Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

Helga és Michael C_7 A film több éves késéssel érkezett hozzánk. Az is előz­ménye, hogy a Helgának, az ugyancsak szexuális felvilá­gosító témával foglalkozó nyugatnémet filmnek koráb­ban nagy közönségsikere volt. Ennél a filmnél is sor­ba állnak az emberek a je­gyekért. Ez még önmagában nem is lenne teljes erejű bi­zonyíték a film szükségessége mellett. Sokkal inkább .az, hogy az oktató-nevelő, néha tudományos szakszöveget is tartalmazó film nézése köz­ben, annak ellenére, hogy apró, de nagyon jellemző epizódokat tár fel, értet meg, okfejt és megmagyaráz, a kö­zönség érdeklődése nem lan­kad. Csaknem kilencven percen keresztül — néhány mosolyógtató jeleneten kívül — a zsúfolt nézőtér úgy vi­selkedik,1 mintha egy nagyon jó tanár, nagyon jó előadását hallgatná, nézné, élvezné vé­gig. Nem akarunk túlzásba es­ni, de a nézők visszafojtott figyelme hasonlít ahhoz, mint amikor a tévében először láttuk a holdutazók felvéte­leit fantasztikus manővere­zésükről ott, az ismeretlen- bein. Most e filmbéli szembesí­tés kapcsán vesszük észre, mennyi ismeretlen veszély akad, mennyire nem mind­egy, hogyan és miért történ­nek meg bennünk dolgaink, amikről a szülők annak ide­(Tudósítónktól) A gyöngyösi Kertészeti Fő­iskolán a diákoknak mintegy húsz százaléka végez valami­lyen kutató munkát a tudo­mányos diákkör keretében. Évente rendszeresen beszá­molnak kísérleteikről a diák­köri konferencián, amelyet az idén a tegnapi nap folya­mán rendeztek meg a főisko­la II. előadójában. Hodászy Miklós, a főiskola igazgatója nyitotta meg a plenáris ülést. Most harmincán adtak be írásbeli munkát, közülük 24- et talált az előzsüri alkal­masnak arra, hogy a koníe­22.40: Hedda Gabler ANGOL TÉVÉFILM Az Ibsen színművéből ké­szült filmben a címszereplő Ingrid Bergman mellett a legkiválóbb angol művészek játszanak. S emlékezetesen1 formálják meg Hedda Gabler tragédiáját. A jómódú kato­natiszt leánya nem ment fe­leségül szerelméhez, Éjiért Lövborghoz, mert mindket­ten erős akaratúak voltak, egyik se hajtott fejet a má­sik előtt. Éjiért tehetséges ember volt, írásai, kutatásai híressé tették nevét. A sze­relmi csalódás után ivásnak adta magát. Hedda már egy középszerű ember felesége, amikor évek múlva újból ta­lálkozik Ejlerttel Az asszony rádöbben, nem hagyhatja el már férjét, de azt sem en­gedi, hogy Éjiért boldog le­gyen. S a férfi a Heddától kapott fegyverrel agyonlövi magát... 1976. február tL Mombaí 1 NSZK-GIm jén nemigen akartak, vagy nemigen mertek beszélni. Né­ha meg is szólal bennünk a film pergése közben valami­féle hang, amely igyekszik felelni, ellenőrizni, megvála­szolni emlékeinkből mindazt, amit ennek a csodálatos gon­dolat- és érzésvilágnak Kap­csán mulasztottunk, vagy el­hibáztunk. A film történelmi vissza­utalásai alapján úgy látszik, hogy a mai társadalom, a mai emberiség nagykorúvá érett. Tud és akar leginti­mebb, legegyénibb gondjai­ról, 'legsajátosabb érzelmei­ről a maga testi és földi va­lóságában beszélni. A film szerzőinek nyilvánvaló szán­déka szerint le akarják fa­ragni azokat a hiábavalósá­gokat, hibákat, tabukat és zsákú teákat, amelyek az egyes emberek sorsát veszé­lyeztetik, éppen a szexuali­tás téves értelmezése vagy meg nem értése miatt. A szerzők azt akarják elérni, hogy a mozilátogatók, a ma; mindennapi emberek helye­sen igyekezzenek gondoskod­ni önmagukról, hogy az érett önismeret birtokában élhes­senek. Ennek pedig a modern pszichológia alapján az értel­mes szexualitás a kulcsa. Nem tévedés ez a szópárosí­tás! A környezet és a tálalás láttán sokan felvethetik, így kérdés-e mindez az öl kontinensen, valamennyi. or­rencia elé kerüljön. A tudo­mányos szocializmus tárgy­köréből és a szőlői eunesziés- bői 6—6, á hegyvidéki gaz­dálkodásról 5, míg a zöldség- termesztésből 7 do.gozat anyagát ismertették a szek­cióüléseken a szerzők. A tudományos diákkörnek azok. a főiskolások lehetnek a tagjai, akiknek az átlag tanulmányi eredménye lega­lább 3-as, a választott tárgy­ból pe'dig legalább 4-es ered­ményt értek el Az elsőéve­sek azonban még csak ..meg­figyelők”. Esetenként bizo­nyos külső nehézségek is gá­tolják a fiatalokat a kísérle­tekben, mint ahogy a sárga­répa vetőmagjának a teljes hiánya akadályozta a zöld­ségtermesztőket. A tegnapi tudományos di­ákkonferencián a négy szá­ll. — Nocsak! Szóval nagyku­tya lett? Hála istennek! Há­la istennek... — csacsogott az öregasszony a szamovár körül foglalatoskodva — Hát­ha még nekem is segíthet ez a Sztyopa... Kolocskát már feltétlenül be kellene adni a gimnáziumba... — Nem tudom. Efelől még nem gondolkoztam. No, igen, persze, magától értetődik, nekem minden lehetőt meg­tesz. .. ! — mondta Afanaszij' atya. inni kezdte a teáját, de az ajkát kissé megégette. Most különös izgatott lelki- állapota volt. Szürcsölve megitta a teáját, a második csészével már visszautasítot­ta. pedig nagy kedvelője volt a teának, majd pipáját szo­pogatva. járkálni kezdett fel és alá a szobában. Matrjona Gavrilovna eköz­ben mindenféle terveket szőtt, hogy és mint lehetne Lajevszkij segítségével elér­ni valamit... — Mit gondol. Matrjona Gavrilovna, hová gondol? — ijedt meg Afanaszij atva. — Miért számít olyan sok min­szágban, minden társadalmi rétegnél? A válasz inkább az; nem osztályok, népek, földrészen szerint kell ítélni, részletekbe menően vizs­gáim a külső körülményeket — ki, milyen lakásban, anya­gi körülmények között él stb. —, hanem az a fontos, hogy az egyén felismerje az élet legnagyobb testi és lelki haj­tóerejének a titkát és azt, hogyan kell élnie ezzel a megismert és hatalmat is je­lentő titokkal, a nemiséggel. Ez a hatalom önmagunk fe­lett való elsősorban és itt minden tévedés végzetes le­het. A film sikere önmagáért beszél. Erich F. Bender .ren­dezése megtalálja azt a he­lyes mértéket, ahogyan a je­lenségeket az oktatás és ne­velés anyagává avatja. Van­nak apró etűdök, amelyeket éppen a jelentőségük miatt szerettünk volna mélyebb szintig taglalva-bemutatva látni — a váratlan apasági problémák pszichikai oldalá­ra gondolunk —, de ne le­gyünk túlzott igényűek! A film sok-sok félszeg szü­lői és tanári gondot megold, ha a nézőtérre kellő, komoly­sággal ül be a tizenévesek felső rétege és a Huszonéve­sek többsége. A szülők is vé­giggondolhatják, hogy buk­tak, vagy hol bukhattak vol­na el a gyereknevelés nem is olyan könnyű tantárgyából. / (farkas) kon a következő, előadások és előadók végeztek az első helyen a bíráló bizottság döntése alapján: A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 25 éves fejlődése, szerzője Dortioszlai Ilona, konzulens dr. Misóczky La­jos, A talajinűveiés hatása a csapadék visszatartására, szerzője Tarái Lajos, konzu­lens Turányik Béla; A kü­lönböző méretű anyahagy- muk natása a maghozam alakulására, szerzője Pásztor V -íéria, konzulens Gólya Elek; A szőlőhajtás és levél ásványianyag- és szénhidrát forgalma a vegetációs idő alatt a mátraalji borvidék néhány jellemző lajtájánál, szemzője Gál Lajos—Madár József, konzulens Zombori Ottóné. denre. az ember még körül se nézett, maga pedig már... hiszen mondtam, hogy min­den lehetőt megtesz nekem, de adjon egy kis időt! ■Hol­nap már ne is beszéljen er­ről. . No. de most engedje meg. hogy lepihenjek. Tudja, az úttól kegyetlenül elálmo- sodtam. — Az ágy kész van. paran­csoljon. atyuska! Afanaszij atya elvonult a függöny mögé és lefeküdt. De sehogyse jött álom , a szemé­re. Ismét gondolkozni kezdett a barátja felől, ez alkalom­mal azonban a tiszta, ártat­lan álmodozásai összekeve­redtek Matrjona Gavrilovna beszédének tisztán gyakorla­tias megfontolásaival. „Csakugyan. .. — tanako­dott Afanaszij tisztelendő —■ a kis Koljuska most feltétle­nül gimnáziumba kerül. Mit jelentene az Sztyopának. ha magához venné? No. a járan­dóságát maid megkapja ér­te. .. Ez persze nem azért van. mert Matrjona Gavri- lovna figyelmeztetett. Hanem az egyetemi továbbtanulás miatt. Gimnáziumba feltétle­nül gimnáziumba! Különben Az őslénytan — latin ne­vén paleontológia — az a tu­dományág, amely a régi föld­történeti korszakok áilat- és növényvilágával foglal­kozik. Elkalauzolja az érdeklő­dőt akár háromszázhúszmil­lió év távolába is. s a levél­lenyomatokat. csigákat őrző kövületek különösen titkok­ról vallanak: néma tudósítá­suk hozzásegíti a ma embe­rét. hogy egvre többet tud­jon meg bolygójának króni­kájából. s arról áz izgalmas fejlődési folyamatról, amely végül is fajunk megjelenésé­ig vezetett Minél gazdagabb a lelet­anyag. annál sokoldalúbb képet kaphatunk a ::őbaltás ősünk előtti évmilliókról. Az egri Dobó István Vár­múzeum — s ezt túlzás nél­kül mondhatjuk — Európa- szerte ismert, s a szakmai berkekben nagyra becsült pa­leontológiái gyűjteménnyel rendelkezik. Érdekes hogy erről épp a megyeszékhely lakói tudnak a legkevesebbet... □ Századunk elején a fővá­rosból Egerbe került egy sok­oldalú érdeklődésű érettségi­zett fiatalember, Legányi Fe­renc, aki már ifjúkorában az őslénytani búvárkodás meg­szállottja volt. s az is ma­radt haláláig. Egyik cikkében így emlé­kezik tiszteletreméltó egyé­niségére tanítványa és köve­tője. Rozsnyói Márton nyug­díjas muzeológus. „Csak a köveinek élt. A ru­ha azért kellett, hogy a hi- degtől védje, az élelem, hogy újra kezdhesse a munkát... Nap mint nap fájó lábbal rót­ta a hegyeket. Ismerte a Bükk és a Mátra minden zu­gát. évtizedekig kutatott mindig új lelőhelyek után ... A téli hideg napokon szobá­jában ülve válogatta anyagát. Nem határozta meg. nem lel­tározta és nem publikálta. „Kérem én ehhez nem ér­tek” hárította el magától a dicsőságet. „Csak” részletes jelentést irt róluk, amely több volt mint egy publi­káció”. Nem végzett egyetemet, mégis otthonosabban moz­gott a paleontológiában, mint I bármelyik képzett szakem­ber. S ráadásul polihisztor­ként emlegették. Joggal, hi­szen több nyelven beszéli népdalokat gyűjtött, megis­merte a régészet műhelytit­kait. s kedvelte az irodalmat és a történelmet. Minden pénzét a tudo­mányra áldozta. A leleteket Koljuskának is húznia kell az igát! De ott van Szerjó­zsa. . !” És akkor Afanaszij hirte­len megriadt és akaratlanul elpirult. . Szóval, te egyesek hely­zetét aszerint értékeled, hogy nem a barát a fontos, hanem a lehetőség és az állása?” — tette fel önmagának a kér­dést. És mint a többnyire egyenes és őszinte emberek, azon nyomban felülvizsgálta magában ennek a helyzetnek az érveit, pro és kontra, s néhány perc múlva határo­zottan válaszolt saját magá­nak: „Nem. nem ez kell ne­kem. galambocskám. Sztyo­pa. .. !” — Hűha! már tizenkét óra! — ijedt fel Afanaszij atya a városi toronyóra ütéseinek hallatára. — Matrjona Gav­rilovna! — kiáltott ki a füg­göny mögül. — Mit kíván? — szólt visz­sza az asszony. — Reggel korán ébresszen! — Jól van! De teljesen szükségtelen volt ez a kérés az ébresztést illetően. Afanaszij atya. min­denkinél korábban ébredt —* is vásárolja, s küldi láda­számra a budapesti Földtani és Történeti Múzeumba. A feldolgozás érdeme, a siker másoké: övé csak a munka, az áldozat, az önzetlenség. Életművéhez tartozik fel­jegyzéseinek, rendszeresen vezetett naplójának kézzel írott tíz vaskos kötete. A vármúzeumra hagyott öröksége: a nyolcvan öt ezer darabtól álló híres őslényta­ni gyűjtemény zöme. Tevékenységét tanítványa folytatta, aki szintén autodi­daktaként lett elismert pale­ontológussá. s mestere nyom­dokán haladva tevékenyke­dik. Nyugdíjasként, félál­lásban is. Lépjünk be most ebbe a különös birodalomba, s hall­gassuk. miről regélnek a kö­vületek. A szűkös irodában az el­igazodást kartonok és katasz­terek gonddal összeállított rendszere segíti. így aztán percek alatt megtaláljuk bár­melyik keresett leletet. Emitt csigák Noszvaj és Várkút környékéről. Vala­mennyi a felső eocén korból származik. A másik fiókban Balatonban gyűjtött kövüle­tek. méghozzá olyan rétegből, amely alatt — s ezt tapaszta­latok sora igazolja — barna­szén-lelőhelyek sejthetők. S máris elérkeztünk az ős­lénytan gyakorlati hasznához. Ez a tudomány ugyanis nagy­szerű kalauzuk lehet a szén és olaj után kutató geológu­soknak, hiszen, ha figyelem­be veszik útmutatásait akkor könnyebben találhatják meg az értékes energiahordozókat Az elmúlt évmilliók meg­fejthető üzenete vitás kérdé­sek sorát tisztázhatja. így határozták meg az egeresem bánya keletkezésének idejét. Sokan ma is ugv vélik, hogy az Eged-hegy valaha működő tűzhányó volt. A kövületék azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják, s jelzik: Eger pa­norámájának ékessége jóval idősebb, mint egyesek hiszik, mert több mint hatvanmillió évvel ezelőtt, még az oligo- cén korban keletkezett Mátrabailárő! került ide egy fiatai orrszarvú állkap cga. egykor ez a ma már ritka állatfajta is előfordult a Bükk rengetegében. Aki türelmesen végighall­gatja Rozsnyói Márton színes tájékoztatóját, az előtt meg­elevenedik s szinte filmsze­rűen pereg a földtörténet szí­nes krónikája, az egymást még hat óra lehetett. Ö ma­ga is érezte, hogy korán kelt. ezért igyekezett valamivel agyonütni az időt. Csizmáit, amelyeket jó negyedórán át tisztogatott és amelyek már úgy ragyogtak, mint a tükör, még egyszer átkente kenőcs­csel és nagy igyekezettel fé- nyesítgette tovább a kefével. A mosakodással, fésülkö- déssel és egyéb toalettjével is igyekezett minél hosszabb időt eltölteni. Amikor pedig teljesen kész volt vagyis, amikor magára öltötte ga­lambszürke reverendáját, az asztalhoz ült. egy hosszúkás papírszeletet vágott. majd szép betűkkel írta rá: „Afa­naszij Szergijevszkij lelkész” és csak akkor ment ki az ut­cára. A városi órák hyolcat ütöt­tek. Afanaszij atya az első kofától, aki útjába került, megkérdezte: — Nem tudná megmonda­ni, hogy hol lakik a kor­mányzóság vezetője? — Nem tudom én, atyuska. De ott, az elővárosban laknak a hivatalnokok... — muta­tott egyik irányba a kofa. —• Hivatalnokok! — ott­hagyván az öregasszonyt, el­mosolyodott Afanaszij lel-- kész és nem állhatta meg. hogy utána ne szóljon: — Nem. nénike, ő nem hi­vatalnok! Messziről észrevett egy rendőrt, lelkesen integetni kezdett neki a botiával. De kiderült, hogv a rendőr sem tud felvilágosítást adni. Be kellett mennie a városházé­„Tudós" gyöngyös! főiskolások (Molnár Ferenc) ANTV* 04 vtP r'CS Yß váltó tengerek morajlása, a* óriáshüllők. madarak, emlő­sök világa. 3. / —1 Sajnos, erre ritkán adódik alkalom. mert az értékes gyűjtemény — néhány da­rabja világszerte kuriózum­nak számít — mindössze né­hány négyzetméteren szo­rong. s így ' a nagyközönség számára hozzáférhetetlen. Az áldatlan állapotra a Természettudományi Múze­um szakfelügyelői — köztük Kovács István főigazgató ne- lyettes is — felhívták a fi­gyelmet. Intézkedés nem született, ezért a köveikező ellenőrzés­kor már keményebben fo­galmaz. „Sainálatosan az őslényta­ni gyűjtemény elhelyezésében semmi változást nem tapasz­taltam. így röviden meg kell ismételnem: tarthatatlan aa anyag tárolása. A szabad tál­cákon való elhelyezés szük­ségszerűen ... sérülését és összekeveredését fogja |ok >z- ni. A tárolószekrények ne- szerzéséig 1 legalábbis De- xion-Salgó rendszerű polco­kon való elhelyezést javas­lok." Azóta sem változott semmi, s a gyűjtés, a leltározás a preparálás, a tudományos do. kiynentálás és nyilvántar ás tömérdek tennivalójával ma is csak Legányi Ferenc nyug­díjas tanítványa, örökségé­nek lelkes ápolója foglalko­zik Méghozzá teláliásoart, holott a szakfelügyelet — na­gyon előre láthatóan — arra j» utalt, hogy gondoskodni kér- lene az utánpótlásról s lega­lább egy fiatal, szakképzet geológus paleontológusra len­ne szükség, aki értő mester irányításává’ idővel jó! eliga­zodna e sokak által irigyeli leletrengetegben. A iővő? Nos. úgy tűnik, biztató, hi­szen az ötödik ötéves tervben új otthont kapj a kövületregi­ment. olyat, ahol már az ér­deklődő egriek is megtekint­hetik. Különösképp a tanulói fiú­ság. hiszen kézzelfogható bi­zonyítékok sorát láthatná az élővilág fejlődéséről földünk változó korszakairól. Meg­annyi érvet a világ anyagi léte mellett. Ez az élmény többet jelen­tene minden magvarázó és írott szónál mert a kövületek beszédesek, s ha nem kény­szerítik őket némaságra, igaz történeteket regélnek. Rég volt évmilliókról, at mának... Pécsi István ra, csak ott tudták megmon­dani a pontos címet. Amikor végre elérkezett ahhoz a mutatós házhoz, amelynek ajtaján réztábla ragyogott, ezzel a felirattal; SZTYEPAN NYIKOLAJE- VICS LAJEVSZKIJ — szíve gyorsabban kezdett verni. So­káig. figyelmesen nézte a fel­iratot. mielőtt meghúzta a csengőt. — Itthon van Sztyepan NyikolajevicS? — kérdezte az ajtót nyitó Inastól. — Alszik még. Mit óhajt? A kérelmezőket nem itt fo­gadja, hanem a hivatalá­ban. .. fáradjon oda! — Itthon kell találkoznom Sztyepan NyikolajeviccseL Mikor kel fel? — Pontosan kilenc órakof — mondta az inas és becsuk­ta az ajtót a pap előtt. Afanaszij atya az óráiéra nézett. Háromnegyed kilenc volt. El kellett még tölten'e ezt a negyedórát, hat sétált az utcán. Egy pék üzlet előtt elhaladva, visszaemlékezett, hogy itt lehet venni olvan pereceket. amelyeknek ^ztvo- pa egykor olyan kedvelője volt. Kedve támadt az isko­lás gondolathoz és bement a péküzletbe. Egy húszkópe "ké­sért egész csomó perecet ka­pott. .. .Elütötte a kilencet és Afanaszij atya sietni kezdett. Beadvány nélkül azonban nem engedték be. írna, az előkészített kártya. ” — gon- lolta magában és sz, - élkui ítnyújtotta az inasnak. , (Folytatjuk^ Regélő kövületek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom