Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Egy közhasznú megállapodás Új szakma az egri mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben , A ' yak a faion A váci Szövyi Tibor Kárhoz gyermekosztályán koraszü­lött részleget alakítottak ki. A falra függesztették a kosár­ágyakat. hogy gazdaságosan kihasználják a rendelkezésre álló helyet. (MTI Fotó — Hámor Szabolcs — KS) Megjelent a Hevesi Szemle legújabb szama Változatos tartalommal megjelent a Hevesi Szemle legújabb, márciusi száma. Az Irodalom-művészet ro­vatban Szokolay Károly, Ko- rompai János, Moldvay Győ­ző versfordításait, Rinyaí László, András Ida prózai írásait, valamint Dobog Béla és Nagy István költeményeit olvashatjuk. Ebergényi Tibor tanulmá­nyának harmadik része a be­járó munkások műveltségével és művelődésével kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait ösz- szegzi. A mai cigányság életébe nyújt bepillantást G. Molnár Ferenc riportjának első ré­sze. Egy hatvani származású, mártírhalált halt tanítóra, Farkas Imrére emlékezik Novák Károly. Sereg József a 701. éves Nagyréde esemé­nyekben gazdag történetének legfontosabb fejezeteit eleve­níti fel. Nagy Balogh János festőművész munkásságát ér­tékeli Pogány O. Gábor. A KISZ Heves megyei zászló- bontását elemzi Sebestyén János. A neves szlovák irodalmár, Ivan Bukovcan munkásságá­nak értékeit összegzi Szőke Lajos írása. Kapor Elemér arra az érdekes kérdésre ad 00 Ötéves terv az oktatásra Elkészült a szövetkezet öt­éves oktatási terve, s a legfontosabb alapja: a dolgo­zó nők továbbtanulási lehető­ségeinek megteremtése. A szövetkezetben már hagyo­mányai vannak a szakmun kásképzésnek, részben szak- , munkástanulóként, részben felnőtt szakoktatás során most már körülbelül százan szerezték meg a szakmunkás­oklevelet. A felnőtt szakmunkáskép­zéshez az első lépés az álta­lános iskola 7—8. osztályá­nak elvégzése, s miután ál­talános feladatként is jelent­kezik, hogy a munkások meg­szerezzék az általános isko­lai végzettséget, a szövetke­zet vezetői az idén is meg­szervezték házon belül az ok­tatást. Jelenleg 15 nő készül a hetedik osztály vizsgájára. Vannak közöttük olyanok, akik ezt megelőzően az őszi hónapokban vizsgáztak a ha­todik osztályból. A tanulást részben munkaidőn belül ol­dották meg. A tanárokat és a tanuláshoz szükséges fel­szerelést a szövetkezet bizto­sította, Külön jelentősége a tanfolyamnak, hogy min^l a 15 résztvevő 35—15 év közöt­ti asszony, akik tanulásukkal példázzák, hogy ez a kor sem lehet akadály a nők számára, ha meg akarják szerezni a magasabb képesítéseket. A szövetkezet ötéves tervé­ben súllyal szerepel a to­vábbképzés. A következő tanévben Egercsehiben szer­vezik meg az ott lévő szövő­dé dolgozóinak a szakmun- kástanfolyamot. Az 1977—78- as évben a hevesi központ varrodájában lesz szakmun­kásképzés, akkorra a jelent­kezők már mindannyian több éves üzemi gyakorlattal ren­delkeznek. Az azt követő év­ben ismét Hevesen, szövőnők részére lesz szakmunkás tan­folyam. Egy-egy tanfolyamon a tervek szerint 25—25 nő vesz részt. Az oktatásra, tovább­képzésre készített terv telje­sítésével mintegy 100 nő ré­szére adnak lehetőséget a szakmunkás-képesítés meg­szerzésére. — d. — Ismét: Alkotó ifjúság pályázat Hjsznis ölleteket várnak a fiataloktól Az eddig megrendezett ki­ál'"‘ások, szakmai bemutatók is oizonyították, hogy siker­re zárult a KISZ által meg­hirdetett Alkotó ifjúság pá- 1 ázat első szakasza. A fiata­lok mindenütt egy sor, a ter­melésben jól hasznosítható javaslatot dolgoztak ki. Nem egv pályamunka a legrango­sabb szakemberekből álló elismerését is kivívta. S" ógot szerzett az alko- ti arra, hogy a hazai be­m atók után külföldön is — p "dául Moszkvában — nép­szó űs'tsék. a pályázatot meghirdető KISZ-szervezetek most újabb 1976. február 22., vasárnap ötleteket kérnek a fiatalok­tól, a szakmunkásoktól, a technikusoktól és az ifjú mérnököktől egyaránt. Az üzemekben — s ez természe­tes — elsősorban a termelési területekhez alkalmazkodó javaslatokat, újításokat vár­nak az ifjú alkotóktól. Ennek jegyében hirdették meg a pályázatot a MÁV gyöngyö­si Kitérőgyártó Üzemében is, ahol áz elmúlt időszakban 12 szakember hat pályamunkát készített el. Ezek közül egy — a vasúti dolgozók fokozot­tabb védelmét biztosító be­rendezés — a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa külön- díját kapta meg, a másik a közlekedési tárca elismerését úvta ki. Az ifjú szakembe­rek ezeken a sikereken fel­buzdulva, most ismét több javaslat, hasznos elképzelés kidolgozásán fáradoznak. választ, hogy miért Heves Heves megye. A siroki vár hajdani urá­nak, a Rátót nemzetségből sarjadt Tar Lőrincnek neve­zetes pokoljárását mérlegeli Sugár István. A Tudományos műhely cí­mű rovatban egy készülő na­gyobb tanulmányból kapunk ízelítőt, amely a 14. aradi vértanúról, Kazinczy Ferenc legfiatalabb fiáról, Kazinczy Lajos tábornokról szól. Megyénk hajdani irodalmi életének néhány jelentős alakjáról ír Lőkös István. Bakos József többek között arra keres választ, hogy be- illenek-e a lírai versekbe a geometriai szaknyelv kifeje­zései. Szecskó Károly a fel- szabadulás utáni első egri nyári egyetem krónikáját örökíti meg. Saiga Attila a munkásmozgalom és az esz­perantó, Várhelyi Ferenc a zajártalom ■ elleni harc fon­tosabb összefüggéseit írta még. ‘ ...... A tájékozódást segíti az a tartalommutató, amely a He­vesi Szemle 1975. évi III. év­folyamához készült. A kifeje­ző grafikákat Greskovits László, Herczeg István, Tró­ján Marian Jozef készítette. A GONDOKAT, az ehelyütt sajátosan jelentkező nehézsé­geket az Egri Dohánygyár és a mezőgazdasági szakmun­kásképző intézet vezetői is érezték. Nézzük meg ezeket köze­lebbről ! A megyeszékhely egyik leg­nagyobb és legrégibb ipari üzemét nyolcvan évvel ezelőtt alapították. Kezdődött a kézi szivargyártással, s végül el­jutottak a világszínvonalon is modernnek számító gépso­rokig, az évi hat és fél mil­liárd darabos termelésig. A munkalehetőség — el­sősorban a nők számára — vonzó, hiszen kevés a fizikai megerőltetés, jó a fizetés, s a fiatalokat számos szociális kedvezmény, s gazdag kultu­rális kínálat várja. Gyerekei­ket elhelyezhetik a korsze­rűen berendezett bölcsődé­ben és napközi otthonban. Munkaidő után benézhetnek a KISZ-klubba. kikapcsolód­hatnak a sportpályán. A to­vábbtanulást szintén sokolda­lúan segíti a vállalat. Kell is, mert a jelenlegi követelmények egyre több szakembert kívánnak. A pil­lanatnyi helyzet viszont csep­pet sem biztató. Az lenne az ideális, ha a munkásoknak legalább hetven százaléka megszerezte volna a szak­munkás-bizonyítványt. Érthe­tő: az úgyszólván mindentu­dó masinák igen széles körű tájékozottságot követelnek. Igen ám. de az országban csak egy városban. Debre­cenben folyik ilyen képzés, s az ott végzettek közül keve­sen jönnek Egerbe. Ök se so­káig maradtak, mert min­denképp közelebb akartak kerülni a Hajdú megyei ott­honhoz. Próbálkoztak kihe­lyezett. esti tagozat indításá­val is. Sajnos erre sem sok jelentkezőt sikerült toboroz­ni : a negyedik ötéves terv so­rán alig nyolcvanan fejezték be tanulmányaikat. EZÉRT a probléma ma is élő. hiszen a dolgozókollek­tívának