Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
ß I Env levél némi tűnődéssé! a levél nem is aláírva, de alápecsételve, rajta a pontos cím. község, utca. házszám. A betűk akkurátusak, ió raizolatúak. nem kell hozzá grafológusnak lennem hogy kiderítsem, precíz ember a levélíró. Fontoshak tartja önmaga mondanivalóját ezért is olv különösen kalligrafikus az írása. És számára igen fontos ügyben ragadott tollat: községében szűk a zöldségesbolt. újra. korszerűbbre és főleg tágasabbra lenne szükség. ígv a levélíró, a maga és a többek nevében. Tehát községe szűk zöldségesboltját közüggvé óhajtja avatni levelétjen. • Elolvastam többször is a levelet, el is tűnődtem s sorokon még a sorok között is: uram ég. hát már ott tartunk. hogv falura zöldségesboltot kell építeni? Nem is éoiteni. hiszen az már van. hanem bővíteni, mert .....leh et hogy az üzlet valamikor megfelelt a lakosság igényeinek, de ma már nem...” — fogalmaz a levél. És eszembe jutnak azok a levelek, amelyek a húsbolt hiá- nvát rossz ellátottságát bírálják, s amelveknek írói szintén valamelyik községünkben ragadtak tollat. Hús zöldség. gyümölcs, tej és falun és boltból? — hát hol élünk? Ilyen jól vagyunk és mióta vagyunk így? A falu bennem mindig az udvaron káráló tyúkokkal, a nagy kerttel, benne a sok zöldséggel és gyümölccsel, az ólban a hízóval, az istállóban a kérődző és bő tejei adó tehénkével egyszóval valamiféle önellátó majorság képével forrt össze. Sora kell pénz a boltoshoz. Meg Schmollra (ki emlékezik már erre a cipőoasztára?). aztán gyertyára, petrolra. bakancsra arra kellett a pénz is. meg a bolt is. De húsra.x tejre, tojásra, arra piac kellett, hogv amit megspóroltak a gvomron. azt 'eladhassák ott. A városon leginkább persze De. hogv ott. a faluban legven hentesüzlet, meg oék- bolt meg tej bolt. ahol vajat lehessen venni, meg tejfölt pohárban — hát arról annak idején én soha nem hallottam Nem esküszöm a statisztikára, de úgy emlékszem. Magyarország népességének, mármint dolgozó népességének 18 százaléka él a mezőgazdaságból. Ez a 18 százalék tartja el élelemmel a t"bbi 82 százalékot... Volt idő. amikor ez az arány valahol a 60:40 körül mozgott és lesz idő nem is olyan sokára ám. amikor talán tíz százalék se les2 a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők arányszáma az ország kereső lakosságához képest. Mind kevesebb ember dolgozik tehát a mezőgazdaságban és mind több ember dolgozik falun is a szolgáltatásban például, mind több az alkalmazott sainos és mind több az értelmiségi is hála az égnek. És még egv lényeges: mind több lesz az o yan is, aki visszavándorol a városból, a városokból a közeli falvakba, hogy a jó vagy legalábbis a javuló közlekedés segítségével ott lakjon, ott töltse életét a gyári munka után. A társadalom egészséges és sajátos mobilizációja e téren is érdekes, néhány éve még előre nem látott, avagy csak sejtett momentumokat hoz életünkbe. A falun élő és már korántsem falusiasán élők jó része, nem is kis hányada. nem szívesen bíbelődik ház körüli dolgokkal. Sem az. aki odakerült, mint pedagógus, vagy orvos, vagy szövetkezeti boltvezető, de az sem már. aki el sem került innét csak fiatal ember lévén, nem óhajtja szabad idejét is a tehén faránál tölteni. Inkább elugrana a boltba tejért Meg kaoálni sem akar a kert végiben. Inkább elloholna egy fej hagymáért a zöldségeshez. Ha lenne ilyen. Vagy, ha nagyobb lenne az üzlete annak a zöldségesnek Lehet morognia a városi embernek, hogv no. nézd csak. talán mi lássuk e! a végén a falusiakat is rántani való csibével, mondom, lehet, de ez a folyamat irreverzibilis. megfordíthatatlan. Legalábbis annak látszik. Talán, mert a falun élő emberek egy részében az önellátás valamilyen formája — ha nem is tehén, de a konyhai maradékon hizlalt koca vagy kert végében termesztett spenót — a visszaoárasztizálódás. s ennék rossz emlékű és ízű világát sejdítené fel? Mert lám. a városokon majd megőrülnek olvanok is a hobby-kertek után. akiknek ük- anjuk sem volt talán falun lakó és földhöz értő ember. s vetnek belé még krumplit is. ültetnek szőlőt is és tehenészetet is beállítanának, ha meg tudna fordulni legalább az a tehén azon a bukfencnvi földön. A községből j meg jön a levél, jönnek esőstől, hogy zöldség kell. tej kell. uram ég kolbász kell. meg még oe- csenvekaesa is. lúd is. de kövér, s ez mind boltból kellene Amely. ugve. illetőleg amelyek, ugye. szűkek. üresek vagy már szűkek és újból és újból megüresednek. Igen. ez a dolgok realitása. Ám. ha meggondoljuk, hogy ami a városon nem szégyen. csak hobbynak hívják, az a községekben is lehet az, mert mindkét helvütt segít a családnak a konyhai gondokon. s természetszerűleg a zsebbéli gondokon is. Nem vagyok én híve semmiféle kiagyalt és erőltetett mozgalomnak de talán valami olyas nem is lenne értelmetlen dolog falun, hogy: vessen a kertbe több magot. Lehet somolyogni, morgolódni, még káromkodni is azon. hogy lám. hová jutottunk, már mozgalmat, kellene szervezni hogy a községben lakó újhagymát egyék, minthogy mosolyogni való ez is. De egy kicsit kesernyésen ám! Mert jómagam, ha kedvelném is a földdel való bárminemű bánást, ha konyitanék is a baromfiállat legesekélvebb ellátásához is. mit kezdenék én a tudással a flaszteren?... A föld. a kert. a hajvég jó ideig mégiscsak falun van is lesz és nem éppen bölcs dolog, hogy a tóba vigyük a vizet, a Szaharába a homokot, vagy az erdőbe a fát. Amitől persze a gond még gond Heréden — mert onnan szólt az idézett levél — a zöldségesbolttal. Eger- szalókon az ütött-kopott. már semmire sem jó ÁFÉSZ- iiolttal — ahogyan mondják a helybeliek —. és a teibolt. vagy hűsbolt gondja is gond más községekben. Volt egy régi de bölcsnek aligha nevezhető mondásunk: a növekedés gond iái Ha ezt hallottuk, akkor tudtuk, hogy nem a növekedéssel van baj. hanem azzal, hogy valami nincs. Eltűnt Nem kapható. Faramuci egv mondás volt. Pedig más megfogalmazásban van igazsága: az igények növekedésének gondjai. így talán jobban megközelítjük az igazságot. A gondokon persze segíteni kell. Az államiak is » • , „ Az állampolgárnak la! Az Igazgatói iroda tartóz- G. MOLNÁR FERENC kodó eleganciával van be- RIPORTJA rendezve. Szép mívű cserépkályha díszük a sarokban, de csak a stílus összhangjának a kedvéért Doktor űr, és a lakás?... — Zsúfoltak az osztályok, időszakonként túlzsúfoltak, sokat kell várakozni a szakrendelő intézetben, panaszolják a betegek, és igazuk is van — halljuk dr. Mátyás László igazgató főorvostól. — Hogy mi az oka ennek? Többek között az is, hogy nincs annyi orvosunk, mint amennyi kellene. Hirdessük meg az állásokat? Persze, meghirdetjük, _ aztán tán. — És, ebben semmi jönnek ts az érdeklődők, és olyan nincs, ami bármilyen mindjárt azt kérdik: és a la- vonatkozásban is magánpra- kás? xisnak volna számítható. A témánál vagyunk. További adatokat tesz ehLátszó ag csak arról van hez dr. Csemniczky Gusztáv szó, hogy nem jön el egyet- — Hiányzik az osztályunkon orvos sem Cyöngyösre, ról három orvos, egyet pedig ha nem kap tanácsi _ lakást, helyettesítenünk kell huza- Ezen fel is lehetne hábórod- mosabb ideig. Az osztályve- ni, ha akarnánk, indulatosan zető főorvoson kívül va- kifakadni az ilyen anyagias gyünk még négyen. Aki éj- szemléleten, de hát a való- szaka ügyelt, azt kímélnünk ság az, hogy máshol „ezüst-v kellene. De mit csináljunk, tálcán” kínálják fel a leg- ha a nagyműtőben éppen szebb lakásokat, csak kapja- dolgozunk, a szülőszobából nak orvost. pedig jelentik, hogy oda is — Országosan is kétezer- orvos kellene. És jön a men- ötszáz orvos hiányzik — tő is, hoz egy beteget. Hogy toldja meg az előbbieket a mi a megoldás? Szó szerint: kórház igazgatója. — Tehát innen oda rohanunk; a műnem valami kivételes, helyi tőben beugrik az orvos he- jellegzetességről van szó. lyébe egy nővér „kampózni”, mondjuk. A sebészeten festenek. A — Életveszélyes vagyok a szokásos, évente ismétlődő betegre is, magamra is — „nagytakarítás” ez tulajdon- fakad ki visszafogott indu- képpen. A betegeket kivit- lattal dr. Gulyás Zoltán —, ték a folyosóra. Olyan a kép, amikor egy éjszakai ügyelet mint valami háborús film után ugyanúgy kell dolgoz- megrázó néhány kockája. nom, mintha kipihentem Az ágyakon teljesen legyen- volna magam. Mert nálunk gült állapotú betegek mel- az éjszakai ügyelet általában lett virgoncabb, már a gyó- a2t jelenti, hogy az időnk gyűlés felé közeledő lábadó- nagyobbik részét a szülőszo- zók is táblából nak, de látha- bábán töltjük, ha nem kell tó itt olyan „súlyos eset” is, esetleg operálni is. Ez nem ahol az infúzióhoz használt „ügyelet” végeredményben, csövecskék jelzik a tényt hanem teljes műszak. Csak — Sajnos, más megoldás nem annak számíliák- nincs — magyarázkodik dr. — A szakszervezetünknek Kollmann Ödön. _ Ez is az állásfoglalása ebben a h ozzátartozik a valóságos kérdésben az — magyarázza körülményekhez. úr. Mátyus László —, hogy Igyekszünk a „menedéket éj-S2akai műszaknak miadó” főorvosi szoba fe'é nos!tem •“ “«feletet tehat ahol enyhet nyújtó kis ‘szí- ^anugy kel elbírálni, mint geten érezzük magunkat. Az a idoszakolc munkanap- osztályvezető főorvost most íat„ De hat ehhez léts2^ln !S nélkülöznünk kell helvette k?Uene’ merl nem az elneve- azonban dr. Kollmann Ödön zés?n W a megítélésen főorvostól minden tájékod- mullK a dolog- az vllaSos. - tatást megkaptunk, ö is már ★ egy negyedszázadot töltött Pihenés, felfrissülés, szakéi fehér köpenyben, gyógyí- mai és egyéb továbbképzés: to késsé! a kezében. mindez hogyan lehetséges — Műtéti napokon az ősz- ilyen napi elfoglaltság mel- tályunkon öt kis vagy két lett? ÄmÜl6tet vfeezhetnénk — A marxista est! egye- -.,,Lg^.r0§y a2,t mondhas- ten, vagy a szakosító nem Ä most nem kellett kap- 0koz gondot |nálunk — xa •x-m,md£ur<! jutott mondja dr. Pál Sándor. — ‘ ® n. , időnk, -helyett vi- Tanulni kell, a tanulásra íor- stbeszeti b£- dított időt nem lehet sehon- x zas történik meg. És nan megspórolni a tanulmá- ' seJf, mondhatom, nyj szabadságot mindenki SSPJSS1* h győzne or- kiveszi, ez természetes dolog vos, mert mi telejs létszámma! vagyunk. Még hadd T 5° !S n?egka-Dűm s mondjak valamit Helyette- nu!mányi szabadsagot - erősítenünk kellett dr 'Hatfaiu- s}u „ mtíS az elhangzottakat di László kollégánkat a rén- dr G^( 2°^ - Ebből delő intézetben. Egy ilyen az,!S-kovetkez,k’ hogy a ta' napon nekem 167 beteggel nalmanyl szabadsagom alatt kellett foglalkoznom. Tessék f2 !tt margóknak kell az végiggondolni: egy orvos és ln munkámat is ellátniuk. 167 beteg. Mennyi idő iut De ezt mindenki termeszetes- egy betegre? És micsoda fe- nek „ tíanem ? naP! ielósség terheli az egyetlen pihenes! Bevallom, en úgy orvost ilyen körülmények vagyok vfe’ h°F ot,thon között! y mar egy hangosabb ajtocsuxL. kás is kizökkent, összerázkó. ,, , dóm, ingerült leszek miatta. twETJEFT* a,-sta" Igt‘n’ a család. Valahol „la- „ a^k- A szülészé- zítani” kell. Mi sem „terméf~ .,n 5^““? oszlá,y°n szetesebb”, hogy ez otthon riiktLiT»® en. ,harr?a' zajlik le, a család látja a ká. ’’ j ‘• a.natok a!a^ rát, az ideges férjben, apárÄ™^ZKAi reSxa DIMUto ta'x°k ban- Mert a betegnek nem *~dr~ * al Sa”dor lehet mondani, hogy most ne bo§y szüljön, mert a főorvos úr a7 pontosan 36 758 bete- teljesen kimerült, még ösz- ivx k®zfltek> ,lgaz- az osztá- szeesni sincs ereje. 0t orvoson W- - Még beszélhetnénk ar- meg egy frvos,,. *8 fészt rói íSi hogy a járásban is el t ennyi beteg ellátásában, kell látnunk a terhesgondo- az, aki a szakrendelest vég- iási, szakorvosi teendőket, ami egy-egy alkalommal há— Nem túlzók, hetenként rom községet is jelent a ben- 80—90 órát kel! eltöltenünk ti munka után, és másnap hivatalos orvosi teendőink mintha mi sem történt vo!- ellátásával — hívja fel a fi- na — toldja meg az eddigié gyelmünket dr. Gulyás Zol- két dr. Csemniczky Gusztáv. — Regenerálódás? — kér- fortosak, nem garzonlakásnfc; dezi vissza dr. Pál Sándor. Két szobának van egy mos— Ha úgy vesszük, erre nincs dója vagy főzófülkéje. Évek* időnk örülünk, ha nyűgöd- kel ezelőtt felvetődött: kellő- tan el tudunk aludni. Én ne építeni egy olyan házat* ezért nem iszom feketét, ha amelyben csak garzonlaká- elkerülhetem Van azonban sok lennének a fiatal orvo- valami, ami mindenért kár- sok számára. Talán most új- pótol bennünket, ami fel- ból előkerül ez a terv. A dol- frissít mindannyiunkat, visz- got azonban bonyolítja az ai szaadja az erőnket. Ez pedig körülmény, hogy a fiatal or~ a sikeresen végzett munka vosok közül sokan már az öröme. Sikerült az' operáció, egyetemen megházasodnak, vagy: ha nem is ment komp- tehát férj-feleség jelentkezik likációk nélkül, de megszü- egyszerre. letett a kis emberke. Ezek a _ £ ré$zben el6 ös_ mi megújulásunk forrásai. _ ^ h£ arr/gondo. ★ ~ lünk. hogy két orvos is jöhet Hogyan is mondta a sebé- egyszerre hozzánk. De nekik szeten dr. Kollman Ödön? rendes lakás kellene. A kez— Balesetsebészeti - osztá- dő orvosnak van havi kétlyunk nincs, de mi legyen az ezer forint fizetése. Indul- olyan sérülttel, akinek na- junk ki ebből. Hogy a bori- gyón gyors orvosi beavatko- tékot a zsebükbe dugják a zásra van szüksége? Ide hoz- betegek? Hát melyik beteg za a mentő hozzánk, mint a2> j a kezdő orvosnak most is egy embert., akinek ... ... elrepedt a lépe, miután ma- nyomJa a 2Sebebe a oonté' sasból leesett, és sokkos ál- kot? MaSanPraxiS. mellék- lapotba került. Nem lehet foglalkozás szinte lehetetlen.' továbbküldeni Hatvanba, el a_2 ügyeleti díj 120 forint kel! látni. Adjam ki akkor, . ... amikor már túl van a kriti- -'hh0- mennyi joi.et esszé kus ponton és örülhetek an- pluszba? A családalapítással nak, hogy ismét teljesen pedig nem várhatnak, mert rendbe jön? egy végzős orvos 25 év körül ö maga baleset: sebészien- Van. Tehát? Marad a tanácsi ne, ha... Érthető, ahogyan . , , „belelkesedik”, amikor arról laKasbeszél: az igazi feladat az — Mit tesz a, városi tanács lenne, ha a töréses eseteket ebben az ügyben? is elláthatná. - „ . . . , — Évente ot lakást bizto— Amikor az ember a ba.- sjt a2 egészségügyi dolgozókesei következtében egy pil- ^ lanat alatt szinte ronccsá vá- "aic lik, pedig egy pillanattal ko- — Az orvoskérdést tehát rábban még teljesen egészsé- Gyöngyösön elsősorban lages volt, aztán a sebészeti káskérdés a kórház és a ren- munka nyomán a csontot a delőintézei vonatkozásában? csonttal, a keringési rend- — Igen. A többi körül- szert a keringési rendszerre! mény? Nem állíthatom, hogy újból összeillesztem, a helyé- a kórház épülete műszakilag re teszem, szögeiek, fúrok, kifogástalan, elég sokat bevarrok, és másnap a képem- széitünk már arról, hogy be nevet az az ember ott az mennyire megérett a Telújí- ágyon, aki néhány órával tásra. Szűkén is vagyunk, te- koráb’oan még az élet-halál hát bizonyos dolgokat meg között lebegett, ez a pillanat sem tudunk oldani hely hiá- sok mindent megér. nyában,, hiába lennének hozDe amit az ügyeletről mon- za meg a pénzügyi alapjaink, dott, az is figyelemre méltó. Ez a ház nem mai épület. — Éjszaka óriási felelősség nehezedik az ügyeletesre. Latolgatni, fontolgatni nincs Abb6I üdültünk el, hogy idő. Dönteni kell, es ilyen- a betöitetlen kórházi orvosi kor sokat segít a praxis az helyekre csak úgy lehet orvosi raerzés a pillanatnyi megfelelő S2emé]yeket kapni* idegaHapot. Az ügyeletes ha lakást is ad /város vala. egyedül yan, .csak a készén- mpnr,vlliknf>k iéti szolgálatot teljesítő kol- menny-uknelt- légájára számíthat, de őt te- Aztán kiderült, hogy ennek lefonon érheti csak ei a laká- a • lakásügynek a szálai túl- sári. ságosan összegabalyodtak, összegubancolódtak, és a beVisontán megnyílik az töltetlen orvosi munkahelyek idén a második félévben az nagyon nehéz körülményeket elmeosztály kihelyezett rész- alakítottak _ ki a gyöngyösi lege és az elmeszociális ott- városi kórházban. ,bon- , . ... — Ki vizsgálja meg a kór— Tíz lakást építünk ott házi orvosok egészségi ál a— közli dr. Mátyus László potát rendszeresen? — tét— és egy hatvanszemélyes tük £ei a kérdést a beszé.ge- nővérszállót. Már most gon- tés sbrán. doskodnunk kell az egész- * ’ ségügyi létszámról. Tanfo- - — Évente egyszer kötele* lyamokat szerveztünk az új ző a szokásos szűrővizsgáia- dolgozók kiképzésére, a meg- tok elvégzése — válaszolta a lévő dolgozóink egy részével kórház igazgatója, pedig közöltük, hogy kint _ Nem merjük megvjzs- kelí majd munkába állniuk, gáltatni magunkat - mond- Nem egyszerű feladat ennek £a fanyar mosollyal a szája a visontai létszámnak a biz- szögletében dr. Pál Sándor, tosítása, Jiiszen az elmeoszta- — Érezzük az anginás pana- lyon a nővérek, ápolók jó ré- szokat, tudjuk, hogy az or- sze már meglett korú férfi vosok átlagéletkora jóval ala- es no. A városi lakásukat csonyabb, mint más foglal- nem adhatják fel, nem is kozásúak átlagéletkora, ép- adjak fel. Hogya.n szállítsuk pen a nagy igénybe\ eiei ki okét. A Volán ugyan miatt. Hol idegcsillapítot, készseggel segít, de egy sa- boj serkentő szereket beven- jat busz is kellene hozzá, ^ e2 képtelenség. Végezzük egy kis autóbusz, amelyen a munkánkat, nem panaszko- embert tudnánk szál- dunk, de mivel ilyen mérté- llt|ní: kű a munkánk, minden ne.fzteS- ... gatív hatásra sokkal érzékeBővül az idén a szülészét nyebben reagálunk, mint húsz, a belgyógyászat hat- más ember van, a sebészet ugyancsak húsz ággyal és most alakít- Hogy is van? Az orvos nem ják ki az ideggyógyászatot tévedhet. A beteg nem lát- harmmt ággyal. hatja, hogy az őt kezelő or— Legalább tíz orvos kel! vös aji§ áll a lábán. Áz em* mindehhez még — jelzi a t>eri élet fennmaradása vagy kórház igazgatója. — Hon- elmú’ása olykor pillanatokon nan lesz ennyi? múlik. az orvosnak tehát — Milyen elhelyezési tud- |T).ind*g frissnek, a helyes nak biztosítani ű fiatal pá- döntésre mindig kész 'idati lyakezdöknek? es ldeS‘, állapotban kel. len— Egy-egy szobát a kórház nie' területén vagy az orvosszál- Doktor úr, ugye, hogy ea láson. De ezek nem összkom- nem lakásügy csupán?
