Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Új szerelSesamolt Jászberényben Még ebben az évben elkészül a Jászberényt Hűtőgépgyár legjabb — tízezer négy- tétw Her alapterületű — szerelőcsarnoka. Az új épületben a Bosch-cégtől megvásárolt H- cew alapján négyféle háztartási hűtőgépet fognak gyártani. Az új csarnokban jelenleg a gégékét szerelik. Az üzemrész elkészülte után a régebbi típusokkal együtt, több mint 300 ezer hűtőgép készül évente a Jászberényi Hűtőgépgyárban. (MTI Fotó — Bisztray Károly) Uj épületben ósdi gépeb Lehetne korszerű nyomdája • is Heves megyének... Az enyhe tél hátrányai Tavaly, december 28-án ünnepélyesen felavatták a Heves megyei Nyomda Vál­lat új üzemét Egerben. Akik­nek valamilyen kö­zük volt ehhez az üzemhez, vagy termékeihez, valamennyien fellélegeztek: Hát, végre... Megszűnt a zsúfoltság, az áldatlan mun­kakörülmények rossz emlé­kek maradtak csupán. A költözködés érthetően zavarokkal járt A nyomda dolgozóinak valóban nagy erőfeszítésébe, többletmun­ka-vállalásába került, hogy a megyei napilap, a Népújság és a többi sajtótermék ilyen körülmények között is rend­ben eljusson az olvasóhoz. Csakhogy a végleges üzembe helyezést követően sem szűn­tek meg a bajok; a munka az elmúlt két hónapban nem­hogy jobban, inkább még rosszabbul ment, ezt az alig, vagy egyáltalán nem olvas­ható újságoldalak révén a kí­vülállók is tapasztalhatták. Szükségessé vált alapjaiban megvizsgálni: mi is az oka valójában a nyomda mostani helyzetének, lehét-e várni gyors javulást? Erre a kérdésre kerestünk tni is választ. — Az áttelepítés tervszerű­en történt — mSndta Gégény Tibor, a vállalat felügyeleté­nek. a megyei tanács ipari osztályának csoportvezető fő­mérnöke. — Az új csarno­kokba azonban régi gépek ke­rültek, mert az építkezés közben jelentkező áremelke­dések miatt újak vásárlására már nem jutott elég pénz. A régi berendezésekkel a szál­lítás, újrafelszerelés után ■nagyon sok baj volt, egymást követték a műszaki hibák. Mi is szükségesnek tartottuk felülvizsgálni a vállalat munkáját, hiszen a legfonto­sabb cél, hogy a megyei párt- bizottság lapja, a Népújság jobb m;nőségben készüljön. A minőség pedig romlott. Kértük, dolgozzon ki a vál­lalat javaslatokat, hogyan le­hetne kiutat találni a jelen­legi helyzetből, milyen mér­tékű műszaki fejlesztésre van szükség a jobb, eredmé­nyesebb munkához. Három­féle variációt is kidolgoztak, de mi azt nem fogadtuk el, mert nem voltak hozzá bizto­sítva az anyagi feltételek. Az új változat elkészítésének határideje február 28. Sólymos József, a vállalat igazgatója önkritikusan álla­pította meg: elnézést kérnek az újságolvasóktól. Van is miért elnézést kérniük. — Az igazság az, hogy bár számítottunk műszaki hiá­nyosságokra. az új nyomda üzembe állításánál minder összejött. Egymás után áll­tak le a szedőgépek, nem vök jó az ólom minősége, szétre pedt az öntőüstünk, a nyír­egyház’ nyomdából kaptunk egyet kölcsön, onnan kér­tünk egy szakembert is hozzá Amiket vásá­roltunk, egy \ szovjet gyártmányú szedógép kivéte­lével, mind használt berende­zés, 1958—60-as évjáratú a Franklin, az Egyetemi, a Ré­vai Nyomdából. Pécsről vet­tük az újságnyomó rotációs gépet, amit javítás után he­lyeztünk üzembe. De nem jártunk jobban az új szedő­géppel sem: a legjobb sze­dőnk ötvenszázalékos állás­idővel dolgozott eddig