még harminc száza­léka sem szakképzett. így hát . .nem maradt idő tétovázásra. . keresni ..kelleti. — méghozzá . gyorsan — a hosszú távra is . jnegnydgtató megoldást. Az egri mezőgazdasági szakmunkásképző intézet fia­tal intézmény. Az iskolaépü­let impozáns, a háromszáz di­áknak otthont adó kollégi­um négyszemélyes szobáival teljes kényelmet ígér a je­lentkezőknek. Ide ráadásul bárkit felvesznek, s a leen­dő szőlő-, gyümölcs-, zöld­ségtermesztőknek. dísznö­vénykertészeknek. pékeknek — bármennyire hihetetlennek tűnik, mégis így van — mindössze havi hetven forin­tot kell fizetniük az össz­komfortért. A reggeli. az ebéd. a vacsora ára napi egy forint. Ha valaki szorgalmas, akár hatszáz forint tanulmá­nyi ösztöndíjat is kaphat. Ha vállalattal, termelőszövetke­zettel köt társadalmi szerző­dést. ehhez még plusz két­százötven forint jöhet. A ne­velői, az oktatói gárda arra törekszik, hogy sokrétűen fel­készítse a tizenéveseket maj­dani hivatásukra. A vonzó kínálat, a jól szer­vezett beiskolázási propagan­da nem volt hiába. Jöttek a tizennégyévesek. de mégse annyian pályáztak ide, amennyit fogadhattak vol i. Emiatt két évvel ezelőtt csök­kentették a felvételi keret­számokat. Így maradt üres osz­tályterem. s mintegy harminc hely a kollégiumban. A SAJÁTOS helyzet ön­kéntelenül sugallta a követ­kező lépést. Bővítsék az inté- ( zet profilját, indítsák meg a dohányfeldolgozó szakmun­kások képzését. Állapodjanak . meg a közös tennivalókban, s í megyei művelődésügyi ősz- ! tály segítségével kérjék a Munkaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um engedélyét. A várva várt döntés, a be­leegyezés megszületett, s most már a gyakorlati fel­adatok következnek. A szak­munkásképző és a dohány^ gyár szerződést kötött, ter­mészetesen olyat, amely mindkét fél javát szolgálja. Az iskola elsősorban Egerből, a megyeszékhely környékéről húsz lányt fogad. Persze je­lentkezhetnek más oktatási intézményekből is. mert mindannyiuk számára bizto­sítják a diákotthoni elhelye­zést. A diákok szeptembertől az intézetben tapulják a,köz­ismert, tárgyakat. a gyakorla- , ti tudnivalók zömét viszont a gyárban sajátíthatják ei. ahol egy év múlva gépműhely is várja őket. Az ajánlat kedvező. A há­rom év múlva végző ifjú­munkásnők a nem mindenna­pi hozzáértést kívánó cigaret­tagyártó és -csomagoló gé­peknél dolgoznak, s azok ke­zelésével foglalkoznak majd. Ez csak figyelmet’ követelő, de ‘egyáltalán nem nehéz fi­zikai munka. A negyvennégy órás munkahét, s főként a 2500—2800 forintos kezdő ke­reset bizony csábító. Az üzem egyébként gondoskodik elhe­lyezésükről. s amennyiben úgy határoznak, hogy Eger­ben akarnak tevékenykedni, akkor társadalmi tanulmányi ösztöndíjat is kapnak. JÖL JÁRT mindkét part­ner. Hosszú távon — idővel valószínű több óSztály indul — megoldódnak a gyár szak­ember-utánpótlásának gond­jai. Az iskola új profillal gazdagodott, a könnyebben szerezhet hivatást választó tanulókat. S ne feledkezzünk meg a megállapodás igazi nyertesei­ről. azokról a lányokról sem, akik ideális körülmények kö­zött készülhetnek a három ív utáni szakmunkásvizsgára s arra a pályára, amely az ér­vényesülés, a továbbfejlődés lehetőségeit kínálja számuké ro.- (pécsi) 2i mi ZÖLD DSO Egy kamaszlány szigorú- irónikus tekintete előtt „vizs­gázik” a felnőtt világ. Elvált szülők, tanárok, iskolatársak — a mindennapok figurái ve­szik körül, hétköznapjai te­le vannak humoros és szív­szorító élményekkel. Ebben a kamaszvilágban minden apró esemény nagyra nő, különös jelentőséget kap. Aztán egy napón a hősnő átéli az első szerelem örömét-fájdalmát, ezt is a maga módján: érzé­kenysége, magányérzete, a családi élet hiánya egy nála jóval idősebb férfi mellé so­dorja ... AMTON &ÍVIP yt(S est ffOV 3 (Befejező rész) — Fáradjon, kérem, a hi­vatalba __ hiszen mondtam m ár önnek.,. — jött vissza rövid idő múltán az inas. — Mondja meg Sztyepan Nyikolajevicsnak, hogy ne­kem itt kell vele találkoz­nom! Feltétlenül most kell őt látnom! Az inas kelletlenül távo­zott — Kérem... — vonta meg a vállát és beinvitálta a láto­gatót a dolgozószobába. A nagy íróasztal mellett vérvörös hajtókás és zsinóros. szürke házikabátban egy puffadt arcú. szemüveges, kecskeszakállas férfi állt — Mit óhajt? — Sztyopa! Hát valóban nem ismertél meg? Engem elfelejtettél volna? — kiál­tott fel Afanaszij atya. a fel­indulástól fuldokolva. — Egyáltalán nem isme­rem önt. A vendég hátrahőkölt — Engem? Engem, szemi­náriumi pajtásodat, nem is­mersz? — Bocsásson meg, no, va­lóban nem emlékszem... — válaszolt határozott hangon — pajtásom nagyon sok volt... Afanaszij atya nem akart hinni a fülének és a szemé­nek. Még jobban megzavaro­dott. — Mi ez? Tréfa? — villant az agyába. — Úgy hát ide­je abbahagyni... Lajevszkij szigorú, merev arckifejezése azonban ennek még csak a gyanúját sem kelthette. Mint elébb. állt az asztalnál, jobbjának két uj­ját az asztal szélén nyugtatta. — Tulajdonképpen mr e kívánsága tőlem? — törte meg ő a csendet De erre már mindent meg­értett Afanaszij atya. Arca. amely eddig vörös volt. hir­telen halálsápadt lett. Ajkai megremegtek, szemei erősen hunyorogtak — nagy erőfe­szítésébe került, hogy vissza­tartsa előtörő könyeit. — N-nekem? — tört elő bi­zonytalanul a hang belőle — nekem? S-s-semmi... Én... én... úgy... találkozni akar­tam. .. Bocsásson meg... a... zava... Valami a torkát szorongat­ta. oly erősen, hogy nem is volt ereje befejezni a monda­tot. Többször biccentett a fe­jével, ez valószínű búcsúzás- félét jelentett és kifelé in­dult. Meg se fordult, csak si­etett az előszobába, kereste a sarkot, ahová a botját és a kalapját tette. Megmarkolta a botot, és a kalaoot. s már­is a kijáratnál volt. amikor a kalapjába tett perecek. a pa­pírt széttépve, zajosan gu­rultak szét az előszobában. — Atyuska, elvesztette a vásárfiát... — szólt utána az inas, de Aíanaszij vissza se nézett. Nem ment. de rohant az utcán és a sarkon csak­nem felborított egy tejet ci­pelő falusi öregasszonyt. Ka­lapja egészen a tarkójára dott Matrjona Gavrüovrai visszatérve a piacról, vendé­gét már a kocsin találta. — Bocsásson meg... haza­megyek. .. — És nem gondolja, hogy én nem engedem? Hogy me­hetne el evés nélkül? Szül­jön le és jöjjön a szobába! De Afanaszij atya hajtha­tatlan máradt " elhatározásá­ban. Leugrott a kocsiról, de csak. - hogy elköszönjön a há­ziasszonytól. majd sietve újra fellépett. — És arról a barátjáról se mesélt semmit... — kiál­csúszott, haja összekuszál ó- dott. Ilyen külsővel rohant be Matrjona Gavrilovna udvará­ba. — Iván, hó, Iván! — kiál­tozott. — Azonnal fogj be! Indulunk haza! Ne késlekedj! Aztán besietett a szobába ahol már senki nem volt. le­dobta magát a heverőre és zokogott, mint egy kisgyer­mek. — Hová készül máris. Afa­naszij atya...? — sopánkc­tott még Matrjona Gavrilov- na a koes: után. — Majd máskor.. g­tegetett Afanaszij atya. Érte.lenül teljesen megza­varod va állt egy ideig M"tr- tona Gavrilovna az ud.ar közepén, kezében a kosárnl és találgatásokba mérü1 -e oróbá'.ta megérteni vend íze ‘urcsa. szo’*»tlan •*' Vi­tek az okát. '■őszből fordította: '■'•‘üfy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom