­tek fel, 1935 táján. Nálunk csak később, 1953-ban „fedez­te” fel ezt a sportot egy-két lelkes sportember, külföldi magazinokból. Nyolc éve vízben Az MHSZ egri vlziklubja 1963 novemberében alakult, immár a nyolcadik vizes esz­tendőt tudják maguk mögött. S mikor az eltelt évek ta­pasztalatairól kérdezőskö­döm, eredményeik helyett in­kább a gondjaikkal hozakod­nak elő. — Eger fürdőváros, mi mégis kitagadottak, mostohá- gyer—-'—-(»vünk ebbén a íebraár 28« ««sarna® MINDENT A BETEGÉRT Tlivatos téma lett az üzemegészségügy. Di­vatos voltát indokolja a sok vele járó tennivaló. Fontos­ságira jellemző, hogy a mi nap az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi, va­lamint ipari bizottsága tűz­te együttes ülésének napi­rendjére. A nem mindenna pi ülés két ..felvonásban”, két üzemben — az Egye- sült Izzóban és a Csepel Vas- és Fémművekben — folyt, a két üzem gazdasági vezetőinek, üzemorvosainak részvételiével. Az egész na­pos program során szóba- került szinte minden, ami az üzemi munkások egész­ségvédelmével összefügg. A balesettől a munkakörül, ményekiq. a környezetvé­delemtől a foglalkozási ár­talom megszüntetéséig, tu­lajdonképpen minden mon­danivaló a betegséq meg­előzése tökéletesítését szol­gálta. k ezzék a keresőképesség elbírálásának jogával. Hi_ szén ő a legilletékesebb er­re. mert ő ismeri a mun­kahelyet, s ezek függvé­nyében a keresőképesség kritériumát. Igen ám. de ahhoz, hogy ezt va' iban jól csinálja az orvos számára is . jobb munkakörülmények szüksé­gesek. Túlterheltség he­lyett. idő ahhoz, hogy min­den kötelezettségét telje^ síthesse. Hogy utánanézhes­sen a például vidéken lakó beteg állapotának is. Álta- lábah tapasztalat ugyanis, hogy az úgynevezett szezo­nális betegségek alaposán „fellendítik” a táppénzes ál­lományt. És ezek a szezo­nális betegségek — aho­gyan nevük is mutatja — a disznóölés, a kukoricatörés, és más egyéb otthoni tevé­kenységek szezonjára esnek. Me, illés után — p’henőben a vízparton. A mi*ztilc 's öltözékű könnyűbúvártrió tagjai (balról): ifj. Lóczy Endre edző, Csengéi Károlyné és Garabás I í-.zló versenyzők. . (Fotó: Szántó György) környezetben — kezdi a gon­dok lajstromát Kassai Ilona gyógyszerészasszisztens, a klub alapító tagja, aki ver­senyzőként kezdte, 1973 óta pedig edzői tisztet tölt be. — Kitiltottak bennünket mind a két úszodából. A fedettbe azért nem mehetünk, mert azt mondják, hogy az uszo­nyokkal felsértjük a meden­ce műanyag bélését. A nyi­tott úszódéban arra hivat­koznak, hogy „felkavarjuk” a vizet.. így csak a strandon edzhetünk, igen nehéz körül­mények között Nyáron a für- dőzőkkel tömött medencében gyakorolhatunk, télen pedig kiszolgáltatottak vagyunk az időjárás szeszélyeinek. Nagy- nagy könyörgésre a nyitott uszodában engedléyezték a he­ti egyórás edzést, sezrdán es­te, héttől nyolcig. Ez a késői időpont egyaránt alkalmat­lan a gyermek- és az if júsági versenyzők számára. Emiatt sokan elmaradtak tőlünk és gyermekszakosztályunk is le­csappant, hiszen a kezdeti 19 fős létszámból alig öten van­nak ma már. Kaskó Csaba szobafestő, felnőtt férfiversenyző, aki hosszú távú uszonyos úszás­ban válogatott kerettag, egyetértőén bólogat, — Az egri könnyűbúvárok­nak nincs meg a lehetőségük arra, hogy tehetségük kibon­takozzék Csak a kimondot­tan átlagon felüli képességű sportoló képes arra, hogy ilyen körülmények között is tartani tudja formáját Fej­lődésre azonban nem számít­hatunk — összegzi a gondo­kat Lónyi István. A könnyűbúvárok ennek ellenére pezsgő víz alatti élettel dicsekedhetnek. Ere- ményeik azt bizonyítják, hogy klubuk életképes, szi­lárd. S ami még inkább nö­veli eredményeik értékét: szabad idejüket áldozzák a sportért! Iskolai tanulás, munkában töltött napjuk után, a kora esti órákban edzenek, gyakorolnak, ké­szülnek versenyeikre. Am lássuk a tényeket is... Ifjúsági szakosztályuk min­den tagja minősített verseny­ző. A válogatott Kaskó Csa­ba mellett említhetjük a ser­dülő korú Maár Tamást, Tóth Gyulát, ifjabb Kertai Sándort, a 13 éves Árvái Er­zsébetet és a 15 esztendős Katona Annát, aki a felnőt­tek mezőnyében új országos ifjúsági csúccsal nyert baj­nokságot. Nem hagyhatjuk ki a sorból az egriek favorit- ját — Fodor Máriát A leg­eredményesebb magyar köny- nyűbúvár versenyző címének birtokosa, ifjúsági és felnőtt csúcstartó Ez a fiatal, 17 éves lány. aki elektrolakatos szakmát tanul, sok értékes trófeával öregbítette az egri víziklub hírnevét: érdemes sportoló, Európa-bajnoksá- gon négyszer ért el negyedik helyezést, Wá-’ben pedig bronzérmes volt. Ha nincs az említett mostoha körülmény, újra dobogóra kerülhetett volna! — És mit mutat a tavalyi mérleg? — Tizennégy versenyen séssts « ebbői kettő volt nemzetközi rangú. Meg­nyertük az országos Borne­missza Kupát, s ugyancsal; országos mezőnyben hoztuk el a második helyet Tatabá­nyáról. összesítve az ered­ményeket: 110 helyezésünk közül 38 volt első, 19 a máso­dik és 8 a harmadik.. „ Holttest a tóban — Ki lehet könnyűbúvár? — Csak rendkívül alapos, gondos orvosi vizsgálat dönti el, ki csaphat fel könnyűbú­várnak. Ha valaki nem tud úszni, ez még nem kizátó ok, nálunk megtanul. Klubunk­ban derűs, de ugyanuKkor nagyon fegyelmezett munka zajlik. Feladatunk összetett. Pontos terv szerint gmdes­küdünk a hadköteles fia* a ok kiképzéséről, s ennek során felkészítést kapnak a nép­gazdaság) szempontból s fon­tos különféle vízügyi és é- - vízvédelmi feladatok teljesí­tésére. Mindezek mellett sportolási lehetőséget biztosí­tunk, uszonyos úszásra me­rülő búvár, illetve víz alatti tájékozódási versenyekre- ké szítjük fel tagjainkat Beszélgetésünk elején elhangzott egy mondat' nem csekélység, amit a könnyű búvárok végeznek. Mit je­lent ez a gyakorlatban? — Pontosan azt, hogy csep­pet sincs Könnyű tio’qx x „könnyű”-búvároknak. Hadd említsek néhány esetet, ami kor különféle vízügyi és ai- vízvédelmi feladat tel toské sét várják tőlünk. T'ábbsjo. felkértek bennünket a tisza- löki erőmű turbináinak víz alatti megtisztítására, a ke­letkezett sérülések kijavítá­sára. Izgalmas eset volt töb­bek között a visontai víztáro­zó völgyzáró gátjának rend­be hozása. Viharos szélben ereszkedtek víz alá búvá raink, s a nylonzsákonban le­vitt védőanyagokkal erósítet ték meg a gátat. Szabá'y az. hogy ilyen esetben két búvá? merül: egyik dolgozik, a má­sik biztosít. Itt történt, hogy veszélyes perceket éltek át a parton és lenn, a méiynen is A dolgozó búvár biztosi ó kötele ugyanis beleakadt ee\ fagyökérbe. Odafenn érez tűk, hogy többször megrán­dul a kötél. Három rá.v.ás e veszély jelzése, itt pedie s/a molni se tudtuk, hányszor rándul a kötél. A ’egrosz- szabbra gondoltunk. aztán megkönnyebbülten lél -géziéi; fel az emberek, mikor kis vártáivá a búvárok fe buk­kantak, s elmésélték a kötél históriáját. S akadnak olyan különleges feladatok is. mint legutóbb Füzesabonyban. A közeli sóderbánya 1ívába be­lefulladt egy fiata ember Több napig var'ák, majd csak felveti a víz, de hiábs Végül a rendőrség a mi se gítségünket kérte. Kétbúvár- runk lemerült, ők keresték meg és hozták fel a holttes­tet. S még egy példa.. A kiskörei vízlépcső zsilipjé­nek építé"“t hátráltn'da. hogy a mederben feküdt ke1 uszály roncsa, amit a háború idején süllyesztettek el Búvaraink többszöri lemerü essel tud­ták csak felderíteni a ron­csuk helyét, Hshsseo sike­rült ráakadni a zavaros viz- ben. A roncsokra kitűzték a bójákat, aztán a- egészet ki­emelték. Legutóbb az egri Rózsa Károly utcában volt kemény és 'em veszélytelen bevetésünk, ahol vízzel telt pincelabirintust kellett fel­deríteni, hogy biztonsággal folytathassák egy lakóház megkezdett építkezését... Az új és új feladatok, erő­próbák újabb és újabb len­dületet adnak a merész és izga'mas sportnak. Am az erőpróbák mellett a ha'ékony támogatást sem. nélkülözhe­tik. Pataky Dezső A szocialista egészség­ügy alapelvét képező meg. előző-gyógyító munkában ugyanis a megelőzésnek kell dolgoznia az üzemor­vos munkájában. És — aho. gyan szóvá tették — ez ma még sokszor nem érvénye­sül. Nem hagyják érvénye­sülni az egyéb bokros, na­pi teendők: a fluktuációból adódó, megnövekedett szá­mú alkalmassági vizsgála­tok, a vényírási igények te­lepítése, illetve — jó eset­ben — ezek leszerelése, to­vábbá a táppénzes állo­mányba helyezés jogának alkalmazása. Lehet, hogy ez utóbbi meglepőnek hat. Hiszen napjainkban éppen az a cél. hogy az üzemorvos rendel­ilyenkor általában meg. lódul a betegek létszáma, elszaporodnak a képzelt és a képzett betegek, hogy ilyen módon legalizálják tá­vollétüket az üzemben. így aztán a fizetett szabadság megmarad nehezebb idők­re. A táppénzcsalók sok tíz­millió forinttal károsítjuk meg a társadalmat, amely a többi között az üzemorv >sí szolgálat erősítésével lép ellenakcióba. Alapelvünk ugyanis. — ezt fogalmazták meg a szer. dai tanácskozáson —. hogy mindent a betegnek: gyó­gyulásiért semmi sem nagy ár. De semmit a szimuláns­nak. aki valamennyiünk terhére, kárára él. L. M. Gondokról, sikerekről „Felszólalók"- kongresszus előtt Megyénk szinte valameny- nyi KISZ-alapszervezetében lezajlott a vezetőségválasztó taggyűlés. Az ifjúkommunis­ták értékelték az elmúlt mozgalmi év munkáit, fi­gyelmeztettek a hibákra, megbeszélték az elkövetke­zendő évek feladatait, ame­lyek már a KISZ-kb kö­zelgő, XI. kongresszusa je­gyében valósítanak meg. A kongresszuson a fiatalok szólnak majd tapasztalata­ikról, örömeikről, gondjaik­ról. A kongresszusi terembe azonban nem minden KISZ- tag juthat el. A legtöbbjük számára az alapszervezet aZ a fórum, ahol vitatkozhat, javaslatokat tehet. Most mégis — játszva a gondo­lattal — megkérdeztünk két olyan KISZ-tagot, akik szí­vesen felszólalnának a KISZ- kb IX. kongresszusán. A KISZ-titkár — aki Moszkvában tanult Varga Tamásné hárorruéve végzett Moszkvában, a Men- gyelejev nevét viselő egye­tem kémia-technológia sza­kán. A diplomaátadás után az útja egyenesen a bélapát­falvi cementgyárba vezetett. — Az új cementgyár épí­tését országszerte nagy ér­deklődés kíséri. Szinte ter­mészetes, hogy ma minden, ami Bélaoátfalván történik, eljut a megye határain túl is. Három éve vagyok a gyár Kilián György KISZ- alapszervezetének tagja. Ed­dig — sajnos, hogy ezt kell mondanom — „csendesen” teltek a napok alapszerve­zetünkben. — Az építkezés óta azon­ban egyre többet kívánnak tőlünk. Egymás után kapjuk a feladatokat, melyeknek megvalósítása egy jól' össze­forrott alrpszervezetnek ta­lán gyerekjáték. Nálunk azonban a vezetőségnek még az is nagy erőfeszítésébe ke­rül, hogy legalább a KISZ- üzggyűlésekrs össze tudja verbuválni a tagságot. Van­nak köztünk olyanok, akik­kel még sohasem találkoz tam a gyűléseken, kulturá lis- és sportrendezvényeken ök a társadalmi munka he­lyett szívesebben elüldögél nek a presszóban. A veze­tőségválasztó taggyűlésen nagy vitát váltott ki ez, s szavazással döntöttünk ró­luk. Négyük KISZ-tagságát a következő évre jelfüggesztet­tük. — Majd ha a mi alap­szervezetünket úgy emlege­tik, hogy egy jó kis közös­ség, majd ha az egyéni vál­lalások is valóra válnak, majd ha a gyár idősebbjei nem vágják a KISZ-titkár fejéhez, hogy már megint „KISZ-eskedik”, majd ha lesz helyiség az egyes prog­ramoknak, akkor jöhetnek a nagy feladatok, bizonyítások. A gondokon — s ez tükrö­ződik már az új akcióterv­ben tú — csak a vonzó programok, közös összejöve­telek segíthetnek. Szeretnénk együtt dolgozni, műsoraink­ba bevonni a község többi alapszervezetét is. Így nem­csak magunkért, hanem a község és az épülő gyár hír­nevéért is sokat tehetünk. Szocialista brigád — tanulókból Kevés olyan iskola lehet büszke a brigádmozgalomra, mint az egri 212-es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet, ahol öt csoport nyerte el a szocialista címet. Egyik ilyen a Lenin KlSZ-alap- szervezet bervai brigádja. Nem véletlen tehát, hogy Rutka István, az alapszer­vezet titkára erről a, mozga- . lomról beszélne a KISZ IX. kongresszusán. — Mindannyian másod­éves esztergályos tanulók vagyunk. Az osztályunkból 15-en a Bervában, 14-en pe­dig a Csepel Autógyár 3-as számú gyárában dolgoznak. A második év kifejezetten gyakorlati időszak, hetente három alkalommal, mi fa odaállunk az esztergapadok mellé, s ugyanúgy terme­lünk, mint a „nagyok”. A bervai Ságvári Endre bri­gád, amely csak szakmun­kástanulókból áll, már az elmúlt évben bekapcsolódott a brigádmozgalomba. A kor­szerű oktatást szolgálja az a felajánlásuk is, amelynek keretében gyári és iskolai szemléltető eszközöket készí­tettek. Ezeket az ügyes szer­kezeteket nemcsak mi akar­juk használni az egyes tan­anyagok ismertetésénél. Ügy szeretnénk, ha az utánunk következő szakmunkásjelöl­tek is magkedvelnék. — Nemcsak a kézügyessé­gükkel hívták fel azonban a figyelmet a KtSZ-eseink. A szakmai „ki mit tudón” pél­dául dicséretben részesültek. A szocialista brigád cím ki­vívásában az ötvenórás tár­sadalmi munkának, a kom­munista szombatoknak, s a jó tanulmányi eredménynek is döntő szerepe volt. — Már elkészült az új akcióprogramunk, aiiiely ta­lán mozgalmasabb életet te­remt a tavalyinál. Nagy ováció fogadta azt a hírt, miszerint az iskola még eb­ben az évben egy új sport­pályával gyarapodik. Eddig ugyanis csak „megtűi ven­dégek voltunk egy-egy in­tézmény tornatermében, mi­vel nálunk sportolásra alkal­mas hely alig van. Ezért történt, hogy a KISZ IX. kongresszusa allcalmáb t- ven munkaórát ajánló, ilc fel az iskolai sportpálya épí­téséhez ... Íme, két fiatal „kongresz- szusi felszólalása”. Talán feltűnhet, hogy nem ".gyón ünnepiek, nem eg- mán pozitívak. Fiataljaink, íz­eseink meg nem alk it, tenni vágyását kifejezők. Bizonyos, hogy hasonlókat hallhatunk az igazi küldöt­tektől is, akik szót kapnak majd a KISZ IX. kongresz« :zusán, Szüle Eií?

Next

/
Oldalképek
Tartalom