rajta konstrukciós hiba miatt Ta­lán most már tudja teljesí­teni vele a normáját — Hát, ilyesmikre bizony nem számítottunk. A költsé­gek ugrásszerűen megnőttek, az egyébként is ráfizetéses újságnyomás még többe ke­rült. S amíg az emberek is hozzászoktak az új helyzet­hez, sok volt a kapkodás, a minőségi hiba. — Tehát a napilap készíté­sénél most már jobb minősé­get várhatunk? — Néhány napja — észre lehetett venni — jobb a Népújság nyomása,.ak minő­sége. Már beálltak a gépek, nagyobb műszaki akadályok nem okozhatnak zavart. A fegyelmezetlen munka miatt előforduló hibákat is igyek­szünk megszüntetni. Egy hó­napja például ösztönzőbb bé­rezést vezettünk be a jobb minőség elismerésére. Az ön­tő, a segédmunkás, a gépmes­ter harminc százalék prémi­umot is kaphat a jó minősé­gű újságért. Varró Attila főművezető így beszélt a minőségről: — A szedőgépek nem egy­formán dolgoztak, ezeket együtt alkalmazni az újság­nál, szintén gondokat okozott. De az azért már szakmai probléma, ha megdőlnek a sorok egy-egy oldalon, s ezen­kívül is van még néhány hi­ányosság, amit jobb munká­val meg' lehetne szüntetni. Átszervezésekkel most csök­kentet.ük a művezetői, cso­portvezetői munkaköröket, a felelősség jobban meghatá­rozható egy-egy szakterüle­ten. Erősítjük a munkásgár­dát is. Mindezekkel együtt az a véleményem, ilyen beren­dezésekkel hosszú távon még­sem garantálható folyamato­san jó minőség. A megoldást csak az új, ofszet technika jelentheti. Erre kérünk támo­gatást, így készül már a leg­több megyei napilap. A szakemberek gondja-ba- ja után egy kis helyzetelem­zés. Igen elgondolkodtató az, hogy a negyvenmillió forint­ba került épületben mindösz- sze 14 millió a gépek értéke, 's az új nyomda alig hétmil­lióval termel többet a régi kócerájnál. Pazarló kihaszná­latlansága ez egy új beruhá­zásnak. Olyan példa, amire azt mondhatjuk: így nem szabad. Mert ez a vállalatot leszi tönkre, hiszen a jelen- egi helyzetet figyelembe vé­ve öt év alatt mindössze 2,7 millió forint a gépekre költ- hétő fejlesztési alap. Amikor csak egy szedőgép 600 ezerbe kerül! Hogyan lehet itt bére­ket emelni, s esetleg — uram, bocsá’ — nyereséget is oszta­ni a dolgozóknak? És egyál­talán korszerűen dolgozni! Továbbra is baj van tehát, annak ellenére, hogy min­denki a megoldást várta ettől a beruházástól. Ha itt alap­vető változás nem történik a műszaki fejlesztésben, s a termelés a móstani ütemben nő, egy jó év alatt a tönk szé­lére juthat a nyomda. Támo­gatásra van szüksége és ru­galmasabban, több bátor­sággal kell gazdálkodnia — ha élni akar. Nem vészharangot konga­tunk. De senki sem engedhe­ti meg, hogy a nagy lehető­ségek kihasználatlanul ma­radjanak, amikor a megyének nagy szüksége van erre a lé­tesítményre. Egyébként optimisták va­gyunk; hiszen e sorok írója is abban bízik, hogy cikkét el lehet olvasni majd az újság­ban... SOKUNKNAK ismerős a felirat: Hitel runes, ne is kér­jen! A Magyar Nemzeti Bank nem függeszti ki ezt a táblát az ötödik ötéves terv ideje alatt Ezt mondta — ha nem is így — a közelmúltban a bank elnökhelyettese, dr. Pálés Gyula, amikor az ötö­dik ötéves terv hitelpolitiká­járól beszélt, s ennek a me­zőgazdaságban és élelmiszer- iparban betöltött szerepéről szólt A mögöttünk hagyott terv­időszakról annyit mondott el. a „bankár” szemszögéből, hogy az az ötéves tervek so­rában eddig a legjobb volt. Ez alatt az időszak alatt lé­nyegesen javult a fizetési mérleg, jelentősen növekedett az exportálható áruk meny- nyisége. igen kedvezőek vol­tak pénzpiaci manővereink. A tervidőszakban az új me­chanizmus olyan lehetősége­ket tárt fel a mezőgazdaság­ban. amelyek azelőtt nem tudtak felszínre jutni a terv­utasításos rendszer miatt Azért fontos ezt hangsúlyoz­ni. mert egyrészt divatba jött a mechanizmus kritikátlan kritikája, másrészt világosan kell látni, hogy az előttünk álló út. a jelenlegi gyakorlat szerves folytatása a megkez­dettnek. Tehát nem arról van szó. hogy eddig rosszat és rosszul csináltuk, mától kezd­ve pedig egy csapásra helyes úton haladunk, hanem arról, hogy tovább erősítjük azokat a vonásokat, amelyek alapve­tően helyesnek bizonyultak és állandóan finomítunk azokon AZ IDŐJÁRÁS növénye­ket károsító hatása főleg a tavaszi és nyári időszakra esik. A hőmérsékleti rendel­lenességekből származó ká­rok leginkább a korai és ké­ső tavaszi fagyokból, a beta­karítást nehezítő esőzésekből és áradásokból adódnak. Áz elmúlt években jelentős ká­rokat okoztak a tavaszi és nyári jégesők, valamint a fel­hőszakadásokkal párhuzamo­san jelentkezett szélviharok is.' A tél jóval kevesebb ve­szélyt jelent a növényeknek, mint a nyár. de ezek az idő­járástól függően, mégis je­lentősek. Az idős emberek közül még jól emlékeznek az évtizedekkel ezelőtti telekre, amikor már november végén, december elején leesett az el­ső hó. Folyamatosan borítot­ta a földeket február végéig, március közepéig, amikor már rendszerint megjelentek a koratavasz első hírnökei. Abban az időben a fekete ka­rácsonyok épp oly ritkák vói- tak. mint ahogy manapság gyakoriak. Az utóbbi évtizedekben a téli időjárással éppen fordít­va alakül a helyzet. A hava­zás csupán egy-két hétre kor­látozódik. s az egész tél tar­tós hószőnyeg nélkül, enyhe időszakokat felváltó, rövid fagyos idővel telik el. Ez áp­rilis végéig, sőt nem ritkán május közepéig is eltart.. jól megtoldva azzal a fűtési idényt. A ZORD, KEMÉNY tél ál­talában december l.i-febru- ár 28-ig tartó Időszaka alatt a napi középhőmérséklet több fokkal a nulla alatt állandó­sul. Ezzel szemben enyhe az a tél. amikor a napi középhő­mérséklet néhány fokkal a nulla felett van. Legjobb a mérsékelt téli időjárás, amely akkor mondható iiórmálísnak tájegységünkben. amikor mind a három hónapban hó­réteg borítja a vidéket. Az időszak napi hőmérséklete ilyenkor fagypont körül in­gadozik. A 75 éve Egerben rendel­kezésre álló meteorológiai adatok alapján érdemes meg. jegyezni, hogy az elmúlt idő­a részleteken, amelyektől a változó valóság megköveteli a változtatást. Á MEGVÁLTOZOTT világ- gazdasági helyzetben sokkal erőteljesebben rajzolódtak ki saját hibáink is, így ponto­sabban meg lehet fogalmaz­ni, hogy hol. milyen terüle­ten kellett és kell változtatási eszközölnünk. A jelenlegi nemzetközi gazdasági viszo­nyok között nem „védekező” alapállásba kell helyezkedni, hanem „támadni”. A meghir­detett és a közvélemény által talán túlságosan is felerősí­tett gazdasági szigorúságot is ennek az offenzívának a ré­szeként kell tekinteni. Fon­tos része ennek a gazdasági szigorúságnak a takarékosság is. de alapvető és meghatáro­zó fontosságú a fejlesztés. Ahhoz, hogy egész népgazda- ' Ságunkat fejlesszük, igénybe vettünk és még igénybe is fo­gunk venni tőkés kölcsönöket is, amelyeknek visszafizetését az ötödik ötéves terv máso­dik felében már meg kell kezdeni. Nagyon fontos, hogy új nemzeti jövedelemforrásokat tárjunk fel, hogy gyorsan jussunk árualaphoz, hogy je­lentősen növeljük a tőkés ex­portra vihető, jól eladható termékek minőségét. Így pél­dául a mezőgazdaságból tő­kés piacra kerülő áruk meny- nyiségét 1980-ig több mint 80 százalékkal kell növelni. Ez hatalmas 'feladatot jelent, s természetes, hogy ez a felfut­tatás nem megy fejlesztés, új beruházás, tehát pénz nél­kül. Az előttünk álló terv­szakban hogyan változtak a telek. Zord. kemény tél 15 évjáratban uralkodott. Ezek közül is legkiemelkedőbbek 1929, 1940 és 1942, valamint legutóbb 1947 tele. 1929 feb­ruárjában például a mini­mumhőmérséklet mínusz 28— 30 fok volt. amelv az egész Országban nagy károkat oko­zott. Az ilyen rendkívül ke­mény télben a kelet­ázsiai nagy síkságok kontinentális hatása az ural­kodó. míg az enyhébb tél ese­tén az atlanti-óceáni éghaj­lat hatása alatt áll az egész Kárpát-medence. Enyhe tél az elmúlt háromnegyed szá­zad alatt 23 alkalommal volt, kevés hóval, több esővel, még több párássággal és köddel. Ilyen idő 75 év alatt 37- tzer volt. amelytől az utóbbi évtized lényegesen eltért Az idei tél is. úgy tűnik, ilyen­nek ígérkezik. TÉVES VOLNA azonban azt hinni, hogy az enyhe te­lek a növényeknek nem je­lentenek veszélyt Különösen az őszi szántóföldi gabonave­tésekre károsak, amikor az enyhe, csapadékos időjárást hirtelen kemény fagyok vált­ják fel. Ilyenkor előfordulnak felfagyások is., azaz a fagy hatására a vetések a felső ta­lajrétegben elmozdulnak. Emiatt a növények zsenge gyökérzetében szakadások ke­letkeznek, így azok rendsze­rint el is pusztulnak. A sző­lőkben és gyümölcsösökben azonban ennél sokkal veszé­lyesebbek a mind gyakrab­ban előforduló ónos vágy ól­mos esők. Ezek akkor jelent­keznek. ha a fagypont alá hűlt gyümölcsfák vagy szőlő­vesszők rügyeire csendes, sze­merkélő eső hull. amely ott megfagy és pár milliméteres jégpáncéllal borítja a vesszőt vagy rügyfelülétet. Amennyi­ben éz hosszabb ideig tart, a rügyek komoly károsodAst szenvednek. Ez ellen jelenleg még nincs megfelelő védeke­zési mód. legfeljebb, ha az időjárás lényegesen enyhül és langyos esőzéssel a jégbevo­natot eloszlatja. Ez a változó, enyhe teleken pedig nem rit. ka jelenség. időszakban például .. 40—45 milliárd forint hitelt, biztosí­tanak a jól eladható mező- gazdasági exportáruk terme­lésének fejlesztéséhez. Azt várják mezőgazdasági nagy­üzemeinktől. hogy rendkívül élénk vállalati tevékenységet mutassanak az elkövetkezen­dő öt esztendőben, bátran merjenek az okos és jó ötle­tek megvalósításához hitelt kérni. Á Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese azt is elmondta, hogy „az előttünk álló tervidőszakban semmi­képpen nem szabad növelni az igazgatási típusú beavat­kozásokat a vállalati önálló­ságba”. A vállalatokat tehát arra kell biztatni, hogy ne álljanak meg a jó ötleteknél., hiszen jó ötlet rengeteg van. megvalósult annál kevesebb. Az okos elképzelések meg­valósítását igyekszik támo­gatni az az utasítás is. amely a mezőgazdasági nagyüzemek számára azt teszi lehetővé, hogy a „konvertálható ex­portárualapok bővítését ered­ményező kapacitások fejlesz­tésére szolgáló hitelkeretből beruházási hitel engedélyezé­se 15 millió forint erejéig a megyei igazgatóság hatáskö­rébe tartozik”. HITEL TEHÁT VAN. Min­den olyan elképzelésnek, amely jól szolgálja mindany- nyiunk ügyét, minden olyan cselekvésnek, amely segíti megvalósítani az ötödik .öt­éves tervet, mindannyiunk tervét, hitele Van. és csak­is ennek van hitele. Szlgethy András cuuiiá aüiiii. »fii J..S- SEL kedődött a hét: fel­mértük, mennyit takarítóit meg lakosságunk az idény végi kedveményes vásárlá­si akció idején. Az ered­ménnyel elégedettek lehe­tünk, mert az elmúlt évi szép sikert is meghalnd'a a most megtakarított sum­ma, kereken hétmillió volt. De ez még nem minden. Mert ez a — lényegében csak kereskedelmi jellegű mérlegkészítés egy sokkal nagyobb számvetés, a fa­lugyűlések kezdetet is 'e- lentette. Az elsőre héttőn, Nagykökényesen került sor, a község vezetőinek és a nénfrontb'zottságok tanai­nak találkozójára. Ezen nem kisebb kérdésekről esett szó. mint arról, hogy a község lakossága előtti ál*ó feladatokból menmdti sikerült megvalósítani au elmúlt négy év során, és Ijogv melyek ói ötéves ter­vünk legfontosabb teendői AZ ET.SÖ PALÜGYUtS- SEKBÖL b meg lehetető állapítani, bogy ezek jelen­tőségüknek megfelelően, felelősségteljesek és Igen aktívak. A községek veze­tői őszintén szóltak az eredmények ismertetése mellett a meglévő gondok­ról, a munka során elkö­vetett hibákról és a továb­bi feladatok nehézségeiről, Ugyancsak jó alkalmat kí­nálnak ezek a falugyűlé­sek ahhoz, bogy a lakosság közvetlenül fogalmazza meg az embereket érintő és foglalkoztató legfonto­sabb kérdéseket. Elmúlt hetünk fontos eseményeinek egyik nyitá­nya volt Heves megye Ta­nácsa Végrehaltó Bizottsá­gának keddi ülése, melyen a gyöngyösi járási hivatal munkája szerepelt napiren­den. Az ülésen — mint ar­ról lapunkban is beszámol­tunk — a megye legna­gyobb járásának tevékeny­sége került nagyítólencse alá. S hogy az alapos vizs­gálódás végül is kieléfr'ő eredményt hozott és rávi­lágított a legfontosabb fel­adatokra is — az végső so­ron a megye valamennyi lakosát, mindenekelőtt ne- dig a gyöngyösi járásbe­lieket érinti kellemesen. GYÖNGYÖS NEVfTTEZ fűződik elmúlt hetünk to­vábbi fontos eseménye, itti találkoztak ugyanis me­gyénk vezetői azokkal a szovjet szakemberekkel, akik a Testvériség II. gáz­vezeték építését végezték. A baráti, közvetlen beszél­getés a’kttmat adott a kö­szönetnyilvánításra is azé-ti a fáradságos és nagvr.a eredményes munkáért ame­lyet a szovjet munkások a gázvezeték énítése so^éui kífeítettek. Hogv mennv’-e fontos szém-mkra ez a munka, azt leg’obban Ká­dár Jé-ios levele féntt-'zi, amcV''-n köszöntét fetz­te kl a gázvezeték raamsr és szobiét énítö!*»-k. s kí- vánt «ok «',rert. jő eeé—»sé­get további munkájukhoz. Végzetül még egy í*»»n fontos „esemény”, am’n-k b'zonvára mindenki örfils a tavasz fel-felvillaní’a már a névjegyét, napsnea- ras délclőttökkel. kora dél­utánokkal. Nem utot«*°or- ban ped’g a primőrök je­lentkezésével. Fejes sa"'Já, paprika, hónapos retek is kapható már a piacokon, s mi mást is kívánhatnánk a következő hetektől, hogy mind a munkában, mind a tavasz további kibontako­zásában tovább erősöd "k, s hozzon nekünk friss haj­tásokat. (ku-ti) Mmüisüi ^ 1976. február 22., vasárnap Hekeii Sándor Hitel van Dr. Fső Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom