Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
A szelektivitás rostái A cs'—les óhajj messzire hangzó követelménnyé erősödött. A fejlesztés szelektivitása — kívánalomként — felfelbukkant már a hatvanas években. Napjainkban kötelezettségként szerepel beszédekben és dokumentumokban. műszaki koncepciókban s az értékesítési lehetőségek elemzésében. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről 1975 december 18-án elfogadott törvény kimondja: ..Az ipari termelés hatékonyságának erőteljes növelését szelektív fejlesztéssel... kell elérni”. Először kérdőjelek A legtöbb ország nem képes arra. hogy gazdasága valamennyi ágát. részterületét fejlessze, mert ereje sincs hozzá. 6 nem is érdemes ezt tennie. Kézenfekvő: a hazai szerénv igénvek mellett nem rendezkedhetünk be repülőgép- helikoptergyártásra. Korántsem ennyire nyilvánvaló, hogy például a gépiparon belül mit kifizetendő az átlagosnál gyorsabban, s mit annál lassabban fejleszteni. Elő. szőr csak kérdőjelek sorakoznak elénk. Választ lelni — népgazdasági vagv vállalati keretek között — szigorúan rendszerezett rosták közbeiktatásával tudunk. Maradjunk a gépiparnál. Nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak a vákuumtechnikai gépgyártásnak. E berendezések — konstrukciójuk éppúgy, mint termelésük — magas színvonalú szakmunkát sűrítenek magukba. importigényük csekély döntően hazai anyagokra alkatrészekre támaszkodik előállításuk. A vákuumtechnikai gépek iránti kereslet világszerte nagy. s hosszú ideje tartós: a gazdaságos gyártáshoz társul a jó értékesítési lehetőség. A szelektivitás jegyében hozott döntés jogos: e terület az átlagosnál gyorsabban fejlődjék, s ehhez kapja meg a szükséges forrásokat. Indokolt rangsor Voltak és vanak ellenzői a különbségtevésnek, mert hiszen a társadalmi érdekekhez nem igazodnak automatikusan a helyi célok. Ezért a szelektivitásnak központilag irányított folyamatnak kell lennie, egyebek között a szabályozó rendszer — az elvonások és támogatások — közbejöttével vagy a központi fejlesztési programok segítségével. Ilyen és hasonló döntések meghozatala természetesen nagy felelősség de: elkerülhetetlen. A szelektivitás: rangsor. Van. ami előbbre kerül, s van. ami emiatt hátrább. Nyilak két irányban Olyan útja ez a fejlesztésnek. amelyen mindig kétféle nyíl található. Az egvik előre mutat, a másik hátra: azt jelölik, mit gyarapítsunk. s mit hagyjunk a hátunk mögött. Mert lehet. kiváló konstrukciót alkottunk, de a korszerűtlen technológiával nem vagyunk képesek versenyt álló terméket kibocsátani. (Ahogy a fordítottja is megeshet.) Azaz a szelektivitás nem azonosítható csupán a termékkel vagy technológiával. hanem összefüggő tevékenységsor mérlegelése. Amiben minden alkotóelemnek — a nyersanyag- és energiaigénytől a piaci lehetősé gig — meghatározott a szerepe. Ezen a mérlegen például a vegyipar, s azon belül elsőként a petrolkémiai ipar az átlagosnál gyorsabban fejlesztendőnek bizonyult. (Az ötödik ötéves tervben termelésnövekedése várhatóan meghaladja az esztendőnkén- ti kilenc százalékot.) A petrolkémia központi fejlesztési programjának segítségével. 1980-ra 2,6-szeresére nő műanyagtermelés, s a teljes petrolkémiai termékigény 80 százalékát hazai termelésből, illetve a szocialista országokkal e téren kialakított együttműködésünkből fedezzük. Ma még kényszerűen kiadott dől. lármilliókat takarítva meg ezzel. A következetesség értéke Akadnak, akik úgy vélekednek. a szelektivitás a nagy ismeretlennel való kétséges próbálkozás Cäaknogv nyomós tények — fgv.a közúti járműgyártás eredményei — tanúskodnaa a nagy ismeretlen megismerhetőségéről. ha: következetesen végrehajtjuk jól megalapozott feladatainkat. Adottak ehhez a feltételek egyebek mellett a számítástechnikai eszközök előállításában, a fényforrások gyártásában, a közúti jármű- részegységek termelésében, az ötvözött és nemesacéláruk kibocsátásának fokozásában, a gyógyszeriparban, a műszeripar több területén. Gazdasági életünk e részterepein már átjutottak a tények a bonyolult rostákon, s bebizonyosodott: a ráfordítá. sok hozama itt az átlagosnál kedvezőbb, a fejlesztés körülményei jók. azaz feltételek és követelmények a társadalmi érdekeltség szemszögéből nézve egybeesnek. Hasonló rostálásra előbb vagy utóbb, de mindenütt sor kerül, mivel a külső és belső piaci követelmények ezt kikényszerítik. Jobb tehát, ha a belátás indítja meg a rostát. gyorsítja mozgását, mert ésszerűbb magunktól megtenni azt. amit holnap mindenképp meg kell tennünk. Mészáros Ottó Magyar építők Huszton Az Orenburg! gázvezeíck egyik nyomásfokozó állomása a szovjetunióbeü Huszton épül. A kompresszorállomás személyzete, valamint az építő bázis részére a városban 141 lakást, valamint vendéglátó komlrnálot a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat építi. A munkát szeptember elsején kcdték a magyar építők és a nagy hideg ellenére jó ütemben haladnak a munkálatokkal. A magyar építők az S^KP XXV. kongresszusa tiszteletére vállalték, hogy az első 30 lakást április 4-ére átadják, az étterem és a konyha építését pedig május 1-re befejezik. (MTI fotó— Balogh P, László) Az idén: több mint 3 milliárd rubeles magyar - szovjet áruforsaiom Az új ötéves tervben rekorderedmény várható hazánk és a Szovjetunió áruforgalmában: a hosszú lejáratú megállapodás 17 milliárd rubel értékű árucseréről intézkedik, mégpedig oly módon, hogy a forgalom évr Sokfajta vélemény háng- -öaott el év közbén á gyöngyö- : * si Mátra- Kirtcse Tsz gazdái-* kodásának alakulásáról; Olyan is akadt ezek között, • amelyik elsiratta az 1975-ös évet. Az emberek hajlamosak a szélsőségre, különösen, ha létük függ az eredményektől, márpedig Gyöngyösön a földet művelő százaknak csak egy jövedelemforrása van: a közös gazdaság. Egy kicsit sem mindegy tehát hogy itt a tíz- és tízmilliók hogyan állnak össze, mennyi jut ebből a munka után járó jövedelemre. Ezt szeretnénk felvázolni, a miértek megmutatásával , együtt. ★ Kezdjük az . időjárással, ami — tetszik, nem tetszik — nagyon befolyásolja a termés mennyiségét. Furán alakult az időjárás tavaly. Amikor kellett volna, nem volt eső, amikor a napfényre áhítoztak a növények, szakadt a víz a felhőkből. Aztán jött még . a jégverés is, az erős szél is, egyszóval:. mintha minden természeti erő összeesküdött volna a gyöngyösi szövetkezeti gazdák ellen. Szerencsére már a terv készítésekor óvatosak voltak a szövetkezet vezetői, mert nagyon kellemetlen körülmények között kellett a ta- lajelőkószitést elvégezniük, tehát semmi jóval nem kecsegtettek a kezdeti lépések sem. Mégis voltak időszakok, amikor úgy tetszett, hogy a természet a kegyeibe fogadja a Mátra Kincse szorgos népét. Sokat ígért a szántóföldi növénytermesztés is, ahogy a szőlő is, hogy utána a mostoha időjárás mindent elrontson. Es bár a tényleges termésátlagok megha- ladiák a megyei és az országos szintet is, mégis elégedetlenek a betakarított mázsákkal a gyöngyösiek. Csupán a Száva vetőmag vizsgázott jól,. mivel átlagbar hektáronként 54 mázsá adott. Burgonyából a zárt rendszerű termelés első évét bukdácsolták át. nem egészen egyértelmű sikerrel. A rendszer gépei későn érkézA látra Kincse e»v esztendeje telt, a talajelőkészítést nem tudták tehát megfelelően elvégezni, ami kihatással is volt a termésre. Nem jött a burgonyabetakarító kombájn gém időre, így aztán a szüret befejezése után kézi erővel gyűjtötték be a burgonyát a földekről. Visszás, sőt: szinte már kínos helyzet alakult ki ezek következtében — milyen zárt rendszerű termesztés az, amelyben ennyi kényszerű megoldásra van szükség? Kétségtelen, rossz hangulatot keltettek a tagság körében a burgonyatermesztés furcsaságai. Persze, nem a zárt rendszerben volt a hiba, hanem a gépek leszállításának elhúzódása okozta a gondot, a gyérebb sikert. Mintha kárpótolni akarta volna a gyöngyösieket a természet, a kukorica túltett a terveken. Mintegy bizonyítva, hogy a korszerű termesztési mód meghozza a gyümölcsét, ha a burgonyánál fiaskóval végződött is a törekvésük. A kukoricát ezentúl 400, a búzát pedig 600 hektáron termesztik az úgynevezett nádudvari KITE rendszerben. Ehhez már több gép a rendelkezésükre is áll. * Azzal sem dicsekedhetnek, ami az állattenyésztésben bekövetkezett. Bár itt kétfelé kell választani a témát. A tsz saját sertéstenyésztése javuló eredményeket mutat. A korábbinál kevesebb takarmány felhasználásával értek el egy kilogramm súly- gyarapodást a sertéseknél, ami a hizlalási idő rövidülését is befolyásolta, méghozzá Jfeedvezően. A közös vállalkozásban működő sertéskombinát már másként ítélendő meg. Arra számítottak, hogy majdnem kétmillió forint nyereséget könyvelhetnek el 1975 végén, ehelyett azonban csekélyke 14 ezer forint maradt meg a költségek levonása után a kasszában. Még azt sem lehet mondani, hogy valami túlzott meglepetést keltett volna a sertéskombinát elszámolása Még az is igaz, hogy a nehézségek nem csupán a tavalyi évben buktak elő. Nem kis gondot okozott a két szövetkezeti gazdaságnak a sertéskombinát, szinte a működése első évétől kezdve. Ismerik az okokat is, amelyek között a személyi jellegűek is megtalálhatók, mégsem tudnak határozottan előbbre lépni a sertéskombinát eredményes gazdálkodásának útján. Mintha valami görcs merevítené már a korábbi évektől kezdve a segíteni szándékozók törekvését. Most ismét újból, talán a korábbiaknál szigorúbb intézkedéseket hoztak az alapítók, hogy a sertéskombinátot kimozdítsák végre a furcsa holtpontról, és végre megfeleljen a gazdálkodása azoknak az elképzeléseknek, amikkel annak idején elindították a „húsprogram” teljesítésére. + Főtt a fejük a tsz vezetőinek év közben éppen eleget azon, hrfyan pótolják a kiesett fomntokat. A takarékosság elve egy pillanatra sem volt mellékes szempont. Meg kellett fogni minden forintot. Aztán, arra az ágazatra kellett többet bízni, amelyik állta a sarat. Így a kereskedelmi és az építőipari tevékenység erősítését támogatták. Ezek az ágazatok nem is okóztak csalódást. Meg a szállítógépek is „forintot termeltek”, amikor nélkülözni lehetett Őket a sajat portán. A szőlő csalódást okozott, nehéz órákat, napokat hozott a szövetkezet vezetőinek, gazdáinak egyaránt. Ha nincs a már szokásos társadalmi segítség, még a szüret is sok kérdőjelet rajzolt volna az intézkedésre jogosultak elé. Mintha tudta volna, hogy mennyire foltos, a nem túlságosan nagy gyümölcsös is csökkentett valamit a nehézségeken Lehetne még sok mindenről beszélni: s munkaidő jó kihasználásáról, a gépműhely dolgozóinak lelkiismeretességéről, a szocialista brigád- verseny lendületet adó energiájáról, a közgazdasági szemlélet eleven valóságáról, a különböző szervezetek mozgósító tevékenységéről, és még mindig nem jutottunk volna ezek után sem a sor végére. Egy mondattal any- nyit még: a pártcsoportok tevékenysége, a tsz-ben dolgozó kommunisták példaadása mindig segített a kritikus pontokon mielőbb túljutni. Az elmondottakból kiderülhetett, hogy a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz tagsága nem valami ihaj-csúhaj * víg- sággal járta végig áz elmúlt évet. Jutott nekik elegendő nemcsak az örömteli percekből, hanem az izgalmakból is, a nehézségekből is, a kétségekből is. Volt miért törni a fejüket. Mégis, végső fokon megnyugtatóan alakultak áz átlagok, bizonyítva, hogy a fejlődés a gazdálkodásban soha nem áll meg, az emberi törekvés mindig újabb lendületet ad a továbbhaladáshoz, és lehetnek százféle természeti bajok, nehézségek, a közös gazdasag sok vihart kibír — a valóságban is. 1 Gyöngyösön már egy negyedszázados múltra tekinthet vissza a szövetkezeti gazdálkodás. Ez a negyedszázad azonban óriási változások kora is. Voltak kevésbé sikeres korszakok korábban is, de egyszer sem kellett „a törülközőt bedobni”, í^hogy szokás ezt a sport- nyelvi fordulattal kifejezni. A tavalyi év természeti viszonyai nem játszottak a gyöngyösiek kezére, ahogy az egy évvel ezelőttiek sem. Egyszer már csak kell jönnie a jobbiknak is. A legtöbb azonban mégis az emberen múlik, ahogy, ezt az 1975-ös év is bizonyította. G, Molnár Ferenc ről évre töretlenül növekszik. 1976-ra 3,1 milliárd forintos forgalmat irányoztak elő. A legjelentősebb termék- csoportokból már az 1976-ra előirányzott teljes mennyiséget lekötötték. A szovjet partner megvásárolt 6194 au- I tóbuszt. Megkötötték a Zsi- guli-kooperációhoz kapcsolódó szerződést is, amelynek értelmében a magyar fél a 2101-es típushoz 300 ezer, a 2103-ashoz pedig 110 ezer műszer- és alkatrész-készleteket szállít, a Szovjetunióból pedig 33 ezer személygépkocsi érkezik, ebből több mint 15 ezer a műszerek és alkatrészek ellenértékéként. A szovjet partner szerződésben lekötötte az 1976-ra előirányzott 60 portáldarut, 18 folyami és tengeri úszódarut és 7 egyenként 2000 lóerős tolóvontatóhajót. Aláírták a szerződést áz egységes számítógéprendszerhez kapcsolódó 45 millió rubel értékű magyar számítástechnikai berendezés túlnyomó részének szállításáról is. , Ami a Szovjetunióból származó importot illeti, a legjelentősebb árucikkek szállítását ugyancsak szerződésben rögzítették. A vállalatok megállapodtak a többi között 6,3 millió tonna nyersolaj és 630 000 tonna olajipari termék, 1 milliárd köbméter földgáz, 250 000 tonna öntészeti és acélnyersvas, 100 százalékos . vastartalornra átszámolva 2,2 millió tonna vasérc, 44 000 tonna ' ferróöt- vözet, 300 000. tonna kőszén, 760 000 tonna koksz,; 850 000 köbméter fényőfűrészaru és 8b 000 tonna cellulóz importjáról. Magyarország közreműködése a Szovjetunióban létesülő beruházásokban tovább bővíti hazánk nyersanyag- forrásait. Az idén már megkezdi a befektetések visszafizetését a kingiszeppi műtrágyagyár, amelynek létrehozásában 1974-ben es 1975- ben különféle termékek szállításával. vettünk részt,. . s ahonnan az idén megérkezik az első — hatóanyagban számítva — 12 000 tonna am- mónfoszfát, vagyis a normái külkereskedelmi forgalomban lekötött 13 000 tonna am- mónfoszfáttal együtt összesen 25 000 tonnát kapunk ebből a fontos műtrágyából. A beruházásokban való részvételünk fejében a szállítmányok fokozatosan növekednek, s a normál kereskedelmi forgalmon felüli rész 1980-ban túlhaladja a 26 000 tonnát. Ugyancsak beruházási közreműködésünk ellenértékeként 1979-ben megkezdődik a szovjet cellulóz, a vas-' érctartalmú anyagok és a földgáz szállítása. Az oren- burgi vezetékszakasz beruházásainak befejeztével 1979- ben 1,6 milliárd, 1980-ban pedig 2,8 milliárd köbméter többletföldgázhoz jutunk. Már az idén, s a következő években egyre fokozódó mértékben növeli egyes fontos termékcsoportok cseréjét az ipari kooperációk és szakosítások egész sora, amelyet az integráció jegyében a közelmúltban hozott létre, vagy bővített a két ország. Ezek a megállapodások nagymértékben érintik a híradástechnikai termékek, a hidromechá- nikus autóbusz-sebességváltók, a kereskedelmi-technológiai berendezések, a gumi- és műanyagfeldolgozó gépek, a műtrágya és egyéb vegyipari termékek csomagolására szolgáló komplett gépsorok, komplett laboratóriumok és laboratóriumokhoz szükséges műszerek, vegyipari termékek, gyógyszerek, papíripari termékek, vetőmagval és szaporítóanyagok szakosított előállítását, és kölcsönös szállítását. A közelmúltban jött létre megállapodás arról, hogy 25 magyar beruházáshoz nagyberendezésekét szállít a Szovjetunió. A Szovjetunió ugyanakkor egész sor fogyasztási cikket is szállít, mentesítve hazánkat a drágább tőkés importtól. A fogyasztási cikkek fogalmat az öt év során 15— 20- százalékkal növekszik. többi között évente 20—25 ezer hűtőszekrény, 100 ezer kerékpár, 3—4 millió rubel értékű óra, nagyjából ugyanilyen értékben tranzisztoros rádió érkezik. Magyarország zöldségkonzerveket, almát, bort, cipőt, textíliákat, pamut- és i kötöttárukat szállít a Szovjetunióba. Külkereskedelmi vállalataink tapasztalata szerint a szovjet áruk jó minőségűek, s természetesen a szovjet fél is joggal várja el, hogy ki- fogástálan minőségű cikkeket szállítsunk. A szovjet rendelések megszerzéséért yilágszerte egyre nagyobb a verseny, eladni tehát itt is csak kifogástalan termékekei lehet. Azok a vállalatok, amelyeknek termékeivel szemben előfordultak kifogások, hatékony intézkedéseket tesznek, hogy a vásárlók valamennyi szállítmánnyal elégedettek legyenek. ,Nmwm a 1976. február ül, szombat
