Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
Nincs veszteséges szövetkezetünk Korszerűsödött a termelés, javult a gazdálkodás hatékonysága megyénk mezőgazdaságában A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bízott, sága február 26-án tartott ülésén értékelte megyénk mezőgazdaságának az elmúlt öt évben végzett munkáját, és az eredményeket; számba vette a szövetkezeteink, állami gazdaságaink munkájában fellelhető gondokat, hiányos. Ságokat, és javaslatokat fogadott el a legfontosabb gazdasági, politikai felada. tokra. A végrehajtó bizottság jelentése. valamint a szóbeli kiegészítő többek között hangsúlyozta: a megye mezőgazdaságában az utóbbi másfél évtizedben igen kedvező változások történtek. A termelés és az eszközkoncentráció fejlődésével kor. szerűsödött a termelés struk. túrája, javult a gazdálkodás hatékonysága és a vezetés színvonala is. A szocialista mezőgazdaság jelentős hatást gyakorol a falu társadalmi, politikai életére, a mezőgaz. daságban dolgozók élet- és munkakörülményeire, szocialista tudatuk fejlődésére. Az elmúlt öt évben a termelés volumene, a termelőszövetkezetekben 65, az állami gazdaságokban 38 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisüzemi gazdaságok termelésé, ben — különösen az utóbbi években — indokolatlan mértékű csökkenés következett be. Nagyüzemeink szervezetileg és gazdaságilag is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az elmúlt időszakban megyénkben is kialakultak az optimálisnak tekinthető üzemnagyságok, amelyek az országos átlagnak is megfelelnek. Első helyen a gabona és a kukorica A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megkülönböztetett figyelmet fordítót, tak a népgazdasági programokból rájuk eső feladatok megvalósítására — hangsúlyozta a továbbiakban a jelentés. A legnagyobb fejlődés a gabona- és a kukoricatermelésben következett be. Búzából a negyedik ötéves terv átlagában 15 300 vagont termeltek évente, a harmadik ötéves tervidőszak 9550 vago- nos átlagával szemben. Gondot okoz ugyanakkor a termését, tagoknak az indokoltnál is nagyobb mértékű eltérése, amelvnek okai egyrészt a gazdálkodás hiányosságaira, másrészt a gyenge termőhelyi adottságokra — megyénk, ben jelenleg 18 szövetkezet gazdálkodik kedvezőtlen adottságok között — vezethető vissza A kukorica termesztésében — a rossz időjárás ellenére is — sikerült megközelíteni az országos átlagot. A korszerű technika és a szigorú technológiai fegyelem bevezetésének eredményeként a nagyüzemi vetésterület kétharmadán — 13 ezer hektáron — az 50 mázsát is meghalad, ja a kukorica termésátlaga. A kertészeti növények tér melésáben az 1970—71-es feszültség után az időközben megjelent kormányhatározat eredményeként megszűnt a zöldségtermő terület csökkenése. a paradicsom és más fontos kertészeti ágazatokban nőtt a termelés. Előrehaladott a zöldborsó, a zöldbab, a hagyma és a gyökérzöldség termelésének gépesítése is. A cukorrépa termelése — elsősorban a pártszervek kezdeményezésére — 2300ról 3000 hektárra nőtt. tíz gazdaság — 1500 hektáron már rendszeresen termeli a cukorrépát. A hozam az előző 4 év 6850 vagonos át agával szemben meghaladta a tízezer vagont. Nagy gond viszont, hogy a cukorrépa minősége jelentősen romlott. A napraforgó vetésterülete a tervidőszakban 24,2 százalékkal nőtt. 830 hektáron már iparszerű termelés folyik. Heves mlgye szőlőtermesztésében a termőterület csökkenésének megállítása volt az egyik feladat. Ez sikerült is. 1971—73 között 333. az utóbbi két évben pedig 512 hekr táron telepítettek új ültetvé. nyékét. Az állattenyésztésben nem harználták ki a lehetőségeket összességében fejlődött megyénk állattenyésztése is, de ahogyan a végrehajtó bizottság jelentése is hangsúlyozta: a lehetőségeket nem használták ki üzemeink. Me gyénk szarvasmarha-állománya 11, ezen belül a tehénlétszám 16 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a kisüzemek szarvasmarha-ál- lománva nem kevesebb, mint 35 százalékkal csökkeni az elmúlt öt évben. A tervidő. szak első felében tíz szakosított tehenészeti telep épült és a beruházások megtérülésé, hez 3200—3300 literes teiter. melési átlagra lenne szükség. Ezzel szemben a / tényleges átlag 1974-ben csak 2100 liter volt. Az állami gazdaságok szakosított telepeinek 3500 literes átlagai azt bizonyítják. hogy a tejtermelés növelésének megteremthetők a feltételei. A sertéstenyésztésben a nagyüzemek kocaállományának növekedése sem tudta, pótolni a kisüzemekben történt visszaesést. A telepek kihasználása az országos 77- tel szemben, sajnos, csak 71 százalékos. Az említett gon dokon elsősorban technológiai cserével, a kapacitás jobb kihasználásával, ésszerűbb munkával lehetne segíteni. 44 százalékkal értékesítettek többet Az elmúlt tervidőszakban mezőgazdasági üzemeink 9 milliárd forint értékű árut értékesítettek, változatlan áron számolva 44 százalékkal többet, mint a harmadik ötéves tervben. A kenyérgabona értékesítése megduplázódott. a takarmánygabonáé négyszeresére, a kukoricáé hatszorosára nőtt. Csökkent a burgonya felvásárlása és nem volt kielégítő a kínálat — alma kivételével — gyümölcsből és szőlőből sem. Nem megnyugtató továbbá az sem. hogy a kisüzemek egyre kevesebbet értékesítenek. Nehézséget okoz az is. hogy az élelmiszeripari kapacitások fejlesztése elmarad a termelés. az értékesítés növekedésétől és ez esetenként csökkenti a termelési kedvet is. Szükség van a háztájira A végrehajtó bizottság jelentése ezután mezőgazdasági üzemeink beruházásait, a szövetkezetek munkaerőhely. zetét. a kedvezőtlen adottságú tsz-ek munkáját és az erdőgazdálkodás helyzetét elemezte. Igen sok szó esett a jelentésben, és a szóbeli kiegészítésben is a háztáji és a kisegítő gazdaságok munkájáról. Megyénkben a kisüzemi gazdaságok területe a mezőgazdasági terület 18 százalékát teszi ki. Termelésük egyrészt az önellátást szolgálja, de az árutermelésben is igen fontos szerepet játszanak. Többek között ezért is kell az eddiginél is hatékonyabb segítséget adni munkájukhoz. Ahogyan a végrehajtó bizottság jelentése is megerősítetté: szükség van a háztájira, á kisegítő gazdaságokra. De szükség van a nagyüzemek segítségére is. mert a kisüzemek szarvasmarha-állománya 6100-zal csökkent. Ezzel szemben a sertésállomány 1974-ig kedvezően alakult. Az 1970. évi közel 103 000 sertéssel szemben. 1974-ben már 164 5Ö0 sertés volt a megye kisüzemeiben. 1975-ben sajnos visz- szaesés következett be. Ezt meggyorsította a járvány Is. de hozzájárult a tagság elöregedése, valamint az is. hogy a kisüzemek egyre több értékesítési nehézséggel találták szemben magukat. A felvásárló vállalatok is gyakran vették át késve a vágás, ra kész állatokat és az utóbbi időben megnövekedtek a tartás, a hizlalás költségei is. Ráadásul több nagyközségben — a várossá fejlődés reményében — különböző tanácsi, rendeletekkel is indokolatlanul megszigorították az állattartást. Magasabb színvonalon Parasztságunk. mezőgaz dasági dolgozói társadalmi gazdasági, kulturális fejlődését nagyban elősegítették és meggyorsították az elmúlt öt évben elért gazdasági és politikai eredmények. Joggal elmondhatjuk — állapította meg a végrehajtó bizottság jelentése —. hogy a megye parasztsága aktív építője szocialista társadalmunknak. Számottevően megerősödött szövetkezeteinkben a szakmai és a politikai vezetés is az elmúlt tervidőszakban. A vezetők döntő többsége példamutatóan. lelkiismeretesen, nagy felelősséggel dolgozik. Az is tény ugyanakkor, hogy az utóbbi években növekedett azoknak a vezetőknek a száma, akik megsértik a szocialista erkölcs szabályait. a vezetőkre érvényes normákat. íjgyeseknél a nyerészkedés. a hatalommal való visszaélés, az önelégültség a nagyképűség, mások tapasztalatainak és véleményének lebecsülése, elutasítása tapasztalható. A hibákat elkövetők száma nem nagy. de felbecsülhetetlen károkat okoznak a pártnak, az üzemeknek, a népgazdaságnak egyaránt. Sokat ígérő tervek, célok Mezőgazdasági szövetkezeteink. állami gazdaságaink főbb feladatait a következők ben határozta meg a megyei pártbizottság. A búza és a kukorica terméshozamát úgy kell növelni. hogy búzából meghaladja a 40, kukoricából pedig az 50 mázsás hektáronkénti átlagot. A cukorrépa-termelést 3000 —3200 hektáros szinten kell tartani, és el kell érni a A BMG törökszentmiklósi gyárában megkezdek a csehszlovák magyar eayiittmü k ödéssel készülő szálasta'Mrmá y betakar ló gépek sorozitgyárt'sít. Az SB- 220 felszedő adapterből és a ZT 300 típusú silóadapterből — amelysknez az erőgépet a cseh partner 'tészíti — 600-600 darabot igényelnek a csehszlovák gazda-ágok. Hazai piacokra pedig 160—160 darabot készítenek. E munkagépek mellett SZK 4-es kombájnra szere’hető univerzális rendre aratót is gyiitanak. Ez kiegészítő elemekkel, borsóaratásra is alkalmazható, Ebből az idén 400 darab készül hazai és exportcélok-a. (MTI fotó — Bajkor József) 400 mázsás hektárankénti hozamot. Kétszerezzék meg az olajipari növények termelését. korszerűsíteni kell a betakarítást. a szállítás, a tartósítás módszereit. Az ötödik ötéves terv időszakában a zöldségtermő területek 6—8. a hozamok pedig 15—20 százalékkal emelkedjenek. Mintegy 1500—2000 hektár üzemi és 400—500 hektár háztáji szőlőt szükséges telepíteni. Fontos feladat a minőségi vetőmag, a szaporítóanyag. a tápanyagellátás mennyiségi és minőségi javítása is. 1980-ra 26—28 500-ra kell növelni a tehenek szá- Ult és 62,5—63 millió literre a tejtermelést. A nagyüzemeknek gondoskodniok kell a kisüzemekben bekövetke-; zett szarvasmarha^, és sertés- állomány csökkentésénék lassításáról. A tejtermelés no-* velése érdekében segíteni kell az intenzív tejtermelést szolgáló keresztezéseket, amelyek további lehetőségeket adnak a tartástechnológiai változtatásokra is. Hatékony intézkedésekkel kell fokozni az érdekeket a sertéstenyésztésben, a tervidőszak alatt 15 —20 százalékkal szükséges növelni a megye juhállományát. A húsfogyasztásban várható szerkezeti változások miatt a baromfiállományt mintegy 20 százalékkal indo költ emelni. Növelni kell az alaptevékenységhez szórásán kapcsolódó feldolgozó kapacitásokat. a szolgáltatást, csökkenteni, illetve fokozatosan felszámolni a profilokhoz nem kapcsolódó ipari tevékenységeket. A kedvezőtlen természeti adottságú mező- gazdasági üzemekben foly-' tatni kell a feltételekhez jobban alkalmazkodó térmelés- szérkezet kialakítását. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében a tanácsi. a szövetkezeti szervek 'és az állami vállalatok törekedjenek a termelés, a feldolgozás és az értékesítés jobb összhangjának megteremtésére. A tanácsok legyenek kezdeményezői, szervezői a szövetkezetek egymás közötti és az állami vállalatokkal való gazdasági társulások létrehozásában. Az állami gazdaságok a kooperáció szélesítésével segítsék elő a meglevő kapacitások jobb kihasználását, á termőterületek racionálisabb hasznosítását. a termelőerők további fejlődését. Valamennyi munkahelyen mérjék fel és hasznosítsák a belső tartalékokat, a legfontosabb feladatokra mozgósítsák a szocialista brigádokat, és el kell érni. hogy a takarékos, a fegyelmezett gazdálkodás fermésze. tes követelménnyé váljon mindenütt. A párt- és az állami szer.' vek az eddiginél is nagyobb segítséget adjanak azoknak a gazdasági és politikai vezetőknek. akik szorgalmazzák a kormányprogramok helyi megvalósítását, a népgazdasági érdekek elsődlegességének érvényesítését. A pártszervek bátorítsák és erősítsék azokat a dolgozókat, akik kellő határozottsággal lépnek f.el a hibák, a szervezetlenség ellen. Ugyanakkor vonják felelősségre azokat a vezetőket, akik megsértik törvényeinket, akik az egyéni. a csoportérdekeket előbbre helyezik a népgazdaság érdekeinél. A megye mezőgazdaságé, nak tervei, célkitűzései reálisak, megalapozottak, biztosították. illetve megteremthetők a feladatok maradéktalan végrehajtásához szükséges feltételek. Parasztságunkon, mezőgazdasági dolgozóinkon tehát a sor hogy az újabb ötéves program valóra Váljon. Koós József „Hahitat ’76” ENSZ-vilógkonferertde a települések fejlesztéséről Az ENSZ közgyűlése 1972- ben határozta el, hogy az idén május 31 és június 11 között a kanadai Vancouverben megrendezi a „habitat 76" emberi települések világkonferenciáját. Magyar- országgal együtt 56 tagáll-m képviselői alakítottak előkészítő bizottságot, amelynek munkáiéról a világkonferencia céljáról, a magyar közreműködésről dr. Szabó János építésügyi és város'ej- lesztési államtitkár adott tájékoztatást. A világkonferencia megrendezését indokolja, hogy az emberiségnek mind nagyobb gondokat okoz a nagyvárosok robbanásszerű növekedése, a forgalomtorlódás, a tömegvándorlás, a falvak elnéptelenedése. Szembe kell nézni azzal is, hogy a következő 30 évben a föld lakóinak száma nagyjából megkétszereződik, várhatóan 6,5 milliárdra nő, s több ember él majd városokban, mint falvakban. Az ENSZ felmérései szerint a városlakók száma máris kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint az országok népessége, A következő 30 évben több épületre lesz szükség a világ lakosságának elhelyezésére, mint az emberiség egész eddigi történelmében. Ugyanakkor a fejlődő országokban a következő 25 évben több település építésére lesz szükség, mint amennyi az összes fejlett országban épült az utolsó 200 évben. Az ENSZ tájékoztatása szerint a múlt évben 107 tagállam kezdte meg a világkonferencia előkészítő munkáit, s három regionális előkészítő konferencián a tagországok 83 javaslatot juttattak el a készülő dokumentumokhoz. Lakóliázfenntartá?-1150 millió forint OKISZ-határozat az építőipari szövetkezetek munkájára ■ Az országos középtávú lakásépítési terv részeként 37 ezer lakást építenek' az elkövetkező öt évben az építőipari szövetkezetek. A már meglevő és a jövőben épülő lakások jó állapotának fenntartására, rendszeres tatarozására, karbantartására készített a közelmúltban részletes tervet az ipari szövetkezetek országos tanácsa, együttműködve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal. Az OKISZ határozata értelmében az építőipari szövetkezetek 1980-ban építésiszerelési tevékenységüknek több mint 50 százalékát épületfenntartásra fordítják. Országszerte mintegy 20 ipari izövetkezet foglalkozik majd lakóházfenntartással, • s ugyanennyi a lakóépületeken belüli javításokkal, kar- jantartással, e tevékenysé- lük fokozottabb anyagi tá- nogatása mellett Az építő- pari szövetkezetekben a ja-. ■ /ítás. karbantartás mértéke 1975-ben 810 millió forint •/olt, ez az érték 1930-ra mintegy 1150 millió forintra omelksdik; ezen belül, a lakosság részére végzőn J 3 munka értéke öt é\ nlatt 113 millió forintról 190 millió forintra nő. Az ezzel megbízott építőipari szövetkezetek ' övé- kenységük 65—70 sz' kát lakóházak és lakások javítására, karbantartására összpontosítják. A javító-karbantartó szövetkezeti tevékenységet az ÉVM jelentős . összeggel á- mogatja. Nwwsii 1976. február 29., v&sáruo^
